← Magyarország

Bfv.226/2018/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: I. Felülvizsgálatban a tény- vagy jogkérdéssel összefüggő indokolási kötelezettség kapcsán is csupán az vizsgálható, hogy a kifogásolt határozatban nyomon követhető-e a bíróság értékelő tevékenysége, annak eredménye azonban vitássá nem tehető. II. Nem feltétel a bűnszervezetben cselekvők közvetlen kapcsolata, a más cselekvések, illetve a más cselekvők kilétének konkrét ismerete. Ebből következik, hogy a bűnszervezet olyan minősége a bűnözésnek, ahol az abban résztvevők felelőssége nem korlátozódik a saját elkövetői magatartására. Abból, miszerint a szállítók az őket irányító munkaszervezőktől, és nem a migránsoktól értesültek arról, hogy hol kell őket felvenni, átvenni, illetve az osztrák határon átvíve hol kell őket kiszállítani; abból, hogy ezért anyagi ellenszolgáltatásban részesültek; valamint abból, hogy a szállítandó személyek megjelenéséből egyértelmű volt a migráns mivoltuk, a terhelt tisztában volt azzal, hogy migráns személyeket szállítanak, és azzal is, hogy e szállításra szervezetten kerül sor és ő, illetve társai is ennek a szervezett csoportnak a tevékenységében vesznek részt. Kúria végzés Az ügy száma: A határozat szintje: Bfv.II.226/2018/

  1. felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke . Krecsik Eldoróda előadó bíró . Gimesi Ágnes bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt(ek): Elsőfok: Másodfok: Harmadfok: tanácsülés
  2. június
  3. embercsempészés bűntette ... és társai Járásbíróság,
  4. július 6., nyilvános tárgyalás, 12.B.104/2014/
  5. számú ítélete éti Törvényszék,
  6. április 27., nyilvános ülés, 2.Bf.482/2016/
  7. számú ítélete - Az indítvány előterjesztője: ... VIII. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: a VIII. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az embercsempészés bűntette miatt ... és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a ... VIII. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Bajai Járásbíróság 12.B.104/2014/
  8. számú ítéletét, illetőleg a Kecskeméti Törvényszék 2.Bf.482/2016/
  9. számú ítéletét ... VIII. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] Az embercsempészés bűntette miatt ... és társai ellen indult büntetőügyben a Bajai Járásbíróság a
  10. július
  11. napján tartott nyilvános tárgyaláson meghozott és kihirdetett 12.B.104/2014/
  12. számú ítéletével ... VIII. rendű terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében [
  13. évi IV. törvény (továbbiakban: korábbi Btk.)
  14. §

(1)bekezdés b) pont,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont,
(3)bekezdés c) pont]. [2] Ezért őt - mint bűnszervezetben elkövetőt - 2 év 6 hónap fegyházbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kimondta, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A terhelttel szemben 558.619 forint összegben vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelekről, valamint a felmerült bűnügyi költség megfizetéséről. [3] A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Kecskeméti Törvényszék a
  1. április
  2. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 2.Bf.482/2016/
  3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet a VIII. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta: ... VIII. rendű terhelt cselekményeit folytatólagosan, társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettének [korábbi Btk.
  4. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont,
(3)bekezdés c) pont] minősítette. A VIII. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 évre enyhítette. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. A VIII. rendű terhelt bűnügyi költség megfizetésére történő kötelezését mellőzte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét ... VIII. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. II. 1. [4] [5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen ... VIII. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja alapján a bűnszervezetben elkövetés törvénysértő megállapítása miatt és arra hivatkozással, hogy a bíróság az indokolási kötelezettségét is megsértette [Be. 373. §
(1)bekezdés III.a) pont]. Az indítvány szerint a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapján a korábbi Btk.
  1. §
  2. pontjában rögzített bűnszervezet ismérvei maradéktalanul nem állapíthatóak meg. A 4/
  3. Büntető jogegységi határozat szerint a bűnszervezetben elkövetés megállapítható azzal szemben is, aki - eseti jelleggel - akár egyetlen cselekményt tettesként vagy részesként valósít meg, azonban ez az értelmezés álláspontja szerint sem a Btk.-ból, sem a törvény indokolásából nem volt kiolvasható, azaz a Kúria contra legem jogértelmezést hajtott végre. [6] A tényállás
  4. pontjában foglaltakkal kapcsolatban előadta, hogy három fiatalkorú állampolgár a ... Gyermekotthonból szökött meg. Onnan szállította el őket IV. rendű terhelt, majd fuvarozta tovább ... VIII. rendű terhelt. E cselekménnyel nem az ún. klasszikus embercsempészés valósult meg. Nem országhatárokon keresztül átjutott személyekről van szó, akiknek a szállítását, illetve az egyik országból a másik országba jutását egy feltételezhetően szervezett csoport oldotta meg. Ebben az esetben a már Magyarországon és „hivatalos helyen” lévő személyeket fuvaroztak az elkövetők. Erre tekintettel a tudatuknak nem kellett átfognia - még feltételezés szintjén sem, s különösen nem ítéleti bizonyosság szintjén - azt, hogy a személyek átjutása komolyabb szervezést vagy összehangolt működést követően realizálódott. [7] A védő szerint az különösebb magyarázatot nem igényel, hogy amennyiben a személy már egyébként szabályosan Magyarországon tartózkodik, akkor nem szükséges azt feltételezni, hogy illegálisan itt lévő személyről lehet szó, akit szervezett csoport segít. A védő felülvizsgálati indítványában ezt az okfejtését irányadónak tekintette a tényállás 22., 37., 40., 44.,
  5. és
  6. pontjaira is. [8] Az ítélet indokolása nem tartalmazza, hogy a VIII. rendű terhelt bűnszervezettel kapcsolatos tudattartalmára miből következtetett a bíróság. [9] A tényállás
  7. pontjában foglaltak kapcsán kifejtette, hogy gyermekotthonban lévő migránsok szállításában, illetve annak szervezésében vett részt a VIII. rendű terhelt. Ő bízta meg a szállítással XVII. rendű és XVIII. rendű terhelteket. Az ítélet nem tartalmazza, hogy e megállapításait a bíróság mely objektív bizonyítékokra alapította, és nem tartalmazza azt sem, miből vonta le a fenti következtetéseket. Ez alól kizárólag XVII. rendű terhelt vallomása képez kivételt. [10] A VIII. rendű terhelt olyan személyszállítást végző taxisokkal volt kapcsolatban, akik körében szokásos volt a személyszállítás, a fuvarok átadása. Ilyen körülmények között fel sem vetődhetett a bűnszervezet külső tárgyi megjelenésének a felismerése. [11] Erre tekintettel elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását és a jogszabályoknak megfelelő határozat hozatalát, másodlagosan a támadott ítéletek hatályon kívül helyezését és az első fokon eljárt bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.
  8. [12] A Legfőbb Ügyészség a BF.228/
  9. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. [13] Mindenek előtt utalt arra, hogy a védő az
  10. tényállási ponttal kapcsolatban a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét vitatta, ami az ügydöntő határozat megalapozatlanságának a felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadását jelenti. [14] Ugyanakkor alaptalanul állította a védő, hogy a tényállás nem alkalmas a bűnszervezetben elkövetés megállapítására, mivel a VIII. rendű terhelt tudata nem fogta át a bűnszervezet valamennyi tagját, továbbá azt, hogy hosszabb időre létrejött szerveződésben vesz részt, illetve nem volt tisztában azzal sem, hogy a bűnszervezetben közreműködő többi személy miként juttatta el a külföldi állampolgárokat Magyarország területére. [15] Az elkövető tudatának nem arra kell kiterjednie, hogy egy bűnszervezet a törvényi előfeltételek szerint létrejött, hanem arra, hogy a bűnszervezet tárgyi sajátosságai ismeretében annak működéséhez csatlakozik, illetve annak keretében cselekszik. [16] Az indokolási kötelezettség megsértése tekintetében azért nem tartotta alaposnak a védő indítványát, mert az elsőfokú ítélet hosszan (89-
  11. oldal) foglalkozik a terheltek tudattartalmával, amelynek során a VIII. rendű terhelt tekintetében is mérlegelte a rendelkezésre álló adatokat. [17] A Legfőbb Ügyészség mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a Bajai Járásbíróság 12.B.104/2014/
  12. számú ítéletét, illetőleg a Kecskeméti Törvényszék 2.Bf.482/2016/
  13. számú ítéletét ... VIII. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn.
  14. [18] A VIII. rendű terhelt és a védő a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára észrevételt nem tett. III. [19] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt - a Be.
  15. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontjában [utóbbi tekintetében a Be. 373. §
(1)bekezdés III.a) pontjában] - meghatározott okból, valamint a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében hivatalból [Be. 423. §
(4)-
(5)bekezdés] bírálta felül. [20] Ennek során a felülvizsgálati indítványt alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta.
  1. [21] A Kúria mindenek előtt utal arra, hogy a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely csak a Be.
  2. §
(1)bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapulvételével vehető igénybe. [22] A Be. 416. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja az anyagi jogszabálysértésekre alapított felülvizsgálati okokat határozza meg, míg az
(1)bekezdés c) pontja a Be. 373. §
(1)bekezdés I.
  1. b)vagy
  2. c)pontjában, illetve II-IV. pontjában pontosan meghatározott ún. abszolút eljárási szabálysértések esetén biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét. A felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [23] Emellett a rendkívüli jogorvoslatként szabályozott felülvizsgálati eljárásban a tényálláshoz kötöttség érvényesül. A felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó és a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozatban megállapított tényállás nem támadható [Be. 423. §
(1)bekezdés]. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége tehát kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [24] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [25] A Kúria az irányadó tényállás általános meghatározása körében kihangsúlyozza, hogy egyrészt a tényállás a másodfokú bíróság által tett kiegészítésekkel, helyesbítésekkel irányadó a felülvizsgálati eljárásban (EBH 2011.2385.). Másrészt a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényálláshoz tartozónak kell tekinteni a jogerős határozat indokolása bármely részében szereplő minden ténymegállapítást, amely az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélésénél jelentős (BH 2006.392.). [26] A Kúria előre bocsátja végül azt is, hogy a Be. 423. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt - a Be. 416. §
(1)bekezdés
  1. e)és
  2. f)pontjában meghatározott esetek kivételével - a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy a Kúriának a felülvizsgálati indítvány elbírálása során ugyanazt a Btk.-t kell alkalmaznia, mint amit a megtámadott határozatában a bíróság alkalmazott. 2. [27] A VIII. rendű terhelt védője kifogásolta, hogy a bíróságok megsértették az indokolási kötelezettségüket, mert nem adták megfelelő indokát annak, hogy a VIII. rendű terhelt bűnszervezettel kapcsolatos tudattartalmára miből vontak következtetést. [28] A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja, illetve a Be. 373. §
(1)bekezdés III. pont a) alpontja alapján felülvizsgálati ok és feltétlenül a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértés, ha az eljárt bíróság a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. [29] A felülvizsgálati eljárásban a tényállás megalapozottsága és a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. A felülvizsgálat során csupán az vizsgálható, hogy a megtámadott jogerős határozat indokolásában az eljárt bíróság ellenőrizhető és elégséges módon számot ad-e a tényállás megállapításához vezető, a Be. 78. §
(3)bekezdése szerinti értékelő tevékenységéről. [30] A bíróság ugyanis az indokolásban köteles számot adni döntéshozatali tevékenységéről, a felülbíráló (fellebbezés, illetve felülvizsgálat folytán eljáró) bíróság pedig ezt jogosult és köteles ellenőrizni. Ha a megtámadott határozat indokolása oly mértékben hiányos, hogy nem állapítható meg belőle, mire alapította a bíróság a döntését, akkor nyilvánvalóan meghiúsul az érdemi felülbírálat lehetősége; s ez eredményezi feltétlenül a hatályon kívül helyezést (1/
  1. BK vélemény C. pont]. [31] A jelen ügyben azonban hatályon kívül helyezést eredményező abszolút eljárási szabálysértés nem történt. Az elsőfokú bíróság tényállást állapított meg, amit a másodfokú bíróság helyesbített, illetve kiegészített, és mindkét bíróság ellenőrizhető módon rögzítette a tényállás megállapításhoz, helyesbítéséhez, illetve kiegészítéséhez, valamint az általa alkalmazott anyagi és eljárásjogi szabályhoz vezető indokait, következtetéseit, álláspontját. [32] A Kúria kiemeli, hogy mind az elsőfokú bíróság, mind a másodfokú bíróság egyértelmű és pontos indokát adta annak, hogy az irányadó tényállás alapján miért tartotta törvényesnek a VIII. rendű terhelt terhére megállapított cselekmény vonatkozásában a bűnszervezetben elkövetés megállapítását, és annak is, hogy a tudata átfogta, bűnszervezetben hajtja végre a vádbeli cselekményeket. [33] Amint arra átiratában a Legfőbb Ügyészség is helyesen hivatkozott, az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában, a
  2. oldaltól a
  3. oldalig terjedően foglalkozott a terheltek tudattartalmával. A másodfokú bíróság egyrészről megállapította, hogy az elsőfokú bíróság rendkívüli alapossággal és részletességgel fejtette ki, hogy jelen ügyben melyek voltak azok a bűnszervezetre utaló jelek, amelyek alapján mindegyik terhelt, így a VIII. rendű terhelt is, tisztában volt azzal, hogy migránsok szállításáról van szó, amely szállításra bűnszervezet jött létre. Másrészről a másodfokú bíróság maga is újraértékelte az e körben jelentős körülményeket (ítélete indokolásának
  4. oldal második bekezdésétől a
  5. oldal második bekezdéséig). [34] A másodfokú ítélet indokolása szerint a jelen ügyben egy rendkívül jól felépített és feladatmegosztáson alapuló szervezet jött létre. Az elsőfokú bíróság részletesen kifejtette, hogy ez a bűnszervezet hogyan épült fel, mely terheltek alkották a főszervezői kört, kik voltak a munkaszervezők, illetve mely terheltek töltöttek be kizárólag szállítói feladatokat. A másodfokú bíróság ennek kapcsán utalt arra, hogy mindegyik esetben konkrétan meghatározták a megbízók, hogy hol kell majd felvenni a migránsokat, majd hol kell őket kiszállítani az autóból, ami már önmagában nagyfokú szervezettséget igényel. [35] A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a szállítók nem a migránsokkal folytatott beszélgetések során tudták meg, hová kell majd őket szállítani, hanem ezt a megbízóik közölték velük minden egyes alkalommal. A migránsokat több esetben Ausztriába, illetve Olaszországba kellett meghatározott helyre szállítani, ami ugyancsak a szervezettségre utal. [36] A terheltek által szállított migránsokról egyértelműen meg lehetett állapítani, hogy olyan országokból származtak, amelyek több ezer kilométerre fekszenek Magyarországtól. A bűnszervezetre utalt továbbá a végrehajtott cselekmények és a szállított személyek rendkívül nagy száma, az ellenszolgáltatás fejében történő szállítás, a konkrét telefonos utasítások alapján történő cselekvés, valamint a tárgyi feltételek biztosítása. [37] Amint azt a másodfokú ítélet indokolása - helyesen - tartalmazza, mindegyik terhelt tisztában volt azzal, hogy az elkövetésben legalább három személy vesz részt, ez a tényállás valamennyi pontjából megállapítható. [38] A másodfokú bíróság kifogástalan indokát adta annak is, hogy a migránsok több ország határán léptek át illegálisan különböző személyek közreműködésével. A migránsok összegyűjtése, majd továbbutaztatása fogalmilag és a valóságban is szervezett tevékenységet feltételez. [39] Itt utal a Kúria kiemelten az elsőfokú bíróság indokolásának arra a megállapítására, hogy ... VIII. rendű terhelt még azt követően szervezett be a szállításra más (XVII. rendű és XVIII. rendű) terhelteket, hogy
  6. július 5-én (
  7. tényállási pont) őt elfogták Ausztriában. Utána ugyan elengedték, de már teljes bizonyossággal tudta, milyen munkára kérik őt fel. Ennek ellenére
  8. július 13-án ő szervezte meg két afgán migráns Ausztriába szállítását (
  9. tényállási pont). [40] Az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozó felülvizsgálati indítványra tekintettel rámutat továbbá a Kúria arra, hogy - a felülvizsgálat során - a tény- vagy jogkérdéssel összefüggő indokolási kötelezettség kapcsán is csupán az vizsgálható, hogy a kifogásolt határozatban nyomon követhető-e a bíróság értékelő tevékenysége, annak eredménye azonban vitássá nem tehető. Ez pedig a Be.
  10. §
(1)bekezdés III. pontja által meghatározott körben a másodfokú ítélet esetében a szükséges és elégséges mértéket meghaladó módon megtörtént. [41] A Kúria mindezek alapján a VIII. rendű terhelt védőjének az indokolási kötelezettség megsértésére alapozott felülvizsgálati indítványát nem találta alaposnak. 3. [42] ... VIII. rendű terhelt védője indítványában felülvizsgálati okként a Be. 416. §
(1)bekezdés
  1. b)pontjára is hivatkozott. [43] A
  2. b)pont értelmében a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. [44] Felülvizsgálati indítványában a védő ilyen anyagi jogi szabálysértésre hivatkozott, amikor azt állította, hogy az eljárt bíróság törvénysértő módon minősítette a VIII. rendű terhelt cselekményeit bűnszervezetben elkövetettnek. [45] A Kúria a büntető anyagi jogszabálysértésre alapított felülvizsgálati indítványt az alábbi okokból nem találta alaposnak. 3.1. [46] A korábbi Btk. 137. § 8. pontja [és azzal egyezően a jelenleg hatályos 2012. évi C. törvény - Btk. - 459. §
(1)bekezdés
  1. pontja] szerint a „bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése”. [47] Az anyagi jogi meghatározásból kitűnik, hogy a bűnszervezet egy jogi műfogalom pontosan körülírt, meghatározott ismérvekkel. [48] A Kúria a 4/
  2. Büntető jogegységi határozatában megállapította: a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések akkor alkalmazhatóak, ha az elkövető tudata a bűnszervezet fogalmi meghatározásának tárgyi ismérveit átfogja. Ezek a tárgyi ismérvek pedig a hosszabb időtartam, a szervezettség, és az összehangoltság. [49] A hivatkozott 4/
  3. BJE jogegységi határozat ugyanakkor egyértelmű értelmezést ad az alanyi bűnösség és a tárgyi ismérvek közötti kapcsolatra, viszonyra is. Ennek az a lényege, hogy elsődlegesen mindig az adott, konkrét bűncselekmény elkövetését kell vizsgálni, bizonyítani, mivel ebben áll a vád tárgyi és alanyi meghatározottsága. Ezt követően a bűncselekmény megvalósulását, mint tárgyi körülményt kell elhelyezni egy másik tárgyi körülmény, a bűnszervezet körébe. Ezután vizsgálandó alanyi oldalon, hogy ha az elkövetési magatartás a bűnszervezet keretén belüli, akkor ezt az elkövető felismerte-e. [50] Lehetséges, hogy az elkövetés még a bűnszervezeten kívül kezdődik és az elkövetőben csak később (közben) tudatosul, hogy bűnszervezeten belül cselekszik, ám ez után is bent marad (folytatja, vagy megismétli az elkövetést). Történhet úgy is, hogy már bűnszervezeten belül kezdődik az elkövetés, és az elkövető eleve tudja, hogy bűnszervezet keretei között hajtja végre feladatait. 3.
  4. [51] A Kúria az eljárt bíróságokkal egyezően azt állapította meg, hogy ... VIII. rendű terhelt jelen ügyben tisztában volt azzal, hogy cselekménye nem elszigetelt magatartás, hanem egy kiépített elosztó mechanizmushoz kapcsolódik. [52] A felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó tényállás szerint ... I. rendű terhelt ... II. rendű terhelttel részesei voltak egy embercsempész hálózatnak. A magyarországi csoport - amelynek ... I. rendű terhelt és ... II. rendű terhelt a tagja volt - ismeretlen forrásból jutott pénzhez ahhoz, hogy az embercsempészésben résztvevő személyek költségeit fizessék, és ezen felül a munkájukért díjazásban részesítsék őket. [53] A ... I. rendű terheltet is magába foglaló csoport elsősorban IV. rendű terhelt és ... V. rendű terheltekkel állt kapcsolatban, akik hosszabb időn keresztül (2012 februárjától novemberéig) vállalkoztak az I. rendű terhelt és ismeretlen társai megbízása alapján az illegális migránsok szállítására. A szállítást többször másokkal - így ... VIII. rendű terhelttel - végeztették el. [54] A jogerős ítéleti tényállás szerint ... I. rendű és ... II. rendű terhelt 13 társukkal - s közöttük ... VIII. rendű terhelttel annak ismeretében szervezték, illetve hajtották végre az embercsempészéseket, hogy egy erre a célra huzamosabb időre szervezett, legalább három elkövető által alkotott bűnözői csoport részei. Tudatuk a társuk tevékenységének legalább részbeni ismeretében átfogta azt a körülményt, hogy az egyes szállítások megrendelése, megszervezése, a feladatok elosztása, az egymásra épülő végrehajtási fázisok összehangolása, a végrehajtásért kapott pénz biztosítása, szétosztása több személy összehangolt együttműködését igényli. [55] Az I. rendű terheltet magába foglaló csoport - a
  5. tényállási pont szerint - megbízást adott IV. rendű terheltnek arra, hogy a ... lévő gyermekotthonból szállítson város 1-be három migráns afgán állampolgárt, akik a gyermekotthonból megszöktek, és akiknek a Magyarországról történő tovább utazásra nem volt engedélyük. A IV. rendű terhelt a fuvart teljesítette. Város 1-ben az Ausztriába történő tovább szállítás érdekében átadta a migránsokat ... VIII. rendű terheltnek, aki tudta, hogy az általa szállított személyek migránsok, és Magyarország elhagyására nincs engedélyük. Ennek ellenére a megbízást teljesítette, és a személyeket Ausztriába vitte, amiért a VIII. rendű terhelt a IV. rendű terhelttől 300 €-t kapott. [56] ... VIII. rendű terhelt ugyancsak Ausztriába fuvarozta a 22., 37., 40.,
  6. és
  7. tényállási pontokban megjelölt migránsokat. A
  8. tényállási pontban írt embercsempészés közben - melyre
  9. július 5-én került sor - a VIII. rendű terheltet tetten érték, ám őt az intézkedő rendőrök elengedték. A VIII. rendű terhelt ezt követően néhány nappal,
  10. július 13-án szervezte meg újabb két afgán állampolgár Ausztriába szállítását, amelyre neki a IV. rendű és az V. rendű terheltek adtak megbízást (
  11. tényállási pont). A VIII. rendű terhelt pedig XVII. rendű és XVIII. rendű terhelteket bízta meg a feladattal. [57] A 22., 37., 40., 42., és
  12. tényállási pontokban foglalt eseményeknél a VIII. rendű terhelt a szállítás lebonyolításáért alkalmanként ugyancsak 300 €-t, a
  13. pontban foglalt cselekménynél 100 €-t kapott a költségei fedezésére, illetve díjazásként a megbízójától. [58] A másodfokú bíróság az ismertetett, részben pontosított és kiegészített tényállást teljes mértékben megalapozottnak értékelte (másodfokú ítélet
  14. oldal
  15. bekezdés). [59] A Kúria mindezek alapján az eljárt bíróságokkal egyezően megállapította, hogy ... VIII. rendű terhelt jelen ügyben tisztában volt azzal, hogy magatartása nem elszigetelt megbízás volt, hanem ismétlődően egy kiépített elosztó mechanizmushoz kapcsolódott. Embercsempészés esetében pedig az ilyen mechanizmus értelemszerűen - nem lehet más, mint bűnszervezet. 3.
  16. [60] A bűnszervezet létének megállapítása körében annak van jelentősége, hogy a bűnszervezet milyen hosszan tevékenykedik, nem pedig annak, hogy ki mennyi ideig vesz abban részt. Jelen ügyben ugyanakkor megállapítható, hogy a terheltek kapcsolódása nem csupán alkalmi volt. Ahogy azt a jogerős ítélet tényállása, illetve az elsőfokú ítélet indokolása tartalmazza: az embercsempészéssel összefüggő cselekmények két magyarországi szervezőhöz kötődtek: egyrészt ... I. rendű és ... II. rendű terhelthez, másrészt ... III. rendű terhelthez. Amellett, hogy ezek a körök együtt is működtek, megvoltak a maguk közvetlen magyarországi segítői, akik abban a helyzetben voltak, hogy a foglalkozásuk, munkahelyi kapcsolataik alapján tudtak szervezni olyan személyeket, akik végrehajtották a szállítást. [61] Az elsőfokú ítélet indokolása tényként állapította meg, hogy IV. rendű és ... V. rendű terheltek a taxis kollégák közül szerveztek be szállítókat, így ... VI. rendű terheltet, a felülvizsgálati indítvánnyal érintett ... VIII. rendű terheltet, ... IX. rendű terheltet, ... X. rendű terheltet, ... XVI. rendű terheltet, és ... XIX. rendű terheltet. [62] Az elsőfokú bíróság határozata afféle alszervezőként jelölte meg ... VIII. rendű terheltet, aki ugyancsak szervezett be maga helyett embereket szállításra (XVII. rendű és XVIII. rendű terheltet). [63] Abból, hogy a szállítók - s közöttük a VIII. rendű terhelt - az őket irányító munkaszervezőktől, és nem a migránsoktól értesültek arról, hogy hol kell őket felvenni, átvenni, illetve az osztrák határon átvitel után hol kell őket kiszállítani; abból, hogy ezért anyagi ellenszolgáltatásban részesültek; és abból, hogy a szállítandó személyek megjelenéséből egyértelmű volt a migráns mivoltuk, a VIII. rendű terhelt - mint szállító - tisztában volt azzal, hogy migráns személyeket szállítanak. Tudata átfogta azt is, hogy e szállításra szervezetten kerül sor. Tudta, hogy ennek a szervezett csoportnak a tevékenységében vesz részt (elsőfokú ítélet
  17. oldal utolsó bekezdés, másodfokú ítélet
  18. oldal
  19. bekezdés). Mindezt a mintegy nyolc cselekményben való részvétel számadata önmagában alátámasztja. Emellett a cselekmény végrehajtásának módja sem hagy kétséget afelől, hogy a VIII. rendű terhelt tudata kiterjedt a többes elkövetésre. Ebből pedig egyértelműen következik, hogy a VIII. rendű terhelt tisztában volt azzal, hogy az ő szervező, illetve végrehajtói tevékenységét további szervezést igénylő feladatok végrehajtása, megvalósulása előzte meg, illetve követte. [64] Önmagában abból, hogy az egyes elkövetők (s közöttük a VIII. rendű terhelt) magatartása feltételezte mások szükségszerű közreműködését, már következtetést lehet levonni arra, hogy a VIII. rendű terhelt felismerte a bűnszervezetben elkövetést. Ez az elkövetés hosszabb időre volt szervezve, és ténylegesen is hosszú időn át végezték. Emellett a bűnszervezet összehangoltan működött (ami nem más, mint a benne cselekvő személyek egymást erősítő hatása). A résztvevők mindemellett személyesen is ismerték egymást és tudtak egymás tevékenységéről. [65] Megjegyzi a Kúria, hogy a bűnszervezet jellemzőinek - ideértve a hosszabb időre szervezettséget is - nem a bűnszervezethez csatlakozó elkövető, hanem a bűnszervezet oldalán kell fennállnia, következésképpen egy már működő bűnszervezethez eseti jelleggel, egyetlen cselekményben való részvétellel is lehetséges kapcsolódni (EBH 2005.1288.). [66] Ugyanakkor nem feltétel a bűnszervezetben cselekvők közvetlen kapcsolata, a más cselekvések, illetve a más cselekvők kilétének konkrét ismerete. Ebből következik, hogy a bűnszervezet olyan minősége a bűnözésnek, ahol az abban résztvevők felelőssége nem korlátozódik a saját elkövetői magatartásukra. [67] A hivatkozott 4/
  20. Büntető jogegységi határozat I. pontja a bűnszervezetben elkövetést nem csak tettesi (társtettesi) elkövetés alapján látja megállapíthatónak. Nincs akadálya a bűnszervezetben elkövetés megállapításának részesi közreműködés alapján sem, bár e fordulat alkalmazására a VIII. rendű terheltet érintően nem került sor. [68] Jelen ügyben tehát ... VIII. rendű terhelt esetében a bűnszervezet valamennyi, a törvényben megkívánt fogalmi eleme kétséget kizáróan megállapítható. [69] Az ügyben eljárt első- és másodfokú bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül, törvényesen állapította meg, hogy ... VIII. rendű terhelt a terhére rótt bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
  21. [70] A Be.
  22. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében a jogerős ítéletben kiszabott büntetés revíziójára csak akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására. [71] Miután az elbírált cselekmények minősítése törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta (EBH 2011.2387.). [72] Mindezekre figyelemmel - s miután nem észlelt egyéb olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat - a Be.
  1. §-a alapján - ... VIII. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [73] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
  2. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
  1. e)vagy
  2. g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Lévai Viktória tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.