A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem eljárást megindító és annak kereteit meghatározó rendkívüli jogorvoslati eszköz. A Kúria a jogerős ítéletet az abban megjelölt okok keretei között bírálja felül. A Kúriát köti a kérelemben megfogalmazott a jogszabálysértés, annak tartalmi körülírása, a jogerős ítéletnek jogi indokolással alátámasztottan sérelmezett, a rendkívüli perorvoslat megalapozására megjelölt fogyatékossága, a fél azzal kapcsolatban kifejtett jogi álláspontja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.VI.20.526/2017/
- A tanács tagjai: . Kollár Márta a tanács elnöke . Kocsis Ottilia előadó bíró . Puskás Péter bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd ( Az alperesek: Az alperes képviselője: . Nagy Gábor László Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Nagy Gábor László ügyvéd A per tárgya: szerződés létre nem jötte és érvénytelensége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Ítélőtábla 10.Gf.40.113/2016/4-III. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Törvényszék 8.G.40.574/2015/
- Rendelkező rész - A Kúria az eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasítja. - A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. - Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, az államnak külön felhívásra 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- június 16-án fordult az alpereshez hiteligényével, az általa aláírt kockázatfeltáró nyilatkozatban tájékoztatást kapott a devizakölcsön sajátosságairól, a fogalmáról, a devizahitelezés költségeiről, kockázatairól, a törlesztőrészletek változásáról. A hitelező és zálogjogosult alperes
- július 16án az adós, illetve zálogkötelezett felperessel külön okiratban svájci frank (CHF) alapú, szakaszos folyósítású kölcsön- és jelzálogszerződést kötött. A kölcsön keretösszege 57.281,96 CHF, amely a felperes előzetesen - hitelkiváltás és szabad felhasználás célokra - jóváhagyott 7.500.000 forint finanszírozási igénye és a folyósítási díj (I.6.) alapulvételével, a I.
- pontban meghatározott folyósítási árfolyam alkalmazásával kiszámított volt. Az I.
- pontban rögzítettek szerint a folyósítás a CHF keretösszegig történhet a szerződéskötés és a folyósítás napja közötti árfolyamváltozás esetén is, a kölcsön összegét, mint fennálló tőketartozást, törlesztő részletet az értesítő levél tartalmazza. A kölcsön szakaszos folyósításának kezdőnapja (első részlet)
- szeptember 15-én (I.3.), a kölcsön első törlesztő részlete
- szeptember 15-én esedékes (I.7.). A szerződés II.13.
- pontja szerint az alperes jogosult a kölcsöntartozást forintra átváltani abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy az árfolyamok kedvezőtlen változása veszélyezteti az adós törlesztési képességét. Az alperes az igényelt összegben folyósította a kölcsönt: hitel kiváltásra 6.581.817 forintot, szabad felhasználásra 918.183 forintot. Az alperes a
- évi XL. (a továbbiakban: DH2) törvény szerinti elszámolási kötelezettségének eleget tett. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] [3] A felperes a keresetében elsődlegesen - a kölcsönszerződés semmisségére hivatkozással - a jelzálogszerződés semmisségének [a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
- §
(2)bekezdés], másodsorban - a kölcsön CHF-ben való meghatározása hiányában [Hpt. 213. §
(1)bekezdés a) pont, Ptk. 523. §
(1)bekezdés] - mindkét szerződés létre nem jöttének, harmadlagosan az árfolyamkockázatról nyújtott elégtelen tájékoztatás és a kikötés tisztességtelen jellege miatt a kölcsönszerződés II.13.4. pont érvénytelenségének a megállapítását kérte [Hpt. 203. §
(4)-
(5),
(7)bekezdés]. Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a kölcsönszerződés a DH2 törvény hatálya alá tartozik. A felperes elsődleges és harmadlagos kereseti kérelmét a DH2 törvény 37. §
(1)bekezdés szerint egyaránt úgy tekintette, hogy azt nem tartja fenn, miután felhívás ellenére nem terjesztett elő a kölcsönszerződés (részleges) érvénytelensége jogkövetkezményeire is kiterjedő marasztalási keresetet. Nem vizsgálta érdemben a másodlagos kereseti kérelmet sem, mert álláspontja szerint nem álltak fenn a megállapítási kereset [5] előterjesztésének a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-ban szabott feltételei. Ugyanakkor kitért arra is, hogy a kölcsön és a törlesztőrészletek összegének a meghatározása a szerződés I.1.7., I.2., II.
