Bfv.71/2018/6 – Kúria

(1)bekezdés c) pontja szerinti felülvizsgálati oknak az sem, ha az indítvány az indokolási kötelezettség megsértése címén a tényállás megalapozottságát vitatja. Kúria végzés Az ügy száma: A határozat szintje: Bfv.II.71/2018/

1. felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor a tanács elnöke . Gimesi Ágnes előadó bíró . Feleky István bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. június
3. Az ügy tárgya: segítségnyújtás elmulasztásának bűntette Terhelt(ek): ... Első fok: meghozott Másodfok: Dombóvári Járásbíróság
4. május
5. napján 9.B.25/2017/
6. számú ítélet, tárgyalás árdi Törvényszék
7. november
8. napján kelt 1.Bf.122/2017/
9. számú ítélet, nyilvános ülés Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ... terhelt meghatalmazott védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt ... ellen folyamatban volt büntetőügyben ... terhelt meghatalmazott védője által a terhelt javára benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Dombóvári Járásbíróság 9.B.25/2017/
10. számú ítéletét és a Szekszárdi Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.122/2017/
11. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Dombóvári Járásbíróság
12. május 30.. napján megtartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 9.B.25/2017/
13. számú ítéletével ... terheltet bűnösnek mondta ki segítségnyújtás elmulasztásának bűntettében [Btk.
14. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés]. [2] Ezért őt - mint visszaesőt - 1 év 2 hónap szabadságvesztés büntetésre, 1 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a felfüggesztés próbaideje alatt a terhelt pártfogó felügyelet alatt áll. [3] Kimondta, hogy a kiszabott szabadságvesztésből a végrehajtás elrendelése esetén a büntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. [4] Rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről. [5] Az ítélettel szemben a terhelt és meghatalmazott védője által bejelentett fellebbezések folytán a Szekszárdi Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. november
2. napján meghozott és jogerőre emelkedett 1.Bf.122/2017/
3. számú. ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a terhelt a kiszabott szabadságvesztésből a végrehajtás elrendelése esetén a büntetés háromnegyed részének kitöltése után, de legfeljebb 3 hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, egyebekben helybenhagyta. [6] A jogerős ítélet történeti tényállása szerint ... terhelt
4. április
5. napján 00 óra 45 perc körüli - pontosabban meg nem határozható - időben az általa vezetett ... forgalmi rendszámú ... típusú személygépkocsival város 1 lakott területén belül mintegy 122 km/h sebességgel a ... utca felől a ... utca irányába közlekedett. Egy jobbra ívelő útkanyarulatban kisodródott, a bal oldali útpadkának ütközött, a jármű kereke felszaladt az útpadkára és egy sövénynek, majd egy vas kandellábernek ütközött, végül a bal oldalára, utána a tetejére borult. A személygépkocsi ütközési sebessége 84,8 km/h volt. [7] ... terhelt az ütközés után kiszállt a gépjárműből és elszaladt a helyszínről úgy, hogy nem győződött meg arról, hogy a gépkocsiban utazó további 5 utas megsérült és segítségre szorul. [8] Ugyanakkor az ugyancsak a ... utcában gépkocsival közlekedő tanú 1 észlelte a felborult személyautót, egyben meglátta a terheltet, aki integetett felé. tanú 1 kiszállt a gépkocsiból és megkérdezte a terhelttől, hogy „hívtak-e már mentőt”, melyre a terhelt azt válaszolta, hogy nem. [9] Ezért és ezután tanú 1 mobiltelefonjáról felhívta az Országos Mentőszolgálatot, mindeközben a terhelt elhagyta a helyszínt és ismeretlen helyre távozott úgy, hogy tisztában volt azzal, hogy az általa előidézett baleset következtében személyi sérülés történt. [10] Ennek tudatában hagyta el a baleseti helyszínt anélkül, hogy a gépjárműben utazó sérülteknek segítséget nyújtott volna, illetve más személy által értesített mentők megérkezését megvárta volna. [11] A balesetről a ... Rendőrkapitányság gépkocsi járőrszolgálatot ellátó járőrei 00 óra 45 perckor szereztek tudomást a MOL benzinkúton dolgozó és a rendőrséget haladéktalanul értesítő tanú 2 bejelentése alapján, aki látta a benzinkút előtti kereszteződésben nagy sebességgel bekanyarodó terhelti személygépkocsit, majd hallotta annak becsapódását. [12] A 00 óra 46 perckor a helyszínre érkező rendőrjárőrök azt tapasztalták, hogy a gépjármű hátsó ajtaján két személy mászik ki, egy fő a földön fekszik vérző fejjel, további két személy pedig próbálta a még a gépkocsiban lévő sérültet kihúzni a füstölgő járműből. [13] A gépkocsiban hatan utaztak, annak vezetője és 5 utasa biztonsági övet nem használt. [14] A baleset következtében a gépkocsi jobb első ülésén utazott tanú 3 a jobb felső szemhéj és a jobb kéz zúzódásos, 8 napon belül gyógyuló sérülését szenvedte el. A vezető mögött a bal oldalon utazó tanú 4 sérülése nem keletkezett, azonban az ölében ülő és az ütközés során a hátsó ülésről előre repülő tanú 5 a bal oldali homloktájék repesztett sebzése sérülését, az ágyéki gerinc hámhorzsolásos sérülését, a mellkas zúzódásos sérülését, továbbá agyrázkódással járó, 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett el, az eszméletét elvesztette. A gépjárműben középen hátul ülő tanú 6 a medence és a törzs alsó részének zúzódásos, az ágyéki csigolya rándulásos és húzódással járó, a térd zúzódásos és a törzsének nyílt sebzéses, 8 napon belül gyógyuló sérüléseit szenvedte el. A járműben hátul jobb oldalon utazó tanú 7 sérülést nem szenvedett. [15] ... terhelt a mellkas zúzódásos, a fejbőr nyílt sebzéses, agyrázkódással járó, az arc zúzódásos és koponya zúzódással járó sérüléseket szenvedett. [16] ... terheltet együttes erővel keresték az intézkedést foganatosító rendőrjárőrök, katasztrófavédők és a tűzoltók a környező utcákban, füves területeken és ipari telephelyeken, azonban a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre. [17] ...
6. április
7. napján - a balesetet követő három nap múlva - 00 óra 50 perckor megjelent a ... Kórházban a balesettel összefüggésben keletkezett sérülései ellátása érdekében. II. [18] A jogerős ügydöntő határozat ellen ... terhelt meghatalmazott védője a Be.
8. §

(1)bekezdés a),

1. b)és
2. c)pontjában meghatározott okból nyújtott be felülvizsgálati indítványt a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [19] Az indítványában hivatkozott arra, hogy az alapügyben eljárt bíróságoknak vizsgálniuk kellett volna, hogy a Dombóvári Járásbíróság 5.Szk.152/2016/9. számú végzésében ugyanezen cselekmény miatt a terheltet a járművezetéstől eltiltatta. A jogerős ítéletben a közúti járművezetéstől eltiltást a bíróság a Btk. 55. §-ára alapította, melynek indokát elmulasztatta adni, továbbá adós maradt a Btk. 56. §

(2)bekezdése alkalmazásának indokolásával is. [20] Érvelése szerint a szabálysértési eljárásban elbírálásra került a „Nemcsak a KRESZ szabályszegés került értékelésre, hanem másik KRESZ szabályszegés is, azaz a KRESZ 58. § ami lényegében megegyezik a Btk.166. §-al.” [21] Így álláspontja szerint sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk

(6)bekezdése, továbbá a Be. 6. §

(3)bekezdés d) pontja és az eljárt bíróságok megszegték a Be. 6. §

(5)bekezdését, miszerint azzal szemben, akinek a felelősségét a bíróság szabálysértési eljárásban hozott határozatával állapította meg, azonos tényállás mellett büntetőeljárás szabálysértési törvényben meghatározott perújítási eljárás lefolytatása előtt - nem indítható. [22] Érvelése szerint a terhelti jogokat sértette, hogy a közvetítői eljárás lehetőségéről és szabályairól terheltet a nyomozó hatóság nem oktatta ki. [23] A felülvizsgálati indítvány szerint sérült a nyomozás során a Be. 43. §

(1),

(2)bekezdés

1. a)pont II. fordulat, b), c), d),
2. f)pontjába írt előírásokat, valamint a bizonyításra vonatkozó Be. 75. §-ában meghatározott szabályozást nem tartotta be a nyomozó hatóság, továbbá megsértette a Be. 8. §-ában megfogalmazott alapelvvel, azzal, hogy a terheltet először tanúként hallgatta meg. [24] A meghatalmazott védő hivatkozott arra, hogy a jogerős ítéletben megállapított tényállás a Be. 348. §-a, és 352. §

(1)és

(2)bekezdése alapján megalapozatlan, továbbá a bíróság a bizonyítási eljárás során a Be. 76. §

(1)bekezdésben,

1. §-ában és a
2. §

(4)bekezdésben meghatározott előírásokat nem maradéktalanul tartotta be. E hiányosságok szemléltetésére a meghatalmazott védő az elsőfokú ítéletből kiemelte az alábbiakat: a bíróság nem indokolta, hogy mire alapozta meg a terhelt vonatkozásában a „nem győződött meg” kitételt; a terhelt tudattartamára, valamint a terhelt és gépkocsi utasai által elszenvedett sérülésekre nem rendelt ki igazságügyi orvosszakértőt; a terhelt meg nem cáfolt előadása alapján az elkövetési időt nem pontosította, nem adta indokát annak, hogy a cselekményt követően miért tettek intézkedést a terhelt felkutatására tekintettel arra, hogy a gépkocsi utasai nem nevezték meg a gépkocsi vezetőjét. Így „az egész ítéletre jellemző, hogy ténybeli kétség jellemzi.” [25] A meghatalmazott védő anyagi jogi érvelése szerint a segítségnyújtás elmulasztásának bűntette kapcsán a terhelt vonatkozásában a tőle elvárhatóság tekintetében a bíróságok helytelen álláspontra helyezkedtek. E körben a meghatalmazott védő három irányban fejtette ki álláspontját: egyrészt ... terhelt megállított egy gépjárművet és annak vezetőjét - tanú 1t megkérte, hogy értesítse a mentőket ezáltal teljesítette a segítségnyújtási kötelezettségét. Másrészt a terhelt is megsérült és nem volt olyan egészségi állapotban, amely képessé tette volna a segítségnyújtásra. Ezen álláspontját a bírói gyakorlat is alátámasztja, mely szerint „nem várható el segítségnyújtás attól sem aki maga is sérült vagy az életét testi épségét veszélyeztető helyzetben van,[…]”. Harmadrészt csak a beszámítási képességgel rendelkező személyt terheli a segítségnyújtási kötelezettség. A terhelt „zavartan beszélt, rossz fizikai és rossz zavart idegállapotát is figyelembe véve, nem volt abban az állapotban, hogy ő maga bármiféle segítséget nyújtson”. A terhelt beszámítási képessége tekintetében így igazságügyi elmeorvos szakértő kirendelése lett volna célszerű a megalapozott tényállás érdekében. [26] A meghatalmazott védő hivatkozott arra is, hogy a bíróságok nem tettek eleget indokolási kötelezettségüknek és „sérültek a Be.

1. §-ban foglaltak”, azonban ennek mibenlétét nem fejtette ki. [27] A Legfőbb Ügyészség BF.97/2018/1-I. szám alatti átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta, és a Dombóvári Járásbíróság 9.B.25/2017/
2. számú ítéletének és a Szekszárdi Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.122/2017/
3. számú ítéletének hatályában fenntartását indítványozta. [28] A felülvizsgálati indítványt a tényállás megalapozatlanságát, a relatív jellegű eljárási szabálysértéseket, így a res iudicatat érintő részében törvényben kizártnak, az indokolási kötelezettség elmulasztására vonatkozó részében megalapozatlannak tartotta. [29] Kifejtette, hogy a meghatalmazott védő tartalmában nem az indokolási kötelezettség elmulasztását, hanem a bizonyítékok értékelését és így az ítélet megalapozottságát támadta, ami a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [30] A cselekmény minősítését törvényesnek tartotta. Utalt arra, hogy a meghatalmazott védő érvelése ellentétes a jogerős ítéletben megállapított, és így a felülvizsgálati eljárásban megállapított tényállással. [31] A Legfőbb Ügyészség kifejtette, hogy ... terheltet segítségnyújtási kötelezettség terhelte és az alapügyben eljárt bíróságok a segítségnyújtás elvárható mértékének vizsgálata körében indokoltan állapították meg, hogy ha a szakszerű egészségügyi ellátás nem is, de az az adott helyzetben mindenképpen elvárható tőle, hogy értesítse az ellátást biztosító szervet, győződjön meg ennek megtörténte felől és tényleges segítségnyújtásra alkalmas személyek megérkezéséig maradjon a helyszínen. [32] A meghatalmazott védő a Legfőbb Ügyészség átiratára észrevételt tett, melyben fenntartotta a felülvizsgálati indítványban foglaltakat. [33] A Kúria a Be.
4. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálta el. III. [34] A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a megtámadott határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül azzal, hogy a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontja alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották. [35] A felülvizsgálati indítvány nevesítve a Be. 416. §

(1)bekezdés a),

1. b)és
2. c)pontjában meghatározott felülvizsgálati okra hivatkozott. [36] A felülvizsgálati indítvány részben alaptalan, részben a törvényben kizárt. [37] A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, melyre a Be. 416. §

(1)bekezdése értelmében a bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben van lehetőség. [38] Felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatban megállapított tényálláshoz - a Be. 423. §

(1)bekezdése értelmében - kötve van, az a felülbírálat során nem támadható. [39] Az alapügyben megállapított tényálláshoz való kötöttség tartalmilag magában foglalja, hogy a tényállás alapjául szolgáló bizonyítékok értékelése nem vitatható a felülvizsgálati eljárásban, továbbá a bizonyítékok át-, illetve újraértékelése törvényben kizárt. [40] Így a Kúria nem vizsgálhatta, hogy indokolt lett volna a személyi sérülések vonatkozásában igazságügyi orvosszakértő, míg a terhelt büntetőjogi beszámíthatósága tekintetében igazságügyi elmeorvos-szakértő kirendelése. Ugyanakkor indokolt utalni arra, hogy a tanú 3 és tanú 5 vonatkozásában az ítéleti tényállás igazságügyi orvosszakértői véleményen alapul (Dombóvári Járásbíróság 9.B.25/2017/10. számú ítélet 4. és 5. bekezdése). [41] A Be. 416. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja anyagi jogi szabálysértésen alapuló felülvizsgálati okokat határoz meg, így a Be. 416. §

(1)bekezdés a) pontja alapján akkor van helye e rendkívüli jogorvoslatnak, ha a terhelt bűnösségének megállapítására büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor, míg a 416. §

(1)bekezdés b) pontjára alapítottan akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. [42] A Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontja az abszolút eljárási szabálysértésre alapítottan nyitja meg a felülvizsgálat lehetőségét. Így e jogszabályhely alapján akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §

(1)bekezdés I.

1. b)vagy
2. c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. [43] E jogszabályi rendelkezés alapján a felülvizsgálati indítványban megjelölt Be. 373. §

(1)bekezdés d) pontjára alapítottan felülvizsgálati indítvány előterjesztésére nincs törvényes lehetőség. A Kúria a teljesség érdekében utal arra, hogy e szabálysértésre hivatkozás a Be. 408. §

(1)bekezdés b) pontja értelmében perújítási eljárás alapjául szolgálhat. [44] A Be. 373. §

(1)bekezdés III. pontja szerint a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében

1. a)az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, vagy
2. b)az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. [45] A meghatalmazott védő által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem tartalmaz az indokolási kötelezettség megsértésére vonatkozó tényelőadást. A felülvizsgálati indítványban a tényállás tartalma tekintetében megfogalmazott ellentmondások (indítvány 1. oldal utolsó két bekezdés és 2. oldal 1. bekezdés) az ítéleti tényállás megalapozottságának vitatására irányulnak, és nem szolgálhatnak alapul az indokolási kötelezettség megszegésének megállapítására. [46] A meghatalmazott védő által az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásával kapcsolatban megfogalmazott további kifogások az ítélet megalapozottságát, bizonyíték értékelő tevékenységét támadták, ami a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [47] Az indokolási kötelezettség megsértése tartalmilag ugyanis nem azonos sem a bizonyítékok mikénti értékelésének vitatásával, sem az ítélet megalapozatlanságával (1.BK. számú kollégiumi vélemény). [48] Az indokolási kötelezettség teljesítésének kérdésében kizárólag az vizsgálható, hogy a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott jogerős ügydöntő határozat indokolásában az eljárt bíróság ellenőrizhető és elégséges módon a bizonyítékok egyenkénti és összességükben történt értékeléséről számot adott-e, illetve a bizonyítékok értékelése alapján kialakult meggyőződésének okszerű, a logika szabályainak megfelelő magyarázatát adta-e. [49] A kialakult ítélkezési gyakorlat alapján abszolút eljárási szabálysértést megalapozó indokolási kötelezettség megállapítása csak akkor állapítható meg, ha a megtámadott ügydöntő határozat indokolása tény-, vagy jogkérdésben oly mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg, mire alapozta a bíróság a döntését (BH 2013.10.). [50] Ebből következően a felülvizsgálati indítványban az alapügyben eljárt bíróságok által megállapított indokolásából kiragadott bizonyítékok nem az indokolási kötelezettség megsértésének igazolására szolgálnak, hanem a bizonyítékok újraértékelésén keresztül a jogerős ítéletben megállapított tényállás vitatására irányulnak, ami a felülvizsgálati eljárásban kizárt (BH 2013.10.). [51] A Kúria megállapította, hogy az alapügyben eljárt bíróságok mind a ténykérdések, mind a jogkérdés tekintetében eleget tettek indokolási kötelezettségüknek és a felülvizsgálatot megalapozó más abszolút eljárási szabálysértést sem vétettek. [52] A felülvizsgálati indítványban megjelölt eljárási szabálysértések - így a Be. 12. §, 28.§

(1),

(3)és

(4)bekezdés, a Be. 75. §

(1)bekezdés, a 76. §

(1)bekezdés, a

1. §, a
2. §

(4)bekezdés - nem a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában kimerítő jelleggel felsorolt eljárási szabálysértések, így felülvizsgálat alapját nem képezhetik. [53] A meghatalmazott védő felülvizsgálati indítványában a Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontjában megfogalmazott felülvizsgálati okra is hivatkozott, azonban azt meg alapozó tényelőadást nem tett. [54] E jogszabályhely alapján - mint már fentebb hivatkozott rá a Kúria - felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A Be. 423. §

(2)bekezdés I. mondata szerint a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [55] A meghatalmazott védő indítványában nem a bűncselekmény minősítésének törvényességét vitatta, hanem a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítását támadta, ami a Be. 416. §

(1)bekezdés a) pontjában szabályozott felülvizsgálati ok tárgykörébe tartozik. Más anyagi jogszabálysértésre és ezzel összefüggésben álló törvénysértő büntetés kiszabására nem hivatkozott a felülvizsgálati indítvány előterjesztője. [56] A felülvizsgálatra vonatkozó jogszabályhelyre való hivatkozás önmagában a felülvizsgálatot nem alapozza meg, mert a felülvizsgálattal támadott jogerős ügydöntő határozatban sérelmezett - felülvizsgálati eljárásban orvosolható - jogsértés tényalapjának vizsgálatára nem alkalmas (BH 2018.42.). [57] A meghatalmazott védő vitatta a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítását. Jogi érvelése vonatkozásában 4 fő elemet foglalt magában: a terhelt a tőle elvárható módon eleget tett segítségnyújtási kötelezettségének, mert a „az arra közlekedő autót megállította (elé állt, és megkérte, hogy telefonáljon a mentőknek)”; e bűncselekmény tettese kizárólag beszámítási képességgel rendelkező személy lehet és a terhelt balesetet követő beszámítási képességét nem vizsgálta az eljárás során igazságügyi elmeorvos -szakértő; nem várható el a segítségnyújtás attól, aki maga is sérült vagy az életét testi épségét veszélyeztető helyzetben van, továbbá a segítségnyújtás minősített esetének nem lehet elkövetője, az aki a sértett sérülését, illetve a sértett életét és testi épségét fenyegető veszélyhelyzetet gondatlan vagy vétlen magatartásával okozta. [58] A Btk. 166. §

(1)bekezdése értelmében aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült olyan személynek, akinek az élete és testi épsége közvetlen veszélyben van segítségnyújtás elmulasztásának vétségét követi el, a

(3)bekezdés alapján minősített eset elkövetésért felel az elkövető, ha a veszélyhelyzetet ő idézte elő. [59] A meghatalmazott védő a felülvizsgálati indítványában a tőle elvárhatóság vonatkozásában a bizonyítékok értékelésén alapuló tényállás támadásán keresztül sérelmezte a büntetőjogi felelősséget. [60] A már hivatkozott Be. 423. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletben megállapított tényállás az irányadó és ebből következően az azt megalapozó bizonyítékok értékelése nem támadható. [61] A jogerős ítéleti tényállás megállapította, hogy nem a vádlott kérésére hívta fel tanú 1 a mentőket és a terhelt a mentők kiérkezését nem várta meg, hanem ismeretlen helyre távozott. [62] A következetes bírói gyakorlat szerint a törvényben írt segítségnyújtás - a KRESZ 58. §

(1)bekezdésén alapulóan is - több fázisból álló cselekménysor: a baleset helyszínén való megállás, meggyőződés a segítségnyújtás szükségességéről, a segítségnyújtás felajánlása, a tényleges segítségnyújtás és a helyszínen maradás. Így a balesetet okozó személy - akit különös segítségnyújtási kötelezettség teljesítése terhel - köteles a baleset helyszínén maradni és a segítséget felajánlani még abban az esetben is, ha ott mások is vannak és a balesetet szenvedett személy részére a szükséges segítséget nyomban megadják (BH 2008.4., Kúria Bfv.1352/2011/9.). [63] Az ottmaradási kötelezettség az addig az időpontig terjed, míg a szakszerű segítség - jelen ügyben a mentő - a helyszínre kiérkezik, mert kizárólag ezáltal tud az elkövető meggyőződni arról, hogy a kívülálló harmadik személy ténylegesen intézkedett a segítségnyújtás érdekében és a sérültek részére a megfelelő ellátást biztosító mentő a helyszínre érkezett. [64] Az alapügyben eljárt bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a terhelt e kötelezettségének nem tett eleget. [65] A beszámítási képesség tekintetében előterjesztett okfejtés sem foghat helyt a felülvizsgálat során, mert a meghatalmazott védő ezzel a jogerős ítéletben megállapított tényállást támadta, amely megállapította, hogy a terhelt annak tudatában hagyta el a baleset helyszínét, hogy „[...] az általa előidézett baleset következtében személyi sérülés történt” és segítségnyújtási kötelezettségének nem tett eleget (Dombóvári Járásbíróság 9.B.25/

1. számú ítélet
2. oldal
3. és
4. bekezdés). [66] Helytálló a meghatalmazott védő azon megállapítása, hogy nem várható el a segítségnyújtás olyan személytől, aki maga is sérült vagy az életét, testi épségét veszélyeztető helyzetben van és ezáltal nem képes segítségnyújtásra. [67] Mint már a Kúria fentebb hivatkozott rá, a felülvizsgálat az ügydöntő határozatban megállapított tényállásra terjed ki, melynek részét képezik - az ítéletszerkesztési hibából eredően - a határozat indokolásának más részében rögzített tények is (BH 2005.89., BH
5. 392.). [68] Így a jogerős ítéleti tényállás részét képezi az alapügyben eljárt bíróságok azon megállapítása is, hogy a terheltet „segítségnyújtásban sem a sérülése, sem pedig más körülmény nem akadályozta meg.” (Dombóvári Járásbíróság 9.B.25/2017/
6. számú ítélet
7. oldal
8. bekezdés). [69] A Kúria 2/
9. Büntető Jogegységi határozata szerint, ha a személysérüléssel járó vagy a sértett életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszélyhelyzetet az elkövető vétlenül idézi elő, de nem nyújt tőle elvárható segítséget a rászorultnak, cselekménye a segítségnyújtás elmulasztásának alapeseteként és nem annak bűntetti alakzata szerint minősül. [70] A jogerős ítéleti tényállása szerint: a terhelt a KRESZ
10. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontját megszegte és ezzel összefüggésben következett be a személyi sérüléssel járó baleset. Így esetében kizárt a vétlenség megállapítása (Szekszárdi Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.122/2017/12. számú ítélet 2. oldal). [71] Mindezek alapján a meghatalmazott védő felülvizsgálati indítványa e kérdéskörben is a felülvizsgálati eljárásban irányadó jogerős ítéletben megállapított tényállást támadta, ami a felülvizsgálat során kizárt. [72] Mindezekre figyelemmel a Kúria ... terhelt meghatalmazott védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványban foglaltaknak nem adott helyt, és miután nem észlelt olyan (más) abszolút eljárási szabálysértést sem, amelyet a Be. 423. §

(5)bekezdése értelmében hivatalból vizsgálni köteles, így a megtámadott határozatokat - a Be. 426. §-a értelmében - a Be. 424. §

(1)bekezdése alapján megtartott tanácsülésen hatályában fenntartotta. [73] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §

(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [74] A Be. 418. §

(3)bekezdése alapján minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, ez alól kivételt képez a Be. 416. §

(1)bekezdés

1. e)és
2. g)pontján alapuló felülvizsgálati indítvány. A Be. 421. §

(3)bekezdés értelmében a Kúria mellőzheti az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát. Budapest,

1. június
2. . Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő