Bf.13/2018/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.I.13/2018/

1. szám A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a
2. évi június hó
3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet A kábítószer-kereskedelem bűntette kísérlete miatt vádlott neve ellen indult büntető ügyben a Tatabányai Törvényszék
4. december hó
5. napján kelt 8.B.382/2017/
6. számú ítéletét megváltoztatja, A vádlott terhére rótt bűncselekmény a Btk.176.§./1/ bekezdés szerinti kábítószer-kereskedelem bűntettének minősíti. A vádlott születési ideje ...., állandó lakóhelye ... Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A vádlottat a Tatabányai Törvényszék a 8.B.382/2017/5.szám alatti ítéletével bűnösnek mondta ki a Btk. 176.§ /1/ bekezdése szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérletében. Ezért 2 évi, börtönfokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette. A próbaidő tartamára elrendelte a vádlott pártfogó felügyeletét. Rendelkezett arról, hogy a vádlott a szabadságvesztésből, annak utólagos elrendelése esetén legkorábban a kétharmad rész kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnjelekről. Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből 317.172 Ft megfizetésére a vádlottat kötelezte, míg a fennmaradó 601.218 Ft-ról megállapította, hogy az állam terhén marad. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a kiszabott szabadságvesztés súlyosítása, a felfüggesztés mellőzése és közügyektől eltiltás kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést, melyet a fellebbviteli főügyészség módosított formában tartott fenn az alábbiak szerint. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság eleget tett ügyfelderítési kötelezettségének, a bizonyítási eljárást az eljárási szabályok betartásával folytatta le. A bizonyítékok okszerű mérlegelésével megállapított tényállás túlnyomó részt megalapozott, azt csupán a szakértői vélemény alapján annyiban szükséges pontosítani, hogy a vádlottól lefoglalt kábítószer tiszta hatóanyagtartalma legkevesebb 133 átlagos fogyasztói adagnak felelt meg. Az irányadó tényállásból álláspontja szerint helytállóan következtetett az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségére, tévedett azonban a cselekmény minősítését illetően. E körben utalt arra, hogy az 1/2007.BJE és az annak megfelelően alakult bírói gyakorlat szerint a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése önmagában befejezett bűncselekmény. A kiszabott büntetéssel kapcsolatosan hivatkozott arra, hogy az eltúlzottan enyhe, a törvényszék tévesen értékelte enyhítő körülményként a cselekmény kísérleti szakban maradását, ezen túlmenően további súlyosító körülmény, hogy a vádlottól lefoglalt kábítószer a jelentős mennyiség alsó határát / 140 adag/ megközelítő 133 adagnak felel meg. Hivatkozott arra, hogy az ilyen jellegű bűncselekményeknél a szabadságvesztés büntetés felfüggesztése a generális prevenció elvére tekintettel nem indokolt, a cselekmény társadalomra veszélyessége miatt a vádlott méltatlan arra is, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen. Mindezek alapján indítványozta, hogy az ítélőtábla a törvényszék ítéletét változtassa meg, a vádlott cselekményét 1 rb, a Btk. 176.§ /1/ bekezdése szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettében állapítsa meg, a vádlottal szemben hosszabb tartamú szabadságvesztést szabjon ki, a felfüggesztésre vonatkozó rendelkezést mellőzze és vele szemben közügyektől eltiltás mellékbüntetést szabjon ki. A másodfokú nyilvános ülésen a fellebbviteli főügyészség képviselője az átiratban foglaltakat kiemelve, előadva annak lényegi elemeit- fenntartotta. A vádlott védője perbeszédében az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt, hangsúlyozva, hogy az elsőfokú bíróság részletes bizonyítás alapján megalapozott tényállást állapított meg, helytálló a cselekmény minősítése is. Az elsőfokú bíróság kellő indokát adta annak, hogy miért látott lehetőséget a vádlott esetében felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására, miért lát esélyt arra, hogy a büntetési célok a börtönbüntetés végrehajtása nélkül is elérhetők. A nyilvános ülésen megjelent vádlott csatlakozott védőjéhez. Előadta, hogy a cselekményt megbánta. Havi 230.000 Ft a keresete, felesége 4 órában dolgozik, havi keresete 60.000 Ft. A fellebbezésre tekintettel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét és az azt megelőző eljárást teljes terjedelmében felülbírálta a Be.348.§ /1/ bekezdése értelmében. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás során nem vétett olyan eljárási hibát, mulasztást, amely az érdemi felülbírálat akadályát képezhette volna. A vádlott a nyomozati szaktól kezdődően teljeskörű, bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tett, vallomása mellett a bíróság rendelkezésére álltak a tárgyi, okirati, személyi bizonyítékok, a szakértői bizonyítás anyaga is. A vádlottat tetten érték miután a nyergesújfalui postán felvette a kábítószert tartalmazó csomagot. A benne lévő anyagot a nyomozóhatóság lefoglalta, vegyészszakértő bevizsgálta megállapítva, hogy az MDMB-CHMICA elnevezésű anyagot tartalmaz. A vádlott nem tagadta, hogy korábban is ugyanilyen módon szerzett már be azonos anyagot, melyet különböző személyeknek értékesített. Erre nézve tett nyilatkozatát az un. biofű vásárlói is megerősítették tanúvallomásaikban. A folyamatos csomagszállítást egyébként a Magyar Posta Zrt. megkeresésre adott válaszában is megerősítette. Tekintve, hogy az elkövetéskor a lefoglalt anyag kábítószernek minősült a Btk. 461.§ /4/ bekezdéséből következően a nyomozati szakban két orvosszakértői vélemény is beszerzésre került, ezen túlmenően az elsőfokú bíróság is újabb orvosszakértőt rendelt ki. A szakvélemények közül az elsőfokú bíróság a vádlottra legkedvezőbb szakvélemény alapján számolt. A fenti bizonyítékok megfelelő értékelésével a törvényszék megalapozott tényállást állapított meg, melyet- a fellebbviteli főügyészség indítványának megfelelően is- az ítélőtábla az elfogadott orvosszakértői véleményre tekintettel a Be. 352.§ /1/ bekezdés a/ pontja alapján azzal egészít ki csupán, hogy vádlottól lefoglalt kábítószer tiszta hatóanyag-tartalma legkevesebb 133 átlagos fogyasztói adagnak felelt meg. Ezzel a kiegészítéssel a törvényszék ítélete teljes mértékig megalapozott, így a Be. 352.§ /2/ bekezdése szerint alapját képezhette a másodfokú bíróság határozatának is. A tényállás alapján helyesen vont következtetést az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségére. Ahogy arra az elsőfokú bíróság maga is helytállóan hivatkozott, a nem stabil összetevőkből, nem állandó komponensekből előállított MDMB-CHMICA 2015.július
7. óta minősül kábítószernek. A vádlott előadása szerint az általa megnevezett személyeknek korábban is ugyanilyen módon beszerzett anyagból általa előállított szert értékesített. Ezt a vallomását a fogyasztók is megerősítették. Minderre tekintettel, bár a vádlott a 2015.július 1.előtti értékesítésért kábítószerrel visszaélés bűntette miatt bűntető jogilag nem vonható felelősségre, adott magatartása beleilleszkedik ebbe a folyamatos tevékenységbe, amely 2015.július 1.után is a rendszeres haszonszerzés érdekében történő, immár kábítószernek minősülő anyag fogyasztókhoz való eljuttatását célozta. Az 1/
8. Jogegységi határozatra, az annak alapján kialakult bírói gyakorlatra figyelemmel azonban a kábítószer kereskedelem bűntettének befejezett alakzatát valósítja meg az elkövető minden az ehhez szükséges részcselekmény kifejtésével, így a kábítószer kereskedelem bűntette már befejezetté válik azzal, hogy az elkövető a fenti szándékkal megszerzi, tárolja, birtokolja, a feldolgozásához, kitárolásához, adagolásához szükséges eszközöket biztosítja függetlenül attól, hogy a kábítószer tényleges fogyasztókhoz történő eljuttatása megtörtént-e. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be.372.§ /2/ bekezdése alapján megváltoztatta, a vádlott terhére rótt cselekményt a Btk. 176.§ /1/ bekezdés IV. fordulata szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettének minősítette. Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket lényegében helyesen tárta fel. Az eltérő minősülésre tekintettel- ahogy arra a fellebbviteli főügyészség is utalt nem értékelhető enyhítő körülményként a cselekmény kísérleti szakban maradása. Ezzel együtt is komoly jelentősége van annak, hogy a kábítószer nem került ki a forgalomba, ténylegesen nem sérült a védett jogi tárgy, a vádlott cselekménye nem veszélyeztette közvetlenül az egészséget. A vádlott terhére rótt bűncselekményt a törvény 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. A kiszabott büntetésnek a cselekmény társadalomra veszélyességéhez kell igazodnia, de meghatározó szerepet kell tulajdonítani az egyéni megelőzési céloknak, a fokozatosság elvének is. A büntetlen előéletű, rendezett személyi körülmények közt élő vádlott javára szóló egyéb enyhítő körülményekre is figyelemmel az ítélőtábla nem látta a kiszabott büntetést felfüggesztett formájában olyan törvénysértően enyhének, ami a törvény adta keretek közt annak súlyosítását indokolta volna. Az 5 év tartamú próbaidő alatt a vádlott bizonyíthatja, hogy rászolgált a bíróság által számára nyújtott bizalomra. A próbaidő alatti pártfogó felügyelet mindehhez nem csak segítséget nyújt, de komoly kontrollt is jelent. A büntetés ekként nem súlytalan, az alanyi oldalra helyezve a hangsúlyt, az ítélőtábla megítélése szerint is megfelelő visszatartó erővel bír. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a büntetést nem kívánta megváltoztatni. Egyebekben a törvényszék ítéletének törvényes rendelkezéseit helybenhagyta a Be.371.§ /1/ bekezdés alapján azzal, hogy a rendelkező rész szerint pontosította a vádlott születési idejét és állandó lakóhelyét. Győr,
9. június
10. Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke Záradék: Dr. Takácsné dr. Helyes Klára sk. előadó bíró Dr. Élő András sk. bíró Ez az ítélet és a Tatabányai Törvényszék
11. december
12. napján kelt 8.B.382/2017/
13. számú ítéletének meg nem változtatott része
14. június
15. napján jogerőre emelkedett és a felfüggesztett rész kivételével végrehajtható. Győr,
16. június
17. Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke