A határozat elvi tartalma: Közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítési kereset elutasítása jogellenes, felróható magatartás megállapíthatóságának hiánya miatt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.152/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Horváth Tamás ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Gaál Éva ügyvéd A per tárgya: Kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Pf.I.20.258/2016/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Tatabányai Törvényszék 13.P.20.205/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A le nem rótt 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes, mint jogosult kérelmére az alperes közjegyző 22016/Ü/31146/
- számon fizetési meghatást bocsátott ki a perben nem szereplő kötelezettekkel szemben. A kötelezettek ellentmondására figyelemmel az alperes tájékoztatta a felperest az eljárás perré alakulásáról, egyben felhívta, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróságnak benyújtott beadványán a peres eljárás illetékét rója le, és terjessze elő a követelése alapjául szolgáló tényeket azok bizonyítékaival együtt. Az alperes a perré alakulást megállapító határozat felperes részére történt kézbesítését követően az aktanyomatot megküldte a Budai Központi Kerületi Bíróság részére. Ezt követően a felperes - jogi képviselője útján a Budai Központi Kerületi Bírósághoz címzett és 15.300 forint eljárási illetékkel ellátott előkészítő iratát az alpereshez küldte meg, amelyet az alperes - az aktanyomatra hivatkozással - a MOKK rendszerén keresztül előállított és kinyomtatott formában továbbította a Budai Központi Kerületi Bírósághoz. A Budai Központi Kerületi Bíróság a G.23.764/2013/
- számú végzésével a pert megszüntette arra hivatkozással, hogy a felperes előkészítő irata eredeti illetékbélyeget nem tartalmazott. A felperes ezt követően az eljárási illetéket lerótta, egyben igazolási kérelmet terjesztett elő, amelynek a Budai Központi Kerületi Bíróság helyt adott, és az eljárást folytatta. A felperes jogi képviselője az igazolási kérelemmel, továbbá az eredeti illetékbélyeget tartalmazó beadvány hollétének tisztázásával kapcsolatban személyesen jelent meg a Budai Központi Kerületi Bíróságon. Az alperes a felperes kérelmére értéklevélben visszaküldte az eredeti illetékbélyeget tartalmazó beadványt a felperes részére. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes kérelmére kibocsátott fizetési meghagyás ellen előterjesztett ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a felperes keresetében 40.050 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest államigazgatási jogkörben okozott kár címén. Kereseti álláspontja szerint az alperes mulasztott, mert az eredeti illetékbélyeggel ellátott beadványt a Budai Központi Kerületi Bíróságnak nem küldte meg, ezért az igazolási kérelemmel kapcsolatos ügyintézés miatt személyesen kellett megjelennie a bíróság előtt, amellyel összefüggésben utazási, telefon és levelezési költsége merült fel. [3] Az alperes a kereset elutasítását kérte, vitatta annak jogalapját és összegszerűségét. Az első- és másodfokú ítélet [4] [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és a felperest az alperes részére perköltség megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és a felperest az alperes részére másodfokú perköltség, az állam javára fellebbezési eljárási illeték megfizetésére kötelezte. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes a Ptk.
- §
(1)[6] bekezdése és 339. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett keresetében az alperes károkozó magatartását abban jelölte meg, hogy az alperes a részére postai úton megküldött, illetékbélyeget tartalmazó beadványt nem eredetben küldte meg a bíróságnak. Erre tekintettel azt kellett vizsgálni, hogy az alperes, mint közjegyző eljárása megfelelt-e az irányadó jogszabályoknak. A másodfokú bíróság ismertette az alperes eljárására irányadó, a perben releváns, a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmh.tv.) 1. §
(2)bekezdését, 56. §
(1)bekezdését, 18. §
(5)bekezdését, valamint a fizetési meghagyásos eljárás, a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése során érvényesülő ügyviteli és iratkezelési szabályokról szóló 28/2010. (V.12.) IRM rendelet 7. §
(1)bekezdésének, 14. §
(1)és
(3)bekezdéseinek rendelkezését. E jogszabályi rendelkezések alapján a másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperes a fizetési meghagyásos eljárás során a MOKK rendszerén keresztül járt el, az ügyben keletkezett iratokat ebben a rendszerben rögzítette, és az ügy iratait a bírósághoz aktanyomattal küldte meg. Az Fmh.üsz. 14. §
(3)bekezdése alapján a közjegyző a papír alapú beadványok eredeti példányát csak a bíróság megkeresése esetén küldi meg a bíróság részére. Az adott esetben az alperes az irányadó jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulását követően az aktanyomatot, majd a felperes jogi képviselője által - tévedésből a bíróság helyett - a részére megküldött beadványt is a MOKK rendszerén keresztül előállított és kinyomtatott formában megküldte a bíróság részére. Ezért az alperes jogellenes magatartást nem tanúsított, a kereset alaptalan. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet tartalmilag annak hatályon kívül helyezése és a keresetének való helytadás érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint tévesen állapították meg az eljárt bíróságok, hogy az alperes a jogszabályoknak megfelelően járt el. Az Fm.hüsz
- § előírásainak megfelelően nem jelezte az alperes, hogy „értékcikket" tart magánál a felperestől. Ez a mulasztás jogellenes, melynek következtében a bíróság előtti jogorvoslati szakban felmerült költségeit köteles az alperes megfizetni. [8] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan az alábbiak szerint. [10] A felperes felülvizsgálati álláspontja szerint - tartalmilag - a jogerős ítélet azért jogszabálysértő, mert nem értékelte az alperes terhére, hogy az Fmh.üsz.
- §-ában foglalt előírás ellenére nem jelezte, hogy a felperestől származó „értékcikket" tart magánál. [11] Az Fmh.üsz.
- §
(1)bekezdése alapján a fizetési meghagyásos ügy iratainak bírósághoz történő megküldése és felterjesztése az iratanyag bíróságnak elektronikus úton való megküldésével történik. A
(3)bekezdés szerint, ha az iratanyag megküldését követően - a bíróság megkeresésére - a közjegyző a papír alapú beadványok és annak esetleges mellékletei eredeti példányát is megküldi a bíróság részére, a közjegyző pótborítót készít, melyben - a
(4)bekezdésben meghatározott kivétellel - elhelyezi a határozatok alapjául szolgáló iratok fénymásolatát. A
- § alapján nem kell a határozatok alapjául szolgáló iratok fénymásolatát a pótborítóba behelyezni, ha azok a
- §
(2)bekezdése alapján be vannak szkennelve. [12] Az adott esetben a felperes által hivatkozott, az Fmh.üsz.
- §ának perbeli esetben releváns rendelkezései nem tartalmaznak olyan előírást, amelyet a felperes az alperes terhére ró. [13] Az ítélkezési gyakorlat szerint a Ptk.
- §
(1)bekezdése és 339. §
(1)bekezdése alapján a közhatalom gyakorlása során okozott kárért való felelősség csak akkor állapítható meg, ha az eljárt hatóság (közjegyző) a tevékenységére irányadó jogszabályok kirívóan súlyos, téves értelmezésével vagy nyilvánvalóan helytelen jogszabály alkalmazásával közvetlen okozati összefüggésben következik be kár. A perbeli esetben téves jogszabályértelmezés vagy jogalkalmazás nem volt megállapítható, és tartalmilag helytállóan utaltak az eljárt bíróságok az okozati összefüggés hiányára is annak megállapításával, hogy a felperes perben érvényesített költségeinek felmerülését az alperes eljárása nem indokolta. [14] A felperesnek az alperes tájékoztatásának megfelelően közvetlenül a bírósághoz kellett volna az illetékbélyeggel ellátott előkészítő iratot megküldeni. Az alperes részéről az aktanyomat eljáró bírósághoz történt megküldését követően a jogi képviselővel eljáró felperes által tévesen az alpereshez benyújtott előkészítő iratot az alperes az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a MOKK rendszerén keresztül előállított és kinyomtatott formában továbbította az eljáró bírósághoz. A keresetben kárként megjelölt költségek, függetlenül azok indokoltságától, nem az alperes felróható magatartása, hanem a felperes saját téves eljárásnak következtében merült fel. [15] A kifejtettekre figyelemmel a jogerős ítélet nem sértett jogszabályt. Ezért a Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [16] Ptk.
- §,
- § Záró rész [17] Az alperesnek áthárítható felülvizsgálati eljárási költsége nem merült fel. A tárgyi illetékfeljegyzési jog alapján le nem rótt 50.000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján az eredménytelen felülvizsgálattal élő felperes köteles az államnak megtéríteni. Budapest,
- május
- Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő