Pfv.21418/2017/6 – Kúria

(2),

1. CVIII. Tv.
2. §

(3),

1. CVIII. Tv.
2. §

(5)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.21.418/2017/

1. A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Zumbók Péter előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró A felperes: ... A felperes képviselője: ... jogtanácsos Az alperesek: I. rendű II. rendű III. rendű Az alperesek képviselői: Dr. Bűrös László ügyvéd I. rendű dr. Moldován András ügyvéd II. rendű dr. Ujfalussy Kristóf ügyvéd III. rendű A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 18.Gf.40.591/2016/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 7.G.40.077/2016/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az államot, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű és a II. rendű alpereseknek személyenként 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] Az I. rendű alperes az ellátási területére kiterjedően a járó- és fekvőbetegek diagnosztikus és terápiás szakorvosi ellátásával, rehabilitációjával és követéses gondozásával foglalkozó egészségügyi intézmény. A II. és III. rendű alperesek - egyebek mellett - gyógyszerek és gyógyászati termékek nagykereskedelmével foglalkozó gazdasági társaságok. Az I. rendű alperes gyógyszerek és különböző gyógyászati termékek szállítására a II. rendű alperessel
4. január 1-jén és - az általa működtetett közforgalmú gyógyszertár ellátásához -
5. február 23-án, a III. rendű alperessel
6. január 10-én kötött szállítási szerződéseket. Az e szerződések alapján 2013-ban közbeszerzési eljárás előzetes lefolytatása nélkül szállított áruk nettó értéke 299.132.627 forint volt, amelyet az I. rendű alperes megfizetett. A felperes a D.3/6/
7. számú határozatában megállapította, hogy az I. rendű alperes mint beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló
8. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
9. §-át, és ezért vele szemben 1.000.000 forint bírságot szabott ki. A leszállított áruk értékét 235.820.460 forintban határozta meg. Az I. rendű alperes a határozat bírósági felülvizsgálatát nem kérte. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [4] [5] A felperes módosított keresetében elsődlegesen a fenti szerződéseknek - a Kbt.
10. §

(1)bekezdésének a) pontja és 164. §

(1)és

(4)bekezdései alapján történő - érvénytelenné nyilvánítását, és az I. rendű alperessel szemben a szerződés értékének 10 %-ának megfelelő, 23.582.046 forint összegű bírság kiszabását, másodlagosan - a Kbt. 127. §

(2)bekezdésének b) pontjára tekintettel - a szerződés részleges érvénytelenségének, illetve az érvénytelenség hiányának megállapítását, valamint az I. rendű alperessel szemben a szerződéses érték 15%-ának megfelelő, 35.373.069 forint összegű bírság kiszabását kérte. Az I. és III. rendű alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték, míg a II. rendű alperes a kereset teljesítését nem ellenezte. Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperes a keresetlevelet a Kbt. 164. §

(2)bekezdésében írt határidőn belül nyújtotta be, és mivel az I. rendű alperes a felperes határozatának bírósági felülvizsgálatát nem kérte, ezért annak tartalma a perben irányadó volt. Az említett határozat rögzítette a közbeszerzési eljárás jogellenes mellőzését, amelynek a Kbt. - a beszerzésekkor hatályos - 127. §

(1)bekezdésének a) pontja szerinti jogkövetkezménye a szerződés semmissége. A Kbt. - 2014. március 14-éig hatályos - 127. §

(2)bekezdése (helyesen: annak b) pontja) szerint ugyanakkor nem tekinthető semmisnek az a szerződés, amelynek teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik. Az elsőfokú bíróság e feltétel fennálltát állapította meg, emiatt a szerződések érvénytelenné, és - másodlagosan - érvényessé nyilvánítása iránti keresetet elutasította. A bírság kiszabása iránti keresetet is elutasította, amit a Kbt. 164. §

(5)bekezdésében írt feltételek hiányával indokolt. Az elsőfokú bíróság az utóbbi törvényhelyet úgy értelmezte, hogy a közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött szerződés kapcsán pénzbírság nem szabható ki, és a másik vagylagos [7] feltétel, a szerződésnek a határozathozatalig terjedő időre való hatályossá nyilvánítása is hiányzott. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben, a perköltség viseléséről szóló rendelkezés tekintetében megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta. Kiemelte, hogy - az elsőfokú bíróság által is felhívott törvényi rendelkezések összevetéséből következően -

1. március 14-éig a törvény erejénél fogva nem minősültek semmisnek azok a szerződések, amelyek teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződött, és ebben az esetben nem kell külön ítéleti rendelkezéssel megállapítani az érvénytelenség hiányát, vagyis ezek a szerződések érvényesnek tekintendőek azok
2. évi létszaka tekintetében. A felperes elsődleges keresete tehát önmagában azért volt alaptalan, mert a szerződések a törvény erejénél fogva érvényesek. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bírság kiszabásának kérdésében is helyesen foglalt állást, annak ugyanis a Kbt.
3. §

(5)bekezdésében írt mindkét feltétele hiányzott. Egyrészt nem közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekről volt szó, másrészt nem volt ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás, s így az ellenérték pénzbeli megtérítését sem rendelhette el a bíróság. Bírság kiszabásának az előbbi esetben csak akkor lett volna helye, ha az alperesek a Kbt. 127. §

(1)bekezdésének

1. b)vagy
2. c)pontjai szerint - közbeszerzési eljárásban - kötötték volna meg a szerződéseket. Ezzel szemben a Kbt. 127. §

(1)bekezdésének a) pontja szerinti esethez, vagyis a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzéséhez a jogalkotó nem fűzte jogkövetkezményként a bírságot. A jogerős ítélet indokolása értelmében a jelenleg hatályos, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: új Kbt.) 165. §

(6)bekezdésének a) pontja a bírság kiszabásának eseteként már kifejezetten nevesíti azt, amikor a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg, ami ugyancsak a fentiekben kifejtett jogi álláspontot támasztja alá. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a keresetének teljesítését, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Kbt. 127. §

(2)bekezdését és 164. §

(5)bekezdését, valamint az új Kbt. 165. §

(6)bekezdésének a) pontját jelölte meg. Álláspontja szerint a teljesítéshez fűződő kiemelkedően fontos közérdek esetén az érvényessé nyilvánításról a bíróságnak a

1. március 15-ét megelőzően kötött szerződéseknél is rendelkeznie kell, azok ugyanis - a bíróságok jogértelmezésével szemben - nem tekinthetők a törvény erejénél fogva érvényesnek. Miután pedig a Kbt.
2. §

(5)bekezdése nem tesz különbséget a közbeszerzési eljárás alapján és annak mellőzésével megkötött szerződések között, a bírság kiszabása [9] iránti keresetet sem lehetett volna elutasítani. Az utóbbi törvényhely első fordulata a Kbt. 127. §

(2)bekezdésére, az pedig a Kbt. 127. §

(1)bekezdésére utal vissza, és ebből következően a közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött szerződések esetében is fennáll a bírság kiszabásának bíróságot terhelő kötelezettsége. A felülvizsgálati kérelem értelmében ellenkező esetben éppen a legsúlyosabb jogsértés vonatkozásában maradna el a Kbt. szerinti jogkövetkezmény alkalmazása. Mindemellett a felperes sérelmezte, hogy a bíróságok az államot perköltség megfizetésére kötelezték egy olyan perben, amely a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult. Az I-II. rendű alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A III. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp. 272. §

(2)bekezdése]. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti [1/

1. (II.15.) PK vélemény
2. pontja]. [11] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek az államot perköltség viselésére kötelező rendelkezését anélkül támadta, hogy a megsértett jogszabályhelyet megjelölte volna. A felülvizsgálati kérelem ezért e részében érdemben nem volt vizsgálható. [12] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [13] A Kúria a Pp.
3. §

(2)bekezdése alapján, a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt és érdemben vizsgálható okokból nem jogszabálysértő. [14] Az I. rendű alperes közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötött szállítási szerződéseket a II-III. rendű alperesekkel. A Kbt. 127. §

(1)bekezdésének a) pontja az ilyen szerződéseket semmisnek minősítette. A Kbt. 2014. március 14-éig hatályos 127. §

(2)bekezdésének b) pontja szerint azonban a szerződés nem semmis, ha kiemelten fontos közérdek fűződik a teljesítéséhez. E törvényi feltétel fennállását az elsőfokú bíróság megállapította, és ezt a felperes sem a fellebbezésében, sem a felülvizsgálati kérelmében nem tette vitássá. A szerződések tehát az utóbbi törvényi rendelkezés alapján érvényesek voltak, azok bíróság általi érvényessé nyilvánítására nem volt szükség, s emiatt az érvénytelenség megállapítása iránti kereset sem volt teljesíthető. [15] A Kbt. 164. §

(5)bekezdésének

1. március 14-éig hatályos szövege szerint a bíróság köteles volt bírságot kiszabni, ha egyrészt a közbeszerzési eljárás szerint megkötött szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát kifejezetten a
2. §

(2)bekezdése alapján állapította meg; másrészt az érvénytelenség jogkövetkezményeinek megállapításakor a szerződést a határozathozatalig terjedő időszakra hatályossá nyilvánította. Az utóbbi törvényi feltétel fennállását a felperes sem állította, az érvénytelenség e jogkövetkezményét alkalmazni nem kellett. A bíróságok helyes jogértelmezéssel állapították meg továbbá azt, hogy az adott esetben a bírság kiszabásának másik vagylagos feltétele is hiányzott. A hivatkozott törvényhely ugyanis a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötött szerződést nem, csupán a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést említette, és bár visszautalt a 127. §

(2)bekezdésére, ebből sem lehet a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal egyezően - arra a következtetésre jutni, hogy a bíróságnak mindkét szerződés esetében bírságot kellett kiszabnia. A Kbt. 127. §

(1)bekezdése a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötött szerződés [

1. a)pont] mellett semmisnek minősítette a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei hiányában kötött szerződést [
2. b)pont], és a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötött szerződést [
3. c)pont]. A Kbt. 2014. március 14-éig hatályos 127. §

(2)bekezdése e semmisségi szabály alól két kivételt állapított meg, és ezek egyike volt a teljesítéshez fűződő kiemelten fontos közérdek. Mindebből az következik, hogy a Kbt. 2014. március 14-éig hatályos 164. §

(5)bekezdése a 127. §

(2)bekezdése szerint semmisnek nem minősülő, közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések esetében tette kötelezővé a bírság kiszabását. [16] A bíróságok az új Kbt. 165. §

(6)bekezdésének a) pontját nem alkalmazták, s így a jogerős ítélet e törvényhelyet nem is sérthette. Erre, a korábbiaktól eltérően a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötött szerződés esetében bírság kiszabását kifejezetten előíró rendelkezésre a másodfokú bíróság csupán a bírság kiszabása iránti keresetet elutasító érdemi döntésének indokait alátámasztó jogi érvként hivatkozott. [17] A Kúria a kifejtettekre figyelemmel, a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Záró rész [18] A Kúria a Pp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazott Pp. 78. §

(3)bekezdése szerint, a 32/

1. (VIII.22.) IM rendelet
2. §

(6)bekezdésére tekintettel kötelezte az államot a felülvizsgálati ellenkérelmet előterjesztő I-II. rendű alperesek részéről felmerült - ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [19] A felperes teljes költségmentessége [Kbt. 164. §

(1)bekezdése] miatt le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §-a értelmében az állam viseli. [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
3. §

(1)alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [21] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §

(1)bekezdésének e) pontja zárja ki. Budapest,

1. május
2. . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Zumbók Péter s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró