← Magyarország

Bfv.300/2018/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az elsőfokú bíróság tényállást állapított meg, amit a másodfokú és a harmadfokú bíróság magára nézve is irányadónak tekintett, mindkét bíróság ellenőrizhető módon rögzítette a ténymegállapításhoz, valamint az általa alkalmazott anyagi és eljárásjogi szabályhoz vezető indokait, következtetéseit, álláspontját. Ezért az indokolási kötelezettség megsértésére alapított kifogás nem bírt alappal. Az elkövetési alakzat megállapításának kérdése anyagi jogi kérdés, jelen ügyben pedig másodfellebbezés folytán a harmadfokú bíróság is eljárt, ezért amiatt a felülvizsgálat kizárt. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.300/2018/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke . Krecsik Eldoróda előadó bíró . Gimesi Ágnes bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. június
  3. Az ügy tárgya: lopás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): ... és társai Elsőfok: számú Másodfok: ítélete Harmadfok: meghozott éti Járásbíróság
  4. február 2-án, nyilvános tárgyaláson meghozott 5.B.986/2013/
  5. ítélete éti Törvényszék
  6. július 6-án, nyilvános ülésen meghozott 2.Bf.322/2016/
  7. számú Ítélőtábla
  8. november 7-én, tanácsülésen Bhar.I.547/2017/
  9. számú végzése Az indítvány előterjesztője: ... IV. rendű terhelt meghatalmazott védője útján Az indítvány iránya: a IV. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette és más bűncselekmények miatt ... és társai ellen folyamatban volt büntető ügyben a Kecskeméti Járásbíróság 5.B.986/2013/
  10. számú ítéletét, a Kecskeméti Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.322/2016/
  11. számú ítéletét, illetőleg a Szegedi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Bhar.I.547/2017/
  12. számú végzését ... IV. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. [1] A lopás bűntette és más bűncselekmények miatt ... és társai ellen folyamatban volt büntető ügyben a Kecskeméti Járásbíróság a
  13. február
  14. napján meghozott és kihirdetett 5.B.986/2013/
  15. számú ítéletével ... IV. rendű terheltet bűnösnek mondta ki - 7 rendbeli lopás bűntettében [
  16. évi C. törvény
  17. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés bb), bc) alpont,
(4)bekezdés b) pont], mint társtettes; - 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében [2012. évi C. törvény 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bb), bc) alpont,
(5)bekezdés b) pont], mint társtettes; - 1 rendbeli lopás bűntettében [2012. évi C. törvény 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bb), bc) alpont,
(3)bekezdés b) pont], mint társtettes; - 1 rendbeli állatkínzás bűntettében [2012. évi C. törvény 244. §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont], mint társtettes. [2] Ezért őt - halmazati büntetésül - 2 év 6 hónap börtönbüntetésre, valamint 5 év közügyektől eltiltásra ítélte és 10.863.160 forint vagyonelkobzás megfizetésére kötelezte. Az előzetes fogvatartásban, valamint a házi őrizetben töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. Kimondta, hogy a terhelt a büntetés legalább kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a magánfelek által előterjesztett polgári jogi igényről, a lefoglalt bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség megfizetéséről. [3] Az elsőfokú ítélet ellen az ellenérdekű felek által kölcsönösen bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljárt Kecskeméti Törvényszék a 2017. július 6-án tartott nyilvános ülésen meghozott 2.Bf.322/2016/21. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét ... IV. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta: ... IV. rendű terhelt cselekményeit - 10 rendbeli - 2 esetben folytatólagosan - társtettesként elkövetett lopás bűntettének [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bb), bc) pontjára figyelemmel, 2 esetben a
(3)bekezdés ba) pont, 7 esetben a
(4)bekezdés b) pont, 1 esetben az
(5)bekezdés b) pont] minősítette. A kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát 1 év 7 hónapra, a közügyektől eltiltás tartamát 2 évre enyhítette. A házi őrizetben töltött idő beszámításáról - annak módja tekintetében - rendelkezett. A terhelttel szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 3.083.495 forintra leszállította. Az 1 rendbeli, a Btk. 244. §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés
  1. a)és Az [4] [5]
  2. b)pont szerinti társtettesként elkövetett állatkínzás bűntette miatti ítéleti rendelkezést hatályon kívül helyezte, és e bűncselekmény miatt a IV. rendű terhelt ellen indított büntetőeljárást megszüntette. elsőfokú ítélet polgári jogi igényt elbíráló rendelkezéseit megváltoztatta. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt - az elsőfokú bíróság ítéletével nem rendezett - további bűnjelekről. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét ... IV. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. A másodfokú ítélet ellen ... IV. rendű terhelt védője jelentett be fellebbezést, amelyet nem indokolt. A Szegedi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság a 2017. november 7-én tartott tanácsülésen meghozott Bhar.I.547/2017/4. számú végzésével a Kecskeméti Törvényszék 2.Bf.322/2016/21. számú ítéletét a ... IV. rendű terheltre vonatkozó részét érintően helybenhagyta azzal, hogy az elkobozni rendelt bűnjelek lefoglalásának megszüntetésére vonatkozó rendelkezést mellőzte. II. 1. [6] A jogerős ítélet ellen ... IV. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt védője útján a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja, illetve a Be. 373. §
(1)bekezdés c) pontja, valamint a Be. 373. §
(1)bekezdés III.
  1. a)és
  2. b)pontja alapján. [7] A felülvizsgálati indítványt a terhelt új meghatalmazott védője is megindokolta. 1.1. [8] A IV. rendű terhelt a - korábbi védője útján előterjesztett felülvizsgálati indítványát elsősorban az indokolási kötelezettség elmulasztására alapította. Ennek körében előadta, hogy a IV. rendű terhelt elkövetési magatartását valamennyi eljárt bíróság társtettesi elkövetési alakzatként értékelte. Határozataik azonban semmilyen indokolást nem tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy ezt mi alapján tették, annak ellenére, hogy a IV. rendű terhelt az egész eljárás folyamán cselekményeit részesi magatartásként adta elő. Vallomása, s egyben védekezése szerint a cselekmények végrehajtása során „csak” egy sofőr volt. [9] Az eljárt bíróságok nem adták magyarázatát annak, hogy a terhelt védekezését miért nem fogadták el, illetve miért vetették el. Különösen a II. tényállási pont tekintetében, ahol a vádirat szerint elkövetőként már érintett volt, de a terhelt következetes nyilatkozata szerint akkor még nem volt semmilyen tudomása a cselekményekről. [10] Törvényt sértettek az eljárt bíróságok akkor is, amikor olyan tényállás tekintetében állapították meg a IV. rendű terhelt bűnösségét, amelyre vonatkozóan semmilyen bizonyíték nem állt rendelkezésre. Ugyancsak nem indokolták meg a terhelt bűnösségének a megállapítását az eljárt bíróságok a város 1, a város 2 és a város 3 elkövetésnél (II., VIII. és IX. tényállási pontok), ahol a terhelt védekezése szerint a helyszínre történő szállítást követően őt hazaküldték. A IV. rendű terhelt e magatartása legfeljebb részesi (fizikai bűnsegéd) közreműködés volt. [11] Az eljárt bíróságok nem adtak számot arról, hogy a tényállást milyen bizonyítékok figyelembe vételével és melyek elvetésével állapították meg. Az indokolásból nem derül ki, hogy a IV. rendű terhelt által elmondottak ellenére, miért a társtettesi elkövetési magatartást állapították meg a terhére valamennyi - őt érintő tényállási pont esetében. [12] Amint azt a másodfokú bíróság határozatában megállapította, a tényállás VI. pontjában foglaltak kapcsán az elsőfokú bíróság csak tényállást állapított meg, elmulasztott azonban arról rendelkezni mind a rendelkező részben, mind pedig az indokolásban. A felülvizsgálati indítvány szerint azonban az elsőfokú bíróság tényállást sem állapított meg e vádponttal összefüggésben. A vádiratban sem kielégítően megfogalmazott tényállást ugyanis kritikátlanul átvette. Ezt követően az elsőfokú bíróság hiányosságát a másodfokú bíróság akként orvosolta, hogy kimondta a terhelt bűnösségét ezen vádpont tekintetében is. Határozatának indokolásából azonban az nem derül ki, hogy a terhelt bűnösségét a másodfokú bíróság milyen indokok és bizonyítékok alapján állapította meg. [13] Felülvizsgálati indítványában kifogásolta a védő azt is, hogy a vád nem felelt meg a törvényes vád követelményeinek. A vádiratban foglalt tényállások ugyanis oly mértékben leegyszerűsítettek voltak, hogy azokból nem derültek ki az elkövetés körülményei, a terheltek cselekvőségei. [14] A védő szerint az elsőfokú bíróság ítéletéből a tényállások lényegében teljes körűen hiányoztak. Erre tekintettel oly mértékben volt hiányos részben a tényállás, részben az indokolás, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a másod- és harmadfokú felülbírálatra teljes mértékben alkalmatlan volt. [15] Mindezekre tekintettel a védő a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatok hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. 1.2. [16] A IV. rendű terhelt által időközben meghatalmazott új védő a felülvizsgálati indítvány további indokolásában a törvényes vád hiányát még a következőkkel indokolta. [17] A vádirat valamennyi pontja az elkövetők magatartásaként kizárólag a „behatoltak” kifejezést használja, arra azonban, hogy valamennyi elkövető valamennyi helyszínre behatolt volna, semmilyen adat nincs. A vádirat tehát valamennyi vádpont vonatkozásában ugyanazt az üres sablon mondatot tartalmazza. E leegyszerűsített tényállás semmiképpen nem nevezhető törvényes vádnak. Emellett a IV. rendű terhelttel szemben a vádirat semmilyen konkrétumot nem tartalmaz. [18] Egyidejűleg a vádiratban vádpontonként felsorolt bizonyítékok egyike sem alapozza meg a IV. rendű terhelt tettesi magatartását. A IV. rendű terhelt esetében a legjelentősebb bizonyíték a saját, bűnösségére kiterjedő részletes és következetes vallomása, amely szerint a társait messze a helyszínektől figyeléssel, valamint sofőrködéssel segítette. Ezt a vallomását pedig semmilyen más bizonyíték nem cáfolta. Vallomását ugyanakkor alátámasztja III. rendű terhelt 2011. november 8-án tett gyanúsítotti vallomása, ezért - megítélése szerint - a nyomozás során beszerzett bizonyítékok és a vádirat szöges ellentétben állnak egymással. [19] E védő az indokolási kötelezettség elmulasztása körében az alábbiakat adta elő. [20] Az elsőfokú bíróság a vádirati tényállásokat szó szerint vette át, és nem adott számot arról, hogy az elkövetők vallomásainak mely részeit fogadta el, illetve vetette el. Az elsőfokú bíróság rögzítette a terheltek gyanúsítotti vallomásainak bizonyos részleteit, olyanokat is amelyek semmilyen egyéb bizonyítékokkal nem kerültek alátámasztásra. Egyetlen mondattal sem tért ki a vallomásokban rejlő ellentétekre és azok feloldását elmulasztotta. Nem adott magyarázatot arra, hogy mely bizonyítékokból vont le következtetést a terheltek bűnösségére. [21] Az elsőfokú bíróság a IV. rendű terhelt vallomásával szemben tevőleges, „behatolási” magatartást állapított meg a IV. rendű terhelt terhére a tényállásban. Annak azonban nem adta indokát, hogy a IV. rendű terhelt - részesi magatartást megalapozó védekezését miért nem fogadta el. [22] A védő sérelmezte azt is, hogy az ítélet indokolásában hivatkozott videó felvételt, illetőleg a cellapozíciókra vonatkozó adatokat a bíróság nem tette a bizonyítás anyagává. Nincs adat arra sem, hogy a sértettek milyen módon igazolták a káruk összegét. Az elsőfokú bíróság azt sem indokolta meg, hogy miért állapította meg az üzletszerűséget. [23] Az új védő mindezek alapján - korábbi társától részben eltérően - a támadott határozatok hatályon kívül helyezése mellett elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. 2. [24] A Legfőbb Ügyészség a BF.302/2018. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta, és a megtámadott határozatok - ... IV. rendű terhelt tekintetében történő - hatályában tartását indítványozta. [25] Rámutatott nyilatkozatában a Legfőbb Ügyészség arra, hogy miután a IV. rendű terheltet érintően harmadfokú eljárásra is sor került, ezért a Be. 416. §
(4)bekezdés a) pontjára tekintettel az
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjaiban írt felülvizsgálati ok alapján nincs helye felülvizsgálatnak, ezért a védő indítványa e körben nevezetesen a társtettesi elkövetés megállapítását sérelmező részében - a törvényben kizárt. [26] Az indokolási kötelezettség megsértése kapcsán a Legfőbb Ügyészség arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felülvizsgálati indítvány az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozással valójában az eljárt bíróságok által megállapított történeti tényállás megalapozottságát, a bizonyítékok mikénti értékelését, illetőleg a IV. rendű terhelt társtettesi elkövetői minőségének megállapítását vitatta, ám ez a felülvizsgálati eljárásban ugyancsak nem megengedett. [27] Ehhez kapcsolódóan úgy foglalt állást, hogy egyes bizonyítékok bizonyítás anyagává tételének mellőzése relatív eljárási szabálysértés lehet, ami felülvizsgálatot szintén nem alapoz meg. [28] A Legfőbb Ügyészség szerint a törvényes vád hiányára való hivatkozás sem alapos. A vád a bíróságok által eszközölt kiegészítésektől eltekintve is alapvetően tartalmazta a vád minősítése szerinti bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket, ezért a törvényes vád hiánya - mint abszolút hatályon kívül helyezési ok - nem áll fenn. A bíróság törvényes vád alapján járt el. [29] A Be. 2. §
(2)bekezdése értelmében törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett beadványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntetőtörvénybe ütköző cselekménye miatt bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. A vád törvényességét annak esetleges megalapozottsága nem érinti (BH 2012.86.). A vádirat a kontradiktórius eljárásban résztvevő egyik fél eljárást kezdeményező indítványa. Megalapozottságának vizsgálata a büntetőeljárás bírósági szakaszára - azon belül a bizonyítási eljárásra - tartozik. [30] A Legfőbb Ügyészség mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt, és a támadott határozatokat ... IV. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. 3. [31] ... IV. rendű terhelt meghatalmazott védője a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében kihangsúlyozta, hogy felülvizsgálati indítványát - továbbra is - a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt okra alapítja. E körben továbbra is az indokolási kötelezettség teljesítésének a teljes körű elmaradását hiányolja. Az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában nem tért ki ugyanis arra, hogy védence vonatkozásában mely bizonyítékokból vonta le a IV. rendű terhelt bűnösségére vont következtetést. III. [32] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. §
(1)bekezdés első fordulata szerint - kizáró rendelkezés hiányában - tanácsülésen bírálta el. [33] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt az indítványozó által hivatkozott - tartalma szerint a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott - okból, másrészt - a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. §
(4)-
(5)bekezdés] bírálta felül. [34] Ennek során ... IV. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát részben a törvényben kizártnak, alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta.
  1. [35] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelyre külön eljárási szabályok vonatkoznak. A felülvizsgálat csak a Be.
  2. §
(1)bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapul vételével vehető igénybe. A Be. 416. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja az anyagi jogszabálysértésekre alapított felülvizsgálati okokat határozza meg, míg az
(1)bekezdés c) pontja a Be. 373. §
(1)bekezdés I.
  1. b)vagy
  2. c)pontjában, illetve II-IV. pontjában pontosan meghatározott ún. abszolút eljárási szabálysértések esetén biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét. A felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [36] A felülvizsgálat során a tényállás helyessége a felülvizsgálat tárgya nem lehet. A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. §
(1)bekezdésének törvényi előírása szerint a tényálláshoz kötöttség érvényesül. Ebből következően a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Annak vizsgálatakor tehát, hogy a bűnösség megállapítása, vagy a cselekmény jogi minősítése törvényes-e, csak a jogerős határozatban megállapított tényállás vehető figyelembe. Eljárási szabálysértés vizsgálatára is csak akkor kerülhet sor, ha az a büntető eljárási törvényben kimerítően felsorolt, felülvizsgálati eljárást megalapozó eljárási szabálysértések között szerepel. Ezért azokat az indítványokat, illetőleg az indítványok azon részeit, amelyekben nem felülvizsgálati okra, vagy a tényállásban nem szereplő tényekre hivatkoznak, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak helye nincs [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés]. [37] A Kúria az irányadó tényállás általános meghatározása körében kihangsúlyozza, hogy a tényállás a másodfokú bíróság által tett kiegészítésekkel, helyesbítésekkel irányadó a felülvizsgálati eljárásban (EBH 2011.2385.). [38] A Kúria előrebocsátja azt is, hogy a Be. 423. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt - a Be. 416. §
(1)bekezdés
  1. e)és
  2. f)pontjában meghatározott esetek kivételével - a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy a Kúriának a felülvizsgálati indítvány elbírálása során ugyanazt a Btk.-t kell alkalmaznia, mint amit a megtámadott határozatában a bíróság alkalmazott. 2. [39] A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. §
(1)bekezdés I.
  1. b)vagy
  2. c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. [40] A felülvizsgálati indítványban a védő ilyen, az érdemi felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértésre hivatkozott, amikor azt kifogásolta, hogy a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdés I/c) pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel - nevezetesen az elsőfokú bíróság törvényes vád hiányában járt el - került sor. [41] A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja és a 373. §
(1)bekezdés I/c) pontja alapján valóban felülvizsgálati ok és hatályon kívül helyezés mellett az eljárás megszüntetését eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el. [42] A Kúria azonban azt állapította meg, hogy a jelen felülvizsgálat alapjául szolgáló ügyben a ... IV. rendű terhelt alaptalanul hivatkozott a törvényes vád hiányára. 2.1. [43] A Be. 2. §
(2)bekezdése szerint törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénykönyvbe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. [44] A vádiratnak úgy kell tartalmaznia a vád tárgyává tett cselekményt, hogy az pontosan beilleszthető legyen a Btk. Különös Részében megfogalmazott törvényi tényállások egyikébe. Azoknak az eseményeknek kell tehát a vádban konkrétan szerepelnie, amelyek alkalmasak az indítványozott (vagy akár eltérő), ám mindenképpen a Btk.-ba ütköző cselekmény bíróság által történő megállapítására (EBH 2015.B.10.). Amennyiben mindez megállapítható, úgy a törvényes vád hiányáról nem lehet szó. [45] A vád törvényes volta kapcsán tehát kizárólag a vádlói legitimáció, valamint a vádiratban foglaltak alanyi és tárgyi meghatározottsága vizsgálandó. 2.2. [46] A törvényes vád követelményeivel összefüggésben a Be. 217. §
(3)bekezdés a)-j) pontjai határozzák meg, hogy a vádiratnak mit kell kötelező érvénnyel tartalmaznia. A terhelt által hivatkozott „hiány” a Be. 217. §
(3)bekezdés b) pontjában (a vád tárgyává tett cselekmény leírása) írtakat érinti. [47] Jelen ügyben a Kecskeméti Járási Ügyészség B.6929/
  1. szám alatt nyújtott be vádiratot a Kecskeméti Járásbírósághoz I. rendű terhelt és három társa - közöttük ... mint IV. rendű terhelt - ellen társtettesként (jelentős értékre dolog elleni erőszakkal) elkövetett lopás bűntette és más bűncselekmények miatt. [48] A Kúria a felülvizsgálat során azt állapította meg, hogy a ... IV. rendű terheltre vonatkozó vádirati tényállás és az első- és másodfokú bíróság ítéletében foglalt tényállás (elsőfokú ítélet
  2. oldal II. tényállási ponttól
  3. oldal XI. tényállási ponttal bezárólag; másodfokú ítélet
  4. oldal II. ponttól
  5. oldal XII. ponttal bezárólag) lényegében megegyezik. Tartalmazza a cselekményekben részt vevő terhelteket, az elkövetési magatartást, a sértettek megjelölését, a lopások elkövetési értékét és a rongálásokkal okozott kárt. A cselekménysor pontosan körülírt, az elkövetési időszak, valamint a IV. rendű terhelt tevőleges magatartása behatárolható. Mindezek folytán tényszerűen téves az a védői hivatkozás, hogy hiányzik a vádból a törvényi tényállást kimerítő elkövetési magatartás megjelenítése. [49] A vádirati tényállás hiánytalanul tartalmazza a bűncselekmények törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket, illetve mindazon tényeket, amelyek a terhelt társtettesi elkövetői minőségére levont jogkövetkeztetés alapjául szolgálnak. [50] A bíróságot a vád ténybelisége köti, az ügyész jogi indítványa viszont nem [Be.
  6. §
(3)-
(4)bekezdés]. A jogi minősítés ugyanis már a bíró értékelésének körébe tartozik, tehát nincs akadálya annak, hogy a bíróság a vád tárgyává tett cselekmény elkövetői alakzatát - akár a vádló jogi álláspontjától eltérően - minősítse. [51] Erre figyelemmel nem valósult meg feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés azzal sem, hogy az ügyészség által vád tárgyává tett, a tényállás VI. pontjában rögzített cselekményt az elsőfokú bíróság - a vádirathoz hasonlóan - nem minősítette és elmulasztott arról rendelkezni. Ezt a másodfokú bíróság pótolhatta és pótolta is. [52] A vád tárgya ugyanis a Be. 2. §
(2)bekezdése szerint meghatározott személynek a vádló indítványában pontosan körülírt, a büntetőtörvénybe ütköző cselekménye. A Be. 2. §
(4)bekezdése ehhez kapcsolódóan - alapelvi szinten mondja ki, hogy a bíróság köteles a vádat kimeríteni, de a vádon túl nem terjeszkedhet. Ez egyúttal a vád és az ítélet szerinti tényállás „tettazonosságának” a követelményét is jelenti. Ha a bíróság a vádon túlterjeszkedik, akkor az általa megállapított és a vád szerinti tényállás között a tettazonosság már nem állapítható meg. Jelen esetben azonban a bíróság nem terjeszkedett túl a vádon, hiszen olyan cselekményt bírált el, amelyet az ügyészség vád tárgyává tett. [53] Tekintettel tehát arra, hogy a vád alapvetően tartalmazta a vád minősítése szerinti bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket, ezért a Be. 373. §
(1)bekezdés I/c) pontjában írt abszolút hatályon kívül helyezési ok - vagyis a törvényes vád hiánya - nem áll fenn.
  1. [54] A felülvizsgálati indítvány szerint az eljárt bíróságok megszegték az indokolási kötelezettségüket is [Be.
  2. §
(1)bekezdés III/a) pontja]. [55] A Kúria a felülvizsgálati indítványt ebben a részében sem találta alaposnak. [56] A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja, illetve a Be. 373. §
(1)bekezdés III/a) pontja szerint felülvizsgálati ok és feltétlenül a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértés, ha az eljárt bíróság a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése, vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. [57] A Kúria az 1. BK vélemény C. pontjában a Be. 373. §
(1)bekezdés III/
  1. a)és
  2. b)alpontjaihoz fűzött értelmezésének 2. pontjában kifejtette, hogy az indokolási kötelezettség megsértése fűződhet ténykérdésekhez és jogkérdésekhez. A ténykérdésekkel kapcsolatos indokolási kötelezettség megsértése egyrészt nem azonos a megalapozatlanság kérdésével, másrészt akkor tekinthető elmulasztottnak, ha „nem állapítható meg belőle, mire alapította a bíróság a döntését”; a jogi indokolási kötelezettség megsértése hasonlóképpen akkor áll elő, ha „nem állapítható meg belőle, még jogi következtetés útján sem, hogy milyen jogszabályon alapul valamely büntetőjogi főkérdésben hozott döntés” - és ezáltal mindkét esetben meghiúsul az érdemi felülbírálat. [58] Ennek megfelelő az ítélkezési gyakorlat is. „Az indokolási kötelezettség megszegése csak akkor eredményez feltétlenül hatályon kívül helyezést és felülvizsgálatot is megalapozó eljárási szabálysértést, ha a megtámadott határozat indokolása tény vagy jogkérdés tekintetében oly mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg, a bíróság mire alapozta a döntését” (EBH 2011.2387.; EBH 2010.2210.; BH 2014.10.]. [59] Az indokolási kötelezettség elmulasztása révén azonban nem vizsgálható a bűnösség megállapításának, a felmentésnek, az eljárás megszüntetésének, a büntetéskiszabásnak, illetve az intézkedés alkalmazásának anyagi jogi helyessége, azaz a bírói értékelés eredménye az indokolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos vizsgálatnak nem tárgya, mivel a mérlegeléssel szembeni, eltérő értékelést célzó támadás ezúton sem lehetséges, illetve ez a tényállás támadhatatlanságát előíró - Be. 423. §
(1)bekezdésének megkerülését jelentené (BH 2012.32.). [60] Az indokolási kötelesség felülvizsgálati eljárásra okot adó megsértése nem állapítható meg, ha az ügydöntő határozatokból kitűnik az eljárt bíróságoknak a tényállás megállapításával összefüggő tényfeltáró és értékelő tevékenysége, továbbá az, hogy az érdemi döntésben kifejeződő jogi álláspontját - a bűnösséggel, a minősítéssel, a büntetéssel és/vagy intézkedéssel kapcsolatban mire alapozta. A bizonyítékok értékelése körében levont következtetések helyessége, az értékelés eredménye kívül esik a feltétlen eljárási szabálysértések körén, az tartalmilag az ügydöntő határozat megalapozatlanságának felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadása (BH 2013.10.). [61] A Kúria kihangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati eljárásban az irányadó tényálláshoz kötöttség olyannyira szigorú szabály, hogy a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése az alapeljárásban megállapított tényállás alapján lenne elbírálandó abban az esetben is, ha a tényállás hiányos, nem kellően felderített, és ellentétes az iratok tartalmával (BH 2004.102.), vagy más megfogalmazásban: az alapügyben megállapított tényállás az irányadó, függetlenül attól, hogy az adott tényállás megalapozott-e, vagy sem (BH 2016.264.; BH 2010.324.). [62] A jelen ügyben irányadó tényállás ugyanakkor nem hagy kétséget a tekintetben, hogy az abban foglaltak szerint a IV. rendű terhelt a cselekményeket társtettesként követte el. [63] A Kúria azonban - a Legfőbb Ügyészség átiratában kifejtett helyes érveléssel egyezően - úgy foglalt állást, hogy az elkövetői alakzat megállapítása anyagi jogi kérdés. A jelen felülvizsgálat alapjául szolgáló ügyben pedig másodfellebbezés folytán harmadfokú bíróság is eljárt, ezért a Be. 416. §
(4)bekezdés a) pontja alapján az
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában írt felülvizsgálati ok miatt a felülvizsgálat kizárt. [64] A Kúria megállapította továbbá, hogy a IV. rendű terhelt védője e körben az eljárás során felmerült bizonyítékok értékelését kifogásolva valójában az irányadó tényállás helyességét támadta, az ügy felderítettségét vitatta, ami a felülvizsgálati eljárásban ugyancsak kizárt. [65] Megállapította a Kúria azt is, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás megállapításának az indokairól és a mérlegelő tevékenységéről (elsőfokú ítélet 14. oldal 4. bekezdésétől a 16. oldal 3. bekezdéséig) kellő részletességgel számot adott. Az elsőfokú bíróság ... IV. rendű terhelt saját magára, illetve terhelt társaira is terhelő vallomását ugyancsak részletesen ismertette (15. oldal utolsó bekezdés), ahogy a terhelt társak vallomását és az egyéb bizonyítékokat is. A másodfokú bíróság az ítéletének indokolásában pedig annak rögzítése mellett, hogy az elsőfokú bíróság az ügyfelderítési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, azt is kifejtette, hogy miért nem fogadta el a IV. rendű terhelt védőjének azt a hivatkozását, hogy a tényállás felderítetlen, a megállapított tényállás ellentétes az iratok tartalmával, és az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett, ezért az elsőfokú ítélet megalapozatlan (10. oldal 2. bekezdésétől a 6. bekezdésig). [66] A harmadfokú bíróság ugyancsak megállapította, hogy az eljárási szabályokat mind az első- mind a másodfokú bíróság megtartotta, és nem történt olyan eljárási szabálysértés, ami az első- vagy a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezné (harmadfokú végzés 3. oldal 2. bekezdés). [67] Mindezek alapján a Kúria arra következtetett, hogy a védő az indokolási kötelezettség elmulasztására hivatkozó felülvizsgálati indítványában valójában a bíróságok mérlegelő tevékenységét támadja, amely a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [68] ... IV. rendű terhelt bűnügyében az első- és a másodfokú bíróság a Be. 373. §
(1)bekezdés III/a) pontja által meghatározott körben a büntetőjogi főkérdések tekintetében - a szükséges és elégséges mértékben eleget tett indokolási kötelezettségének. Az elsőfokú bíróság tényállást állapított meg, amit a IV. rendű terhelt tekintetében kiegészítésekkel a másodfokú bíróság magára nézve is irányadónak tekintett. Mindkét bíróság ellenőrizhető módon rögzítette a ténymegállapításhoz, valamint az általa alkalmazott anyagi és eljárásjogi szabályhoz vezető indokait, következtetéseit, álláspontját. [69] A Kúria mindezek alapján a felülvizsgálati indítványnak az indokolási kötelezettség megsértésére alapított kifogásait sem találta alaposnak. Az a körülmény, ha egyes bizonyítékok értékelése netán elmaradt, olyan relatív eljárási szabálysértésként értékelhető, amely legfeljebb az ítélet esetleges megalapozatlansága körében nyerhetne értékelést, ám felülvizsgálatot nem alapoz meg. [70] Mindezekre figyelemmel - s miután nem észlelt egyéb olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a Kúria a ... IV. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványban foglaltaknak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat - a Be.
  1. §-a alapján - a IV. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [71] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
  2. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
  1. e)vagy
  2. g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Lévai Viktória tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.