A határozat elvi tartalma: Az ingatlan adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges bejegyzési engedély kiadása iránti igény kötelmi igény, amely elévül. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.I.20.163/2017/
- szám A tanács tagjai: Dr. Orosz Árpád a tanács elnöke Dr. Kiss Gábor előadó bíró Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes bíró A felperes A felperes képviselője: Dr. Krasnyánszky János ügyvéd Az alperes Az alperes képviselője: Dr. Fekete József ügyvéd A per tárgya: Tulajdonjog megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Győri Törvényszék 2.Pf.20.729/2015/
- Az elsőfokú bíróság és a határozat száma: Soproni Járásbíróság P.20.829/2014/22/I. Rendelkező rész A Kúria a Győri Törvényszék 2.Pf.20.729/2015/
- ítéletét hatályában fenntartja. számú jogerős Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] B. S. örökhagyó
- október 15-én végintézkedés hátrahagyása nélkül elhunyt. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma szerint a hagyatékához tartozott a külterületi 01067/
- helyrajzi számú szőlő művelési ágú ingatlan. Az ingatlan tulajdonjogát a hagyatéki eljárás során kötött osztályos egyezség alapján törvényes öröklés címén leánya, az alperes szerezte meg. [2] [3] [4] [5] Az örökhagyó tulajdonjogát a 22,68 AK értékű szőlőre vonatkozóan az
- március 18-án előterjesztett részaránykiadás iránti kérelem kapcsán 1997-ben jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba. Az örökhagyó
- május 25-én a felperessel adásvételi szerződést kötött a perbeli ingatlanra, amely szerint azt 23.000 forintért a részére eladta, és a vevő a vételárat a szerződés megkötésével egyidejűleg kifizette. A szerződést a felek aláírták, azon az ingatlan adatai - a végleges földrendezés és helyrajzi szám hiányában - a következőképpen szerepelnek: S., 7 tulajdoni csoport ... termelőszövetkezeti különlapon felvett szántó, 3047 m², 22,68 AK kataszteri tiszta jövedelmű terület. A felperes a szerződés megkötését követően az ingatlan birtokába lépett. A szerződés alapján a felperes kérte a földkiadó bizottságot, hogy az örökhagyónak járó területet neki adják ki, de ennek ellenére a földkiadó bizottság azt az örökhagyónak adta ki, így a 01067/
- helyrajzi számú ingatlanként kialakított területre a földhivatal utóbb az örökhagyó tulajdonjogát jegyezte be az ingatlannyilvántartásba. A felperes 2000-ben kérte a földhasználati jogának a földhasználati nyilvántartásba való bejegyzését. Az alperes
- április 14-én írott levelében - egyebek mellett - felszólította a felperest az ingatlan birtokba adására. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] [7] [8] [9] A felperes a
- április 3-án előterjesztett keresetében kérte annak a megállapítását, hogy a perbeli ingatlan tulajdonjogát „ingatlan-nyilvántartáson kívül" megszerezte, továbbá, hogy a tulajdonjogát a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 116.§
(1)bekezdése alapján az ingatlannyilvántartásba jegyezzék be. Az alperes érdemi ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását. Arra hivatkozott, hogy a szerződés alaki és tartalmi hiányosságokban szenved, azt tanúk nem írták alá, és ügyvéd nem ellenjegyezte. Az eljárás során vitatta azt is, hogy az okiraton az aláírás az örökhagyótól származik. Viszontkeresetet is előterjesztett, amelyben kérte, hogy a bíróság kötelezze a felperest az ingatlan birtokba adására. Az első- és másodfokú ítélet [10] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte továbbá a felperest, hogy legkésőbb 2015. október 31-ig bocsássa vissza az alperes birtokába a perbeli ingatlant. [11] A tényállás megállapítása érdekében szakértői bizonyítást rendelt el, amely alapján megállapította, hogy az okiraton az aláírás az örökhagyótól származott. Okfejtése szerint azonban a bizonyítási eljárás eredményeképpen kétséget kizáró módon nem volt megállapítható, hogy a szerződés az örökhagyó és a felperes között a 2610 m² területű szőlő megjelölésű ingatlanra érvényesen létrejött. Ezzel kapcsolatban rámutatott: az örökhagyó részéről aláírt szerződés bár 22,68 AK-t rögzít, amely a jelenlegi tulajdoni lap adatával is megegyezik, ennek ellenére a szerződő felek szántóingatlan megvételében, 3047 m² térmértékű terület adásvételében állapodtak meg, holott az örökhagyó eleve szőlő művelési ágban kérte a megfelelő AK értékű földkiadást. Utalt arra is, hogy a szerződés a Pp. 196.§
(1)bekezdés
- b)és
- e)pontjaiban szabályozott magánokirat alaki követelményeinek nem felel meg, azon a dátum javított, a felperes által sem vitatottan nem ugyanabban az időpontban történt valamennyi rovat kézírással való kitöltése, és nem egyetlen íróeszköz felhasználásával. Mindezek alapján az alperes viszontkeresetét megalapozottnak találta, és kötelezte a felperest az ingatlan birtokba adására a gazdasági év végétől. [12] Az elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést. [13] A másodfokú bíróság tájékoztatását követően a keresetét úgy módosította, hogy elsődlegesen az adásvételi szerződés alapján kérte tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését. Másodlagos kereseti kérelme arra irányult, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a perbeli ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás címén megszerezte. Fellebbezési kérelme az elsőfokú ítélet megváltoztatására és a módosított keresetének helyt adó határozat meghozatalára irányult. [14] A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [15] A tényállás kiegészítése céljából további bizonyítást folytatott le, amelynek alapján tényként állapította meg: A felperes 1995. június 19-től kezdődően a perbeli ingatlant a sajátjaként szakadatlanul birtokolta. Az alperes a bírósághoz 2009. február 13án érkezett beadványában kérte kötelezni a felperest az ingatlan birtokba bocsátására. [16] Rámutatott, hogy a felperes által csatolt szerződésben az ingatlan szántóként van megjelölve, és a valóságos 2610 m²-rel szemben 3047 m²-ként szerepel, azonban az adásvétel tárgyát képező ingatlan - az egyéb peradatok alapján beazonosítható, az adásvételi szerződésnek pedig nem érvényességi kelléke, hogy azt tanúk közreműködésével ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott teljes bizonyító erejű okiratba foglalják. Hangsúlyozta, hogy a perbeli okiratot a felek aláírták, személyük beazonosítható, és kitűnik a tulajdonjog átruházására irányuló szándék, ezért a felperes alappal kérhette, hogy a eladó (jogutódja) bejegyzési nyilatkozatát a bíróság ítéletével pótolja. A felperes igényének a kezdő időpontja - érvelt - 1996. október 20., mert a tulajdonjoga bejegyzésére legkorábban a földkiadó bizottság ekkor meghozott határozata után kerülhetett sor. Az elévülési idő 2001. október 21-én letelt, az igény elévült. [17] Kiemelte, hogy az alperes az elsőfokú bírósághoz 2007. május 2-án érkezett beadványában arra hivatkozott, hogy a felperes a hagyatéki tárgyalást megelőzően nem kérte tulajdonjoga bejegyzését, a szerződés 1995-ös keltezésű, és teljesen érthetetlen, hogy ha a felperes szerződéssel rendelkezett, miért csak földhasználati jog bejegyzését kérte. E nyilatkozatában a másodfokú bíróság szerint ténylegesen azt sérelmezte, hogy a felperes a hosszú idő elteltére figyelemmel nem rendezte az ingatlan jogi sorsát, és ez a nyilatkozat megfelel annak a kívánalomnak, hogy az alperes az elévülés kapcsán kifogást emelt. [18] A másodfokú bíróság szerint az elbirtoklás törvényi feltételei sem valósultak meg, mert az alperes 2006. április 14-én kelt felszólítása az elbirtoklást megszakította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [19] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amely elsődlegesen annak a hatályon kívül helyezésére, és az elsődleges kereseti kérelmének helyt adó határozat meghozatalára irányult. Másodlagosan kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. [20] Döntően arra hivatkozott, hogy a bíróság hivatalból az elévülést nem veheti figyelembe, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 215.§-ába ütköző módon túlterjeszkedett a fél - az alperes - kérelmén. Szerinte az alperesnek az eljárás során tett nyilatkozatából nem következik, hogy elévülési kifogást terjesztett elő, az annak nem felel meg; a per folyamán egyébként is mindvégig arra hivatkozott, hogy az örökhagyó és az általa kötött szerződés alaki hibában szenved. Okfejtése szerint a tulajdonjognak az ingatlannyilvántartásába való bejegyzésére irányuló igény egyébként sem évül el, ez az eset kivételt jelent az elévülés általános szabálya alól. [21] A felülvizsgálati kérelmében ismételten hivatkozott arra is, hogy a földrendezési eljárás során a földkiadó bizottság részéről mulasztás történt, ami miatt nem az ő tulajdonjoga került a perbeli ingatlanra bejegyzésre. [22] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását célozta. A Kúria döntése és jogi indokai [23] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [24] A Kúria elöljáróban rámutat, hogy a Pp. 275.§
(2)bekezdésében foglaltak szerint a jogerős határozatot a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között bírálhatja felül. A felperes a felülvizsgálati kérelmében egyrészről ismételten arra hivatkozott, hogy a földkiadási eljárásban mulasztás történt, mert a földkiadó bizottság annak ellenére az örökhagyónak adta ki a perbeli ingatlant, hogy ő az örökhagyóval kötött adásvételi szerződést az eljárás során becsatolta. Másrészről arra hivatkozott, hogy az alperes az eljárás során elévülési kifogást nem terjesztett elő, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 215.§-ába ütköző módon túlterjeszkedett az alperes érdemi ellenkérelmén. A felperes másodlagos - elbirtoklásra alapított - kereseti kérelmét elbíráló részében a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem nem érintette, az a felülvizsgálatnak nem volt tárgya. [25] A felperes módosított elsődleges kereseti kérelmét az örökhagyóval kötött adásvételi szerződésre alapította. A Kúria egyetértett a másodfokú bírósággal abban, hogy a szerződés érvényesen létrejött, az alapján a felperes a vételárat megfizette, ezért a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 295.§-ára hivatkozással alappal igényelhette, hogy a bíróság pótolja az eladó vagy jogutódja bejegyzés engedélyét, vagyis annak tűrésére kötelezze, hogy a tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba adásvétel címén bejegyzést nyerjen. [26] A felperes azonban arra tévesen hivatkozott, hogy ez az igény el nem évülő tulajdoni igény. A bejegyzési engedély kiadása ugyanis olyan, az ingatlan adásvételi szerződés alapján fennálló kötelezettség, amely teljesítése iránti igény kötelmi követelés, ezért az a Ptk. 324.§
(1)bekezdésében foglaltak szerint elévül. Az elévülés kezdő időpontja az adott ügyben nem vitásan 1996. október 20-a, mert ettől kezdve volt az eladó abban a helyzetben, hogy a bejegyzési engedélyt megadja. Ezért helyesen járt el a másodfokú bíróság akkor is, amikor azt vizsgálta, hogy az alperes elévülési kifogást előterjesztett-e az eljárás során vagy azt megelőzően. [27] Figyelemmel arra is, hogy a felperes keresetét csak a másodfokú eljárásban pontosította, a másodfokú bíróság - az alperes nyilatkozatait a Pp. 3.§
(2)bekezdése szerint mérlegelve helyesen foglalt állást abban a kérdésben is, hogy az elsődleges kereseti kérelem valós tartalmához képest az alperes az érdemi védekezés körében megtett nyilatkozata alapján megállapítható volt, hogy elévülési kifogást is előterjesztett. A felperes jogi képviselője sem a korábbi eljárásban, sem a felülvizsgálati kérelemben nem hivatkozott olyan körülményre, amely miatt a követelését menthető okból nem tudta érvényesíteni [Ptk. 326.§
(2)bek.], sem az elévülést megszakító körülményre [Ptk. 327.§
(2)bek.]. A 2017. december 6-ai felülvizsgálati tárgyaláson pedig a felperes jogi képviselője útján kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy az igény kötelmi jellege esetén az valóban elévült volna. Ebből következően hivatalból, erre irányuló kérelem hiányában ezeknek az elévülést esetleg kizáró körülményeknek a fennállását a Kúria nem vizsgálhatta. [28] A kifejtettek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott okokból nem jogszabálysértő jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [29] A felperes pervesztes lett, ezért a Kúria a Pp. 270.§
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére, amely a jogi képviselő munkadíjából áll. [30] A Kúria a határozatát a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján a felperes kérelmére kitűzött tárgyaláson hozta meg. Budapest,
- december
- . Orosz Árpád s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes s.k. bíró