Pfv.20541/2017/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Szükségbeli útszolgalom alapítása esetén az útvonal kijelölésénél figyelemmel kell lenni mind a uralkodó telek, mind a szolgáló telek tulajdonosának a jogos érdekeire. Az ingatlanon álló épület rendeltetése és az útvonal hosszára figyelemmel indokolt lehet, hogy a szolgalom a gépjárművel való áthaladást is lehetővé tegye. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.I.20.541/2017/

1. szám A tanács tagjai: Dr. Cseh Attila a tanács elnöke Dr. Kiss Gábor előadó bíró Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes bíró A felperesek: I. rendű II. rendű III. rendű A felperesek képviselője: Adamkó Ügyvédi Iroda I-III. rendű képviseletében ügyintéző: Dr. Adamkó István ügyvéd Az alperesek: I. rendű II. rendű III. rendű Az alperesek képviselője: Dr. Bőviz László ügyvéd I. rendű képviseletében Dr. Szikora Viktoria jogtanácsos II. rendű képviseletében Dr. Takó Ibolya ügyvéd III. rendű képviseletében A per tárgya: Szolgalmi jog megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Balassagyarmati Törvényszék 9.Pf.20.713/2016/
2. Az elsőfokú bíróság és a határozat száma: Salgótarjáni Járásbíróság 7.P.20.567/2014/
3. Rendelkező rész A Kúria a Balassagyarmati Törvényszék jogerős ítéletét hatályában fenntartja. 9.Pf.20.713/2016/
4. számú Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I-II-III. rendű felpereseknek mint együttes jogosultaknak 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] F. Á. és F. Á-né
5. június 15-én adásvételi szerződést kötöttek az önkormányzat nevében eljáró Kft.-vel mint eladóval a 3698 helyrajzi számú ingatlanra, amelyen egy komfort nélküli, 81 m² alapterületű lakóépület áll. A vevők az ingatlan tulajdonjogát fele-fele arányban szerezték meg. Az ingatlan a 3690 helyrajzi számú ingatlan területén helyezkedik el (zárványingatlan), közúttal közvetlen kapcsolata nincs. A vevők az ingatlanhoz a 3690 helyrajzi számú ingatlan északkeleti irányából egy betontámfalnál kialakított vaslépcsőn feljutva gyalogúton jutottak be. Utóbb a már meglévő vaslépcsőn keresztül történő feljutás mellett egy második, gépkocsival is járható megközelítési útvonalat is elkezdtek kialakítani. Az I. rendű alperes 2003-ban vásárolta meg a 3690 helyrajzi számú ingatlant. 2003-ban felszólította F. Á-ékat a második útvonallal kapcsolatban végzett további munkálatok abbahagyására. Ezt követően Cs. L. az I. rendű alperes nevében eljárva bérleti szerződést kötött F. Á-val azzal a céllal, hogy havi bruttó 3500 forint bérleti díj fejében az I. rendű alperes átjárási lehetőséget biztosítson a magánszemélyeknek a lakásuk megközelíthetősége céljából. Megállapodtak abban, hogy amennyiben a bérbeadó az adott területre újabb igényt tart, akkor harminc napos bejelentési kötelezettséget vállal a bérleti jogviszony megszüntetésére. A bérlő
6. december 31-ig havi 3500 forint, ezt követően
7. szeptember 15-ig havi 4000 forint bérleti díjat fizetett. F. Á. 2013-ban elhunyt, ezt követően a felperesek a bérleti díjat nem fizették tovább. A viszony a felek között elmérgesedett, az I. rendű alperes írásban szólította fel a felpereseket a bérleti díj megfizetésére, amelynek elmaradása esetén kilátásba helyezte az ingatlana lekerítését a D. Gy. út felől. A felperesek azonban továbbra sem fizettek bérleti díjat, ezért az I. rendű alperes
8. augusztus 16-án vaskerítést létesített, megakadályozva ezzel a felperesek gépkocsival történő bejutását a saját ingatlanukhoz. A gyalogos forgalom biztosítására egy 1 méter szélességű sávot hagyott a vaskerítés széle és az ott korábban megépített garázs sarka között. A 3540, 3544, 3545/5 és 3687 helyrajzi számú ingatlanok a II. rendű alperes, a 3559/1., 3559/2 és 3691 helyrajzi számú ingatlanok a III. rendű alperes tulajdonát képezik. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [6] A felperesek keresetükben a bíróságtól annak a megállapítását kérték, hogy a 3689 helyrajzi számú ingatlan mindenkori birtokosai részére az ingatlan gépjárművel történő megközelítésének a biztosítására a 3690 helyrajzi számú, a 3691 helyrajzi számú, a 3687 helyrajzi számú, a 3559/1 helyrajzi számú, valamint a 3559/2 helyrajzi számú ingatlanok terhére átjárási szolgalmat alapítson. [7] Arra hivatkoztak, hogy az ingatlanuk személygépjárművel történő megközelítése érdekében az 1990-es évek közepén a 3690 helyrajzi számú ingatlanon kővel szórt utat létesítettek, a bejárásuk azon történt. Akkor az ingatlan tulajdonosai az átjárást nem kifogásolták. Amikor az I. rendű alperes megvásárolta az ingatlanát látnia kellett, hogy ők az ingatlant milyen módon használják gépjárművel a saját lakóingatlanuk megközelítése érdekében. [8] Az I. rendű alperes kérte a kereset elutasítását. [9] Arra hivatkozott, hogy a felperesek több, mint tízéves gyakorlattal szakítva körülbelül 50 méter hosszúságú szolgalmi utat kérnek az ő ingatlanából, ami egyrészt a telephelyként működő ingatlan forgalmi értékének a csökkenését, másrészt a telephely vagyonvédelmének a hiányát eredményezné. Felajánlotta a korábbi viszonyoknak megfelelően a vaslépcsőn keresztül történő feljutási lehetőség helyreállítását, erre a kb. 12 méternyi területre ingyenesen biztosítva átjárási szolgalmi jogot azzal, hogy a lépcsőt a felperesek maguk alakítsák ki a saját költségükön. [10] A II. rendű alperes a 3545/5 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában a szolgalmi jog bejegyzése ellen nem tiltakozott, értékcsökkenés megállapítására nem tartott igényt. A 3540, 3544, 3687 helyrajzi számú ingatlanok vonatkozásában arra hivatkozott, hogy nincs értelme szolgalmi jog bejegyzését kérni, mert ezek az ingatlanok mindenki más közlekedésére szolgáló ingatlanok (közterületek illetve patak). [11] A III. rendű alperes az ingatlan értékvesztésének megfizetésére történő kötelezés mellett a szolgalmi jog alapítását nem ellenezte. Az első- és másodfokú ítélet [12] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a 3689 helyrajzi számú ingatlan mindenkori tulajdonosát, illetve birtokosát átjárási szolgalom illeti meg a 3690 helyrajzi számú, 3691 helyrajzi számú, 3559/1 helyrajzi számú, 3559/2 helyrajzi számú és a 3545/5 helyrajzi számú ingatlanokon. A szolgalom F. J. igazságügyi szakértő által
9. május 19-én készített és az iratokhoz
10. sorszám alatt csatolt szakvélemény mellékletét képező
11. és
12. számú magyarázó vázlaton, és a
13. szám alatti változási vázrajzon a 3690 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában V. jelölt 62 méter hosszan, 272 m² területrészen, míg a 3691 helyrajzi számú ingatlanon IV. jelölt 16 méter hosszan, 44 m² területrészen, a 3559/1 helyrajzi számú ingatlanon a I. jelölt 9 méter hosszan 42 m² területrészen, a 3559/2 helyrajzi számú ingatlanon III. jelölt 11 méter hosszan 42 m² területrészen, a 3545/5 helyrajzi számú ingatlanon II. jelölt 12 méter hosszan 42 m² területrészen gyalogosan, továbbá személy- és tehergépjárművel gyakorolható. Az elsőfokú bíróság a felperesek ezt meghaladó keresetét elutasította. Megkeresni rendelte a megyei kormányhivatal járási hivatal földhivatali osztályát azzal, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően a 3689 helyrajzi számú ingatlan javára, a 3690 helyrajzi számú, 3691 helyrajzi számú, 3559/1 helyrajzi számú, 3559/2 helyrajzi számú, 3545/5 helyrajzi számú ingatlanok terhére F. J. igazságügyi földmérő által készített vázrajzon I.-II.-III.-IV.-V. jelölt területrészen 4 méter szélességben gyalogos és gépkocsi átjárási szolgalmat jegyezzen be az ingatlan-nyilvántartásba. Kötelezte az I-III. rendű felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az I. rendű alperes részére 35.730 forint, a III. rendű alperes részére 36.246 forint értékcsökkenést. [13] Az elsőfokú bíróság rámutatott: a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható volt, hogy a 3559/1, a 3559/2 és a 3691 helyrajzi számú ingatlanok a III. rendű alperes tulajdonában, a 3540, 3544 és a 3687 helyrajzi számú ingatlanok pedig a II. rendű alperes önkormányzat tulajdonában vannak. Az önkormányzati ingatlanokra nincs „értelme" szolgalmi jogot alapítani, ugyanakkor az önkormányzat a 3545/5 helyrajzi számú ingatlanára nem ellenezte a szolgalmi jog alapítását. Megállapította továbbá, hogy a felperesek a D. Gy. út felől egyrészt kézi erővel, másrészt gépi erővel bejáratot alakítottak ki az ingatlanukig, ami ellen az I. rendű alperes tiltakozott. Azt is tényként állapította meg, hogy az 1990-es évek elejétől kezdődően a felperesek ingatlana és az I. rendű alperes ingatlanának a határvonala között egy feljárat került kialakításra, továbbá, hogy a felperesek az ingatlanukat vagy a Z. rakodó felől a 3690 helyrajzi számú ingatlanon található támfalon kialakított három lépcsőfok és az időközben eltűnt vaslépcső pótlása útján tudnák megközelíteni, vagy pedig a D. Gy. út felől, amely feljárat ma már nem egy egyszerű földút, hanem betonlapok, betongyámok lehelyezésével megerősített út. [14] Az elsőfokú bíróság határozatának indokolása szerint az I. rendű alperes által javasolt megközelítési mód jelenlegi formájában nem járható, mert hiányzik a vaslépcső, továbbá a támfalban lévő első lépcsőfok magassága 1,5 méter. [15] Az elsőfokú bíróság szerint a felperesek ingatlanának a megközelítését a helyszínen kialakított gyalogosés gépjárműbejáraton lehet a legcélszerűbben megvalósítani, az ingatlanuk másféle megközelítése jelenleg nem lehetséges, más megközelítési mód kialakítása irreálisan magas költségekkel járna. Másrészt nem várható el a felperesektől, hogy garázst béreljenek vagy vásároljanak a környéken, ha egyébként már létezik egy feljárat, amit ha nem is szabályszerűen, de már kialakítottak. Mindezek mellett a kor követelményei alapján szükségesnek ítélte annak a biztosítását, hogy a felperesek az ingatlanukra fel tudják vinni a fűtéshez szükséges tűzifát, egy esetleges tűzeset vagy baleset esetén indokolt lehet mentőautó vagy tűzoltógépjármű feljutásának a biztosítása is. [16] Utalt arra, hogy törvényen alapuló szolgalom általában csak gyalogos átjárásra jogosít, a perbeli esetben azonban a felperesek ingatlana használata szempontjából indokolt a gépjárművel való megközelítés. Okfejtése szerint gyalogos, illetve kocsival történő átjárás lehetőségét biztosító útvonalnál nagyobb terjedelmű szolgalom alapítását semmi nem indokolja, ezért a felperesek kereseti kérelmének akként adott helyt, hogy 4 méter szélességben közelíthetik meg az ingatlanukat. [17] Mindazon önkormányzati ingatlanok vonatkozásában, ahol nem indokolt szolgalmi jog alapítása, a felperesek keresetét alaptalannak találta. [18] Az I. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [19] Rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság széleskörű bizonyítást folytatott le, döntése megfelel az irányadó jogszabályi előírásoknak. Kiemelte, hogy miután a felperesek tulajdonát képező ingatlan zárványtelek, ezért a szolgalmi jog biztosítása jogszabályon alapul. Ezen szolgalmi jogukat a felperesek az I. rendű alperes tulajdonjogának megszerzését megelőzően a korábbi tulajdonossal szemben zavartalanul gyakorolták is. A mai életviszonyok mellett a szolgalmi jog biztosítása személygépjárművel és egyéb gépkocsival történő átjárásra is indokolt. Így nincs jelentősége annak, hogy a korábbiakban milyen vaslépcsőn keresztül volt lehetőség a gyalogos közlekedésre, illetve, hogy a vaslépcsőnek utóbb mi lett a sorsa. Egy családi ház működtetése, a téli tüzelő biztosítása és az egyéb feltételek megteremtése mindenképpen indokolják a gépjárművel történő megközelítés lehetőségét. [20] A másodfokú bíróság utalt arra is, nem merült fel peradat arra, hogy a korábbi években a bérleti szerződés alapján a felperesek közlekedése az I. rendű alperes ingatlanára bármilyen veszélyt is jelentett volna, ezzel kapcsolatos adatokat az I. rendű alperes csak a perben csatolt. Szerinte mindennek ellenére az I. rendű alperes nincs elzárva attól, hogy a saját ingatlana vagyonvédelmének biztosítására az ingatlanát megfelelő módon lekerítse. A másodfokú bíróság megjegyezte, hogy az I. rendű alperes az ingatlana megvásárlásakor ebben az állapotában vásárolta meg azt, ő volt az, aki a felperesek felszólításával a zavartalan átjárásuk lehetőségét megszüntette. Rámutatott: Az értékcsökkenés összegét az elsőfokú bíróság a szakértői vélemény alapján állapította meg, az I. rendű alperes fellebbezésében nem fejtette ki, hogy az abban foglaltakkal miért nem ért egyet. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [21] A jogerős ítélet ellen az I. rendű alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amely annak a hatályon kívül helyezésére és olyan tartalmú határozat meghozatalára irányult, amely szerint a 3689 helyrajzi számú ingatlan mindenkori birtokosa a Zagyvai rakodó
14. szám alatti ingatlant az
15. június 15-én megkötött adásvételi szerződéskori állapotnak megfelelően a széles vaslépcsőn jogosult használni és megközelíteni. [22] Másodlagosan kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. [23] Utalt rá, hogy a megismétlendő eljárásban továbbra is biztosítja a felpereseknek - az általa a per ideje alatt újraépített lépcsőn való megközelítésen túl - az ingyenes szolgalmi jogot a Z. rakodóról történő közvetlen megközelítésre. [24] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Ptk. 5:162.§