Gfv.30588/2017/6 – Kúria

(1)bekezdés b) pontja alapján az a kikötés tisztességtelen, amely a fogyasztóval szerződő felet a saját teljesítése megfelelőségének megállapítására jogosítja fel. 18/1999. Korm. rend. 1. §

(1)b) A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.588/2017/

1. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Tibold Ágnes előadó bíró . Osztovits András bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Némethi Csanád Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Némethi Csanád ügyvéd Az I. rendű alperes: A II. rendű alperes: Az I. rendű alperes képviselője: Lendvai és Szörényi Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Lendvai András ügyvéd A per tárgya: szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az I. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla, Pf.II.20.900/2016/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Debreceni Törvényszék, 10.P.21.726/2015/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletének felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezését - a perköltségre is kiterjedően - megváltoztatja, és a keresetet e részében elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 86.100 (nyolcvanhatezer-egyszáz) Ft első- és másodfokú együttes eljárási költséget, továbbá 82.700 (nyolcvankétezerhétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2]
4. július 15-én a felperes és a II. rendű alperes mint adósok és zálogkötelezettek, valamint az alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) mint hitelező és zálogjogosult önálló zálogjoggal biztosított deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek, amelyet közjegyzői okiratba foglaltak. A kölcsönszerződés I.4.
5. pontja az alábbi rendelkezést tartalmazza: „A Kölcsön és járulékai mindenkori összegének megállapítása, illetve a Kölcsön folyósításának időpontja és a szerződés alapján fennálló tartozás mindenkori összegének igazolása szempontjából a Bank üzleti könyvei és nyilvántartásai az irányadóak, az azokban foglaltakat kell mértékadónak és hitelesnek tekinteni. Ennek megfelelően a szerződő felek a mindenkor fennálló kölcsön- és járuléktartozás mértékének megállapítása tekintetében alávetik magukat a Hitelező nyilvántartásai és üzleti könyvei tartalmának, azt magukra nézve kötelezőnek fogadják el." A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [3] [4] A felperes módosított kereseti kérelmében - többek között - a kölcsönszerződés fenti kikötése tisztességtelenségének megállapítását kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló
6. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209/A. §

(2)bekezdése, valamint a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §

(1)bekezdésre hivatkozással. A II. rendű alperest ennek tűrésére kérte kötelezni. Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte; a II. rendű alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította a kölcsönszerződés I.4.10. és IV. 7. pontjának érvénytelenségét. Megítélése szerint a kölcsönszerződés I.4.10. pontjában írt rendelkezése a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. j)pontjába ütközik, mivel kizárólag az I. rendű alperest jogosítja fel arra, hogy a saját nyilvántartásai, könyvei alapján megítélje a felperesi teljesítés szerződésszerűségét. Ezen túlmenően a közokiratba foglalt szerződés végrehajtási záradékkal látható el. Az így indult végrehajtási eljárásban a felperest terheli annak bizonyítása, hogy a tartozása nem az I. rendű alperes által kimutatottnak megfelelő. A kikötés az I. rendű alperest mentesíti a bizonyítási teher alól. Az I. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet - fellebbezett részében - helybenhagyta. A Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés

1. b)pontja tekintetében egyetértett az elsőfokú ítéletben foglaltakkal. A
2. j)pont vonatkozásában rögzítette, a támadott kikötés nem változtatja meg a bizonyítás irányát. A bank kötelezettsége a fogyasztó tartozásának bizonyítása, amelynek lehetséges módja a bank nyilvántartásainak bemutatása. A fogyasztót pedig megilleti az ellenbizonyítás joga akkor is, ha az időszakos elszámolásokkal kapcsolatban észrevételt nem tett. „Nem keverendő össze azzal a kikötéssel, amely feljogosítja a bankot, hogy egyoldalú nyilatkozata alapján a végrehajtás alapjául szolgáló közokirat (ténytanúsítvány) kiállítását kérje a közjegyzőtől, és amely kikötés az állandó bírói gyakorlat alapján semmis". A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] [8] [9] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a kölcsönszerződés I.4.10. pontja érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelmet elutasító határozat meghozatalát, másodlagosan az ítélőtábla új eljárásra és új határozat hozatalára urasítását kérte. Jogszabálysértésként az rPtk. 209/A. §-át, valamint a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés b) pontját jelölte meg. Az I. rendű alperes álláspontja szerint a másodfokú bíróság félreértelmezte a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés b) pontját, mivel az a fogyasztóval szerződő fél teljesítésének jogi minősítésére, nem pedig a fogyasztó teljesítésére vonatkozik. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását, illetve a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 152. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárás felfüggesztését kérte az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EU Bíróság) előtt C-34/

1. szám alatt folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig. Utóbbi körben arra hivatkozott, hogy az EU Bíróság ítélete összefügg a jelen per tárgyával. Azonos tárgyú előzetes döntéshozatal iránti kérelem esetén a nemzeti eljárásoktól a EU Bíróság döntésének meghozataláig tartózkodni kell. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A Kúria a felperes felülvizsgálati ellenkérelmében írtak alapján először azt vizsgálta, hogy indokolt-e a felülvizsgálati eljárás felfüggesztése a felperes által hivatkozott, folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig. Az rPp.
2. §

(2)bekezdése akkor teszi lehetővé - de nem kötelezővé - a tárgyalás felfüggesztését, ha az EU Bíróság határozata az érdemi döntésre kihat. A Kúria megítélése szerint a jelen per tárgyát képező szerződéses rendelkezés tisztességtelenségének megítélésére az EU Bíróság hivatkozott eljárásában hozandó határozata előreláthatólag nem hathat ki, mivel a perben felmerült jogkérdés a vitatott szerződéses rendelkezés értelmezésével dönthető el az rPtk. 207. §

(2)bekezdése alapján. [11] A Kúria utal e körben az EU Bíróság C-72/

1. és C-197/
2. sz., X kontra T. A. van Dijk egyesített ügyekben
3. szeptember 19-én hozott ítéletében kifejtettekre, amely szerint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ)
4. cikk harmadik bekezdését akként kell értelmezni, hogy a végső fokon eljáró nemzeti bíróság nem köteles a Bírósághoz fordulni pusztán amiatt, hogy az előtte folyamatban lévőhöz hasonló ügyben és pontosan ugyanabban a kérdéskörben valamely alsóbb szintű nemzeti bíróság előzetes döntéshozatal céljából kérdést terjesztett a Bíróság elé, és nem is köteles megvárni az e kérdésre adott választ (
5. pont). A Kúria mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban a per tárgyalásának felfüggesztését nem látta indokoltnak. [12] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
6. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. A jogerős ítélet indokolásának megszövegezése a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés j) pontjára vonatkozóan ugyan nem teljesen egyértelmű, azonban azt a Kúria az I. rendű alperessel egyezően akként értelmezte, hogy annak alapján az ítélőtábla nem tekintette tisztességtelennek a perbeli kikötést. Ezért kizárólag az volt vizsgálható, hogy a jogerős ítélet a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés b) pontjába ütközően jogszabálysértő-e. [13] A Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdésének b) pontja a fogyasztói szerződés azon rendelkezését minősíti tisztességtelennek, amely kizárólagosan jogosítja fel a fogyasztóval szerződő felet annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e. A jelen ügyben eljárt bíróságok a Korm. rendelet szabályának a jogszabályszöveggel ellentétes tartalmú alkalmazásával, tévesen állapították meg a perbeli kikötés tisztességtelenségét amiatt, hogy az I. rendű alperest a fogyasztó - nem pedig a Korm. rendelet szerint a saját teljesítése szerződésszerűsége körében jogosítja fel egyoldalú döntésre. A Korm. rendelet hivatkozott rendelkezésének a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv 3. cikk

(3)bekezdése és Mellékletének 1.

1. m)pontja figyelembevételével történő értelmezéséből következően, az a kikötés tisztességtelen, amely a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel arra, hogy maga állapítsa meg a saját teljesítése megfelelőségét. A keresettel támadott szerződéses rendelkezés azonban nem tartalmaz az I. rendű alperest a megjelölt körben megillető egyoldalú jogosítványt, nem érinti (nem vonja
2. el)az I. rendű alperessel szerződő fél - a felperes kötelmi jogát arra, hogy az alperes szolgáltatásának megfelelőségét megítélje és minősítse (rPtk. 283. §), ezért nem minősül tisztességtelennek a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdésének b) pontja szerint (Kúria Pfv.I.21.783/2016/5.). [14] Mindezekre tekintettel az eljárt bíróságok, az rPtk. 209. §-ának, illetve a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés b) pontjának téves alkalmazásával állapították meg, hogy a perbeli kölcsönszerződés I.4.

1. pontja tisztességtelen szerződéses rendelkezésnek minősülnek. [15] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló
2. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
3. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítélet felülvizsgálattal érintett rendelkezését megváltoztatta, és a keresetet e részében elutasította. Záró rész [16] A Kúria a döntése alapján pervesztes felperest az rPp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte az I. rendű alperes 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdései alapján megállapított - ügyvédi munkadíjából és az általa lerótt fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetékből álló első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült költségei megfizetésére. [17] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta meg. Budapest, 2018. május 15. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Osztovits András sk. bíró