Bfv.272/2018/6 – Kúria

(1)bekezdés,

(3)bekezdés a) pont] és csalás bűntettében [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont]. [2] Ezért őt - halmazati büntetésül - 2 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte, a büntetés végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. Kimondta, hogy a szabadságvesztés büntetés esetleges végrehajtása esetén a terhelt a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A polgári jogi igényt érdemben elbírálta, kötelezte a terheltet a pótmagánvádlók jogi képviseletének ellátásával felmerült költség és a bűnügyi költség megfizetésére. [3] Az ítélet ellen a terhelt és meghatalmazott védője által bejelentett fellebbezés folytán eljárt Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. október
2. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és jogerőre emelkedett Bf.315/2017/
3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a szabadságvesztés büntetés felfüggesztésének próbaidejét 3 évre mérsékelte és a terhelt által fizetendő eljárási illeték összegét pontosította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [4] A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a tanú 1 által képviselt cég 1
4. március
5. napján alvállalkozói szerződést kötött a terhelt által képviselt cég 2-vel az ... község belterületén található csapadékvíz elvezető rendszer rekonstrukciós munkálatai során felmerülő gépi földmunkák elvégzésére. A cég 1 a szerződésben vállalt munkát
6. április-május hónapokban elvégezte. A cég 2
7. május
8. napján teljesítési igazolást állított ki nettó 3.070.600 forint munkadíjról. A cég 1
9. május
10. napján bruttó 3.838.250 forint összegű számlát állított ki, amelyen a teljesítési határidő
11. július
12. napjában került megjelölésre. A számlát
13. március
14. napján módosították mivel az Áfa törvény alapján a cég fordított adózás hatálya alá tartozott - 3.070.600 forint nettó összegre. E számla kiegyenlítése azonban nem történt meg annak ellenére, hogy a cég 2 a megrendelőtől a kivitelezési munkák ellenértékét megkapta. [5] A tanú 1 ügyvezetése alatt álló cég 1
15. március
16. napján nettó 7.000.000 forint,
17. június
18. napján nettó 5.000.000 forint és
19. augusztus
20. napján nettó 2.100.000 forint értékben alvállalkozói szerződést kötött a terhelt által képviselt cég 2-vel a ... számú főútvonal ... megyei szakaszának burkolatmegerősítési földmunkáinak elvégzésére. A cég 1 a szerződésekben vállalt munkákat elvégezte, azokról a cég 2 a teljesítési igazolásokat kiadta. Ezek alapján
21. július
22. és
23. október
24. napja közötti időszakban 6 számlát állított ki, összesen 8.013.625 forint összegben, amelyeket a cég 2 nem fizetett meg annak ellenére, hogy a cég 2 a megrendelőtől a kivitelezési munkák ellenértékét megkapta. [6] A tanú 2 által képviselt cég 3
25. február
26. napján 12.500.000 forint értékben alvállalkozói szerződést kötött a terhelt által képviselt cég 2-vel a ... számú főútvonal ... megyei szakaszának burkolatmegerősítési földmunkáinak elvégzésére. A szerződés
27. március
28. és
29. június
30. napján módosításra került, a vállalási összeg 7.383.000 forintra csökkent. A cég 3 a szerződésekben vállalt munkákat elvégezte, azokról a cég 2 a teljesítési igazolásokat kiadta. Ezek alapján
31. július
32. és
33. szeptember
34. napja közötti időszakban 4 számlát állított ki, összesen 4.075.416 forint összegben, melyből a cég 2 2.700.000 forintot fizetett meg, a fennmaradó 1.375.416 forintot a cég 2 annak ellenére nem fizette meg, hogy a megrendelőtől a kivitelezési munkák ellenértékét megkapta. [7] A cég 2 2007-
35. évig 70.859.000 forint veszteséget halmozott fel. Saját tőkéje ezen időszakban egyetlen évben sem állt rendelkezésre a törvényes szinten. A gazdasági társaságnak
36. évben 48.078.000 forint vesztesége volt. A veszteséges gazdálkodásról a pótmagánvádlókkal kötött szerződések megkötésekor ... terhelt tudott. [8] A cég 2 sem a szerződéskötések időpontjában, sem az esedékességkor nem rendelkezett fedezettel a sértettek felé fennálló kötelezettségek megfizetésére. [9] ... terhelt az általa vezetett gazdasági társaság vagyoni helyzete tekintetében szándékosan tévedésbe ejtette és tévedésben tartotta az alvállalkozó sértetteket. Az elvégzett munka ellenértékét a megrendelőtől megkapta, azonban a pénzt más, pontosan meg nem határozható veszteségei finanszírozására használta fel. [10] A terhelt magatartásával a cég 1-nek összesen 11.084.225 forint, míg a cég 3-nak 1.375.416 forint kárt okozott, amely nem térült meg. II. [11] A jogerős ügydöntő határozat ellen ... terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be.
37. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a terhelt felmentése érdekében. [12] Az indítvány szerint a jogerős ítéletből hiányzik a büntetőjogi felelősség alapját képező alanyi feltételek értékelése, így az ügydöntő határozat a csalás törvényi tényállásának megállapíthatósága körében jogsértő. Az alapügyben eljárt bíróságok a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtettek, ezért a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására a büntető anyagi jogi szabályok megsértésével került sor. A csalás kizárólag egyenes szándékkal követhető el, azonban ... terhelt magatartásából az egyenes szándékkal megvalósuló jogtalan haszonszerzési célzat hiányzik. [13] A terhelt mint a fővállalkozó képviseletére jogosult személy nem a fizetésképtelenség tudatában kötötte meg a cég 2 nevében az alvállalkozói szerződéseket. [14] A cég 1 és a cég 3 képviselője a felülvizsgálati indítványra észrevételt tett, melyben annak elutasítását indítványozta tekintettel arra, hogy az az alapügyben eljárt bíróságok által értékelt tények és bizonyítékok felülmérlegelésére irányul. III. [15] A Kúria a Be. 424. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálta el. [16] A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a megtámadott határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül azzal, hogy a Be. 416. §

(1)bekezdésének c) pontja alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be. [17] A Be. 416. §

(1)bekezdés a) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére, illetve a terhelt bűnösségének megállapítására, továbbá kényszergyógykezelésének elrendelésére a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor. [18] A felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó. A felülvizsgálati indítványban a jogerős határozatban megállapított tényállás nem támadható [Be. 423. §

(1)bekezdés]. Az alapügyben megállapított tényálláshoz kötöttség azt is jelenti, hogy a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok mikénti értékelése nem vizsgálható, a bizonyítékok át, illetve újraértékelése kizárt. Erre tekintettel a Kúria a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás megalapozottságát nem vizsgálhatja. [19] A csalást [Btk. 373. §

(1)bekezdés] az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz. [20] A felülvizsgálat során irányadó történeti tényállásban a csalás valamennyi törvényi tényállási eleme beazonosítható. [21] A csalás elkövetési magatartása a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás. A tévedésbe ejtés a valónak és a valótlannak a felcserélése. A valótlanságnak valóságként feltüntetése, vagy a valóságnak más színben beállítása. Ennek eredményeként a passzív alanyban tévedés alakul ki. A tévedést a tettes idézi elő aktív magatartásával - szóban, írásban -, de nem kizárt a mulasztás sem. [22] A csalás akkor tényállásszerű, ha a tévedésbe ejtésre vagy a tévedésben tartásra a jogtalan haszonszerzés célzatával kerül sor. A jogtalan haszonszerzés, mint célzat az elkövetőnek a tényállásban megkövetelt célja, amelynek az elkövetési magatartás tanúsításakor kell fennállnia. [23] A célzatnak nem kell a kár okozására irányulnia, a törvény ugyanis a kárt nem mint célt, hanem mint eredményt jelöli meg. Az elkövető tudatának azt kell átfognia, hogy a megtévesztés folytán a sértett vagyonában értékcsökkenés következik be. Megjegyzi a Kúria, hogy ilyen ügyekben az elkövető általában közömbös az elkövetési magatartásának tanúsításakor előre látott kár bekövetkezése iránt. Nem ez irányítja a tettét, hanem a remélt haszon elérése. [24] A törvényi tényállás megvalósulásának három, egymást kiegészítő okozati összefüggés megléte a feltétele. [25] A megtévesztő magatartásnak kell előidéznie a tévedést. Ehhez képest arra alkalmasnak és szándékosnak kell lennie. A tévedésnek kell kiváltania a megtévesztett személy vagyonjogi rendelkezését. Végül a megtévesztett személy vagyonjogi rendelkezése és a bekövetkezett kár között szintén okozati összefüggésnek kell lennie. Csalás esetében ugyanis a kárt nem közvetlenül az elkövető megtévesztő magatartása, hanem a megtévesztett sértett vagyonjogi rendelkezése okozza. [26] A jogerős ítélet tényállásában - a védő hivatkozásával ellentétben - az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy a terhelt a cég 2-vel fizetésképtelenségének tudatában kötötte meg az alvállalkozói szerződéseket, valamint az alvállalkozóknak annak ellenére nem fizette meg az általuk - az alvállalkozási szerződés alapján - elvégzett munka ellenértékét, hogy azt a cég 2 teljesítési igazolásokkal elfogadta és a cég 2-nek a megrendelő megfizette. [27] A csalás célzatos bűncselekmény, így az elkövetési magatartás (más tévedésbe ejtése, vagy tévedésben tartása) során az elkövető egyenes szándékának jogtalan haszonszerzésre kell irányulnia, míg az eredményre, a kár bekövetkezésére elegendő az eshetőleges szándékának kiterjednie. [28] Az irányadó tényállás szerint a cég 2 a vádbeli szerződések megkötését megelőzően már tartósan vesztességesen gazdálkodott, 2009-re már 48 millió forint veszteséget halmozott fel. E korábbi veszteségeit a folyamatosan képződő bevételeiből igyekezett rendezni. [29] A terhelt a vádbeli szerződések megkötésekor is tudta, hogy bár a szerződések teljesítéséhez szükséges fedezetet a megrendelő a munka elvégzését követően számára kifizeti (és utóbb ez a kifizetés meg is történt), az így befolyt bevételét - az előzetes akaratelhatározásának megfelelően nem a megrendelő által kifizetett munkával összefüggő szerződéses kötelezettségeinek a teljesítésére fordítja, hanem abból a cég 2 már korábban lejárt tartozásait rendezi. Célja az volt, hogy mások - az alávállalkozók - kockázatára a saját vesztességes gazdálkodását tovább folytassa. Ennek érdekében görgette (maga előtt) éveken keresztül a cég 2 tartozásait. Végül azonban már egyáltalán nem teljesített. A jelen eljárásban sértett alvállalkozók már nem juthattak az őket jogszerűen megillető pénzükhöz. [30] Az irányadó tényállásból tehát helyesen következtettek az eljárt bíróságok a terhelt jogtalan haszonszerzési célzatára. [31] A haszon tényleges realizálása a csalás miatti bűnösség megállapítása szempontjából közömbös. A kár bekövetkezése az a tényállási elem, amely által a csalás befejezetté válik akkor is, ha a hasznot az elkövető (vagy bárki más) nem, vagy még nem szerezte meg. A terhelt azonban a hasznot ténylegesen realizálta is. A megrendelőtől befolyt árbevételt teljes egészében a cég 2 gazdálkodása körében tartotta ahelyett, hogy abból a cég 1 és a cég 3 lejárt követeléseit rendezte volna. [32] A kifejtettekre figyelemmel a csalás valamennyi tényállási eleme mindkettő, a terhelt terhére megállapított bűncselekmény körében maradéktalanul megvalósult. A Kúria ezért - s miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §

(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat - a Be.

1. §-a alapján - hatályában fenntartotta. [33] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
2. §-ának

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §

(4)bekezdésének b) pontja zárja ki. [34] A Be. 418. §

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdés

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,

1. június
2. . Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő