Bf.439/2017/6 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(3)bekezdés,

(8)bekezdés

1. fordulat] és társtettesként elkövetett testi sértés vétsége [Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés] miatt, mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 4 év szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra; II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottat társtettesként elkövetett testi sértés bűntette [Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés,

(8)bekezdés

1. fordulat] és társtettesként elkövetett testi sértés vétsége [Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés] miatt, halmazati büntetésül 3 év 4 hónap szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra; IV.rendű vádlott neve IV rendű vádlottat társtettesként elkövetett testi sértés bűntette [Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés,

(8)bekezdés

1. fordulat] miatt 2 év 8 hónap szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést mindhárom vádlott esetében börtönben rendelte végrehajtani. Megállapította, hogy a szabadságvesztésből I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott legkorábban a büntetés háromnegyed részének, míg II.rendű vádlott neve II. rendű és IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlottak legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. A szabadságvesztésbe I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott által
2. augusztus
3. napjától
4. január
5. napjáig, míg II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott által
6. augusztus
7. napjától
8. május
9. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította. Rendelkezett a bűnjelekről, az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottat 150.000,- forint, II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottat 185.000,- forint, IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlottat 130.000,- forint, I., II., IV. rendű vádlottat egyetemlegesen 15.418,forint, I., II., III. rendű vádlottat egyetemlegesen 15.418,- forint, I-IV. rendű vádlottat egyetemlegesen 37.066,- forint megfizetésére kötelezte. Az első fokú ítélettel szemben ellenérdekű fellebbezések bejelentésére került sor: Fellebbezett az ügyész I.rendű vádlott neve I. rendű, II.rendű vádlott neve II. rendű és IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlottak terhére súlyosítás, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása, II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott ok és cél megjelölése nélkül, de az utolsó szó jogán felmentését kérte, így nyilvánvalóan felmentés érdekében, a II. rendű vádlott védője elsődlegesen mindkét vádpont alóli felmentés, másodlagosan enyhítés, IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott bűncselekmény hiánya okából történő felmentés, a IV. rendű vádlott védője elsődlegesen bűncselekmény hiánya miatti felmentés, másodlagosan enyhébb főbüntetés kiszabása érdekében. A fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést módosított tartalommal fenntartva indítványozta, hogy az ítélőtábla az első fokú ítéletet változtassa meg, I.rendű vádlott neve I. rendű, II.rendű vádlott neve II. rendű és IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás tartamát súlyosítsa, egyebekben az első fokú ítéletnek I., II., IV. rendű vádlottra vonatkozó részét hagyja helyben. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott védője fellebbezését írásban részletesen indokolta, elsődlegesen II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott bizonyítottság hiányából okából való felmentését, másodlagosan a büntetés enyhítését, felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta. A fellebbezési nyilvános ülésen a védő harmadlagosan az első fokú ítélet helybenhagyására is indítványt tett. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott védője a fellebbezési nyilvános ülésen, noha fellebbezést nem jelentettek be, a kiszabott büntetés enyhítését kérte. IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott védője fellebbezését a fellebbezési nyilvános ülésen szóban részletesen indokolta. Az ítélőtábla a fellebbezések közül az ügyész fellebbezését ítélte döntően alaposnak. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet és az azt megelőző eljárást a Be.
10. §

(1)és

(2)bekezdése alapján, a

(9)bekezdése szerinti korlátok között bírálta felül azon vádlottakra vonatkozóan, akiket érintően fellebbezés bejelentésére került sor. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok betartásával, a szükséges és lehetséges körben folytatta le. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az ítélőtábla az iratok egybehangzó adatai alapján - figyelemmel a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontjára - az alábbiak szerint kiegészítette, illetőleg helyesbítette: I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott előéletére vonatkozó adatokat kiegészítette azzal, hogy az első fokú ítéletben feltüntetett elítélését megelőzően őt a Kiskőrösi Városi Bíróság a

1. június
2. napján jogerős 4.B.78/2006/
3. számú ítéletével rablás bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 3 év fegyházra és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Ezt a büntetését
4. szeptember
5. napjától
6. június
7. napjáig töltötte, de ténylegesen
8. szeptember
9. napján szabadult, mert foganatba vették az első fokú ítéletben felhívott 3 év 6 hónap fegyházbüntetését. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott jelenleg a Kiskunhalasi Járásbíróság 8.Bny.42/2018/
10. számú határozatával elrendelt és a 6.Bny.49/2018/
11. számú határozattal
12. augusztus
13. napjáig meghosszabbított előzetes letartóztatását tölti az ellene rablás bűntette miatt indult ügyben. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott az első fokú ítélet kihirdetése után
14. február
15. napján agyi infarktuson esett át, a bal oldali súlyos poststroke maradvány tünetek miatt önellátásra képtelen, gondozásra, ápolásra szorul. Járásképtelen, kerekesszékkel mobilizálható. [gyermek neve] nevű gyermeke többszörös fejlődési rendellenességben szenved, tartósan beteg, állandó ápolásra szorul. A II. rendű vádlott előéleteként A/ pont alatt feltüntetett összbüntetésként megállapított 8 év fegyházbüntetést nem kitöltötte a II. rendű vádlott, hanem ahogy azt az első fokú ítélet helyesen tartalmazza, feltételesen szabadult, és a feltételes szabadság eredményes elteltére figyelemmel kell azt kitöltöttnek tekinteni. Egyebekben az első fokú ítélet tényállása hiánytalan és megalapozott, az a fenti kiegészítésekkel és helyesbítésekkel irányadó volt a felülbírálat során. A Be.
16. §

(1)bekezdése értelmében a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan. Az ítélőtábla álláspontja szerint II.rendű vádlott neve II. rendű és IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlottak felmentését célzó fellebbezések a bizonyítékok mérlegelése ellen irányulnak. Azt sérelmezik, hogy az elsőfokú bíróság a II. és IV. rendű vádlottak védekezését elvetve, a terhelő bizonyítékokat elfogadva bűnösségüket a terhükre rótt bűncselekményekben megállapította. A bizonyítékok mérlegelése az elsőfokú bíróság feladata. Megalapozott tényállás esetén a bizonyítékok eltérő értékelésére a másodfokú eljárásban nincs törvényes lehetőség. A törvényszék részletes indokát adta, hogy mely cselekmények esetén mely bizonyítékokat és miért fogadott el, illetve mely bizonyítékokat és milyen okból vetett el. Perrendszerű az a bizonyíték mérlegelés, hogy valamely vallomásnak - akár vádlotti, akár tanúi vallomásnak - egy részét a bíróság elveti, más részét pedig, amelyet egyéb bizonyítékok is alátámasztanak, azt elfogadja. Az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában részletesen számot adott arról, hogy a bizonyítékokat egyenként és egymással összevetve hogyan és miként értékelte, és mely vallomásoknak mely részét és miért fogadta el. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott védőjének a fellebbezés indokolásában hivatkozott a II. rendű vádlott védekezését alátámasztani látszó vallomásokkal az elsőfokú bíróság kimerítően foglalkozott. E körben is részletes indokát adta, hogy miért nem ezeket a vallomásokat, illetve vallomás részeket, hanem az ezzel szemben álló bizonyítékokat fogadta el. Az elsőfokú bíróság tehát indokolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, az általa kifejtettek megfelelnek a logika szabályainak és mindenben megfelelnek az iratokban rögzítetteknek. Így a tényállást támadó, és II.rendű vádlott neve II. és IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlottak felmentését célzó fellebbezések eredményre nem vezethettek. A IV. rendű vádlott védőjének sértett sértett sérelmére elkövetett cselekmény kapcsán az elkövetők által viselt cipő és annak életveszélyes sérülés okozására való képességét illetően megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság e kérdéssel is foglalkozott. Figyelemmel az orvosszakértő azon nyilatkozatára, hogy az a körülmény, hogy az elkövetőkön milyen lábbeli volt, nem befolyásolja a sérülés bekövetkezését, a lábbeli csupán a külsérelmi nyom nagyságát határozhatja meg, tehát az sportcipővel is okozható. Ilyen jellegű - tehát életveszélyes sérülés bekövetkezése az erőbehatás mértékétől függ. A védők azon hivatkozása, hogy a szakértő tárgyalási nyilatkozatát figyelembe véve kétséget kizáróan nem bizonyított, hogy a sértett sérülése a vádlottak bántalmazása következtében jött létre, azért nem foghat helyt, mert az elsőfokú bíróság e körben is a bizonyítékok mérlegelése alapján állapította meg a tényállást - értékelve a szakértői véleményt és a tanúk vallomását, melyek adatot tartalmaztak arra nézve, hogy a sértett fejét a vádlottak részéről több rúgás is érte - azaz, hogy sértett életveszélyes sérülése a vádlottak bántalmazása következtében keletkezett. Az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállásból helyesen következtetett I.rendű vádlott neve I., II.rendű vádlott neve II. és IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlottak bűnösségére, és a cselekmények minősítése is törvényes. A jogi minősítés I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott esetében annyiban szorul pontosításra, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkező rész szerint helyesen megállapította bűnösségét [V. rendű vádlott neve] V. rendű vádlott sérelmére elkövetett könnyű testi sértés vétségében is, azonban az indokolásban - 30. oldal - e bűncselekmény felhívása kimaradt. Így a másodfokú bíróság megállapítja, hogy az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett könnyű testi sértés vétségében [Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés, 13. §

(3)bekezdés]. Az életveszélyt okozó testi sértés bűntette vonatkozásában osztotta az ítélőtábla az elsőfokú bíróság azon jogi álláspontját, hogy az I., II., IV. rendű vádlottak szándékegységben eljárva, testi sértés okozására irányuló egyenes szándékkal követték el a bűncselekményt, míg az életveszélyes sérülésre az eshetőleges szándékuk terjedt ki. Egyetértett az elsőfokú bíróság azon álláspontjával is, hogy társtettesként szándékegységben történt elkövetés esetén nincs jelentősége annak, hogy az életveszélyes sérülést ténylegesen melyik vádlott okozta, ilyenkor valamennyi vádlott terhére a súlyosabb eredmény megállapítására kell, hogy sor kerüljön. Tévedett azonban a törvényszék a könnyű testi sértés vétsége vonatkozásában, amikor azt állapította meg, hogy az eredményre az I. és a II. rendű vádlottaknak az eshetőleges szándéka terjedt ki. E cselekmény kapcsán az a megállapítása helyes a törvényszéknek, hogy a cselekményt egyenes szándékkal valósították meg a vádlottak. A könnyű, nyolc napon belül gyógyuló sérülés esetén az eredményre is az egyenes szándékuk terjedt ki, ezért a jogi indokolást a másodfokú bíróság ekként helyesbítette. Az elsőfokú bíróság által értékelt bűnösségi körülmények kiegészítésre és helyesbítésre szorulnak: Az ítélőtábla nem a társas elkövetést, hanem a társtetteskénti elkövetést értékelte súlyosító körülményként, és I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott esetén nem az eljárás alatti, hanem nyilvánvalón a büntetőeljárás hatálya alatti elkövetés értékelendő a vádlott terhére. Az ítélőtábla mindhárom vádlott esetében további enyhítő körülményként értékelte most már az időmúlást, mivel a cselekmény óta már több mint két év eltelt, valamint azt, hogy az első fokú ítélet meghozatala óta is több mint egy év telt el. A büntetés kiszabása során a törvényszék helyesen hivatkozott a halmazati szabályokra, illetőleg a középmértékre. Tévedett azonban a büntetési tételkeret és a középmérték meghatározásánál I.rendű vádlott neve I. rendű és II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott esetében. Tévedett továbbá, amikor azt állapította meg, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott többszörös visszaeső. A tényállás kiegészítéséből megállapítható, hogy az I. rendű vádlottat a bíróság 2006. június 19. napján jogerősen rablás bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 3 év fegyházra ítélte. A jogerős elítélés után a végrehajtás befejezése előtt, 2008. augusztus 7. napján elkövetett rablás bűntette miatt, mint visszaesőt 3 év 6 hónap fegyházra ítélték. A büntetések kiállásának időpontja 2012. szeptember 14. napja. A jelen eljárás alapjául szolgáló bűncselekményt ettől számított három éven belül, 2015. augusztus 8. napján követte el az I. rendű vádlott. Ezért I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. c) pontja szerint erőszakos többszörös visszaesőnek minősül. Az erőszakos többszörös visszaeső olyan többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal a Btk.
2. §

(1)bekezdés

1. pontjában felsorolt személy elleni erőszakos bűncselekményt követett el. Ilyennek tekintendő a Btk.
2. §

(1)bekezdés

1. c) pontja alapján a Btk.
2. §

(3)-

(6)és

(8)bekezdése szerinti testi sértés, illetve a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. k) pontja alapján a rablás bűntette. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott visszaesés szempontjából figyelembe vett eljárásokban két alkalommal többszörös visszaesőként és visszaesőként rablás bűntette miatt, jelen ügyben pedig a Btk.
2. §

(8)bekezdése szerint minősülő testi sértés miatt ítélte el a bíróság. Mindezekre figyelemmel tehát az I. rendű vádlott erőszakos többszörös visszaesőnek minősül. Ezért az ítélőtábla megállapította, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott elítélésére, mint erőszakos többszörös visszaeső került sor. Az elsőfokú bíróság a saját álláspontjához - I. rendű vádlott többszörös visszaeső - képest is tévesen határozta meg az I. rendű vádlott esetében irányadó büntetési tételkeretet, illetőleg a középmértéket, e körben az ítélőtábla osztotta a főügyészség álláspontját. Azonban a Btk. 90. §

(2)bekezdése szerint az erőszakos többszörös visszaesést megalapozó életveszélyt okozó testi sértés bűntettének büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik, így a büntetési tételkeret 2-16 évig terjedő szabadságvesztés, míg a könnyű testi sértés büntetési tétele 2 évig terjedő szabadságvesztés, így a halmazati szabályokra figyelemmel az irányadó büntetési tételkeret 2-18 évig terjedő szabadságvesztés, míg a középmérték 10 év. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott esetében a súlyosabb cselekmény büntetési tétele 2-8 évig, míg a könnyű testi sértés vétsége 2 évig terjedő szabadságvesztés, a halmazatra figyelemmel az irányadó büntetési tétel 2-10 évig terjedő szabadságvesztés, a középmérték - helyesen - 6 év, ellentétben az elsőfokú bíróság által meghatározott 7 évvel. IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott esetében helyes az elsőfokú bíróság által megjelölt 2-8 évig terjedő büntetési tételkeret és az 5 év középmérték is. Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy mindhárom vádlott esetében a középmértéket el nem érő szabadságvesztés kiszabása indokolt, ugyanakkor oly mértékben tért el az általa meghatározott középmértéktől is, hogy a kiszabott büntetések az ítélőtábla álláspontja szerint aránytalanul enyhék. A jelen határozatban megállapított helyes középmértékre figyelemmel a másodfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott, mint erőszakos többszörös visszaeső büntetését 7 év 6 hónap szabadságvesztésre, II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott büntetését 4 év 6 hónap szabadságvesztésre, míg IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott büntetését 3 év 4 hónap szabadságvesztésre súlyosította. Az így kiszabott szabadságvesztés áll arányban a cselekmény tárgyi súlyával, társadalomra veszélyességével, az elkövetés módjával és a vádlottak előéletével. Az I., II. rendű vádlottak korábbi büntetettségére, az I. rendű vádlott erőszakos többszörös visszaesői minőségére figyelemmel, a közügyektől eltiltás tartamának súlyosítása is indokolt, ezért annak tartamát az I. rendű vádlott esetében 8 évre, a II. rendű vádlott esetében 5 évre súlyosította a másodfokú bíróság. Ugyanakkor a mintegy tíz évvel ezelőtt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt IV. rendű vádlott esetében a 3 év közügyektől eltiltás tartama arányos, annak súlyosítása nem indokolt. Tévedett az elsőfokú bíróság a saját álláspontjához képest is amikor az I. rendű vádlott esetében a szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani. A Btk. 37. §

(3)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja szerint a két évi, vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház, ha az elítélt többszörös visszaeső. Ez a rendelkezés nyilvánvaló az erőszakos többszörös visszaeső vádlottra is irányadó. Ezért az ítélőtábla az I. rendű vádlott vonatkozásában a szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani. Az ítélőtábla a Btk. 38. §

(4)bekezdés c) pontja alapján megállapította, hogy az I. rendű vádlott mivel erőszakos többszörös visszaeső - a kiszabott szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Az első fokú ítélet egyéb rendelkezései törvényesek. A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a fellebbezések közül az ügyész fellebbezését döntően alaposnak ítélve, és az első fokú ítéletet hivatalból is felülbírálva, az első fokú ítéletnek I.rendű vádlott neve I. rendű, II.rendű vádlott neve II. rendű és IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlottakra vonatkozó részét a Be. 606. §

(1)és

(4)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezési eljárásban az I. és II. rendű vádlottak védelmével személyenként 25.000,- forint bűnügyi költség merült fel, ennek megfizetésére az ítélőtábla a Be. 613. §

(1)bekezdése alapján, figyelemmel a Be. 574. §

(1)és

(4)bekezdésére, az I. és II. rendű vádlottakat külön-külön kötelezte. Az ítélet ellen a Be. 615. §

(1)bekezdése alapján nincsen helye fellebbezésnek. Szeged,

1. július
2. Gyurisné dr. Komlóssy Éva sk. a tanács elnöke Sefta Márta dr. sk. előadó bíró Dr. Joó Attila sk. bíró Záradék A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.439/2017/
3. számú ítélete és a Kecskeméti Törvényszék 14.B.183/2016/
4. számú ítéletének I.rendű vádlott neve I. rendű, II.rendű vádlott neve II. rendű és IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlottra vonatkozó és jelen ítélettel meg nem változtatott része a
5. július
6. napján jogerős és végrehajtható. Szeged,
7. július
8. Gyurisné dr. Komlóssy Éva sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő