Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.515/2006/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Hargitai László ügyvéd által képviselt I. rendű, dr. GraflFülöp Gyöngyi ügyvéd által képviselt II. rendű felperesnek dr. Kristóf Tibor ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- november
- napján kelt 16.G.41.031/2005/
- számú ítélete ellen a II. rendű felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi a II. rendű felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 100.000 (Egyszázezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperesek
- december 9-én belföldi és nemzetközi keret szállítmánybiztosítási szerződést kötöttek, a II. rendű felperes közúton, illetve légi úton ...-...
- május 26-i módosítást követően -, ...-... viszonylatban is szállított számítástechnikai eszközeire, a biztosítási összeget 2,5 milliárd forintban, az önrészesedést káreseményenként minimum 100 ezer forintban határozták meg. A II. rendű felperes megbízóként, az alperes megbízottként
- július 1-jén hatályba lépő, határozatlan időre szóló együttműködési megállapodást kötött, melyben a megbízott vállalta a megbízó szállítmányozás területén belül export és import gyűjtőforgalmakban, raktározásnál, vámkezelésnél, belföldi fuvarozásban, valamint komplett közúti kocsirakományú küldemények forgalmában jelentkező szolgáltatási igényei magas színvonalon, versenyképes árszinten való kielégítését azzal, hogy a megbízó küldeményeit megkülönböztetett figyelemmel kezeli, illetve kezelteti belföldi és külföldi partnereinél egyaránt. A megállapodásban - többek között - rögzítették, hogy a megbízott az ügyleteit a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítő 12/
- számában megjelent Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek és a mindenkor érvényes Üzleti Feltételei alapján végzi, a nem szabályozott esetekben pedig a Ptk. előírásai érvényesek. A szerződés
- számú mellékletében rögzítették, hogy a ...-ból a megbízó értesítése alapján az alperes partnere, a ... tételesen felveszi az árut, beszállítja a raktárába, ismételt áruellenőrzést végez, majd gondoskodik az áru gazdaságos és biztonságos berakásáról az alperes által állított fuvareszközbe. Az alperes díjazását a szerződés
- számú melléklete tartalmazta. A ..., .... címéről
- december 9-én ismeretlen tettesek eltulajdonították a
- számú teherpótkocsit rakománnyal együtt. Másnap a pótkocsit üres állapotban megtalálták, a hiányzó rakományból 302 doboz számítógép, monitor és tartozék a II. rendű felperesé volt. A ... feljelentése alapján indult nyomozati eljárás eredményre nem vezetett. A II. rendű felperes
- december 10-én levélben,
- december 12-én kárbejelentő nyomtatvány kitöltésével a fenti káreseményhez kapcsolódó kárát az I. rendű felperesnek bejelentette. A II. rendű felperes
- december 31-i levelében 160.112 USD kárösszeg megfizetésére szólította fel az alperest, aki
- január 6-i válaszlevelében közölte, hogy nem szegett szerződést, vétkesség nem terheli, az áru elveszéséért a ... cég felelős, akit a kárösszeg megtérítésére felhívott. A II. rendű felperes válaszlevelében megerősítette, hogy kárigényét, függetlenül attól, hogy azt szállítmánybiztosítója felé bejelentette, fenntartja a ... magyar, illetve külföldi cége felé, és a levelében részletezettek szerinti dokumentumokat kérte,
- január 20-i levelében pedig a
- január 16-án megérkezett dokumentumokat magyar fordítással kérte megküldeni. Az alperes
- január 29-i válaszlevelében változatlanul arra hivatkozott, hogy a külföldi szállítmányozó partner a felelős, mely a ...-i belföldi fuvarozást végezte, felelőssége azonban a CMR Egyezmény szerint korlátozott. Kérte a II. rendű felperes tájékoztatását, hogy a szállítmánybiztosítás igénybevételével történt megtérítési eljárásról értesítse, mert igényérvényesítési tevékenységét szállítmányozó partnere felé ennek függvényében folytatja, illetve zárja le. a A II. rendű felperes
- február 4-i válaszlevelében ismételten a teljes kárösszeg megtérítésére szólította fel az alperest, és a korábbi levelében kért dokumentumok megküldésére.
- május 17-i levelében a II. rendű felperes jelezte az alperes felé, hogy a biztosító a kárigényét elutasította, szüksége van a nyomozást lezáró rendőrségi határozatra, továbbá közölte, hogy továbbra is teljes mértékben felelősnek tartja a bekövetkezett kárért az alperest, tekintve, hogy az áru a kezelésében volt a káresemény időpontjában.
- május 20-án az alperes közölte, hogy kétszer megsürgette a nyomozást lezáró határozat megküldését, majd
- augusztus 30-án megküldte a II. rendű felperesnek a Holland Szállítmányozási Szövetség Általános Feltételeit (továbbiakban: FENEX), utalva a szállítmányozó felelősségének e szerinti korlátozására. A peres felek ezt követő levelezése szerint az alperes a kárösszeg megfizetésétől továbbra is elzárkózott, kárfelelőssége hiányára hivatkozva, jelezve, hogy a külföldi szállítmányozóval szemben - a már megküldött fizetési felszólításokon túl igényérvényesítéssel lép fel a II. rendű felperes utasítása alapján, annak költségére és kockázatára. Jelezte azt is, hogy a FENEX alapján a holland szállítmányozóval szemben 7.500 SDR kárösszeg érvényesíthető. Ennek kifizetésére a II. rendű felperes igényt tartott. Időközben,
- október 11-én a felperesek egyezséget kötöttek, az I. rendű felperes a kárösszeg 70 %-ának, 25.926.023 forintnak a megfizetését vállalta, ezzel a II. rendű felperes ekörbeni követelése kielégítést nyert, és az egyezség szerint tudomásul vette, hogy a kifizetett kárösszeg tekintetében a felperes a Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint törvényi engedményes. Az I. rendű felperes - hivatkozva a fenti egyezség szerinti kárösszeg kifizetésére törvényi engedményesként
- június 23-án beérkezett kereseti kérelmet terjesztett elő az alperessel szemben 200.000 forint kárösszeg megfizetésére a Ptk.
- §-a,
- §
(1)bekezdése és 516. §
(2)bekezdése alapján. Az eljárás során kereseti kérelmét felemelte az általa kifizetett 25.926.023 forint kárösszegre. A II. rendű felperes, figyelemmel arra, hogy az alperes 7.500 SDR forintellenértékét a részére kifizette, 10.599.742 forint kárösszeg és annak
- december 9-től a kifizetésig járó, a Ptk. szerinti törvényes késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Kereseti kérelmében arra hivatkozott, hogy a Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek (továbbiakban: MÁSZF) nem alkalmazandó, ugyanis az nem vált az alperessel kötött szerződés részévé, utóbbi bizonyítása a Ptk. 209/D. §-a alapján az alperest terhelte. Ebből következően az alperes a Ptk.
- §
(2)bekezdése szerint az általa igénybe vett szállítmányozóért közvetlenül felel, úgy, mintha maga járt volna el. A MÁSZF mellett a FENEX sem vált a felperes és az alperes közötti jogviszony részévé, ettől függetlenül utalt a FENEX
- pontjára, mely szerint a tájékoztatási és okmányszolgáltatási kötelezettség elmulasztása - a Ptk. szabályaival azonos módon - súlyos szerződésszegésnek minősül. Emellett a FENEX szerint is a súlyos gondatlanság a felelősség mindennemű korlátozását kizárja, ugyanúgy, mint a CMR Egyezmény. Álláspontja szerint az alperes eljárása sértette a Ptk.
- §
(1)bekezdésében, 515. §
(1),
(2)bekezdésében, 517. §
(1)bekezdésében, 509. §
(2)bekezdésében és a 477. §
(1),
(2)bekezdésében foglaltakat; az alperes azért felel, mert tájékoztatási kötelezettségét megszegte, a tényállást eltitkolta és ezáltal a II. rendű felperesi igényérvényesítés felőli megalapozott döntést lehetetlenné tette. Az alperes érdemi ellenkérelmében jogalap hiányában a keresetek elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a MÁSZF a II. rendű felperessel kötött szerződés részévé vált, és annak
- §
- pontja szerint nem felel az általa igénybe vett szállítmányozó károkozásáért, vele szemben a felperesek a ...-i alszállítmányozó tevékenységi körében bekövetkezett áruelveszés miatt jogszerűen igényt nem érvényesíthetnek. Hivatkozott arra, hogy a FENEX értelmében a ...-i szállítmányozó kárfelelőssége korlátozott 7.500 SDR mértékben. A II. rendű felperes rendelkezésére bocsátotta
- december 3-án a FENEX példányát, és kérésére a holland alszállítmányozó felelősségére irányadó elévülési időt is meghosszabbította
- december 3-ig. A felperesek a jogszabályi háttér ismeretében döntöttek úgy, hogy a ...-i alszállítmányozó elleni perindítást mellőzik. Álláspontja szerint az alszállítmányozó kiválasztása során megfelelő körültekintéssel járt el, az alperes világszerte ismert és üzleti elismertségnek örvendő szállítmányozói csoport, a ... cégcsoport tagja, és annak ...-i vállalatát, a ...-t választotta alszállítmányozónak. A felperesekkel folytatott levelezésből kitűnően együttműködött a kárügy rendezésében, tájékoztatási és okiratküldési kötelezettségének megfelelően eleget tett. Az elsőfokú bíróság
- november
- napján kelt 16.G.41.031/2005/
- számú ítéletével a felperesek keresetét elutasította, és kötelezte az I. rendű felperest, hogy 1.173.336 forintot, a II. rendű felperest, hogy 621.590 forintot 15 napon belül fizessen meg az alperesnek perköltségként. Ítélete indokolásában megállapította, hogy az alperes és a II. rendű felperes között a Ptk.
- §-a szerinti szállítmányozási, a felperesek között a Ptk.
- §-a szerinti vagyonbiztosítási szerződés jött létre, melynek alapján történő teljesítés okán az I. rendű felperes a Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint az alperessel szemben törvényi engedményesként léphetett fel. A felperesek keresetének elbírálása során azt vizsgálta, hogy az alperes kárért felelős személynek minősül-e, és kárfelelősség terheli-e. Megállapította, hogy a küldeményben a kár nem vitatottan akkor következett be, amikor az a ... birtokában volt. Utóbbi a küldeményt maga fuvarozta, így a küldeményben bekövetkezett kárért a Ptk. 520. §
(2)bekezdés
- a)pontja szerint fuvarozó módjára felel, és tekintve, hogy a Ptk. 501. § a-
- e)pontjaiban foglalt mentesítő körülmények nem állnak fenn, felel a küldemény teljes elveszéséből eredő kárért. A ... az alperes által igénybe vett szállítmányozó, annak tevékenységéért azonban az alperes nem felel. A szállítmányozási szerződésben kikötötték a MÁFSZ alkalmazását és annak 9. §
(1)bekezdése szerint az alperes az általa igénybe vett közvetett szállítmányozó tevékenységért nem felel, kivéve, ha annak kiválasztásánál nem az elvárható gondossággal járt el. A ... a nemzetközileg ismert ... csoport ...-i vállalata, akit az I. rendű felperes is a „világ egyik legjobb speditőrének" nevezett, így őt az alperes kellő alappal választhatta ki, mint szakértelemmel rendelkező más szállítmányozót. Emellett a szállítmányozási szerződés
- számú melléklete is tartalmazza, hogy a ... Logisztikai Központból a raktárba szállítást a ... fogja végezni, és ezt a II. rendű felperes nem kifogásolta. Fentieken túl a rakomány eltulajdonítása önmagában nem bizonyítja az alperes jogellenes eljárását, azt, hogy nem kellő szakértelemmel rendelkező szállítmányozót választott volna, illetőleg a szállítmányozó utasításokkal történő ellátása, ellenőrzése terén mulasztás terhelné. A Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint az alperes köteles volt a ... B.V.-vel szembeni II. rendű felperesi igény érvényesítésére, ennek elmulasztása kárfelelősséget eredményez. A küldemény elveszéséért felelősséggel tartozó ... a tevékenységét Hollandiában végzi, így arra a FENEX az irányadó, melynek
- cikke
- pontja szerint a szállítmányozó felelőssége 7.500 SDR-re van korlátozva eseményenként. Ezen összegnek megfelelő forintellenértéket az alperes érvényesítette a ...-vel szemben és azt a II. rendű felperesnek meg is fizette. Az alperes ezt meghaladó igényérvényesítésre a II. rendű felperestől kifejezett megbízói utasítást nem kapott, így bizonytalan kimenetelű, külföldi pereskedésre külön felhívás és a költségek előlegezése hiányában nem volt köteles. Mindezért az alperest a Ptk.
- §
(1)bekezdése szerinti igényérvényesítési kötelezettség megszegése nem terheli. Emellett az alperes a tájékoztatási kötelezettségének is eleget tett; rendelkezésre bocsátotta azokat az adatokat, amelyek alapján az I. rendű felperes a biztosítási esemény bekövetkeztét, a biztosítási összeget meg tudta állapítani, és a II. rendű felperest részletesen tájékoztatta a ...-vel szembeni igényérvényesítés lehetőségéről és annak kereteiről. Az ítélet ellen a II. rendű felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben - tartalmilag annak megváltoztatását, az alperes keresete szerinti marasztalását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a döntés alapjául szolgáló tényállást a felperesek indítványai ellenére nem tárta fel; nem tisztázott a rakomány sorsa, elveszésének körülményei, a ... által kötött szerződések, az, hogy a holland cég belföldi, nemzetközi fuvarozóként járt el vagy raktározóként, annak ellenére, hogy felelőssége ettől függően alakul. Utalt arra, hogy az alperes „kiválasztotta" a számára és közreműködője részére legelőnyösebb konstrukciót, melyben a felelősség minimális, és amelyet az elsőfokú bíróság az alapul szolgáló tények és jogviszonyok vizsgálata nélkül elfogadott. Az, hogy az áru a ... birtokában volt, nem elegendő jogcím annak megállapításához, hogy fuvarozóként vagy raktározóként birtokolta-e azt, milyen törvényes és szerződéses felelősség mellett, továbbá utóbbi miként hat ki azon felperesre, aki erről nem tudott. Mivel a ... holland cég, a Ptk. szerint nem felelhet, maga az alperes sem állította, hogy a magyar jog szerint szerződött volna vele, így alaptalanul járt el az elsőfokú bíróság a Ptk.
- §-ában foglalt feltételek teljesülésének vizsgálatakor. Ellentmondásos az ítélet a tekintetben, hogy ha a holland cég fuvarozóként a magyar jog szerint felel, akkor nem vizsgálhatta volna a FENEX szerinti felelősség alakulását, amely a holland jogon nyugszik. Emellett nem adta az elsőfokú bíróság annak indokát, hogy miért mellőzte a II. rendű felperes előadását a MÁSZF-ra vonatkozóan. Nem értékelte az elsőfokú bíróság az alperes azon szerződéses kötelezettség-vállalását, miszerint magas színvonalú szolgáltatást kellett volna nyújtania, továbbá érthetetlen a hivatkozása a Ptk.
- §-ára és
- §-ában foglaltakra. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte, megismételte az első fokú eljárás során védekezése körében előadott tényállást és az arra alapított jogi okfejtését. Álláspontja szerint alaptalan a II. rendű felperes fellebbezési hivatkozása a tényállás feltáratlanságára, változatlanul vitatta, hogy tájékoztatási, együttműködési kötelezettségét megszegte volna. A II. rendű alperes tisztában volt az áru elveszésének körülményeivel, az alszállítmányozó tevékenységével, ezt támasztja alá az is, hogy sikeresen vette igénybe a szállítmány biztosítását kárigénye rendezéséhez. Érthetetlen a fellebbezési okfejtés a legelőnyösebb felelősségi konstrukció kiválasztására, mert Hollandiában minden szállítmányozó tevékenységére a FENEX irányadó, a MÁFSZ alkalmazásában pedig a felek szabad elhatározással állapodtak meg. Emellett a II. rendű felperes az ítéletben foglaltakat tévesen értelmezi, a fellebbezésében előadott tényállás az első fokú eljárásban megállapított részletes tényállással több helyen ellentétes, és a fellebbezés az elsőfokú bíróság helytálló jogi következtetését cáfolni nem tudta. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének az I. rendű felperes keresetét elutasító rendelkezését fellebbezés hiányában nem érintette, az a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján jogerőre emelkedett. A II. rendű felperes fellebbezése nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a tényállást a jogvita elbírálásához szükséges mértékben feltárta, és abból érdemben helyes jogi következtetésre jutott. Nem tévedett az elsőfokú bíróság annak megállapításakor, hogy a II. rendű felperes és az alperes között írásban létrejött szállítmányozási szerződés részévé vált a MÁFSZ. Ekörbeni okfejtését a Fővárosi Ítélőtábla azzal egészíti ki, hogy a MÁFSZ nem jogszabály, olyan ajánlás, amelyet a szállítmányozó általános szerződési feltételként használhat. A perbeli jogviszony keletkezésének időpontjában hatályos Ptk. 205. §
(3)bekezdése a szerződési feltételek megismerését és elfogadását írta elő ahhoz, hogy azok a szerződés részévé váljanak; helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság mindkét fenti jogszabályi feltétel teljesülését. A Ptk. 200. §
(1)bekezdése szerinti szerződési szabadság elvét tekintve helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a MÁFSZ szerződésbe beemelésével a felek eltértek a Ptk. 516. §
(2)bekezdésében foglaltaktól; a II. rendű felperes által igénybe vett szállítmányozóért fennálló felelősségre a MÁFSZ
- §
- pontja irányadó, mely a Ptk. fenti felelősségi szabályához képest korlátozott, a közvetett szállítmányozó kiválasztásánál tanúsított gondosságtól függő felelősséget határoz meg. Ezen felelősségi alakzat alapján helytállóan vizsgálta az elsőfokú bíróság az alperes felelősségét, és helyesen vont következtetést arra, hogy az alperes a szállítmányozója kiválasztásakor a tőle elvárható gondosságot tanúsította, a Fővárosi Ítélőtábla osztja az ezen következtetés alátámasztására vonatkozó ítéleti okfejtést is. Ugyancsak helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság azt, hogy az alperest a II. rendű felperes kárigénye érvényesítése tekintetében mulasztás nem terheli, ekörbeni okfejtését a Fővárosi Ítélőtábla akként pontosítja, hogy az alperes ezen kötelezettsége nem a Ptk., hanem a MÁFSZ
- §
- pontja alapján vizsgálandó, mely szerint a felek megállapodhatnak abban, hogy a szállítmányozó a megbízó kártérítési igényét a megbízó számlájára és veszélyére perben, vagy peren kívül érvényesíti, a szállítmányozót az eljárás sikerétől függetlenül ezen tevékenységért a felek által megállapított díj illeti meg. A II. rendű felperes ezen szerződési rendelkezésnek megfelelő megállapodás létrejöttét nem bizonyította, így alaptalan az igényérvényesítési kötelezettség elmulasztására alapított okfejtése. A per adatai szerint az alperes a fenti megállapodás hiányában is eljárt szállítmányozójával szemben, melyet 7.500 SDRnek megfelelő forintösszeg II. rendű felperes részére történő kifizetése támaszt alá. A káresemény és a ... B.V. jogi helyzetének tisztázatlanságára vonatkozó fellebbezési okfejtés kapcsán a Fővárosi Ítélőtábla az alábbiakra mutat rá. A rendelkezésre álló okiratok alapján helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a káresemény a II. rendű felperes tulajdonában álló áru elveszése okán következett be, és a káresemény időpontjában az áru a ... B.V. birtokában volt. Az alperes azon állítását, hogy ezen céggel szállítmányozási jogviszonyban állt, a II. rendű felperes és az alperes között létrejött szállítmányozási szerződés
- számú melléklete alátámasztja. A II. rendű felperes hivatkozása szerint a ... B.V. az árut birtokolhatta fuvarozóként, vagy raktárosként is, és sérelmezte ennek tisztázásának elmaradását. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az a nem vitatott körülmény, hogy a ... B.V. a II. rendű felperes áruját birtokolta, azt kétségmentesen igazolja, hogy a káresemény időpontjában az alperes közreműködőjeként járt el, azaz a MÁFSZ
- §
- pontja által szabályozott körbe tartozik. Ezen tény tisztázásán túlmenően szükségtelen a ... B.V. jogi helyzetének, ezen belül a II. rendű felperes felé fennálló felelősségének a vizsgálata, utóbbi ugyanis nem a jelen per tárgya, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének ekörbeni indokolását mellőzi. Tekintettel arra, hogy a II. rendű felperes fellebbezése eltérő tényállás megállapítására, és érdemben eltérő jogi következtetés levonására nem adott alapot, a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezéssel érintett körben a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A II. rendű felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 239. § alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes jogorvoslati perköltsége megfizetésére, mely a 32/
- (VIII. 22.) IM rendeletben foglaltak figyelembevételével megállapított, általános forgalmi adót is tartalmazó jogi képviseleti munkadíjból áll. Budapest,
- április
- . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke Levek Istvánné dr. s. k., előadó bíró Dr. Rédei Anna s. k., bíró