A határozat elvi tartalma: Az érvényesség körében nincs jelentősége annak a körülménynek, hogy a felek milyen indokból kötnek szerződést, mi motiválja őket jognyilatkozatuk megtétele során. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.VI.21.629/2013/13.szám A Kúria a személyesen eljáró felperesnek a Fórizs Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Fórizs Zsolt ügyvéd által képviselt I. r. dr. Hegedűs D. Andrea pártfogó ügyvéd által képviselt II. r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Bíróságnál 29.P.86.927/
- szám alatt megindított és másodfokon a Törvényszék 43.Pf.633.104/2013/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperesek részéről benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság
- sorszámú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 150.000 (százötvenezer) forint fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget. A felperes pártfogó ügyvédjének díja a fellebbezési eljárásban a felperest terheli. A II. r. alperes pártfogó ügyvédjének eljárásban a felperest terheli. díja a felülvizsgálati A le nem rótt 560.000 (ötszázhatvanezer) forint fellebbezési és 700.000 (hétszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes fiának, L. M.-nak a volt élettársa a II. r. alperes. A felperes tulajdonát képezte a b.-i /98 hrsz. alatti ingatlan, amelyet terhelt az Nyrt. javára 5206 euró mindenkori forint értékének megfelelő összeg és járulékai erejéig bejegyzett jelzálogjog. A kölcsönszerződést, amelyet a jelzálogjog biztosított, az Nyrt. felmondta, amelynek következtében az akkor körülbelül 1.600.000 forint összegű tartozás egy összegben esedékessé vált. A felperes, a II. r. alperes és L. M. családilag, együttesen kívánta a helyzetet megoldani egy újabb hitel felvételével. K. I. közvetítésével H. B. hitelügyintézőhöz kerültek. Nyilvánvalóvá vált számukra, hogy kölcsönt csak úgy tudnak felvenni, ha a felperes a tulajdonában álló ingatlant a II. r. alperesnek értékesíti és a vételár kifizetése céljából vesz fel a II. r. alperes kölcsönt. A felperes és a II. r. alperes ezt elfogadta, ezért H. B. közvetítésével dr. K. M. L. ügyvéd megszerkesztette az adásvételi szerződést, amelyet a felperes és a II. r. alperes
- december
- napján írt alá. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan vételára 7.000.000 forint, amelyből a szerződés 3.
- pontja szerint a II. r. alperes az adásvételi szerződés aláírását megelőzően megfizetett 2.500.000 forintot. A II. r. alperes 4.500.000 forint megfizetését hitel útján vállalta akként, hogy az Nyrt. javára bejegyzett jelzálogjog alapjául szolgáló kölcsöntartozásra közvetlenül utalandó a bank által a hitelező javára, míg a fennmaradó 3.000.000 forint összegű hátralékos vételárrészt dr. K. M. L. Ügyvédi Iroda letéti alszámlájára kérték utalni. A felperes, a II. r. alperes és dr. K. M. L. ügyvéd
- február
- napján letéti szerződést kötött. A szerződésben a letevő II. r. alperes hozzájárult ahhoz, hogy a felvenni kívánt hitelösszeg a szerződésben megjelölt letéti alszámlára kerüljön utalásra és egyben felhatalmazta a letéteményes dr. K. M. L. ügyvédet, hogy a letétbe helyezett összeget a felperes javára készpénzben fizesse ki. Az adásvételi szerződésben elírásra került az eladó születési neve, az ingatlanban fennálló tulajdoni hányada és lakóhelye. Erre figyelemmel a felperes és a II. r. alperes
- március
- napján e pontokban az adásvételi szerződést módosította. A módosítás
- pontjában kijelentették a szerződő felek, hogy az eladónak a vevő II. r. alperes további 370.000 forint vételárrészt megfizetett, amelynek átvételét a felperes a szerződés aláírásával elismerte. A
- pontban az eladó kötelezettséget vállalt az Nyrt. javára bejegyzett jelzálog alapjául szolgáló kölcsöntartozás saját erőből történő tehermentesítésére, míg a fennmaradó 4.130.000 forint megfizetését a II. r. alperes továbbra is bankhitelből vállalta
- március
- napjáig. A II. r. alperes közjegyzői okiratba foglaltan
- március
- napján kötött életbiztosítással kombinált kölcsönszerződést és zálogszerződést az I. r. alperessel. Az okirat szerint a b.-i /98 hrsz. alatti ingatlan vételárának kifizetésére nyújtott az I. r. alperes a II. r. alperes részére 4.130.000 forint kölcsönt. Az I. r. alperes javára az ingatlan-nyilvántartásba 4.130.000 forint és járulékai erejéig a jelzálogjog
- március
- napján lett bejegyezve. Az Nyrt-t a felek a II. r. alperes általi kölcsön felvételét megelőzően kifizették, így annak jelzálogjoga törlésre került
- március
- napján.
- április 15-i keltezésű okiratban a felperes elismerte, hogy a
- december
- napján létrejött adásvételi szerződés alapján a vevő a 4.130.000 forint vételárat részére megfizette. Az ingatlanban eredetileg a felperes lakott, a későbbiekben odaköltözött hozzá a II. r. alperes és L. M. Rövid idő elteltét követően a felperes az ingatlanból személyes ellentét miatt elköltözött. Jelenleg abban a II. r. alperes sem lakik. Az I. r. alperes a kölcsönszerződést
- február 15-én felmondta. A felperes keresetében kérte a II. r. alperessel megkötött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását, elsődlegesen megtévesztésre hivatkozással, másodlagosan annak jóerkölcsbe ütközése folytán, harmadlagosan pedig a színlelt voltára hivatkozással. Kérte az eredeti állapot helyreállításával a tulajdonjoga visszajegyzését a b.-i /
- hrsz. alatti ingatlanra, ezzel egyidejűleg az I. r. alperes javára bejegyzett jelzálogjogot kérte törölni. Az alperesek a felperes keresetének az elutasítását kérték. Az I. r. alperes álláspontja szerint a felek adásvételi szerződést kötöttek, amelynek során eljárva az I. r. alperes az ingatlannyilvántartásban bízva, jóhiszeműen az adásvételhez kölcsönt nyújtott, ezért hivatkozása szerint az adásvételi szerződés esetleges érvénytelensége esetén sem törölhető az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jelzálogjoga. A II. r. alperes arra hivatkozással kérte a kereset elutasítását, hogy a felperes tisztában volt azzal, csak az adott módon, az adásvételi szerződés megkötése útján jutnak kölcsönhöz. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a felperest terhelte annak bizonyítási kötelezettsége, hogy a II. r. alperes vagy harmadik személy megtévesztette, az adásvételi szerződés a jóerkölcsbe ütközik, illetőleg színlelt. A bizonyítási kötelezettségének eleget tenni nem tudott. Ellenkezőleg, megállapítható, hogy a felperes az adásvételi szerződést meg kívánta kötni annak érdekében, hogy hitelhez jussanak. Ezáltal fennállt a valós ügyleti akaratuk és az adásvételi szerződés sem jóerkölcsbe nem ütközik, sem nem színlelt és megtévesztés sem történt. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és elrendelte a b.-i /98 hrsz. alatti ingatlanon a szerződéskötést megelőző állapot helyreállítását, a felperes tulajdonjogának visszajegyzését, és ezzel egyidejűleg az I. r. alperes javára 4.130.000 forint és járulékai biztosítására bejegyzett jelzálogjog törlését. A jogerős ítélet indokolásában a másodfokú bíróság kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással egyetért, az arra alapított döntése és a színleltség jogcímén előterjesztett kereseti kérelem kapcsán kifejtett indokokkal azonban nem. Megállapította, hogy a felperes és a II. r. alperes is akként nyilatkozott, hogy az ingatlan tulajdonjogát a felperes nem kívánta átruházni és azon a II. r. alperes nem kívánt tulajdonjogot szerezni. Az adásvételi szerződés megkötésére a feleket kizárólag az indította, hogy így jutottak kölcsönhöz. A vételárelőleget a II. r. alperes, általa sem vitatottan nem fizette meg, birtokba nem lépett és nem is kívánt. Az a tény, hogy az adásvételi szerződés megkötésének egyetlen célja az volt, hogy a II. r. alperes az I. r. alperestől kölcsönhöz jusson, a szerződést színleltté teszi és az érvénytelen szerződést biztosító mellékkötelezettség osztotta az érvénytelen szerződés sorsát. A jogerős ítélettel szemben az I. és II. r. alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérték annak hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Az I. r. alperes álláspontja szerint a jogerős ítélet iratellenesen állapította meg, hogy a felperesnek eladási, a II. r. alperesnek vételi szándéka nem volt. A felek nyilatkozataiból és a tanúvallomásokból álláspontja szerint ennek ellenkezője állapítható meg. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság nem adta annak indokát, hogy a tanúként meghallgatott H. B. és dr. K. M. L. ügyvéd vallomását miért hagyta figyelmenkívül. A 2/2010. (VI.28.) PK vélemény 7. pontjára hivatkozással sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság nem döntött a javára visszajáró szolgáltatásról annak ellenére, hogy kétséget kizáróan a 4.130.000 forint kölcsönt folyósította. A II. r. alperes szintén arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság a Ptk. 237. §
(1)bekezdése körében kizárólag a felperes igényét vette figyelembe, és nem rendelkezett az I. r. alperestől felvett hitel ki általi visszafizetéséről. A felülvizsgálati kérelem alapos. A jogerős ítélet az ügy elbírálásához szükséges mértékben feltárt tényállásból helytelen jogkövetkeztetést vont le, ezért az jogszabálysértő. A felperes által nem vitatottan 2009. december 11. napján aláírt adásvételi szerződés és 2010. március 1-jén kelt módosítás a Pp.196.§
(1)bekezdés e) pontja szerinti teljes bizonyítóerejű magánokirat. Erre figyelemmel a felperest terhelte a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján annak bizonyítási kötelezettsége, hogy adásvételi szerződést nem kívánt kötni. Az okiratot szerkesztő dr. K. M. L. ügyvéd és H. B. tanúvallomása azt erősítette meg, hogy a felperes tisztában volt azzal, adásvételi szerződést ír alá. A II. r. alperes személyes előadása során előadta tudták, hogy adásvételi szerződést kötnek, mert másként nem jutottak volna kölcsönhöz. A felperes fiának, L. M.-nak az adásvételi szerződés aláírását követően a felperes és a II. r. alperes együtt mondta el, hogy adásvétel történt. L. M. és H. B. tanúvallomásából az is megállapítható volt, hogy a felperes és a II. r. alperes végig együtt szándékegységben járt el az ügyintézés során, a felperes a II. r. alperest a közjegyzőhöz is elkísérte. Az ingatlanba az adásvételt követően az II. r. alperes L. M.-lyal együtt beköltözött és rövid ideig a felperessel éltek együtt. Vitát követően onnan a felperes távozott. A Ptk. 207. §
(6)bekezdésében megfogalmazott színlelt szerződés megállapítására akkor van lehetőség, ha az adott ügylet megkötését mindegyik fél színleli, de valójában egyik fél sem kívánja a nyilatkozataik alapján létrejövő szerződés megkötését. A részletezetteknek megfelelően a felperes és a II. r. alperes célja a kölcsön felvétele volt, és bár eredetileg a felperes nem kívánta eladni az ingatlanát és a II. r. alperes nem kívánta azt megvenni, elfogadták, hogy a kölcsönt csak ilyen módon tudják felvenni. Az a tény, hogy a felek milyen indokból kötnek szerződést, a szerződés megkötésére mi motiválja őket, az érvényesség körében jelentőséggel nem bír. A jogerős ítélet helyesen állapította azt meg, hogy a felek által aláírt adásvételi szerződéssel szemben a 2.500.000 forint vételárelőleg megfizetése a II. r. alperes részéről nem történt meg a felperes részére. Ennek ellenére a felperes azért nyilatkozott úgy, hogy ezt az összeget átvette, mert a kölcsön felvételéhez önerőt kellett igazolni. Önmagában az a tény, hogy az adásvételi szerződést a felek módosították és abban a felperes további vételárelőleg megfizetését ismerte el, bizonyítja a felperesi akaratot. A 4.130.000 forint vételárrészt a II. r. alperes teljesítette, az I. r. alperes ezt az összeget kölcsön jogcímén az adásvételi szerződésben foglaltaknak megfelelően az okiratot szerkesztő ügyvéd, dr. K. M. L. letéti számlájára utalta. A perben a felperes annak ellenére vitatta, hogy dr. K. M. L. ügyvéd a 4.130.000 forint vételárat átadta részére, hogy annak átvételét a
- április 15-én kelt teljes bizonyítóerejű magánokiratban elismerte. A II. r. alperes a
- február
- napján aláírt letéti szerződésben a letéteményes ügyvédet felhatalmazta, hogy a kölcsön összegét fizesse ki a felperes részére. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság , hogy az adott összeget dr. K. M. L. ügyvéd a letétből felvéve átadta-e a felperesnek, az adásvételi szerződés létrejötte körében értékelni nem lehet. Amennyiben a letéteményes szerződésszegése állapítható meg, úgy a felperes igényét vele szemben érvényesítheti, illetőleg a vételár egy része meg nem fizetésének nem a szerződés érvénytelensége a következménye, hanem az, hogy az elévülési időn belül a jogosult a vevővel szemben érvényesítheti ezen igényét. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes és a II. r. alperes tisztában volt azzal, hogy a felperes az ingatlan 1/1 arányú tulajdonjogát átruházza a II. r. alperesre, egybehangzó akaratuk adásvételi szerződés létrehozására irányult. Helytelenül hivatkozott a másodfokú bíróság ítéletében arra is, hogy a zálogjog mint mellékkötelezettség az érvénytelen szerződést biztosította. A zálogjog ugyanis nem az adásvételi szerződést biztosította, hanem az alperesek között létrejött életbiztosítással kombinált kölcsönszerződést. A per során nem merült fel olyan adat, mely szerint ez a szerződés érvénytelen lenne és erre a felperes sem hivatkozhatott. Az I. r. alperes joga az ingatlannyilvántartásból akkor lett volna törölhető, ha az adásvételi szerződés érvénytelensége megállapítható lett volna és az I. r. alperessel szemben a törlési per indításának feltételei fennállnak. Ezt azonban az érvénytelenség iránti kereset elutasítása folytán nem kellett vizsgálni. A Kúria mindezekre tekintettel - a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával - a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Pp. 239. §-a és 270. §-ának
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban is irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a pervesztes felperest az I. r. alperes javára a fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. Annak mértékét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdése alapján állapította meg. A felperest a fellebbezési eljárásban, a II. r. alperest a felülvizsgálati eljárásban képviselte pártfogó ügyvéd. A felperest terheli pervesztességére figyelemmel a Pp. 78.
(1)bekezdése és 87. §
(2)bekezdése alapján mindkét eljáró pártfogó ügyvéd díja. A díj összegéről és annak megfizetéséről a jogi segítségnyújtó szolgálat határoz. A felperes teljes személyes költségmentességére tekintettel a 6/1986.(VI.26) IM rendelet 14.§-a alapján a le nem rótt fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Budapest, 2014. június 24. Dr. Kollár Márta s.k. a tanács elnöke, Dr. Böröcz Ibolya s.k. előadó bíró, Dr. Puskás Péter s.k. bíró Szné A kiadmány hiteléül: tisztviselő