A határozat elvi tartalma: Álképviselettel okozott kár megtérítése. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.086/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Mészáros Mátyás a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: A felperes képviselője: Gelesits és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Gelesits Tibor ügyvéd) Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Gáspár Sándor pártfogó ügyvéd A per tárgya: Kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Zalaegerszegi Törvényszék 3.Pf.20.907/2016/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Nagykanizsai Járásbíróság 1.P.20.660/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja azzal a pontosítással, hogy az alperes képviseletében eljárt pártfogó ügyvéd első- és másodfokú eljárásban felmerült díját az állam viseli. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 63.500 (hatvanháromezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az alperes képviseletében eljárt pártfogó ügyvéd felülvizsgálati eljárásban felmerült díját és az 537.700 (ötszázharminchétezerhétszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes és a .. között
- november 21-én létrejött szerződés alapján a felperes bérelte a .. szám alatti épületet és a hozzá tartozó udvar ingatlant havi 400.000 forint + áfa bérleti díj ellenében. A .. és a .. között
- június 12-én létrejött engedményezés és faktorálási szerződés megnevezésű, a felperesnek is megküldött okirat alapján a továbbiakban a bérbeadó a .. volt és a felperesnek a változatlan összegű bérleti díjat, a felek megállapodása szerint az engedményező .. részéről kiállított számla alapján kellett megfizetni. Ezt követően az alperes, mint a .. ügyvezetője a cég nevében folyamatosan kiállította a bérleti díjról a számlákat, és a díjat az engedményezésnek megfelelően a felperes a ..-nek utalta át. A Zala Megyei Bíróság a
- március 21-én kelt, 2.Fpk.20-09-020332/
- számú végzésével a .. felszámolását rendelte el, majd a Kft. felszámolással
- január 21-én megszűnt. Az alperes a felszámolási eljárás elrendelését követően és a felszámolás során a cég megszűnését követően is folyamatosan számlázott a felperes felé, a felperes pedig a .. felé utalta a bérleti díjakat. A felperes könyvvizsgálója önellenőrzés során észlelte, hogy a felperes az alperes által kiállított számlák alapján visszaigényelte az általános forgalmi adót, amelyre tekintettel összesen 5.376.605 forint összegű befizetési kötelezettsége keletkezett. Az alperessel szemben indult büntető eljárásban a Szombathelyi Járási Ügyészség B.1824/2014/
- számú határozatával az alperest folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt megrovásban részesítette. Az alperes az eljárás során beismerő vallomást tett. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes keresetében 5.376.605 forint kárának és megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes a elutasítását kérte. Védekezése szerint az igény nem vele, ..-vel szemben érvényesíthető, amennyiben, mint magán felel, a kár megosztásának van helye. kamatai kereset hanem a személy Az első- és másodfokú ítélet [3] Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest a felperes részére 5.376.605 forint és annak
- április 8-ától járó törvényes mértékű kamata, valamint perköltség megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság indokolásának releváns tartalma szerint az engedményezésről történt értesítést követően a felperes folyamatosan a .. felé teljesítette a bérleti díj fizetését, az alperes pedig tudva, hogy a ..-vel szemben felszámolási eljárás indult, nem csupán hamis okiratot állított ki, hanem folyamatosan tévedésben tartotta a felperest és a ..-t is, mindemellett visszaigényelte az adóhatóságtól az általános forgalmi adót. Az elsőfokú bíróság nem fogadta el az alperes azon védekezését, hogy a felperes a követelését a ..-vel szemben érvényesíthetné. Megállapítása szerint a cég megszűnt, továbbá az alperes a cég felszámolásának elrendelése, majd megszűnése után a társaság nevében kiállított számlákkal okozott kárért a saját személyében felel, a számlák kiállításával bűnösségét pedig elismerte. A felperes a szabályszerűen kiállított számlák alapján teljesített, a fokozottabb körültekintés elmulasztása miatt a kármegosztásnak nincs helye. [4] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és az alperest a felperes részére perköltség megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntésével mindenben egyetértett, ezért az elsőfokú ítéletet helyes indokainál fogva a Pp.
- §
(2)bekezdése és 254. §
(3)bekezdése alapján hagyta helyben. Kiemelte, hogy az elsőfokú eljárásban lefolytatott bizonyítás, a beszerzett büntető ügy iratai és a felszámolási ügyiratok alapján egyértelműen megállapítható volt az alperes kártérítési felelőssége. Egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával abban is, hogy a kármegosztás alkalmazásának nem volt helye. Rámutatott arra, hogy az alperes által képviselt .. és a felperes között évek óta fennálló tartós jogviszonyban nyilvánvalóan nem volt elvárható a felperestől, hogy minden egyes számla teljesítése előtt megbizonyosodjon az alperes által képviselt cég létezéséről. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [5] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint az alperes úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, és a felszámolás alatti tevékenysége során álképviselőként, megbízás nélküli ügyvivőként képviselte a kft-t, e tevékenységéért kizárólag a képviselt céggel szemben tartozott elszámolással, a felperes igényt vele szemben alappal nem érvényesíthet. A felperes nem győződött meg a nyilvános cégnyilvántartásból a felszámolásról és nem jelentette be hitelezői igényét, a kár elhárítása, illetve csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. A felperes „mulasztása miatt jogvesztés következett be a követelés érvényesítése során", ezért a Ptk. 339. §-a alapján kártérítési igényt az alperessel, mint a kft. ügyvezetőjével szemben nem érvényesíthet. [6] A felperes tartalmilag a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben írt indokok alapján nem sértett jogszabályt. [8] Alaptalanul állította az alperes - tartalmilag - a perbeli legitimációjának hiányát. Még ha a felszámolási eljárás megindítását követően a felszámolási eljárás eredményeként a cég megszűnéséig a kiállított számlák tekintetében az alperes álképviselőnek is lenne tekinthető, a Ptk. 221. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes kárának a szerződés megkötéséből (a számlák kiállításából) eredő kárát megtéríteni. [9] Helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy az alperes téves álláspontjával szemben nem róható a Ptk. 340. §
(1)bekezdése alapján a kármegosztást megalapozó mulasztásként a felperes terhére az, hogy a bérleti jogviszonyban a rendszeresen kiállított számlák teljesítését megelőzően, erre utaló információ hiányában, nem ellenőrizte a cégnyilvántartásban a bérbeadó, illetve az alperes által képviselt cég létezését. [10] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [11] A másodfokú bíróság az alperes képviseletében eljárt pártfogó ügyvéd díjának viseléséről az alperes pervesztességére tekintettel úgy rendelkezett, hogy a pártfogó ügyvéd első- és másodfokú eljárásban felmerült díját a felperes nem köteles viselni. A Pp. 87. §
(2)bekezdése értelmében a bíróság a perköltség viseléséről szóló határozatában - a díj összegének megállapítása nélkül, a perköltségviselés arányának meghatározásával - megállapítja, hogy a pártfogó ügyvédi díj viselésére ki köteles. E rendelkezésnek megfelelően pontosította a Kúria a jogerős ítéletnek a pártfogó ügyvédi díj viseléséről szóló rendelkezését. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [12] Ptk. 221. §, 339. § Záró rész [13] A Kúria az eredménytelen felülvizsgálattal élő alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései, valamint a 4/A. §
(1)bekezdése szerint megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [14] A Kúria a Pp. 87. §
(2)bekezdése alapján rendelkezett az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperes pártfogó ügyvédi képviseletével a felülvizsgálati eljárásban felmerült díj, valamint a felperes személyes költségmentességére tekintettel a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték állam által való viseléséről. Budapest,
- május
- Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő