A határozat elvi tartalma: A tárgyalásos eljárás és a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás két különböző közbeszerzési eljárási fajta, amelyek szabályai át nem járhatók, össze nem keverhetők. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.996/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. VitálEigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. ... Ügyvédi Iroda Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos A per tárgya: közbeszerzés ügyében hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- április 11-én kelt 6.K.27.100/2017/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.27.100/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000.- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes, mint ajánlatkérő
- október
- napján a közbeszerzésekről szóló
- évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
- §
(1)bekezdése szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított az ajánlattételi felhívás 4 gazdasági szereplő részére történő közvetlen megküldésével. Az ajánlattételi felhívás [2] 20. pontjában részletezte a tárgyalás lefolytatásának menetét. A 22. pont szerint a felperes a Kbt. 87. §
(6)bekezdése alapján fenntartja a jogot, hogy az ajánlatok beérkezését követően dönthet úgy, hogy nem tart tárgyalást, és a benyújtott ajánlatok bírálatával és értékelésével fejezi be a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást. Az ajánlatok beérkezését követően a felperes tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy az eljárásban nem tart tárgyalást, az eljárás eredményét a benyújtott ajánlatok alapján állapítja meg. Ennek megfelelően a felperes nem tartott tárgyalást, kihirdette az eljárás nyertesét. Hivatalbóli kezdeményezésre eljárva az alperes a 2017. február 17. napján kelt D.35/5/2017. számú határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 115. §
(1)bekezdését. Indokolásában a Kbt. 2. §
(7), 21. §
(1), 49. §
(1)-
(3), 50. §
(2), 88. §
(2)-
(4), 98. §
(1), 100. §
(1)és
(4), 101. §
(1)-
(1)b), valamint 115. §
(1)-
(5)bekezdéseire utalással leszögezte, hogy a felperes köteles lett volna tárgyalni az ajánlattevőkkel. Érvelése szerint a tárgyalásos eljárás és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás két külön eljárásfajta, amelyek közötti átjárást tiltja a Kbt. kogens szabálya. A törvény pontosan meghatározza a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban alkalmazandó tárgyalás lefolytatásának menetét és szabályait, a tárgyalásos eljárás szabályait csak a Kbt. 101. §
(1)bekezdésében meghatározott körben lehet alkalmazni. Az utaló szabály nem teszi lehetővé a tárgyalás mellőzését. A kereseti kérelem [3] A felperes eljárásiés anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással kérte a jogerős határozat bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú ítélet [4] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. A határozatban megjelölt jogszabályi rendelkezésekre utalással kiemelte, hogy bár a tárgyalásos és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnak vannak azonos elemei, önmagában ebből még nem következik egyúttal az is, hogy az utóbbi eljárásra az előbbire vonatkozó törvényi szabályok minden további nélkül alkalmazhatók lennének. A hivatkozott törvényhelyekben megjelenő kijelentő módú „tárgyal” ige, valamint az ugyancsak kijelentő módban megfogalmazott „kell” ige eltérést nem tűrő kötelezést jelent. A Kbt. tételes előírásaitól való eltérést a gyakorlatban esetlegesen jelentkező problémát sem teszik lehetővé. Hangsúlyozta, hogy az ajánlatkérő választhat a nyílt és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás között, ám amennyiben az utóbbi lefolytatása mellett dönt, akkor annak szabályaitól már nem térhet el, figyelemmel a Kbt. 2. §
(7), valamint 49. §
(1)és
(3)bekezdéseiben foglaltakra. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [5] [6] [7] [8] [9] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helyt adást, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett a közigazgatási és munkaügyi bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt. Érvelése szerint az ítélet sérti a Kbt. 2. §
(7), 100. §
(1)bekezdés b) pontját, tévesen értelmezi a 115. §
(1)bekezdését, valamint az Alaptörvény
- cikkébe ütközik és a közbeszerzésekről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelvnek (a továbbiakban: EU irányelv) sem felel meg. Előadta, hogy a tárgyalásos eljárás és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás között kizárólag a jogalap tekintetében van különbség, amit kifejezetten alátámaszt az EU irányelv és a Kbt. rendelkezései is. Emiatt a tárgyalásos eljárás szabályai alkalmazhatók a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban is. Az új jogintézmény célja, hogy a tárgyalásos eljárásban biztosítsa a versenyt, annak tisztaságát, és kizárja a kartellezést, az ajánlattevők összebeszélését, továbbá az ajánlatkérő tárgyalási pozícióját növelje. E követelményeknek eleget tett, így jogosult volt az ajánlattételi felhívásban a tárgyalás mellőzésének lehetőségét előírni. A benyújtott ajánlatok megfeleltek az elvárásainak, ezért azok tartalmára figyelemmel nem volt szükséges tárgyalás tartása. Kiemelte, hogy egy verseny érvényesülését biztosító rendelkezés alkalmazásával nem sértheti a Kbt.-t pusztán azért, mert annak alkalmazhatóságáról nincs kifejezett visszautaló rendelkezés. A jogalkotói hibát a jogalkalmazóknak tudniuk kell kezelni az Alaptörvény
- cikke szerint. Állította, hogy a jogszabály történeti értelmezése szerint is a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a tárgyalásos eljárás egyik fajtája. Nem tért át egyik eljárásról a másikra, hanem a tárgyalásos eljárásban az alapelvek érvényre juttatását célzó, segítő jogintézményt alkalmazta. Megjegyezte, hogy az alperes nem az ajánlattételi felhívás tartalmát vizsgálta. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [11] A polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [12] A Kúria álláspontja szerint a közigazgatási és munkaügyi bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból mindenben helyes jogi következtetést vont le. A jogerős ítéletben írtakkal a felülvizsgálati bíróság egyetért, a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra reagálva az alábbiakat fejti ki. [13] A Kúria elsődlegesen rögzíti, hogy az elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, így a bizonyítékokat a Pp. 206. §
(1)bekezdése alapján a maguk összességében értékelte és helyesen állapította meg, hogy a kereset nem alapos. Jogszabálysértést ebben a körben a rögzített tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg, ilyen jogsértés azonban nem tárható fel. [14] A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata jogszerűségi felülvizsgálatot jelent, amelynek kereteit a felperes keresetében megjelölt jogszabálysértés(ek) határozzák meg. A Pp. 3. §
(2)bekezdése szerinti kérelemhez kötöttség elvéből fakadóan a bíróság csak azt vizsgálja, hogy a per tárgyát képező közigazgatási határozat sérti-e a keresetben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket. A bíróság más, a felperes által nem hivatkozott jogszabálysértésre - a hivatalból vizsgálandó jogszabálysértéseken túl - nem alapozhatja döntését. Az erre vonatkozó megjegyzését a Kúria sem vizsgálhatta. [15] A közbeszerzési eljárásnak - éppen az alapelvek érvényre juttatása érdekében - szigorú szabályai vannak, a Kbt. 2. §
(7)bekezdése értelmében az egyes törvényi rendelkezésektől csak annyiban lehet eltérni amennyiben az eltérést maga a Kbt. kifejezetten megengedi. Ezért helyesen jutott arra a következtetésre az eljárt bíróság, hogy az esetleges gyakorlati problémákra tekintettel sem lehet a Kbt. tételes előírásait figyelmen kívül hagyni. A törvény egyértelmű rendelkezésének az Alaptörvény
- cikkére való hivatkozással sem lehet olyan tartalmat tulajdonítani, amely a jogalkotó világos, kifejezett előírásából nem következik. [16] A jogvita elbírálása során a Kúria jogalkotói hibát nem észlelt, a jogalkotó pontosan meghatározta, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során a tárgyalásos eljárás mely szabályait lehet alkalmazni. Az, hogy a tárgyalásos eljárásra vonatkozó rendelkezések csak egy meghatározott köre érvényesülhet, nem a visszautaló szabály hiányát, jogalkotói hibát jelenti, hanem a jogalkotó kifejezett akaratát tükrözi, azt jeleníti meg. [17] A Kbt. egész szabályrendszere biztosítja a versenyt és védi annak tisztaságát. Ugyanakkor szabályai kogensek, azaz az egyes eljárásfajták, annak előírásai még akkor sem keverhetők, ha az egyes eljárásfajtákra vonatkozó szabályok külön-külön is az alapelvek érvényre juttatását szolgálják. [18] A Kbt.
- §
(1)bekezdése kétséget nem hagyó módon sorolja fel a közbeszerzések során alkalmazható eljárási fajtákat. A taxáció egyenrangú elemeket foglal magában, azaz a d) pontban megjelölt tárgyalásos eljárás ugyanolyan súlyú helyet foglal el, mint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás. Bár mindkettőben szerepel a „tárgyalás” kifejezés, pusztán ettől még nem tekinthető azonos jogintézménynek. A felsorolásból arra sem lehet következtetni, hogy egymással valamiféle alá-fölé rendeltségi viszonyban állnának, netán a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a tárgyalásos eljárás egyik fajtája lenne. [19] A Kbt. 101. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a tárgyalásokra a 88. §
(2)-
(4)bekezdését is megfelelően alkalmazni kell. A 88. §
(9)bekezdése azzal alkalmazandó, hogy végleges ajánlat írásbeli benyújtása csak akkor szükséges, ha az eljárásban több ajánlattevő vesz részt. A Kbt. sem itt, sem máshol nem teszi lehetővé a 87. §
(6)bekezdésében foglaltak alkalmazását, ezért a felperesnek az általa választott eljárásfajtában nem volt jogszerű lehetősége a tárgyalás mellőzésére. [20] A közigazgatási és munkaügyi bíróság helytállóan jutott arra következtetésre, hogy az alperes határozata nem jogszabálysértő a felperes által kifogásolt körben. A jogerős ítélet a felperes valamennyi érvelését helytállóan megválaszolta, azokat a felperes a felülvizsgálati eljárásban megcáfolni nem tudta. [21] A Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mert az nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket. A döntés elvi tartalma [22] A tárgyalásos eljárás és a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás két különböző közbeszerzési eljárási fajta, amelyek szabályai át nem járhatók, össze nem keverhetők. Záró rész [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. [24] A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. [25] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes felperes helyett az állam viseli a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a szerint. [26] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- június
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő