B.155/2017/19 – Balassagyarmati Törvényszék

(1)bekezdés a) pont és

(4)bekezdés a) pont] és • folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében [Btk. 372. §

(1)és

(5)bekezdés a) pont] Ezért a bíróság halmazati büntetésül 5 (Öt) év szabadságvesztésre és 5 (Öt) év közügyektől eltiltásra ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A vádlott a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. 300.911.000.- (Háromszázmillió-kilencszáztizenegyezer) Ft erejéig vagyonelkobzást rendel el. Az eljárás során felmerült 438.063.- (Négyszázharmincnyolcezer-hatvanhárom) Ft bűnügyi költséget a vádlott köteles megfizetni az állam javára a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívására. Indokolás A Nógrád Megyei Főügyészség B.543/2012/27.BTÖ. szám alatt részben közvetett tettesként elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont és

(4)bekezdés a) pont] és 1 rb. különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette [Btk. 372. §

(1)és

(5)bekezdés

1. a)pont] miatt emelt vádat ... szemben. A törvényszék a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg: ... vádlott házas családi állapotú, egy kiskorú gyermeke van, iskolai végzettsége középiskola. Havi jövedelme 150.000.- Ft, ingó, ingatlan vagyonnal nem rendelkezik. Házastársa jövedelme 130.000.Ft. Büntetve nem volt. I. ... vádlott 2011 februárjában vásárolta meg ...től az ... Korlátolt Felelősségű Társaságot, így a társaságnak 2011. február 14-től önálló képviseletre jogosult ügyvezetője volt. A társaság székhelye pedig ettől az időponttól ..., ... út ... szám. ... vádlott rövid idő elteltével úgy döntött, hogy a céget értékesíti. Ezért azt 2011 szeptemberében ... nevezetű személynek adta el, aki 2011. szeptember 29. napjától vált az ... Kft. önálló képviseletre jogosult ügyvezetőjévé és a cég székhelye ezt követően …, ...út ... szám. 2011. február 14. és 2011. szeptember 28. között (a vádlott ügyvezetősége alatt) az ... Kft. 2011. március 31-ig negyedéves, ezt követően havi általános forgalmi adóbevallásra kötelezett gazdasági társaság volt. A kft. fő tevékenysége közösségen belüli gépjármű beszerzés, illetve értékesítés volt. Az ... Kft. vonatkozásában és tevékenységével kapcsolatban 2011.évben nem került benyújtásra társasági adó, általános forgalmi adó és járulék bevallás, illetve közösségen belüli beszerzésről, majd belföldi értékesítésről összesítő nyilatkozat sem készült. Ugyanakkor a társaság könyvelési adatai, valamint a VIES rendszer (Európai Unió áfa területen működő információ csere rendszere) adatai szerint 2011. február 14. és szeptember 28. között a kft. közösségen belüli beszerzést, majd belföldi értékesítést valósított meg, illetve a gépjármű regisztrációs eljárás keretében 44.590.000.- Ft regisztrációs adót fizetett meg. Így a fenti időszakban összesen 159 db gépjárművet szerzett be továbbértékesítési célzattal, mindösszesen 814.873.000.- Ft értékben. Az ... Kft. ügyvezetőjeként a vádlott – 2011. I. negyedévben a gazdasági tevékenysége alapján nem nyújtott be általános forgalmi adóbevallást 20.846.000.- Ft adóalap után, (3.801.000.- Ft levonható Áfa mellett) és nem fizetett meg 1.411.000.- Ft áfát, 2011. április hó 20-ig. – 2011. április 1. és 2011. április 31. között 108.798.000.- Ft adóalap után (20.443.000.- Ft levonható Áfa mellett) nem nyújtott be bevallást és nem fizetett 6.756.000.- Ft- Áfát 2011. május 20-ig. – 2011. május 1. és 2011. május 31. között 350.598.000.- Ft adóalap vonatkozásában nem nyújtott be bevallást (53.902.000.- Ft levonható Áfa mellett) és nem fizetett meg 38.527.000.- Ft áfát 2011. június hó 20-ig. – 2011. június 1. és 2011. június 30. között 512.475.000.- Ft adóalap után ( 73.964.000.- Ft levonható Áfa mellett) nem nyújtott be bevallást és nem fizette meg az 54.154.000.- Ft áfát 2011. július 20-ig. – 2011. július 1. és 2011. július 31. között 322.796.000.- Ft adóalap után ( 33.355.000.- Ft levonható Áfa mellett 47.344.000.- Ft áfát nem vallott be és nem fizetett meg 2011. augusztus 20-ig. – 2011. augusztus 1. és 2011. augusztus 31. között 146.402.000.- Ft adóalap után (12.614.000.- Ft levonható Áfa mellett) 23.986.000.- Ft áfa vonatkozásában nem tett adóbevallást és nem fizette meg az összeget 2011. szeptember 20-ig. A fenti magatartásával összességében ... vádlott 2011. február 14. és 2011. augusztus 31. között mindösszesen 170.088.000.- Ft vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek azzal, hogy az áfát nem fizette be. II. 2011. szeptember 28-án – miután ... ... részére értékesítette az ... Kft.-t – az új ügyvezető részére nem adta át a 2011. szeptember hónapra vonatkozó és az általános forgalmi adófizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges bizonylatokat. Ily módon ... vádlott eltitkoló magatartása következtében ... ügyvezető 2011. szeptember 1. és szeptember 28. napja közötti időre 67.805.000.- Ft adóalap után (19.000.- Ft levonható Áfa mellett) 16.933.000.- Ft Áfa vonatkozásában adóbevallási és megfizetési kötelezettségét nem tudta teljesíteni. ... vádlott a fentiek szerint 2011-ben mindösszesen általános forgalmi adónemben – megszegve a 2007. évi CXXVII. törvény 2. §
2. a)pontját, az 55. §

(1)bekezdését, a 63. §

(1)bekezdését, a 87. §

(1)bekezdését és a

1. § a) pontját – 189.111.000.- Ft vagyoni hátrányt okozott a költségvetés részére, mely összegből a becsült adó nagysága 6.925.000.- Ft. III.
2. szeptember 28-át követően, amikor a társaság tulajdonosa már ... volt, ... 3 db személygépkocsit úgy értékesített, hogy azoknak a vételárát nem adta át az ... Kft.-nek (számlák sorszáma: PFOS A1586448, PFOSA 1586396, PFOSA 1586394) 7.266.000.- Ft összegben. Ugyancsak nem adta át a vádlott a gazdasági társaság új vezetőjének a könyvelési adatok szerint megállapítható, az ... kft. tulajdonát képező 111.459.000.- Ft pénzösszeget. Ily módon ... az ... Kft.nek azáltal, hogy a fenti összegekkel sajátjaként rendelkezett, 118.725.000.- Ft kárt okozott, mely kár nem térült meg. ——•—— A bíróság a fenti tényállást ... írásbeli vallomása, a tárgyaláson a Be.
3. §

(1)bekezdés

1. h)pontja alapján felolvasott tanúvallomások (…., …., …, …., …., …., …., ..., …., …., …., …., …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, ), ..., …, ..., ..., ... és … tanúk meghallgatása, valamint a tárgyaláson meghallgatott Göröcs Sándorné írásbeli és szóban előadott szakvéleménye, a tárgyaláson felolvasott egyéb okiratok, iratok, feljelentés, az adóigazgatási eljárás során keletkezett iratanyagok tartalma, cégmásolatok tartalma, a vádlott erkölcsi-és vagyoni bizonyítványa, valamint egyéb csatolt iratok tartalma alapján állapította meg. ... vádlott védekezésének lényege az volt, hogy a könyvelő ... volt az aki elmulasztotta az adóbevallás benyújtását. Ezen túlmenően az általa is tudottan fennálló fizetési kötelezettségét egyébként sem tudta volna megfizetni, mert elsősorban a cég működtetéséhez szükségesen felvett kölcsönöket kellett visszafizetnie. Az értékesítést követően át nem adott pénzösszeg és autók tekintetében pedig egyértelműen azt állította, hogy ez nem felel meg a valóságnak. A Kft. működése körében beszerzett és értékesített gépkocsikkal kapcsolatos tényeket – melyet a vádlott sem tagadott – a bíróság a rendelkezésre álló okiratok, tanú vallomások és szakértői vélemény alapján állapította meg a bíróság. Az adóbevallás és adófizetési kötelezettség elmaradása körében a bíróság meghallgatta ... tanút, aki az ... Kft. könyvelését végző ...Kft. alkalmazottja volt. A vádlottat még korábbi munkahelyéről ismerte, ezért bízta meg a vádlott a céget a könyvelése feladatok elvégzésével. A tanú abban a tekintetben alátámasztotta a vádlott vallomását, hogy azt vallotta, hogy valóban ő mulasztotta el az adóbevallások elkészítését, amellett, hogy egyébként a Kft. könyvelését folyamatosan vezette. Ezen túlmenően pedig azt vallotta, hogy tájékoztatta a vádlottat arról, hogy adófizetési kötelezettsége áll fenn. A bíróság ezt a vallomást azonban nem fogadta el minden tekintetben, mert abban több ellentmondás rejlik. A tanú egyrészt azt állította, hogy a bevallás elmaradásáról csak akkor szerzett tudomást amikor a rendőrség megkereste a tanúvallomás megtétele végett, ugyanakkor azt állította, hogy a cég működése során tájékoztatta a vádlottat, hogy mekkora nagyságrendben áll fenn adótartozása. Ez arra utal, hogy a vádlotti védekezéssel szemben kiszámolásra került a fizetendő adó nagysága, csak annak bevallása és megfizetése nem történt meg. Ennek okát keresve az rögzíthető, hogy életszerűtlen, így nem elfogadható az az állítás, hogy egy könyvelő cég esetében, amelynek keretei között dolgozott a tanú, több hónapon keresztül (havi adóbevallás esetében) nem tűnik fel, hogy a könyvelt cég esetében nem készült adóbevallás. Ezt egyébként cáfolja az a vádlotti állítás és tanúvallomás is, hogy valamilyen módon felmerült a köztük történt beszélgetések során, hogy adófizetési kötelezettsége fennáll a vádlottnak. Ebből kifolyólag, ha egy esetben esetleg valóban elmaradt volna az adóbevallás elkészítése, ennek a hiányosságnak a következő hónapokban felszínre kellett volna kerülnie és azt pótolni lehetett volna. Az azonban nem elképzelhető, hogy a több hónapon keresztül való könyvelés során ... tanú ne észlelte volna ezt a hiányosságot. Az a tény viszont nem cáfolható, hogy a vádlott több személytől kölcsönkért (pl. ...tanú, ... tanú) és ezeket a kölcsönöket vissza kellett fizetnie, így nem jutott pénzösszeg az adó befizetésére. Ezek a tények azonban nem mentesítik a vádlottat az ... Kft.-ben fennállt adóbevallási és fizetési kötelezettsége alól. A fizetési kötelezettség összegének meghatározása a szakértői vélemény alapján történt. Göröcs Sándorné szakértő írásban elkészített, majd kiegészített szakvéleménye a rendelkezésére álló gépjárművek beszerzéséről, értékesítéséről, regisztrációs adó megfizetéséról, VIES-rendszer adatai alapján történt. A szakértői véleményben részletesen kifejtésre került, hogy milyen módszerrel állapította meg a fizetendő adó összegét, annak mely része az, amely becslés alapján történt. Az a vádlotti védekezés, hogy hiányos lehet a szakértői vélemény, mert elképzelhető, hogy nem a teljes ... Kft. iratanyag került feldolgozásra, nem elfogadható. Ugyanis ha a vádlott védekezése szerint csak az adóbevallás elkészítése és benyújtása, majd megfizetése maradt el a könyvelő hibájából, akkor a szakértő által elkészített vélemény a valós adatok alapján történt. Ha valamilyen adócsökkentő tényező nem került rögzítésre, akkor az már a könyvelés időszakában elmaradt, így az nem a szakértői vélemény megalapozatlanságát jelenti. A szakértő azt állította, hogy természetesen, ha olyan adatokat bocsájtanak a rendelkezésére, mely eddig nem volt ismert akkor az adatok változhatnak. E vonatkozásban azonban új adat nem merült fel, sőt a könyvelést végző ... tanú úgy nyilatkozott, hogy a részükre átadott valamennyi bizonylat lekönyvelésre került. Ezért a bíróság a szakértői véleményt ítélkezés alapjául elfogadta. Elfogadta a tekintetben is, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a kft. értékesítésekor, milyen gépjárművek szerepeltek a kft. vagyonában, illetve mekkora pénzösszeg volt az, amit a vádlottnak át kellett volna adni az új tulajdonosnak ...nak. A tanút a bíróság a tárgyaláson ismeretlen helyen való tartózkodása miatt nem hallgatta meg, de a Be. 296. § alapján a nyomozati vallomását a tárgyalás anyagává tette. Ez alapján az rögzíthető, hogy ... nevére éppen azért kerülhetett a kft. névlegesen, mert a tényállásban rögzített pénzösszeg és gépkocsik nem kerültek átadásra. Ez az a tény amelyik a vádlott sikkasztásban való bűnösségét megalapozza, hiszen éppen az irányban tevékenykedett a vádlott, hogy ez a két tétel ne szerepeljen az értékesített kft. nyilvántartásaiban és azt így ne is kelljen átadnia. Az a védelmi állítás nem megalapozott – mert éppen a korábbi védekezéssel ellentétes- hogy akár maga ..., mint új tulajdonos volt aki a három személygépkocsit értékesítette, mert azt állította a védelem, hogy ezek a gépkocsik nem voltak a Kft. tulajdonában az eladáskor. A fenti bizonyítékok alapján az állapítható meg, hogy ... vádlott a 2007. évi CXXVII. tv. 2. §
2. a)pontja, 55. §, 63. §, 82. §, 140. §-ban foglalt kötelezettségeit 2011. évben az ... Kft.-ben fennálló ügyvezetősége alatt nem teljesítette. E körben nem állapítható meg tévedése és mint ügyvezető önállóan volt köteles gondoskodni arról, hogy a fenti kötelezettségek teljesítésre kerüljenek. Ezen kötelezettsége alól még a könyvelő tévedése sem mentesíthetné, mert a kötelezettségek telesítésnek ellenőrzése, nyomon követése a vádlott kötelezettsége volt. A könyvelő részéről pedig szándékos megtévesztő magatartás nem állapítható meg, sőt a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján éppen az rögzíthető, hogy a vádlott tájékoztatása szóban az adófizetés elmaradásának nagyságáról megtörtént. Mivel a vádlott a kft. értékesítését követően az új ügyvezetőt nem tájékoztatta a 2011. szeptember hónapra vonatkozó áfa fizetési kötelezettséggel kapcsolatos adatokról, e körben nem adott át részére okiratokat, így ... tévedésben volt a kötelezettségei tekintetében. Ezért ebben a tekintetben a vádlott cselekménye közvetett tettesként elkövetett, mert neki már ebben az időszakban jogi kötelezettsége nem a bevallás tekintetében, de a magatartásával a tévedésben lévő személyt használta fel a bűncselekmény elkövetéséhez. Így 2011. adóévben 182.186.000.- Ft vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek a vádlott azáltal hogy nem teljesítette Áfa bevallási és fizetési kötelezettségét. A kft. értékesítésekor a vádlottnak át kellett volna adni az új tulajdonosnak a kft. értékesítéskor meglévő vagyonát, azonban ezt nem tette, azzal sajátjaként rendelkezett. Az ... Kft.-nek okozott kár összege 118.725.000.- Ft. Mivel a cselekmények elkövetési ideje után új büntető törvénykönyv lépett életbe, ezért a törvényszék vizsgálta, hogy a vádlott számára a Btk. 2. § alapján melyik törvénykönyv alkalmazása kedvezőbb. Ennek eredményeként arra a megállapításra, jutott, hogy mindkét törvénykönyv szerint büntetendő cselekményekről van szó, a büntetési tétel azonos, viszont a lehetséges szankció tekintetében, figyelemmel a kedvezőbb feltételes szabadságra bocsátás lehetőségére, a jelenleg hatályos Btk. szerint minősítette a cselekményeket. Így a tényállásban rögzített cselekményei miatt a bíróság ... bűnösségét 1 rb. költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés a) pont], melyet a II. tényállás esetében mint közvetett tettes valósított meg, és 1 rb. folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében [Btk. 372.

(1)és

(5)bekezdés a) pont] állapította meg. Az alkalmazandó szankció megválasztása előtt a törvényszék számba vette enyhítő körülményként a vádlott ténybeli beismerő vallomását, büntetlen előéletét, azt hogy egy kiskorú gyermek eltartására köteles. A cselekmény elkövetése óta eltelt hosszabb időt a törvényszék külön enyhítő körülményként nem értékelte, mert a cselekmény jellegéből fakadóan annak adóhatóság által feltárása, majd a nyomozás is az elkövetési értékre is figyelemmel, eleve hosszabb időt vesz igénybe, valamint, hogy a vádlott magatartása miatt már a vádlott egészségi állapota vizsgálatának a szükségessége is felmerült. Súlyosító körülményként a törvényszék a hasonló jellegű cselekmények elszaporodottságát értékelte. A fentieket figyelembe véve az elkövetett cselekmények miatt a bíróság a Btk. 33. §

(1)bekezdés (a) pont és

(2)bekezdés, 34-

1. §-ok, 61-
2. § alapján 5 év szabadságvesztés büntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, mert a vádlott méltatlan arra hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg. A
3. § alapján megállapította a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges legkorábbi időpontját. A Btk.
4. § a) pontja alapján rendelt el a vádlottal szemben 300.911.000.- Ft összegben vagyonelkobzást, mert ezen összeg be nem fizetése révén a vádlott gazdagodott. A bűnügyi költségre való kötelezés a Be.
5. §

(1)bekezdés alapján történt. Balassagyarmat,

1. január
2. Lászlóné dr. Verebélyi Edina sk. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Bulyáki Lászlóné és Nemszilaj Katalin ülnökök helyett is A kiadmány hiteléül: tisztviselő