- pontjaiban megfelelt a 6/
- PJE határozatban rögzített követelményeknek, az kiszámítható. A felperes által a szerződéskötést megelőzően aláírt kockázatfeltáró nyilatkozat pedig egyértelmű, világos és részletes tájékoztatást nyújtott az árfolyamkockázatról, megfelel a 6/
- és a 2/
- PJE határozat szerinti követelményeknek. A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indokolásában a fellebbezés érvei ellenében rögzítette, hogy a per megszüntetésének azért nem volt helye a DH2 törvény
- § alapján, mert a felperes az érvénytelenségi keresetet mellett más kereseti kérelmet is előterjesztett. Eltérő jogi álláspontja szerint a felperes a Pp.
- § alapján előterjeszthette a jelzálogszerződés létre nem jöttének megállapítása iránti másodlagos keresetet. Ugyanakkor helyesnek ítélte az elsőfokú bíróság érdemet érintő jogi indokait, miszerint a szerződések tartalmazzák a létrejöttükhöz szükséges tartalmi elemeket, mind a kölcsön, mind a törlesztőrészletek összegét. E körben a jogi indokolását kiegészítette az 1/
- PJE határozat felhívásával. Megállapította, hogy a kölcsönszerződés I.
- pontja a kölcsönt a forintösszegnek megfelelő CHF-ben is tartalmazza. Egyetértett az elsőfokú ítéletnek a harmadlagos kereseti kérelem kapcsán - a felperest korlátlanul terhelő árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás tartalmi megfelelősége, a támadott szerződéses feltétel érvényessége kérdésében - kifejtett indokaival. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását, a keresete szerinti határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. A kérelem indokolása szerint a korábban előadott és itt meg nem ismételt indokok alapján helye van mindkét szerződés semmissége megállapításának. Hangsúlyozta, hogy a jelzálogszerződés semmisségére a kölcsönszerződés semmissége folytán hivatkozott. Abban pedig a kölcsön CHF-ben nem lett meghatározva, és nem is kiszámítható. A szerződés I.
- pontja szerint is azt az értesítő levél tartalmazza, a levél pedig nem része a szerződésnek. A felülvizsgálati kérelem a szerződés létre nem jötte indokaként is a kölcsönösszeg, mint a szerződés tárgya, illetve a törlesztő részlet CHF-ben való meghatározásának a hiányát jelölte meg. Irányadó jogszabályként a Hpt.
- §
(1)bekezdés a) pont, Ptk. 523. §
(1)és a 205. §
(1)-
(2)bekezdés rendelkezéseire, és a Kúria Pfv.I.20.728/2013/
- számú ítéletére hivatkozott. Az érdemi döntést a felperes téves jogi következtetésnek ítélte, megsértett eljárási [7] [8] jogszabályként jelölte meg a Pp.
- §
(1)és a 206. §
(1)bekezdését. A felperes kérelmet terjesztett elő a tárgyalás felfüggesztése iránt is az Európai Unió Bírósága előtt C-483/16, C-51/
- és a C126/
- számon folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárásokra tekintettel. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A Kúria az eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmet a következő indokolással elutasította: A Pp.
- §
(2)bekezdése alapján a bíróság a tárgyalást akkor is felfüggesztheti, ha más bíróság az előtte folyamatban lévő per tárgyalásának a felfüggesztése mellett kezdeményezte az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását (BH
- 173.). A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a felülvizsgálati kérelem eldöntése szempontjából a kérelemben megjelölt előzetes döntéshozatali eljárások mikénti kimenetele kihat-e a felülvizsgálati határozata tartalmára, az alkalmazandó jogharmonizációs rendelkezések kapcsán az implementált uniós jog értelmezésével kapcsolatos kérdés felmerült-e (EUMSZ
- cikk). A C-483/16 ügyben a Fővárosi Törvényszék előzetes döntéshozatalra kérdést a DH2 törvény
- §
(1)bekezdés rendelkezése kapcsán terjesztett elő. A C-51/
- szám alatt indult ügyben a Fővárosi Ítélőtábla által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés arra irányult, hogy az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelensége vizsgálható-e. A C-126/
- számú ügyek tárgya az érvénytelenség orvoslása, illetve érvénytelenség jogkövetkezményei. A Kúria az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező bíróságok által feltett kérdések alapján úgy ítélte meg, hogy az eljárások kimenetele nem érinti a felülvizsgálati kérelem elbírálását a lentebb kifejtettekre is figyelemmel. [10] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [11] A felülvizsgálati kérelem eljárást megindító és annak kereteit meghatározó rendkívüli jogorvoslati eszköz. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(2)bekezdés alapján csak a felülvizsgálati kérelemben felperes által megjelölt okok keretei között bírálhatta felül, azaz kizárólag csak azon jogszabálysértés fennállását vizsgálhatta, amelyet a felülvizsgálati kérelem megjelölt és a felperes kifejtette azzal összefüggésben a jogi érveit is. A Kúriát kötötte a kérelemben megfogalmazott jogszabálysértés, annak tartalmi körülírása, a jogerős ítéletnek jogi indokolással alátámasztottan sérelmezett, a rendkívüli perorvoslat megalapozására megjelölt fogyatékossága, a felperes azzal kapcsolatban kifejtett jogi álláspontja. A felperes a felülvizsgálati kérelmével nem érintette a harmadlagos keresetét elutasító jogerős ítéleti rendelkezést, kizárólag az elsődleges és a másodlagos keresetét érintő jogi érvelést adott elő. A felülvizsgálati kérelmének az indokolása a kölcsön, és a törlesztő részlet CHF-ben való szerződéses meghatározása hiányára korlátozott, erre vonatkozó jogi álláspontját fejtette ki. Ehhez igazodóan hivatkozott irányadó anyagi jogi szabályként csupán a Hpt. 213. §
(1)bekezdés a) pont, a Ptk. 523. §
(1)és a 205. §
(1)-
(2)bekezdés rendelkezéseire. A felülvizsgálati kérelem ezen tartalmi elemei jelentették a Kúria számára a felperesnek a rendkívüli perorvoslati eljárás keretében orvosolni kért jogsérelmeit, meghatározták a Kúria felülbírálati lehetőségének a tartalmi és perjogi kereteit [Pp. 272. §
(2)bekezdés, 1/
- (II. 15.) PK vélemény
- 4.]. [12] A Kúria csak azt állapíthatta meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott okból nem jogszabálysértő. A kölcsönszerződés és a jelzálogszerződés létre nem jöttének megállapítása iránti másodlagos kereseti kérelem eredményre nem vezethetett. A
- július 16-án hatályos, a Ptk. rendelkezéseihez képest lex specialis, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény (Hpt.)
- §
(1)bekezdés
- a)és
- e)pontja értelmében semmiségi ok, ha a kölcsönszerződés nem tartalmazza a szerződés tárgyát, illetve a törlesztő részletek összegét. Tekintettel arra, hogy az érvénytelenség kérdése kizárólag létrejött szerződés esetén vizsgálható, a szerződés létre nem jötte kapcsán a szerződés érvényességi kellékeinek hiánya alappal nem volt hivatkozható. [13] A fentiekből következik az is, hogy a felperes első két, eshetőlegesen érvényesített érvénytelenségi keresete tartalmában azonos: ugyanazon kérdésnek, a kölcsönszerződés Hpt. 213. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti semmisségének a vizsgálatát igényelte. A Kúria Polgári Kollégiumának jogegységi tanácsa a deviza alapú fogyasztási és lakossági kölcsönszerződések tárgyának és törlesztő részleteinek meghatározásával kapcsolatos elvi kérdésekről azért hozta meg a jogerős ítélet által is hivatkozott 1/
- Polgári jogegységi határozatát, mert a Hpt. által támasztott érvényességi követelményeket a Kúria deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos ügyekben ítélkező tanácsai nem értékelték egységesen. A jogegységi határozat utal a felperes által a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott Kúriai döntésre is. A jogegységi határozat
- pontja szerint a kölcsönszerződés abban az esetben is megfelel a Hpt.
- §
(1)bekezdés a) pontja által előírt követelménynek, ha az írásba foglalt szerződés - ideértve az annak a szerződéskötéskor részévé vált általános szerződési feltételeket is - a kölcsön összegét forintban (lerovó pénznem) határozza meg, feltéve, hogy az így meghatározott kölcsönösszeg devizában (kirovó pénznem) kifejezett egyenértéke pontosan kiszámítható az átszámítás szerződésben rögzített későbbi időpontjában, ennek hiányában a folyósításkor, az akkor irányadó árfolyam figyelembevételével. A határozat 2. pontja szerint a deviza alapú fogyasztási és lakossági kölcsönszerződés abban az esetben is megfelel a Hpt. 213. §
(1)bekezdés e) pontja által előírtaknak, ha az írásba foglalt szerződés - ideértve az annak a szerződéskötéskor részévé vált általános szerződési feltételeket is kiszámítható módon tartalmazza a törlesztő részletek számát, összegét és a törlesztési időpontokat. A határozat
- pontja értelmében pedig ha a deviza alapú kölcsönszerződés - ideértve az annak a szerződéskötéskor részévé vált általános szerződési feltételeket is - tartalmazza az
- és a
- pontban írtakat, a szerződéskötést követően közölt egyoldalú jognyilatkozat (pl. folyósítási értesítő, törlesztési terv, fizetési ütemezés) a pénzügyi intézmény fogyasztónak nyújtott tájékoztatásának minősül, amely nem érinti a szerződés létrejöttét vagy érvényességét. Az ehhez fűzött indokolás szerint ha a szerződésnek van az értesítő jogi minősítését érintő rendelkezése, az értesítő jogi jellege és hatása a szerződés egyéb rendelkezései, az eset összes körülményei figyelembevételével ítélhető meg. A perbeli esetben a felek II.1.
- pont alatti szerződéses kikötése szerint az értesítő levél a kölcsönszerződés része, az adós a fizetési kötelezettségeit annak tartalma szerint köteles teljesíteni. A Kúria utal arra is, hogy a szerződésben a kölcsön devizaösszege nem is volt meghatározható a szerződéskötést követően és szakaszosan, több részletben történt folyósítás miatt. A felperes által hivatkozott érvénytelenségi ok a felek kölcsönszerződését nem jellemzi, a Hpt.
- §
(1)bekezdés a) pont alapján a semmissége, ebből következően a jelzálogszerződés érvénytelensége sem állapítható meg. [14] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Záró rész [15] A felperes felülvizsgálati kérelme eredményre nem vezetett, ennek folytán a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazott Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján viseli az alperes jogi képviseletével felmerült költségét, és köteles megtéríteni a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdés szerint a meg nem fizetett 70.000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket. A Kúria az ügyvéd munkadíját a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján, a 4/A. § szerint határozta meg. [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [17] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- február
- Dr. Kollár Márta s.k. a tanács elnöke, dr. Kocsis Ottilia s.k. előadó bíró, dr. Puskás Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző