Bf.656/2017/4 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(5)bekezdés a) pont] értékelt cselekményét bűnsegédként elkövetett lopás bűntettének [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont] minősíti. Az elsőfokú bíróság ítéletét I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott 9.) tényállási pontban írt bélyeghamisítás bűntettének [Btk. 391. §

(1)bekezdés a) pont

1. fordulat] minősülő cselekménye vonatkozásában hatályon kívül helyezi és az emiatt indult eljárást megszünteti. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott szabadságvesztését 2 (kettő) év 6 (hat) hónapra enyhíti. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott bűnsegédként elkövetett lopás bűntetteként [Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(5)bekezdés a) pont] értékelt cselekményét bűnsegédként elkövetett lopás bűntettének [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont] minősíti. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott szabadságvesztését 2 (kettő) évre enyhíti. A szabadságvesztés végrehajtását 4 (négy) év próbaidőre felfüggeszti. A közügyektől eltiltását mellőzi. A VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzást mellőzi. A jogi személy neve1 (jogi személy neve1 székhelye.) szemben 212.571.- (kétszáztizenkétezerötszázhetvenegy) forint vagyonelkobzást rendel el. XI.rendű vádlott neve XI. rendű vádlott cselekményét lopás bűntettének [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont] minősíti. XI.rendű vádlott neve XI. rendű vádlottat szabadságvesztésre ítéltnek tekinti, amelynek végrehajtási fokozata börtön. XI.rendű vádlott neve XI. rendű vádlott a szabadságvesztés végrehajtása esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Mellőzi azon megállapítást, hogy a pénzbüntetés egy napi tétel összegének helyébe egy napi szabadságvesztés lép. XI.rendű vádlott neve XI. rendű vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól előzetesen mentesíti. XII.rendű vádlott neve XII. rendű vádlott cselekményét bűnsegédként elkövetett lopás bűntettének [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont] minősíti. XII.rendű vádlott neve XII. rendű vádlottat szabadságvesztésre ítéltnek tekinti, amelynek végrehajtási fokozata börtön. XII.rendű vádlott neve XII. rendű vádlott a szabadságvesztés végrehajtása esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Mellőzi azon megállapítást, hogy a pénzbüntetés egy napi tétel összegének helyébe egy napi szabadságvesztés lép. XII.rendű vádlott neve XII. rendű vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól előzetesen mentesíti. A egyéb érdekelt ... Kft. részére V.rendű vádlott neve V. rendű vádlottal egyetemlegesen fizetendő 57.180.823.- (ötvenhétmillió-száznyolcvanezer-nyolcszázhuszonhárom) forint kártérítés összegéből a I.rendű vádlott neve I. rendű és II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottak által egyetemlegesen fizetendő kártérítés összegét 17.404.628.- (tizenhétmillió-négyszáznégyezer-hatszázhuszonnyolc) forintra leszállítja, míg a fennmaradó 39.776.195.- (harminckilencmillió-hétszázhetvenhatezeregyszázkilencvenöt) forintot V.rendű vádlott neve V. rendű vádlottnak külön kell megfizetnie. A I.rendű vádlott neve I. rendű, II.rendű vádlott neve II. rendű és V.rendű vádlott neve V. rendű vádlottak által fizetendő eljárási illeték összegét 900.000.- (kilencszázezer) forintra felemeli. Egyebekben az elsőfokú ítélet I.rendű vádlott neve I. rendű, II.rendű vádlott neve II. rendű, V.rendű vádlott neve V. rendű, VI.rendű vádlott neve VI. rendű, XI.rendű vádlott neve XI. rendű és XII.rendű vádlott neve XII. rendű vádlottakra vonatkozó, fellebbezések folytán felülbírált részét helybenhagyja azzal, hogy az ítéletet a 2017. június 15. napján megtartott tárgyalás alapján is meghozottnak tekinti. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott csalási cselekményeinek jogszabályi alapja helyesen: Btk. 373. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés a) pont. A bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés körében megállapítja, hogy XI.rendű vádlott neve helyesen XI. rendű, míg XII.rendű vádlott neve helyesen XII. rendű vádlott. Kötelezi VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlottat a másodfokú eljárás során felmerült 15.000.- (tizenötezer) forint bűnügyi költség megfizetésére az államnak, a Kecskeméti Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívása szerint. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 4 rb. bűnsegédként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §

(1)bekezdés, két esetben

(3)bekezdés a) pont, egy esetben

(4)bekezdés a) pont, egy esetben

(5)bekezdés a) pont], 3 rb. - egy esetben felbujtóként, két esetben bűnsegédként elkövetett - csalás vétségében [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont] és szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének vétségében [Btk. 385. §

(1)bekezdés]. Ezért I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat halmazati büntetésül 4 év 6 hónap szabadságvesztésre, 100 napi tétel pénzbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 3 év villanyszerelő foglalkozástól eltiltásra ítélte, és vele szemben 1.350.000.-Ft vagyonelkobzást rendelt el. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.000.-Ft-ban állapította meg, valamint hogy az így kiszabott összesen 100.000.-Ft pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni azzal, hogy egy napi tétel összegének helyébe egy napi szabadságvesztés lép. A I.rendű vádlott neve I. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamába az általa 2010. június 14. napjától 2011. február 28. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította. Megállapította, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetése kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat az ellene 2 rb. bűnsegédként elkövetett lopás bűntette [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont] és a bűnsegédként elkövetett lopás vétsége [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmentette. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. bűnsegédként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §

(1)bekezdés, egy esetben

(4)bekezdés a) pont, egy esetben

(5)bekezdés a) pont], és ezért halmazati büntetésül 3 év szabadságvesztésre, 100 napi tétel pénzbüntetésre, 2 év közügyektől eltiltásara és 2 év villanyszerelő foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.000.-Ft-ban állapította meg, valamint hogy az így kiszabott összesen 100.000.-Ft pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni azzal, hogy egy napi tétel összegének helyébe egy napi szabadságvesztés lép. Az II.rendű vádlott neve II. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamába az általa 2010. június 14. napjától 2011. február 10. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította és megállapította, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetése kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat az ellene 2 rb. bűnsegédként elkövetett lopás bűntette [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmentette. V.rendű vádlott neve V. r. vádlottat bűnösnek mondta ki lopás bűntettében [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(5)bekezdés a) pont], és ezért őt 2 év 10 hónap szabadságvesztésre, 100 napi tétel pénzbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.000.-Ft-ban állapította meg, valamint hogy az így kiszabott összesen 200.000.-Ft pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni azzal, hogy egy napi tétel összegének helyébe egy napi szabadságvesztés lép. Megállapította, hogy V.rendű vádlott neve V. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetése kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki lopás bűntettében [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés a) pont]. Ezért VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottat 150 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, és vele szemben 212.571.-Ft vagyonelkobzást rendelt el. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.000.-Ft-ban állapította meg azzal, hogy az így kiszabott összesen 150.000.-Ft pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni, és ekkor egy napi tétel összegének helyébe egy napi szabadságvesztés lép. XI.rendű vádlott neve (korábbi neve: ... XI.rendű vádlott neve) XI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki lopás bűntettében [1978. évi IV. törvény 316. §

(1)bekezdés,

(5)bekezdés a) pont], és ezért XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlottat 1 év 10 hónap börtönbüntetésre és 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.000.-Ft-ban állapította meg azzal, hogy az így kiszabott összesen 200.000.-Ft pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni, és ekkor egy napi tétel összegének helyébe egy napi szabadságvesztés lép. A börtönbüntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlott a börtönbüntetés végrehajtása esetén a börtönbüntetés háromnegyed részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett lopás bűntettében [1978. évi IV. törvény 316. §

(1)bekezdés,

(5)bekezdés a) pont]. Ezért XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottat 1 év 2 hónap börtönbüntetésre és 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.000.-Ft-ban állapította meg azzal, hogy az így kiszabott összesen 100.000.-Ft pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni, és ekkor egy napi tétel összegének helyébe egy napi szabadságvesztés lép. A börtönbüntetés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlott a börtönbüntetés végrehajtása esetén a börtönbüntetés háromnegyed részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről akként, hogy egy részük lefoglalását megszüntette és kiadni rendelte, illetve megsemmisítésüket rendelte el. A Kecskeméti Törvényszék bűnjelnyilvántartásába Bny.114/2012/

1. és 17.sorszám alatti nyomtatókat,
2. sorszám alatti 1 db laptopot tartozékaival együtt, a
3. sorszám alatti 1 db optikai számítógépes programozófejet, a
4. sorszám alatti 5 db winchestert kiszerelve, 1 db laptop és fogyasztásmérő összekötésére használt házilag gyártott átalakító kábelt - elkobozta. A Kecskeméti Törvényszék Bírósági Letéti Csoportjánál BL000079/2010/
5. szám alatt kezelt 2.416.900.-Ft lefoglalását megszüntette és azt I.rendű vádlott neve I. r. vádlott részére kiadni rendelte azzal, hogy azt visszatartotta az I. r. vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzás, polgári jogi igény és bűnügyi költség biztosítására. Kiss Tamás I. r., II.rendű vádlott neve II. r., V.rendű vádlott neve V. r. vádlottakat egyetemlegesen kötelezte az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kártérítésként megfizetni a egyéb érdekelt ... Kft. magánfél részére 57.180.823.-Ft tőkét és ennek
6. június
7. napjától a kifizetés napjáig járó Ptk. szerinti kamatait, továbbá az állam részére külön felhívásra 343.100.-Ft le nem rótt eljárási illetéket. A egyéb érdekelt ... Kft. magánfél által bejelentett további polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. Az eljárás során felmerült összesen 5.553.323.-Ft bűnügyi költségről akként rendelkezett, hogy azt a vádlottak külön-külön, illetőleg egyetemlegesen kötelesek megfizetni, míg a fennmaradó 2.706.164.-Ft bűnügyi költség vonatkozásában megállapította, hogy azt az állam viseli. Az első fokú ítélet ellen fellebbezést jelentett be: - az ügyész I.rendű vádlott neve I. r. vádlott és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott terhére egyezően a 4.) és 5.) vádpontokban írt bűnsegédként, jelentős értékre elkövetett lopás bűntettének vádja alól történt felmentése miatt, bűnösségének e bűncselekményekben történő megállapítása végett, valamint súlyosításért, hosszabb tartamú börtönbüntetés, hosszabb tartamú közügyektől eltiltás mellékbüntetés és hosszabb tartamú foglalkozástól eltiltás büntetés, valamint nagyobb napi tétel számú és nagyobb napi tétel összegű pénzbüntetés kiszabása érdekében; V.rendű vádlott neve V. r. vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú börtönbüntetés és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás mellékbüntetés, valamint nagyobb napi tételszámú és nagyobb napi tétel összegű pénzbüntetés kiszabása céljából, XI.rendű vádlott neve XI. r. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottak terhére egyezően súlyosításért, hosszabb tartamú és hosszabb próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés, valamint a velük szemben kiszabott pénzbüntetés összegének az irányadó törvényi minimumra felemelése végett. A bírósági iratok elsőfokú bíróság által történt felterjesztését megelőzően a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség vezetője I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak terhére bejelentett ügyészi fellebbezést a 4.) és 5.) vádpontokban írt bűnsegédként, jelentős értékre elkövetett lopás bűntettének vádja alól történt felmentésüket támadó részben a Be.
8. §

(1)és

(2)bekezdésére figyelemmel visszavonta, egyebekben a súlyosításra irányuló részében valamennyi vádlott vonatkozásában a bejelentett ügyészi fellebbezéssel egyező tartalommal fenntartotta. Fellebbezést jelentettek be továbbá: - I.rendű vádlott neve I. r. vádlott és védője a felmentő rendelkezéseket tudomásul véve a többi tényállási pontot illetően elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért; - II.rendű vádlott neve II. r. vádlott és védője a felmentő rendelkezéseket tudomásul véve a többi tényállási pont vonatkozásában elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés céljából; - V.rendű vádlott neve V. r. vádlott enyhítésért, valamint a tényállás téves megállapítása miatt; - V.rendű vádlott neve V. r. vádlott védője a tényállás és a minősítés téves megállapítása miatt, enyhítés céljából, valamint a polgári jogi igény megítélése miatt; - VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott védője felmentés érdekében. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.214/2013/3-II. számú átiratában a vádlottak terhére bejelentett módosított tartalmú ügyészi fellebbezést azzal a további módosítással tartotta fenn, hogy XI.rendű vádlott neve XI. r. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlott vonatkozásában a

1. évi C. törvény (Btk.) alkalmazására tett indítványt, az ügyészi fellebbezést XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlott esetében a szabadságvesztés tartamának súlyosítására irányuló részében mellőzte. A védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Eljárási szabálysértésekre, ezzel összefüggésben egyes bizonyítékoknak a bizonyítékok köréből kirekesztésére, a jogi indokolás helyesbítésére és kiegészítésére, XI.rendű vádlott neve XI. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottak esetében az alkalmazandó büntető törvényre, a bűnösségi körülményekre, a XI. és XII. vádlottak esetében az előzetes bírósági mentesítés vizsgálatára, valamint az ítélet rendelkező részében a I.rendű vádlott neve I. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottal szemben alkalmazott lakhelyelhagyási tilalomra vonatkozó adatok pótlására tett észrevételei mellett az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlott szabadságvesztés büntetésének és közügyektől eltiltás mellékbüntetésének, az I. és II. r. vádlott foglalkozástól eltiltás büntetésének, valamint a I.rendű vádlott neve I., II.rendű vádlott neve II., V.rendű vádlott neve V., XI.rendű vádlott neve XI. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottak pénzbüntetései tartamának súlyosítását, XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlott lopás bűntetteként és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlott bűnsegédként elkövetett lopás bűntetteként értékelt cselekményének a Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pontja szerinti minősítését, ezen vádlottak szabadságvesztés büntetésre ítéltnek tekintését, amelynek végrehajtási fokozata börtön, a XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlott szabadságvesztés büntetése tartamának, továbbá a XI.rendű vádlott neve XI. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlott szabadságvesztés büntetése próbaideje tartamának súlyosítását, továbbá annak megállapítását indítványozta, hogy a XI.rendű vádlott neve XI. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlott - a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén - legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben az első fokú ítélet I., II., V., VI., XI. és XII. r. vádlottak vonatkozásában való helybenhagyását indítványozta. V.rendű vádlott neve V. r. vádlott védője fellebbezését a másodfokú eljárásban részletesen írásban indokolta, amelyben az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. Álláspontja szerint az első fokú ítéletben megállapított tényállás a Be. 351. §

(2)bekezdése alapján megalapozatlan, amely megalapozatlanság a másodfokú bíróság által nem küszöbölhető ki. Az elsőfokú bíróság a cselekmény jogi minősítése és a büntetés kiszabása körében indokolási kötelezettségének nem tett eleget, ezért a Be. 376. §

(1)bekezdése, illetve a Be. 373. §

(1)bekezdés III.a) pontja alapján az ítélet hatályon kívül helyezésének és új eljárás lefolytatásának van helye. Álláspontja szerint az első fokon eljárt bíróság a tényállást nem derítette fel teljes körűen, az így megállapított tényállás hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett. Mindez a bűnösség megállapítását és a büntetés kiszabását lényegesen befolyásolta, illetve az elsőfokú bíróság a cselekmény jogi minősítése és a büntetés kiszabása körében indokolási kötelezettségének nem tett eleget. Az elkövetési időt érintő megalapozatlanság körében utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság azt a tényt, hogy V.rendű vádlott neve 2006 júliusától tulajdonított el jogtalanul villamosenergiát, kétséget kizáróan nem bizonyított tényekre alapozta. Az egyik ilyen tény az ítélet

1. oldal utolsó bekezdésében említett telefonlehallgatásból származó beszélgetés, a másik az igazságügyi szakértői vélemények. Ez utóbbiak becslésen alapulnak, miután szakértő 1 igazságügyi szakértő szakvéleményének
2. oldalán a második kérdés válaszának a.) pontjában a jogtalanul eltulajdonított villamos energia becsült értékét állapította meg, valamint a becslés magyarázatát írta le. Álláspontja szerint szakértő neve2 igazságügyi szakértő szakvéleménye azzal, hogy a befolyásolás mértékét 3050%-ra tette, nem pontos adat, hiányzik a bizonyosság. Utalt arra is, hogy szakértő neve2 igazságügyi szakértő a
3. március 21-én tartott tárgyaláson előadta, hogy nem állapítható meg, hogy mikor végeztek beavatkozást a fogyasztásmérő órán. Ugyanezen a tárgyaláson szakértő 1 igazságügyi szakértő védői kérdésre azt a választ adta, hogy nem állapítható meg, hogy mikor végeztek beavatkozást a fogyasztásmérő órán, továbbá az sem, hogy mikortól tulajdonították el jogtalanul a villamos energiát. Miután kizárólag a telefonbeszélgetések az olyan bizonyítékok, amelyek az elkövetési időre objektív támpontot adhatnak, és a szakértők a befolyásolás kezdeti időpontját szakértői módszerekkel nem tudták megállapítani, ezért álláspontja szerint a
4. december végét megelőző időszakra vonatkozó tényállás megállapítása a szakértői vélemények tükrében iratellenes. Hangsúlyozta azt is, hogy az elsőfokú bíróság nem tisztázta, hogy milyen fogyasztási eszközök működtek az ítéleti tényállással érintett időszakban a V.rendű vádlott neve V. r. vádlott által vezetett gazdasági társaságnál. Hivatkozott arra, hogy a becslés önmagában fogalmilag kizárja azt, hogy pontosan, teljes bizonyossággal, kétséget kizáróan megállapítható legyen az elkövetési érték. Az ítéleti tényállás szakértői „feltételezésekre" nem alapítható. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. A fellebbezési nyilvános ülésen a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség képviselője az átiratában írtakat mindenben fenntartotta. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott védője az elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés iránt bejelentett fellebbezését, elsődlegesen hatályon kívül helyezésre irányuló indítványával együtt fenntartotta. Azt azzal indokolt, hogy az iratellenesség tilalma és a tisztességes eljárás követelménye nem érvényesült az első fokú eljárás során maradéktalanul, miután a nyomozóhatóság bizonyíték felderítése körében mulasztott, amelyet az elsőfokú bíróság nem tudott pótolni. Álláspontja szerint a feltárt tényekből, illetve a bűnjelekből nem vonható le egyértelmű következtetés sem az elkövetés módjára, sem az idejére, sem arra, hogy a bűncselekményeket az I. r. vádlott követte el. Álláspontja szerint rendszer-korszerűsítések történtek, és arra, hogy az e célból végzett beavatkozások során bűncselekmény történt volna, nem lehet következtetni, miután sem egységes elkövetési módot, sem visszatérő jelleget nem bizonyítanak a lefoglalt bűnjelek, és azok nem is alkalmasak az ilyen cselekmény megvalósítására. Az elkövetési értéket sem lehet minden kétséget kizáró módon megállapítani, miután a szakvélemények feltevéseken, becsléseken alapulnak. Nem állnak rendelkezésre termelési adatok, nem objektív adatokra alapoz a szakvélemény az elkövetési idő és érték vonatkozásában. Az I. r. vádlottnál lefoglalt számlák alapján álláspontja szerint nem lehet arra következtetni, hogy több évvel korábban szándékos segítséget nyújtott V.rendű vádlott neve V. r. vádlottnak illegális áramvételezés során, illetve a pontos elkövetési értékre sem. Kifogásolta, hogy az eljárás során a nyomozóhatóság a sértett kimutatásaiból indult ki, a tárgyaláson történtek a számolások, amelyek, illetve a terhelési grafikonok alapján meg kellett volna vizsgálni, hogy azért változott az áramfogyasztás, mert gazdasági válság alakult ki, termelés leállás volt, illetve új gépeket is vettek. Ezen körülmények mérlegelése mellett volna lehetőség arra, hogy minden tényt, adatot figyelembe véve megalapozott következtetést vonjon le az elsőfokú bíróság. A bíróság az igazságügyi szakértők becslésen alapuló bizonytalan véleménye alapján eltúlzottan magas és megalapozatlan elkövetési értéket állapított meg, ami hátrányosan hatott ki a minősítésre és a büntetésre is. Erre figyelemmel álláspontja szerint az ítélet megalapozatlan, amely megalapozatlanságot a másodfokú eljárás során nem lehet kiküszöbölni, mert álláspontja szerint széles körű bizonyításra, így könyvszakértők és gazdasági szakértők bevonására is szükség van. Utalt arra is, hogy a lehallgatási anyag felhasználása jogszabályellenes, és azok kiértékelése azok valódi tartalmán túlterjeszkedő, amelyre figyelemmel a lehallgatás anyagát ki kellett volna rekeszteni a bizonyítékok köréből. Álláspontja szerint nem állapítható meg a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján minden kétséget kizáró módon, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott
5. évtől a bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújtott. Erre figyelemmel elsődlegesen az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. Másodlagosan az I. r. vádlott vallomásai alapján eltérő tényállás megállapítását és az ellene emelt bűncselekmények vádja alóli felmentését, harmadlagosan enyhébb eltérő minősítés megállapítását és az I. r. vádlott büntetésének enyhítését, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabását indítványozta. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott védője a fellebbezési nyilvános ülésen osztotta a fellebbviteli főügyészség álláspontját a vonatkozásban, hogy az első fokú ítélet rendelkező részében szükséges feltüntetni azt, hogy a II. r. vádlott lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állt. Ugyancsak osztotta a fellebbviteli főügyészség II. r. vádlott gyanúsítottkénti kihallgatásán történt eljárási szabálysértésre tett észrevételét. Ugyanakkor álláspontja szerint ennek érdemi kihatása a bizonyítékok értékelésére nincs, miután II.rendű vádlott neve II. r. vádlott mindvégig tagadta a bűncselekmény elkövetését. Hangsúlyozta, hogy az enyhítő körülmények körében az igen jelentős időmúlást nyomatékos enyhítő körülményként kell értékelni. Álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott vallomása alapján kétséget kizáróan kizárólag azt lehet megállapítani, hogy mindkét érintett cég telephelyén megjelent, ott munkát végzett, de bűncselekményt nem követett el. V.rendű vádlott neve V. r. vádlott beismerő vallomása csak egy bizonyos időtartamra vonatkozott, II.rendű vádlott neve II. r. vádlott nevét érintőlegesen említette, a másik tényállásra vonatkozóan még ilyen szintű vallomás sincs, amely terhelő lenne a II. r. vádlottra nézve. A lehallgatási anyagok és a becslésen alapuló igazságügyi műszaki szakértői vélemények adatai nem elegendőek a II. r. vádlott bűnösségének megállapításához. Kizárólag szabálysértési értékre elkövetett bűncselekmény lett volna megállapítható esetében, ami már az elévülés folytán nem büntethető. Utalt arra is, hogy a egyéb érdekelt ... Kft. sértett rendszerének a technikai fedettségéből adódóan észlelnie kellett volna minden szabálytalan vételezést. Kérdésként merül fel, hogy miért nem reagált, miért nem jelezte azt, amely meghatározó jelentőségű lett volna az ügyben. A fentiekre figyelemmel II.rendű vádlott neve II. r. vádlottal szemben emelt bűncselekmények vádja alóli felmentését és az eljárás során letett óvadék összegéről történő rendelkezést is indítványozta. V.rendű vádlott neve V. r. vádlott védője az írásban előterjesztett fellebbezés indokolását mindenben fenntartotta. VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott védője a fellebbezési nyilvános ülésen az első fokú ítélettel szemben bejelentett fellebbezését a VI. r. vádlottal szemben emelt bűncselekmények vádja alól történő felmentésére fenntartotta. Álláspontja szerint nem állapítható meg kétséget kizáróan a VI. r. vádlott védekezésével szemben a bűncselekmény elkövetése, illetve az, hogy a jogtalanul vételezett villamos energiáról tudott-e VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott. Hangsúlyozta, hogy VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott vonatkozásában nem áll rendelkezésre rá nézve terhelő adat a titkos információgyűjtés eredményeként. VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottnak nem állt érdekében a mérőóra manipulálása, tagadta a bűncselekmény elkövetését, az I. és II. r. vádlottakat nem ismerte és nem kérte meg őket a mérő befolyásolására. Előfordulhat, hogy az ingatlant már így vásárolta. A szakvélemény ezen körülményt kizárta és megállapította, hogy a befolyásolást vagy a bérlőnek, vagy a tulajdonosnak kellett elkövetnie, de az elkövetési időpont kétséget kizáró módon nem állapítható meg. Mindezekre figyelemmel indítványozta, hogy az ítélőtábla VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottat az ellene emelt vád alól bizonyítottság hiányában mentse fel. XI.rendű vádlott neve XI. r. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottak védője az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Osztotta a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség azon álláspontját, hogy a XI. és XII. r. vádlottak esetén az elbíráláskor hatályos
6. évi C. törvény rendelkezései enyhébbek, és mind a szabadságvesztések tartamában, mind a pénzbüntetés, mind a próbaidő tekintetében arányosnak tartotta mindkét vádlott esetében az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetést. Ugyanakkor a XI. és XII. r. vádlottak vonatkozásában indítványozta a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli előzetes mentesítésüket, miután büntetlen előéletűek, sem ez előtt, sem ezt követően nem követtek el bűncselekményt. Megfelelő egzisztenciával, munkahellyel rendelkeznek, és az első fokú ítélet meghozatala, valamint a másodfokú nyilvános ülés között is mintegy egy év telt el. I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II.r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlottak a fellebbezési nyilvános ülésen csatlakoztak a védőik által előadottakhoz. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott személyi körülményeire vonatkozóan előadta, hogy két nagykorú gyermeke van, az egyik gyermekének házastársa külföldön dolgozik, ilyenkor unokájuk eltartásáról is gondoskodik. személy neve1 vállalkozónál áll munkaviszonyban, ahol elektromos gépek javításával foglalkozik, havi 120.000.-Ft a jövedelme. V.rendű vádlott neve V. r. vádlott megbánását fejezte ki az általa korábban beismert bűncselekmények vonatkozásában. Előadta továbbá, hogy I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottakat
7. október hónapban mutatták be neki, előtte nem ismerték egymást. Az ítélőtábla I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak cselekményeinek részben - eltérő minősítésére, szabadságvesztés büntetésük enyhítésére irányuló fellebbezését, valamint a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség XI.rendű vádlott neve XI. r. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottak cselekményeinek eltérő minősítésére irányuló indítványát találta alaposnak. A másodfokú bíróság a Be.
8. §

(1)-

(2)bekezdése és a Be. 349. §

(1)bekezdése alapján eljárva az ítéletnek a fellebbezésekkel érintett vádlottakra vonatkozó és fellebbezések folytán felülbírált részét az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. A másodfokú bíróság a törvényszék eljárását vizsgálva megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok megtartásával, hatályon kívül helyezést megalapozó eljárási szabálysértés nélkül folytatta le a tárgyalást. Eljárási szabályt sértett ugyanakkor a törvényszék, amikor a 2017. január 31. napján megtartott tárgyalási napon szakértő neve2 igazságügyi szakértőt, míg a 2017. február 2. napján megtartott tárgyalási napon szakértő 1 igazságügyi szakértőt kizárólag arra nyilatkoztatta, hogy érdektelennek vallják-e magukat. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 110. §

(1)bekezdése szerint a szakvélemény szóbeli előadása előtt meg kell állapítani a szakértő személyazonosságát és tisztázni kell, hogy nincs-e vele szemben kizáró ok. A Be. 103. §

(1)bekezdése sorolja fel azokat az okokat, melyek fennállása esetén nem járhat el a szakértő, és amely az érdektelenségén kívül több más okot is tartalmaz, mint amit az elsőfokú bíróság tisztázott. Az ítélőtábla ugyanakkor megállapította, hogy az ügyben nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy az igazságügyi szakértőkkel szemben a kizárás bármelyik oka fennállna. Miután a nyomozás során a nyomozóhatóság a kirendelésükkor figyelmeztette az igazságügyi szakértőket a kizárási okokra, akik nem tettek erre irányuló bejelentést, és az eljárás során sem merült fel a kizártságukra utaló körülmény, ezért a szakértők tárgyaláson tett nyilatkozata törvényesen beszerzett, és mint ilyen, bizonyítékként értékelhető volt. A titkos információgyűjtés eredményének felhasználhatóságára vonatkozó elsőfokú bírósági és a fellebbviteli főügyészségi álláspontot osztotta az ítélőtábla. A titkos információgyűjtés vonatkozásában a büntetőeljárásról szóló törvény mellett a rendőrségről szóló

1. évi XXXIV. törvény és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló
2. évi CXXV. törvény tartalmaz külön rendelkezéseket. A titkos információgyűjtésre a nyomozás elrendelése előtt bírói engedéllyel van lehetőség, amely engedély 90 napra szól, és esetenként 90 nappal meghosszabbítható. Osztotta az ítélőtábla a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség azon következetes bírói gyakorlatra tett hivatkozását, amely szerint a titkos információgyűjtésre engedélyezett határidő alatt fogalmilag kizárt a haladéktalanság sérelme. A titkos információgyűjtésre engedélyezett időtartam alatt a feljelentésre jogosult hatóság nem eshet késedelembe, ezért ha a titkos információgyűjtésre engedélyezett határidő lejárta előtt teszi meg a feljelentést, nem sérti meg a haladéktalanság követelményét (IH.
3. 92., Szegedi Ítélőtábla Bf.I.473/2015/59.). Miután az engedélyezett határidő lejárta a jelen ügyben
4. március
5. napja 12:00 óra volt (nyom. iratok
6. lapszám alatti határozat), amelynek lejárta előtt egy nappal, azaz
7. március 5-én megtörtént a feljelentés megtétele (nyom. iratok 100-
8. lapszám alatti feljelentés). A I.rendű vádlott neve I. r. vádlott cselekményeit érintő lehallgatási anyag megfelelt a feljelentés megtételekor hatályos Be.
9. §

(1)bekezdés a) pontjában, 206/A. §-ában, annak

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjában, valamint

(6)és

(7)bekezdésében foglaltaknak, illetve annak eredménye a Be. 206/A. §

(3)bekezdése alapján II.rendű vádlott neve II. r., V.rendű vádlott neve V. r., XI.rendű vádlott neve XI. r. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottakkal szemben is felhasználható volt. A fellebbviteli főügyészség álláspontjával egyezően megállapította az ítélőtábla, hogy eljárási szabályt sértett a törvényszék, amikor a 2015. június 18. napján tartott tárgyaláson az egyik ülnök személyében történt változásra tekintettel a Be. 287. §

(3)és

(4)bekezdése alapján a tárgyalás addigi anyagának ismertetésével úgy ismételte meg a tárgyalást, hogy azon kizárólag az I. és II. r. vádlott, valamint védőik, továbbá a XI. és XII. r. vádlottak védője volt jelen (első fokú bírósági iratok II. kötet

1. számú tárgyalási jegyzőkönyv), mivel kizárólag őket idézte az elsőfokú bíróság, ugyanis az ezen vádlottakat érintő bizonyítást kívánta felvenni. Az időközben bekövetkezett ülnökváltásra figyelemmel azonban a tárgyalást meg kellett ismételni, amely ismétlés valamennyi vádlottat érintette, így a távollévőknek is jelen kellett volna lennie, minthogy a Be.
2. §

(4)bekezdés

1. mondata szerint az ismertetést követően a vádlottak és védőik észrevételt tehetnek, további kiegészítést kérhetnek. A tárgyalás addigi anyagának, illetve annak lényege ismertetésével történő megismétlésének az a célja, hogy a tárgyalás megelőző szakában jelen nem volt ülnök ezen eljárási cselekmény folytán a tárgyaláson felvett bizonyítást megismerje. Ezáltal úgy tekinthető, mint aki végig jelen volt a tárgyaláson (1/
2. BJE határozat), és ezen garanciális rendelkezés a vádlottak és védőik vonatkozásában formális eljárási cselekmény, hiszen a korábbi tárgyalásokon jelen voltak, indítványokat, észrevételeket tehettek, így a megismétlés során jelen nem volt vádlottak és védők védekezéshez való joga nem csorbult. Erre figyelemmel ezen eljárási szabálysértés nem eredményezte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és az ítélőtábla kizárólag a szabálysértés megállapítására szorítkozott. Osztotta az ítélőtábla a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség átiratában kifejtett II.rendű vádlott neve II. r. vádlott és XIV.rendű elítélt XIV. r. elítélt gyanúsítotti vallomásait érintő eljárási szabálysértésre tett észrevételét is. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat a nyomozás során
3. június
4. napján vették őrizetbe és védőt rendeltek ki számára, még ugyanezen a napon kihallgatták gyanúsítottként, amelyen a kirendelt védő nem volt jelen, és az iratok tartalma szerint annak helyéről és időpontjáról nem értesítették, illetve a II. r. vádlottat sem tájékoztatták a védő távolmaradásának okáról (nyom. iratok XV. kötet 3660-3662., 3706., 3717-
5. lapszámok alatti gyanúsítotti kihallgatási jegyzőkönyvek). A Be.
6. §

(1)bekezdésének

1. mondata szerint a
2. § b) pont esetén a védőt legkésőbb a terhelt első kihallgatásáig ki kell rendelni. A kirendelő határozatban a védőt tájékoztatni kell a terhelt fogva tartásának helyéről, valamint kihallgatásának tervezett helyéről és idejéről. A Be.
3. §

(1)bekezdés

1. mondata alapján a fogva lévő gyanúsítottat 24 órán belül ki kell hallgatni, amelyre figyelemmel ezen első kihallgatás esetében nem érvényesül a 23/
2. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet
3. §

(2)bekezdésének rendelkezése. E szerint a védő értesítése 24 órával a kihallgatás időpontját megelőzően meg kell hogy történjen. A kialakult bírói gyakorlat szerint a 24 órás időköz csak az első kihallgatást követő kihallgatásokra vonatkozhat, hiszen a fogva lévő terheltet 24 órán belül ki kell hallgatni, ebből következően 24 órával a kihallgatás előtt gyakorlatilag lehetetlen értesíteni a védőt (Szegedi Ítélőtábla Bf.II.336/2015/36.). A fentiek azonban nem jelenthetik azt, hogy a védőt a gyanúsítotti kihallgatás helyéről és idejéről egyáltalán nem kell értesíteni. A védőnek lehetősége sem volt jelen esetben részt venni a gyanúsított kihallgatásán, ezzel II.rendű vádlott neve II. r. vádlott védekezéshez való joga sérült. Az Alkotmánybíróság a 8/2013. (III. 1.) AB határozatában kifejtettek szerint az Alaptörvény 28. cikk

(3)bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a Be. 48. §

(1)bekezdésének alkalmazásakor a terhelt érdekében kirendelt védőt a terhelt kihallgatásának helyéről és időpontjáról igazolható módon olyan időben értesítsék, hogy a kirendelt védőnek lehetősége legyen az eljárási törvényben foglalt jogait gyakorolni, és a terhelt kihallgatásán részt venni. Ilyen értesítés elmaradása esetén a terhelt vallomása bizonyítékként nem értékelhető. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott 2010. június 16. napján foganatosított folytatólagos gyanúsítotti kihallgatásáról sem értesítették a kirendelt védőt (nyom. iratok XV. kötet 3725. oldal). A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla II.rendű vádlott neve II. r. vádlott fenti két gyanúsítotti vallomását a Be. 78. §

(4)bekezdése alapján kirekesztette a bizonyítékok köréből. Miután II.rendű vádlott neve II. r. vádlott későbbi vallomásaiban is tagadta a bűncselekmények elkövetését, erre figyelemmel az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás nem vált megalapozatlanná. XIV.rendű elítélt XIV. r. elítélt védője jelenléte nélkül tett gyanúsítotti vallomásait és a szembesítés alkalmával tett vallomását az ítélőtábla a főügyészi indítványnak megfelelően ugyancsak kirekesztette a bizonyítékok köréből a Be. 78. §

(4)bekezdés

1. fordulatára figyelemmel. XIV.rendű elítélt XIV. r. elítélt vallomásainak az ítéleti tényállás 9.) pontjában írt cselekmény vonatkozásában van jelentősége I.rendű vádlott neve I. r. vádlott büntetőjogi felelőssége kapcsán. A XIV. r. elítéltet
2. augusztus
3. napján hallgatták ki első alkalommal gyanúsítottként, és annak ellenére, hogy a Be. 554/D. §-a alapján kiemelt jelentőségű ügyben folyó eljárásban a bírósági és a nyomozati szakban is a védő részvétele kötelező, nem rendeltek ki számára védőt és nem is tájékoztatták arról, hogy kötelező a védelem. A XIV. r. elítélt ekkor nem tett vallomást, de fenntartotta a korábbi tanúvallomását.
4. november
5. napján védőt rendelt ki a nyomozóhatóság a számára, amelynek ellenére a
6. február
7. napján történt kihallgatásakor a védője nem volt jelen, és bár a gyanúsítotti kihallgatásról készült jegyzőkönyv szerint tájékoztatták arról, hogy a védőt értesítették a nyomozati cselekményről, ennek megtörténtét igazoló feljegyzés nincs az iratok között. Ekkor a korábbiakhoz hasonlóan terhelően vallott az I. r. vádlottra nézve (nyom. iratok VII. kötet 1498-
8. oldal). Ugyancsak nem volt jelen a védő XIV.rendű elítélt XIV. r. elítélt és az I. r. vádlott közötti szembesítésen, és a védőt ezen eljárási cselekményről sem értesítették (nyom. iratok XIV. kötet 3630-
9. oldal). A fentiekre figyelemmel a XIV. r. vádlottnak a védője jelenléte nélkül tett gyanúsítotti vallomásai és a szembesítés során tett vallomása a Be.
10. §

(4)bekezdés

1. fordulata alapján nem használható fel bizonyítékként. Mindez azonban nem érinti XIV.rendű elítélt XIV. r. elítélt tanúként tett vallomásának bizonyítékként való felhasználhatóságát, mivel a Be.
2. §

(2)bekezdésének értelmében az elítélt a tárgyaláson hozzájárult annak ismertetéséhez, s valamennyi releváns törvényi figyelmeztetés ismeretében részletes, önmagára és I.rendű vádlott neve I. r. vádlottra nézve is terhelő tanúvallomást tett. A Be. 82. §

(1)bekezdés b) pontjában írt mentességi jogára is megtörtént a megfelelő kioktatása (nyom. iratok VII. kötet 1469-

1. oldal). Minderre figyelemmel a 9.) tényállási pont nem vált megalapozatlanná a XIV. r. vádlott terheltként tett vallomásainak kirekesztését követően. Az elsőfokú bíróság a tényállás felderítési feladatának eleget tett. Ennek keretében a vád tárgyát képező releváns tényekre nézve az elbíráláshoz szükséges körben és mélységben a bizonyítást felvette. További bizonyítás felvételének helye nem volt, a további bizonyítás felvételére irányuló indítványokat az elsőfokú bíróság megfelelő indokokkal utasította el, amelyet az ítélőtábla is osztott. A védők igazságügyi műszaki szakértői vélemények aggályosságára vonatkozó álláspontját az ítélőtábla nem osztotta. Az elsőfokú bíróság az elkövetés módja és az elkövetési érték vonatkozásában az igazságügyi műszaki szakértői véleményeket vette alapul, amelyek a egyéb érdekelt által szolgáltatott adatokra és mérési adatokra alapozva, részben tényeken alapuló következtetés alapján „-tól-ig" határok között tartalmaztak megállapításokat. A másodfokú bíróság nem osztotta azt az álláspontot, hogy a becslés, mint tényből tényre való következtetés a tényállás alapjául nem fogadható el. A törvényszék az igazságügyi műszaki szakértői véleményben foglaltakat elfogadva, a Be.
2. §

(2)bekezdésében írt „in dubio pro reo elv" maradéktalan érvényesítésével eljárva, azaz a kétséget kizáróan nem bizonyított tényeket nem értékelte a terheltek terhére, s a vádlottakra nézve mindig a kedvezőbb értéket figyelembe véve állapította meg a tényállást. A törvényszék az indokolási kötelezettségének teljesítése során a beszerzett bizonyítékokat a mérlegelési körébe vonta, és ennek keretében számot adott arról, hogy a bűncselekmények elkövetését és bűnösségüket tagadó vagy részben tagadó vádlottak védekezése ellenére az ítéleti tényállás 1.) pontjában írtakat miért V.rendű vádlott neve V. r. vádlott részbeni beismerő, valamint I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottra nézve is terhelő vallomására, a telefonlehallgatások anyagára, a egyéb érdekelt tájékoztatására, az igazságügyi műszaki szakértői véleményekre, a szakértők tárgyaláson tett előadására, tanú neve1 és tanú neve2 tanúk vallomására alapította. Az 1.) tényállási pont kapcsán az elsőfokú bíróság az elkövetés kezdő időpontját illetően lényeges bizonyítékként értékelte a I.rendű vádlott neve I. r. vádlott lakásán a hálószobai szekrény fiókjából lefoglalt 7 db, a ... nevére szóló elszámoló számlát. Azon körülményből, hogy az I. r. vádlott legálisan semmilyen formában nem kapcsolódott ehhez a céghez, és e számlák a

1. december és
2. június közötti időszak havi számlái, vagyis a fogyasztási adatok alapján a befolyásolás kezdeti időpontjaként megállapított időpontot megelőző időszakra vonatkoztak, azt a következtetést vonta le, hogy a befolyásolás elvégzéséhez, mértékének meghatározásához volt a számlákra szükség. A
3. év nyarára tehető kezdő időpont hitelességét erősítő bizonyítékként értékelte a 02137-01 számú telefonbeszélgetés tartalmát (nyom. irat I. kötet 144-
4. oldal), amelyben I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott arról beszélnek, „azon matekoznak", hogy mi (milyen átalakítás, beavatkozás) kellene ahhoz, hogy azt lehessen elérni, hogy „ami nagyon régen 600.-Ft volt, és most 100.-Ft, az mondjuk 200.-Ft legyen". E vonatkozásban a törvényszék a „nagyon régen" kitételt a szavak köznapi jelentése szerint hosszabb időszaknak, több évnek értékelte. Mindezek alapján arra vont le következtetést, hogy az illegális beavatkozás végrehajtását a ... Kft. esetében a beszélgetések idejében, illetve évekkel korábban,
5. évben is I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott végezte, mivel 2009 decemberében V.rendű vádlott neve V. r. vádlott kérésének megfelelően jártak el, és VI.rendű vádlott neve V. r. vádlott volt az egyszemélyi vezetője a cégnek korábban is, ezért az I. és a II. r. vádlottak az V. r. vádlottak kérésére jártak el
6. évben is (első fokú ítélet
7. oldal 2-
8. bekezdései). A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban tényből tényre helytelenül következtetett az elsőfokú bíróság a fentiek megállapítása során. Önmagában a
9. december és
10. június közötti időszak havi számláinak I.rendű vádlott neve I. r. vádlottnál történt lefoglalása, illetve a fent részletezett 02137-01 számú telefonbeszélgetés tartalma alapján nem lehet minden kétséget kizáróan következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy a
11. év július eleje és
12. december vége közötti illegális beavatkozást is az I. és a II. r. vádlottak hajtották végre. Ezért a másodfokú bíróság az erre vonatkozó megállapítást mellőzte. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy az I. és II. r. vádlottak ezt tagadó vallomását támasztotta alá V.rendű vádlott neve V. r. vádlott fellebbezési nyilvános ülésen az utolsó szó jogán tett nyilatkozata is, amely szerint I.rendű vádlott neve I. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottakat
13. év októberében ismerte meg (másod fokú
14. számú jegyzőkönyv
15. oldal), amit tovább erősít az a körülmény, hogy az első fokú ítéleti tényállás további pontjaiban írt elkövetési időpontok is mind későbbiek, így 2008.-
16. évekre esnek. szakértő 1 igazságügyi szakértő a
17. március
18. napján megtartott első fokú tárgyaláson a
19. március
20. napján készült első fokú iratok között
21. sorszám alatti kiegészítő szakvéleményéhez kapcsolódóan úgy nyilatkozott, hogy a ... Kft. esetében
22. január
23. és
24. június
25. között a kétséget kizáróan igazolt minimálisan vételezett méretlen fogyasztás 1.547.155 kWh volt, amelynek értéke 57.180.823.-Ft. Amennyiben a jogosulatlan módon való vételezés kezdete
26. július 1-től kezdődött, akkor a minimálisan megállapítható jogosulatlan vételezés nagysága - ekkor is 50%-os méretlen vételezéssel számolva - 1.904.223 kWh, amelynek értéke 67.940.946.-Ft. Ezen elkövetési érték minden kétséget kizáró módon megállapítható V.rendű vádlott neve V. r. vádlott esetén, amelyre az elsőfokú bíróság helyes következtetést vont le (első fokú ítélet
27. oldal
28. bekezdés
29. mondata). A fenti időszakon belül, a
30. december 30-i beavatkozást követő időben jogtalanul eltulajdonított áram mennyisége 464.526 kWh, annak értéke 17.404.628.-Ft, amelyre az 1.) tényállási pont esetén minden kétséget kizáró következtetés vonható le I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak cselekményével összefüggésben. Mindezekre figyelemmel az ítéleti tényállás 1.) pontját az ítélőtábla az alább kifejtettek szerint helyesbítette. Az I. és II. r. vádlottak a tényállás 1.) pontja kapcsán tehát 17.404.628,- forint összegű kár bekövetkeztéért vonhatóak büntetőjogilag felelősségre, amellyel összefüggésben a cselekményük eltérően minősült, és a polgári jogi igényként megítélt kártérítés összege is módosult a később részletezettek szerint. Az elsőfokú bíróság az ítéleti tényállás 2.) pontjában írt cselekményt I.rendű vádlott neve I. r. és VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottak védekezését elvetve tanú neve3 és tanú neve4 tanúk vallomására alapította. Megalapozott és logikus következtetést vont le VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott vezetése alatt álló gazdasági társaság mérlegeredményéből, valamint a presszót bérlő tanúk vallomásából arra nézve, hogy VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott érdekében állt a jogellenes befolyásolás. Az elkövetés módjára, kezdetére, és az elkövetési értékre az igazságügyi műszaki szakértői véleményekből vont le helytálló következtetést. Az eljárás során lefoglalt hamis egyéb érdekelt zárócímkék és III.rendű elítélt neve III. r. elítélt vallomását értékelve, amely szerint általánosságban adta elő, hogy a egyéb érdekelt címkékre a testvérének, I.rendű vádlott neve I. r. vádlottnak volt szüksége, aki a címkegyártáshoz számítástechnikai eszközöket adott át a részére. A nála tartott házkutatás során lefoglalták azt a papírlapot, amelyre a címkegyártáshoz, nyomtatáshoz szükséges lépések voltak felírva (nyom. irat XV. kötet
31. lapszám alatti III. r. elítélt gyanúsítotti vallomása, és XV. kötet 3781-
32. lapszámok alatti házkutatási jegyzőkönyv). Ezen bizonyítékokat értékelve a 2.) és 3.) tényállási pontban írt cselekmények módszerének azonossága miatt, valamint a tőle lefoglalt nagy számú számlálómű alapján, illetve hogy a szakképzettsége folytán e beavatkozás elvégzése számára nehézséget nem jelentett, találta igazoltnak a törvényszék I.rendű vádlott neve I. r. vádlott szerepét a bűncselekmények elkövetésében. E körben azt is helytállóan állapította meg a törvényszék, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a jogellenes beavatkozás leplezésére használta a hamis zárócímkéket. Az ítéleti tényállás 3.) pontjában a törvényszék I.rendű vádlott neve I. r. vádlott védekezését elvetette a szakértői vélemények alapján, és helytállóan állapította meg az elkövetés módját, az elkövetési értéket és időszakot I.rendű vádlott neve I. r. vádlott telefonjából nyert adatok, a lefoglalások eredménye és III.rendű elítélt neve III. r. elítélt vallomása alapján. Az ítéleti tényállás 6.) pontjában írt cselekmény esetében is megfelelő indokát adta annak, hogy I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r., XI.rendű vádlott neve XI. r. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottak tagadásával szemben a tényállást miért a telefonlehallgatások hanganyagára, az igazságügyi műszaki szakértői véleményekre, tanú neve3, tanú neve5 és tanú neve3 tanúk vallomásaira alapította. Ez utóbbiakat összevetve helytállóan állapította meg, hogy a jogi személy neve2.-nél
33. évtől a válság következtében termelés-csökkenés következett be, amely megfelelő indokát adta annak, hogy a válság kezdetén a vezérigazgatói tisztséget átvevő XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlott különösen érdekelt volt abban, hogy a cég energiaköltségeit illegális beavatkozás útján is csökkentse. Mindezen bizonyítékokat értékelve helytálló indokát adta annak, hogy miért nem fogadta el a vádlottak védekezését, és hogy mely bizonyítékok támasztották alá a vádlottak cselekvőségeit. Az ítéleti tényállás 7.) pontjában írt cselekmény tekintetében I.rendű vádlott neve I. r. vádlott tagadó vallomásával szemben XIII.rendű elítélt XIII. r. III.rendű elítélt neve III. r. elítéltek következetes, önmagukra és I.rendű vádlott neve I. r. vádlottra nézve is terhelő beismerő vallomására, a szakértői véleményekre, I.rendű vádlott neve I. r. vádlott telefonjából beszerzett adatokra alapította a tényállást és megfelelő indokát adta annak, hogy miért XIII.rendű elítélt XIII. r. elítélt vallomására alapítottan állapította meg az igazságügyi műszaki szakértői véleményben rögzítettekhez képest az okozott kár nagyságát. Ugyanezen logika alapján az ítéleti tényállás 9.) pontjában írt cselekmény kapcsán értékelte a bizonyítékokat és a tényállást I.rendű vádlott neve I. r. vádlott tagadó vallomásával szemben XIV.rendű elítélt XIV. r. elítélt és III.rendű elítélt neve III. r. elítélt önmagukra és I.rendű vádlott neve I. r. vádlottra nézve is terhelő beismerő vallomására és a szakértői véleményekre, valamint a lefoglalás eredményére alapította. Ugyancsak kellően részletes és helytálló indokát adta a törvényszék az ítéleti tényállás 10.) pontja esetén annak, hogy III.rendű elítélt neve III. r. elítélt vallomása, a matricák, I.rendű vádlott neve I. r. vádlott telefonjából nyert adatok, a gépjármű-nyilvántartás és az igazságügyi műszaki szakértői vélemények, valamint a lefoglalt iratok és tárgyak alapján miért nem fogadta el XV.rendű elítélt neve XV. r. elítélt I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat mentő azon vallomását, hogy nem I.rendű vádlott neve I. r. vádlott végezte a jogellenes beavatkozást. Az ítéleti tényállás 11.) pontjában írt cselekmény vonatkozásában is megfelelő indokát adta az elsőfokú bíróság, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott tagadó vallomásával szemben miért az igazságügyi informatikai szakértői véleményre, valamint a házkutatási jegyzőkönyvek adataira alapítottan állapította meg a tényállást. A Be.
34. §

(3)bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, és a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg. A Be. 352. §

(3)bekezdése szerint a másodfokú bíróság csak azokkal a tényekkel kapcsolatban értékelheti az elsőfokú bíróságtól eltérően a bizonyítékokat, amelyekre bizonyítást vett fel, kivéve, ha az iratok tartalma, vagy ténybeli következtetés alapján a terheltet az

(1)bekezdés b) pontja alapján felmenti vagy az eljárást megszünteti. Mindezekből következően ha a tényállás iratszerű, a ténybeli következtetések logikusak, akkor a bizonyítékok eltérő értékelésére, illetve eltérő tényállás megállapítására nem kerülhet sor a másodfokú eljárásban. Így az ezt célzó fellebbezések - I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak 1.) tényállási pontban írt cselekményének kivételével - alaptalanok voltak. A másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság az iratok tartalmával megegyezően vette figyelembe a bizonyítékokat, és alapvetően a logika szabályait is megtartva állapította meg a tényállást. Ezért a bizonyítékok mérlegelésén keresztül a tényállást támadó és hatályon kívül helyezést, illetve felmentést célzó fellebbezések eredményre nem vezethettek. A fentiekben már említettek szerint kivételt ez alól az 1.) tényállási pontban megállapítottak képezték, ahol az elsőfokú bíróság a 2009. decemberi időszakot megelőző időszakra tévesen következtetett I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott büntetőjogi felelősségének a megállapíthatósága vonatkozásában. Egyebekben a bizonyítékok mérlegelése nem volt érdemben vitatható a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvére tekintettel, és az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozottnak bizonyult. Az iratok tartalma és ténybeli következtetések alapján az ítélőtábla mindössze az alábbiak szerint egészítette ki és helyesbítette [Be. 352. §

(1)bekezdés a) pont] a tényállást: Miután II.rendű vádlott neve II. r. vádlott nyomozás során első és második alkalommal tett vallomásait, amelyben a személyi körülményeire is nyilatkozott, és amely az első fokú ítéleti tényállás alapját képezte, mellőzte az ítélőtábla a fentebb már kifejtettek szerint a bizonyítékok köréből, ezért a másodfokú nyilvános ülésen a II. r. vádlott által előadottak alapján akként állapította meg a tényállást, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlott személy neve1 vállalkozónál áll alkalmazásban, havi nettó jövedelme 120.000.-Ft (másod fokú 4. számú jegyzőkönyv 3. oldal). V.rendű vádlott neve V. r. vádlott utóbbi elítélései közül az 1. pont alatt írt Szegedi Járásbíróság 19.B.2476/2013/6. számú ítéletére történt utalást mellőzte, mivel az a másodfokú határozat meghozatalakor a bűnügyi nyilvántartásban már nem szerepelt (Btk. 97. §

(2)bekezdés). Az első fokú ítélet

1. oldal
2. bekezdésében az 1.) tényállást azzal egészítette ki, hogy az ... egyéb érdekelt ... Kft. magánfél a nyomozás során
3. augusztus
4. napján jelentette be a polgári jogi igényét (nyom. iratok III. kötet
5. lapszám). Az 1.) tényállási pont
6. bekezdését (22.oldal) akként helyesbítette, hogy V.rendű vádlott neve V. r. vádlott
7. év decemberében - pontosabban meg nem állapítható időpontban és körülmények között - bízta meg I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottakat a jogellenes beavatkozás elvégzésére. A
8. oldal utolsó bekezdését akként helyesbítette, hogy a ... ... Kft. által ellenérték megfizetése nélkül vételezett 67.940.946.-Ft értékű villamosenergia vételezésen belül a
9. december 30-i beavatkozást követő időben jogtalanul eltulajdonított áram mennyisége 464.526 kW, annak értéke 17.404.628.-Ft (első fokú iratok között
10. sorszám alatti szakértő 1 igazságügyi műszaki kiegészítő szakértői vélemény
11. oldal, első fokú
12. sorszámú jegyzőkönyv
13. oldal). Az igazságügyi műszaki szakértők által következtetéssel megállapított elkövetési érték meghatározáson belül a vádlottak számára a kedvezőbb érték figyelembe vétele mellett a
14. oldal
15. bekezdését és
16. oldal
17. bekezdését akként egészítette ki, hogy a
18. oldal
19. bekezdésében a méretlen vételezés a tényleges fogyasztáshoz képest legalább 52%-os volt, míg a
20. oldal
21. bekezdésében a ténylegesen elfogyasztott villamos energia ellenértékénél legalább 91.540.-Ft-tal kevesebb összeget fizetett meg az ... egyéb érdekelt ... Kft. sértettnek XIII.rendű elítélt neve XIII. r. elítélt, ezzel tehát legalább 91.540.-Ft összegű kárt okozott. A fenti helyesbítésekkel és kiegészítésekkel együtt az elsőfokú bíróság tényállása helyes és hiánytalan, amelyet az ítélőtábla a felülbírálat alapjául elfogadott. A tényállás felülbírált részéből az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére. A törvényszék az egyes tényállások esetében helytállóan minősítette a vádlottak cselekményeit lopásnak (1.,2.,
22. és
23. tényállási pontok), illetve csalásnak (7.,9.,
24. tényállási pontok), továbbá a szerzői jogok megsértése kapcsán kifejtett indokai is helyesnek bizonyultak. Azt is helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy mivel a tettesi magatartást megvalósító vádlottak cselekménye nem minősül üzletszerűnek, így a részesként a tettesi alapcselekményhez igazodó többrendbeli bűncselekményt elkövető I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak cselekménye sem minősülhet annak. Esetükben a rendszeres haszonszerzésre törekvést a büntetés kiszabása során a terhükre kell értékelni (BH
25. 66.). I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak 1.) tényállási pontban írt cselekvőségeire vonatkozó tényállás helyesbítésére tekintettel az elsőfokú bíróság által a Btk.
26. §

(1)bekezdés,

(5)bekezdés a) pont szerint értékelt cselekményüket az ítélőtábla a Btk. 370. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés a) pont szerint minősülő és büntetendő a Btk. 14. §

(2)bekezdése szerinti bűnsegédként elkövetett lopás bűntettének minősítette. Észlelte a másodfokú bíróság, hogy elmulasztotta értékelni a törvényszék I.rendű vádlott neve I. r. vádlott 9.) tényállási pontban írt azon magatartását, hogy miután a fogyasztásmérő fedelét visszahelyezte, arra azért, hogy a beavatkozás, vagyis az óra visszapörgetése a következő óraleolvasáskor ne tűnjön fel, egy hamis pecsétnyomóval a szükséges plombákat is felhelyezte. Miután azonban erre a vádirat és az ítéleti tényállás is tartalmazott megállapítást, a másodfokú bíróság feladata volt ennek az értékelése. Ennek körében megállapította, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott terhére rótt egyéb cselekmények mellett a 9.) tényállási pontban írt magatartása bélyeghamisítás bűntettének [Btk. 391. §

(1)bekezdés a) pont

1. fordulat] minősül, amely cselekménye azonban a felelősségre vonása szempontjából nem bír jelentőséggel, ezért e cselekmény vonatkozásában az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az emiatt indult eljárást megszüntette a Be.
2. §-a alapján. Osztotta az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség álláspontját, hogy tévedett a törvényszék, amikor úgy ítélte meg, hogy XI.rendű vádlott neve XI. r. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottak számára az
3. évi IV. törvény összhatásában enyhébb elbírálást tesz lehetővé, mivel az elbíráláskor hatályos büntető törvénynek [
4. évi C. törvény (Btk.)] a feltételes szabadságra, illetve a pénzbüntetés egy napi tétele összegére vonatkozó szabályai is kedvezőbbek az esetükben. A tekintetben is osztotta az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészi álláspontot, hogy a törvényszék az
5. évi IV. törvény rendelkezéseit tévesen alkalmazva a törvényi minimum, azaz 2.500.-Ft alatt állapította meg a pénzbüntetés egy napi tételének összegét XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlott esetében 2.000.-Ft, míg XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlott esetében 1.000.-Ft összegben. Az elbíráláskori Btk. alkalmazásával ugyanakkor ezek az összegek a törvényes tételkereten belüliek. A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlott lopás bűntetteként és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlott bűnsegédként elkövetett lopás bűntetteként értékelt cselekményét a Btk.
6. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő lopás bűntettének, illetve bűnsegédként elkövetett lopás bűntettének minősítette. XI.rendű vádlott neve XI. r. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottakat a Btk. 33. §

(1)bekezdés a) pontja alapján szabadságvesztésre ítéltnek tekintette, amelynek végrehajtási fokozata a Btk. 37. §

(2)bekezdés a) pontjára figyelemmel börtön és a szabadságvesztések végrehajtása esetén a Btk. 38. §

(2)bekezdés a) pontja értelmében a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatóak feltételes szabadságra. Miután a Btk. 50-

1. §-ai már azt nem tartalmazzák, ezért mellőzte azon megállapítást, hogy a büntetés egy napi tétel összegének helyébe egy napi szabadságvesztés lép. A büntetés kiszabása körében a bűnösségi körülményeket vizsgálva a másodfokú bíróság II.rendű vádlott neve II. r. vádlott esetében további súlyosító körülményként értékelte a rendszeres haszonszerzésre törekvő magatartását, amely a terhére megállapított két lopási cselekmény elkövetési körülményeiből és jellegéből következik. Nem osztotta V.rendű vádlott neve V. r. vádlott vonatkozásában a fellebbviteli főügyészség azon álláspontját, hogy mivel a tényállás 1.) pontjában a kár összege közel 18.000.000.-Ft-tal haladja meg az 50.000.000.-Ft-os alsó határt, ezért nem tekinthető az alsó határhoz közelinek, és nem értékelhető enyhítő körülményként. Osztotta a törvényszék álláspontját, hogy ezen érték az értékhatárokat tekintve az értékhatár alsó határához viszonylag közelebbi elkövetési érték, ezért helyes volt annak enyhítő körülményként való figyelembe vétele. Az alkalmazandó büntetési tételkeret I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak vonatkozásában - a megváltoztatott minősítésre tekintettel és - a halmazati szabályokra is figyelemmel 2-től 12 évig terjedő szabadságvesztés helyett 1 évtől 7 év 6 hónapig terjedő szabadságvesztés, míg V.rendű vádlott neve V. r. vádlott esetében 2-től 8 évig, XI.rendű vádlott neve XI. r. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottak esetében 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés. Az irányadó középmérték I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak esetében 4 év 3 hónap, V.rendű vádlott neve V. r. vádlott esetében 5 év, XI.rendű vádlott neve XI. r. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlott esetében 3 év szabadságvesztés. A megváltozott büntetési tételkeretekre figyelemmel I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott büntetésének enyhítése volt szükséges. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott esetén a bűncselekmények nagyobb számára, a két vádlott közötti szerepek, valamint a személyi körülményeikben megnyilvánuló különbségekre tekintettel I.rendű vádlott neve I. r. vádlott szabadságvesztését 2 év 6 hónapra, míg II.rendű vádlott neve II. r. vádlott szabadságvesztését 2 évre enyhítette. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott esetében figyelembe vett körülményekre, különösen személyi körülményei alapján alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. Ezért azt a Btk.
2. §

(1)bekezdése alapján ugyanezen jogszabályhely

(2)bekezdésében meghatározott 4 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre történt felfüggesztésére figyelemmel az ítélőtábla II.rendű vádlott neve II. r. vádlott közügyektől eltiltására vonatkozó rendelkezést törvényi feltétel hiánya folytán - mellőzte. Nem találta alaposnak a fentiekre figyelemmel az I. és II. r. vádlottak szabadságvesztés büntetéseinek, valamint közügyektől eltiltás és foglalkozástól eltiltás büntetéseinek súlyosítására irányuló fellebbezést. Helyesen ítélte az elsőfokú bíróság az I., II., V., VI., XI. és XII. r. vádlottakat pénzbüntetésre, miután bűncselekményeiket anyagi haszonszerzés céljából követték el, és valamennyien megfelelő jövedelemmel rendelkeznek a pénzbüntetés kiszabásához. A büntetésnek a maga egészében kell alkalmasnak lennie a büntetés törvényi céljainak az elérésére, s a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy a vádlottak szemben kiszabott büntetések összességükben megfelelnek a vádlottak közötti belső arányosítás követelményének is. Ugyancsak alaptalannak bizonyult V.rendű vádlott neve V. r. vádlott büntetésének súlyosítására irányuló fellebbezés, miután a törvényszék vele szemben törvényes és arányos büntetést alkalmazott. Ugyanezen okok miatt nem találta alaposnak V.rendű vádlott neve V. r. és VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottak büntetéseinek enyhítésére irányuló fellebbezéseket sem. Észlelte ugyanakkor az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazott vagyonelkobzást VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottal szemben. Nem rendelhető el ugyanis vagyonelkobzás a vádlottal szemben arra a pénzösszegre, amellyel az általa elkövetett bűncselekmény kapcsán nem ő, hanem az általa vezetett gazdálkodó szervezet gazdagodott (BH

1. 292.). Ebben az esetben az adott gazdálkodó szervezettel szemben kell elrendelni a vagyongyarapodás mértékéig a vagyonelkobzást. Miután a cégnyilvántartás adatai szerint a ... Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság létező cég, így a betéti társasággal szemben rendelte el az ítélőtábla 212.571.-Ft-ra a vagyonelkobzást, míg a VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzást mellőzte, miután az irányadó ítéleti tényállás 2.) pontja szerint a ... Bt. volt a fogyasztó, ott realizálódott a bűncselekmény haszna. A végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt II.rendű vádlott neve II. r., XI.rendű vádlott neve XI. r. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottak esetén az ítélőtábla figyelemmel a 8/
2. (IV. 17.) AB határozatban írtakra, hivatalból vizsgálta az előzetes bírósági mentesítés lehetőségét. Ennek során arra a következtetésre jutott, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlott, akinek bűnsegédi magatartása és közreműködése nélkül a tettesek nem tudták volna megvalósítani a bűncselekményeket, magatartásának súlyára, illetve jellegére tekintettel az időközben eltelt idő ellenére sem vált érdemessé az előzetes mentesítésre. A csekélyebb megítélésű bűncselekményeket elkövető, büntetlen előéletű és a jelen eljárásban terhükre megállapított bűncselekmények elkövetése óta a bűnügyi nyilvántartás adatai szerint újabb bűncselekményt el nem követő XI.rendű vádlott neve XI. r. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottak azonban a Btk.
3. §

(1)bekezdésének alkalmazásával a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól előzetes mentesítésre érdemesek. Ezért őket az ítélőtábla a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól előzetesen mentesítette. Az 1.) tényállási pontban írt I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak cselekvőségére vonatkozó helyesbítés szerinti 67.940.946.-Ft helyett 17.404.628.-Ft-ban megállapított elkövetési érték érintette az első fokú ítélet egyéb érdekelt ... Kft. magánfél részére kártérítés megfizetésére kötelező rendelkezést is. Erre figyelemmel ugyanis az ítélőtábla a egyéb érdekelt ... Kft. részére V.rendű vádlott neve V. r. vádlottal egyetemlegesen fizetendő - és a magánfél által pontosított polgári jogi igény keretein belül megállapított -57.180.823.-Ft kártérítés összegéből I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak által egyetemlegesen fizetendő kártérítés összegét 17.404.628.-Ft-ra leszállította, míg a fennmaradó 39.776.195.-Ft-ot V.rendű vádlott neve V. r. vádlottnak külön kell megfizetnie. Észlelte az ítélőtábla, hogy a törvényszék tévesen a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján rendelkezett az előterjesztett polgári jogi igényről. Miután a bűncselekmények elkövetésére 2014. március 15. napja előtt, azaz az 1959. évi IV. törvény hatálya alatt került sor, ezért, az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések helyesen: az 1959. évi IV. törvény 301. §

(1)bekezdése és 339. §

(1)bekezdése, amellyel az ítélőtábla az első fokú ítélet jogi indokolását helyesbítette. Észlelte a másodfokú bíróság azt is, hogy az állam részére fizetendő eljárási illeték összegét tévesen számolta ki a törvényszék, ezért annak összegét helyesbítette, s azt 900.000.-Ft-ra felemelte a bűncselekmények elkövetésekor hatályos illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 42. §

(1)bekezdés a) pontja alapján. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 372. §

(1)bekezdése alapján megváltoztatta a rendelkező részben írtak szerint. Az elsőfokú bíróság ítéletének további rendelkezései törvényesek, amelyre figyelemmel azokat az ítélőtábla a Be. 371. §

(1)bekezdésének megfelelően helybenhagyta azzal, hogy az ítéletet a

1. június
2. napján megtartott tárgyalási nap alapján is meghozottnak tekintette. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott csalási cselekményeinek jogszabályi alapja nem felelt meg a Kúria
3. számú BK véleményének
4. a) pontjában foglaltaknak, amely szerint az elkövetési magatartás azonos büntetési tétellel fenyegetett alakzataira
5. fordulat,
6. fordulat, stb. megjelöléssel kell utalni. Miután az I. r. vádlott a egyéb érdekelt ... Kft. sértettet tévedésbe ejtette az ítélőtábla I.rendű vádlott neve I. r. vádlott csalási cselekményeinek jogszabályi alapját megállapította helyesen: Btk.
7. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés a) pont. Észlelte az ítélőtábla, hogy a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés körében az elsőfokú bíróság XI.rendű vádlott neve és XII.rendű vádlott neve vádlottak esetében a rendbeliségüket helytelenül jelölte meg, ezért megállapította, hogy XI.rendű vádlott neve helyesen XI. r., míg XII.rendű vádlott neve helyesen XII. r. vádlott. A fellebbviteli főügyészi átiratban írtakkal szemben nem találta szükségesnek az ítélőtábla az ítélet rendelkező részében feltüntetni I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottal szemben alkalmazott lakhelyelhagyási tilalomra vonatkozó adatokat, minthogy a Be. 258. §

(2)bekezdés a) pontjában írt, a vádlottak előzetes fogva tartására vonatkozó adatok közül kizárólag azoknak a feltüntetése szükséges, amelyeknek jelentősége van a szabadságvesztésbe történő beszámításkor; így az őrizetnek, az előzetes letartóztatásnak és a házi őrizetnek. Nem találta alaposnak a másodfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak esetén az óvadékról történő rendelkezésre irányuló védői indítványt sem, miután a Be. 148. §

(3)bekezdése alapján szabadságvesztés vagy elzárás kiszabása esetében az óvadékot akkor lehet visszaadni, ha a büntetés letöltését a terhelt megkezdte, vagy az előzetes fogva tartás beszámítása folytán a vele szemben jogerősen kiszabott szabadságvesztést kitöltöttnek kell tekinteni. A másodfokú eljárásban VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott kirendelt védői díjával kapcsolatban felmerült 15.000.-Ft bűnügyi költség megfizetésére kötelezte az eredménytelenül fellebbezett vádlottat a Be. 381. §

(1)bekezdése és a Be. 338. §

(1)bekezdése alapján. Az ítélet ellen fellebbezésnek a Be.

1. §-a alapján nincs helye. Szeged,
2. június
3. napján Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke . Halász Edina előadó bíró . Nagy Erzsébet bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.656/2017/
4. számú ítélete és a Kecskeméti Törvényszék 8.B.381/2012/
5. számú ítéletének I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r., V.rendű vádlott neve V. r., VI.rendű vádlott neve VI. r., XI.rendű vádlott neve XI. r. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottakra vonatkozó része a jelen ítélet folytán a mai napon jogerőre emelkedett, és II.rendű vádlott neve II. r., XI.rendű vádlott neve XI. r. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottak vonatkozásában fel nem függesztett részében végrehajtható. Szeged,
6. június
7. Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke