← Magyarország

Beüf.10643/2017/4 – Fővárosi Ítélőtábla

ÉFővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 5.Beüf.10.643/2017/

  1. szám A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten,
  2. szeptember
  3. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő V É G Z É S T: A szabadságvesztés végrehajtásának az átvétele miatt terhelt vonatkozásában folyamatban lévő büntető ügyben a Fővárosi Törvényszék
  4. június 29-én kelt, 32.Beü.294/2017/
  5. számú - a Bécsi Tartományi Büntetőbíróság 32 Hv 74/16h ítéletének érvényét elismerő és a szabadságvesztésvégrehajtás átvétele feltételeinek fennállását megállapító - végzését megváltoztatja. Az elismert büntetést a terhelttel, mint többszörös visszaesővel szemben kiszabottnak tekinti. A terhelt nem bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja azzal, hogy: az elítélt
  6. július 13-tól
  7. október 12-ig volt előzetes fogvatartásban, illetve a bűnügyi költség összege 40.955 (negyvenezer-kilencszázötvenöt) forint. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. I N D O K O L Á S: Az Osztrák Köztársaság Bécsi Büntető Törvényszéke (Landesgericht für Strafsachen Wien)
  8. október 12-én kelt és
  9. október 24-én jogerős 32 Hv 74/16h. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki súlyos rablás bűncselekményében [osztrák büntető törvény
  10. §

(1)bekezdés, 143. §
(1)bekezdés második fordulat] és ezért 7 év szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés tartamába a terhelt által
  1. július 13-tól
  2. október 12-ig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítani rendelte, kötelezte az eljárás költségeinek a megtérítésére, továbbá az eljárás során lefoglalt kést elkobozta. Az Osztrák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma kezdeményezte a terhelt tekintetében a szabadságvesztés végrehajtásának az átvételét. Az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Osztálya XX-NBEJFO/1365/3/
  3. számú átiratában, a rendelkezésre álló iratok megküldése mellet a kezdeményezésről tájékoztatta a Fővárosi Törvényszéket. A Fővárosi Törvényszék
  4. június 29-én kelt, 32.Beü.294/2017/
  5. számú végzésével a Bécsi Tartományi Büntető Bíróság
  6. október 12-én kelt és
  7. október 24-én jogerőre emelkedett 32 Hv 74/16h. számú ítéletének érvényét a elítélttel szemben rablás bűntette [Btk.
  8. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont] miatt kiszabott 7 év szabadságvesztésként ismerte el. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban határozta meg. Akként rendelkezett, hogy a elítélt a szabadságvesztés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A terhelt által - a rögzítettek szerint
  1. június 13-tól
  2. október 24-ig - előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztés tartamába beszámítani rendelte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtása átvételének a feltételei fennállnak. Kimondta, hogy az eljárás során felmerült - a rögzítettek szerint 40.935 forint - bűnügyi költséget a Magyar Állam viseli. A végzéssel szemben a Fővárosi Főügyészség Bf.7541/2017/
  3. számú átiratában a törvényes határidőn belül az elítélt terhére jelentett be fellebbezést azért, hogy a bíróság a terhelttel, mint különös visszaesővel szemben kiszabott 7 év szabadságvesztésként ismerje el a külföldi bíróság ítéletének az érvényét. Indokolásként rámutatott arra, hogy a külföldi bíróság ítéletének a tényállása két olyan előzményi elítélést is tartalmaz végrehajtási adatokkal együtt, amelyekre tekintettel a terhelt a külföldi bíróság ítéletével elbírált cselekmény elkövetésekor különös visszaesőnek minősült. Ezek közül a Bécsi Büntetőügyi Tartományi Bíróság 54 Hv 128/13G. számú jogerős ítéletével kiszabott szabadságvesztést, melyet az elítélt
  4. április
  5. napjáig töltött, a Fővárosi Törvényszék
  6. március 25-én jogerős, 33.Bpk.275/2014/
  7. számú határozatával elismerte. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.575/2017/
  8. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Álláspontja szerint törvényesen járt el a törvényszék, amikor a terhelttel szemben a külföldi ítélet érvényét elismerte. A Bécsi tartományi Büntető Bíróság előtt lefolytatott eljárás jogállami elveket nem sértett, érvényesült az anyanyelvhasználathoz, a védelemhez és a jogorvoslathoz való jog. Az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyt, ami a hazai jog szerint is bűncselekmény, annak minősítése és a kiszabott büntetés is megfeleltethető a magyar büntető anyagi jogi rendelkezéseknek. Az elítélt Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, az ítélkező álam kezdeményezte a büntetés-végrehajtás átvételét, az eljárást a Nbj. tv. értelmében le kell folytatni. Az elítélt hozzájárult a büntetés-végrehajtás átvételéhez, annak más az Eube. tv.-ben írt feltételei is fennállnak. Indítványozta, hogy az ítélőtábla a törvényszék végzését változtassa meg, a külföldi bíróság ítéletét különös visszaesővel szemben kiszabott 7 év szabadságvesztésként ismerje el. Az ügyészi fellebbezés - eltérő tartalommal - alapos. A bíróság számára a Strasbourgban,
  9. március 23-án kelt, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény kihirdetéséről<https://uj.jogtar.hu/#lbj0id1505067661696e88> szóló
  10. évi XX. törvény, az Európai Unió
  11. november 27.-i 2008/909/IB Tanácsi kerethatározata, e határozatot a hazai jogba integráló
  12. évi CLXXX. törvény (Eube. tv.), a
  13. évi XXXVIII. törvény (Nbj. tv.), az
  14. évi XIX. törvény (Be.) valamint a
  15. évi C. törvény (Btk.) rendelkezései az irányadóak. A Fővárosi Törvényszék eljárását a törvényi rendelkezések megtartásával folytatta le. Az Osztrák Igazságügyi Minisztérium kezdeményezte a terhelttel szemben jogerősen kiszabott szabadságvesztés átvételét. A megkeresés tartalmazta a szükséges alaki kellékeket. [Eube tv.
  16. §
(1)bekezdés] A megkereső állam rendelkezésre bocsátotta a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó tagállami határozat másolatát, az Eube. tv.
  1. számú melléklete szerinti magyar nyelvű tanúsítványt és az elítéltnek - a büntetés átvételébe történő beleegyezését tartalmazó - nyilatkozatáról készült jegyzőkönyvet. Az eljárást a kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszék egyesbírója folytatta le. [Nbj. tv.
  2. §
(1)és
(1c)bekezdés, Eube. tv. 109. §
(4)bekezdés]. A külföldi ítélet érvényének az elismerése körében a törvényszék az Nbj. tv. 47. §
(1)bekezdése alapján vizsgálta, majd helyesen állapította meg, hogy az elkövetővel szemben külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kiszabott büntetés nem ellentétes a magyar jogrenddel. Irathűen és pontosan rögzítette az osztrák bíróság ítéletének rendelkezéseit és a megállapított tényállást. E tényállás köti az elismerésről döntő magyar bíróságot. [Nbj. tv. 48. §
(1)bekezdés] A törvényszék ennek figyelembevételével vizsgálta azt is, hogy az elítéléshez a magyar törvény alapján milyen jogkövetkezmények fűződnek. [Nbj. tv. 48. §
(2)bekezdés] E körben törvényesen állapította és jelölte meg a terhet cselekményének a magyar jog szerinti minősítését és büntetési tételét. Ez utóbbi tekintetében megállapítható, hogy a külföldi bíróság ítéletében kiszabott büntetés teljes mértékben összeegyeztethető a magyar törvénnyel, így a külföldi bíróság ítéletében kiszabott büntetést kellett a bíróságnak elismernie. Az Nbj. tv.
  1. § meghatározott eljárás keretében a bíróság nem büntetést szab ki, csak azt vizsgálja, hogy a külföldi ítéletben alkalmazott jogkövetkezmény összeegyeztethető-e a magyar joggal. (EBD
  2. B. 9.) Az elsőfokú bírósság a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelőn, az alkalmazott jogszabályhelyek pontos megjelölésével határozta meg a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát és rendelkezett a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról is. Az előzetes fogvatartásban töltött idő megjelölésénél a törvényszék eltért az osztrák bíróság ítéletében megállapított, előzetes letartóztatásban töltött és az osztrák bíróság által ugyancsak a szabadságvesztés tartamába beszámítani rendelt időtartamtól. Azt a magyar nyelvű ítélet
  3. oldal
  4. bekezdése alapján az ítélőtábla helyesbítette. A törvényszék elmulasztotta annak a megállapítását, hogy a terhelt a rablás bűntettét többszörös visszaesőként követte el. Az Osztrák Köztársaság Bécsi Büntető Törvényszéke, ha a rendelkező részben nem is, de ítéletének az indokolásában a vádlott előélete körében feltüntette több, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását, illetve ezen büntetések kiállásának az időpontját, ezen túlmenően több ízben rögzítette a vádlott visszaesői minőségét. Ez utóbbi tekintetében egyrészt súlyosító körülményként értékelte a terhelt „számos idevonatkozó előzetes büntetését, a gyors visszaesést", másrészt - a kiszabott büntetés mértékének az indokolása körében - megállapította, hogy a „visszaesés feltételei fennállnak". (ítélet magyar nyelvű fordításának
  5. oldal
  6. és
  7. bekezdés) Emellett a jogkövetkezményekkel kapcsolatban az osztrák bíróság a magyar nyelvű tanúsítvány j.
  8. pontjában rögzítette azt is, hogy az osztrák jog szerint nem áll fenn jogosultság a feltételes szabadságra bocsátásra, szabadon bocsátására kizárólag a büntetés
  9. július
  10. napján történő letöltésével nyílik lehetőség. A külföldi bíróság ítéletében a vádlott előélete körében megjelölt ítéletek mindegyikének érvényét a magyar bíróság is elismerte, amely elismerések pontos, a magyar jog szerint releváns adatokat szolgáltatnak az osztrák ítéletben szereplő korábbi elítélések tekintetében. A Fővárosi Bíróság 3.Bk.420/2010/
  11. számú jogerős határozatával a Bécsi Büntetőügyi Tartományi Bíróság 054 HV 117/09H számú
  12. augusztus 13-án jogerős ítéletét - a
  13. július 21-én elkövetett - lopás bűntette [
  14. évi tv. tv.
  15. §
(5)bekezdés] miatt kiszabott 1 év 6 hónap börtönbüntetésnek ismerte el; amely büntetését a terhelt
  1. február 4-én töltötte le. A Fővárosi Bíróság 3.Bk.1085/
  2. számú jogerős határozatával a Bécsi Büntetőügyi Tartományi Bíróság 091 HV 108/10H számú
  3. november 30-án jogerős ítéletét - a
  4. augusztus 16-án és
  5. augusztus 25-én elkövetett - lopás bűntette [
  6. évi tv. tv.
  7. §
(6)bekezdés] miatt kiszabott 2 év börtönbüntetésnek ismerte el; amely büntetését a terhelt
  1. szeptember 19-én töltötte le. A Fővárosi Törvényszék 33.Bpk.275/2014/
  2. számú jogerős határozatával a Bécsi Büntető Tartományi Bíróság 54 HV 128/13G. számú
  3. november 19-én jogerős ítéletét - a
  4. szeptember 18-án elkövetett - lopás bűntette [Btk.
  5. §
(3)ba) pont] miatt kiszabott 1 év 6 hónap börtönbüntetésnek ismerte el; amely büntetését a terhelt
  1. április 8-án töltötte le. Az elismerés alapjául szolgáló cselekmény elkövetési ideje
  2. július
  3. Az elítélési adatok megalapozzák a terhelt hazai jog szerinti többszörös visszaesői minőségének a megállapítását. [Btk.
  4. §
(1)
  1. pont] Ennek megállapítása - tekintettel a Btk.
  2. §
(3)bekezdés ad) pont szerinti fegyházban történő végrehatására - a Btk. 38. §
(4)bekezdés a) pontjának az alkalmazását, vagyis a feltételes szabadság kedvezményéből való kizárását vonja maga után. A megállapítás és rendelkezés nem sérti az Nbj. tv. 48. §
(1)bekezdésben írtakat, mert a visszaesői (a szöveg tartalma szerint a többszörös visszaesői) elkövetést a külföldi ítélet is tartalmazta és a büntetés mértékét alakító körülménynek tekintette. Nem sérti a
  1. évi XX. törvény
  2. Cikk d) pontjában írtakat, mert nem súlyosította az elítélt helyzetét, ugyanis az ítélkező bíróság általi végrehajtás esetén sem nyílt volna lehetőség a feltételes szabadságra bocsátásra. Erre tekintettel, a fenti tartalmakkal az ítélőtábla megváltoztatta a törvényszék végzését. Az elsőfokú bíróság a büntetés végrehajtása átvételének feltételei fennállásának alapjául szolgáló adatokat iratszerűen rögzítette. A terhelt hozzájárult a végrehajtás átvételéhez, ezen túlmenően Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A terhelt a tanúsítvány szerint a büntetését kitöltve a
  3. július 13-án szabadul, a külföldi bíróság határozata és a tanúsítvány
  4. február 6-án érkezett a magyar igazságügyi miniszterhez, tehát ekkor a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamából hat hónapnál lényegesen hosszabb idő volt még hátra. Helyesen állapította meg tehát a törvényszék, hogy a végrehajtás átvételének az Eube. tv.
  5. §
(1)bekezdésben és
(2)bekezdés a) pontjában írt feltételei fennállnak. A bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés megfelel az Eube. tv. 135. §
(1)bekezdésben rögzítetteknek. A bűnügyi költség összege nyilvánvaló elírás és a törvényszék 32.Beü. 294/2017/
  1. számú végzésében foglaltak alapján korrekcióra szorult. A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Be.
  2. §
(2)bekezdés h) pontja szerinti tanácsülésen a Fővárosi Törvényszék 32Beü.294/2017/9. számú végzését a Be. 372. §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, míg egyéb törvényes rendelkezéseit a Be. 371.§
(1)bekezdés alapján helybenhagyta. Budapest,
  1. szeptember
  2. dr. Magócsi István sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Moncz Tímea tisztviselő dr. Fülöp Ágnes sk. előadó bíró dr. Borbás Virág Bernadett sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.