Pfv.20927/2017/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Önmagában az a körülmény, hogy a tárgyévi költségvetés induló egyenlege az előző évi jogszabálysértő beszámoló záróegyenlegével azonos összeg, a költségvetést elfogadó közgyűlési határozatot nem teszi automatikusan érvénytelenné, a beszámoló és a költségvetés közötti összefüggést a konkrét körülményekkel összevetésben kell értékelni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete A határozat száma: Pfv.I.20.927/2017/

1. A tanács tagjai: . Harter Mária a tanács elnöke . Varga Edit előadó bíró . Mocsár Attila Zsolt bíró A felperes: A felperes képviselője: . Varga és Dr. Ullmann Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Varga Gábor Lajos ügyvéd) Az alperes: Az alperes képviselője: alperes közös képviselője A per tárgya: közgyűlési határozat érvénytelensége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: ővárosi Törvényszék 53.Pf. 632.786/2016/
2. Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: II. és III. Kerületi Bíróság 14.P. 22.248/2015/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen nincs helye felülvizsgálatnak. [1] Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Az alperes társasház a
4. május 4-én tartott közgyűlésén
5. szám alatt elfogadta a
6. év gazdálkodásáról szóló beszámolót és a számvizsgáló bizottság jelentését, a
7. számú határozattal pedig a
8. év költségvetését, azzal, hogy 450.000 forint keretösszeg mellett eggyel több kukatároló lefedésére kerül majd sor. [2] [3] [4] [5] A kereseti kérelem, és az alperes védekezése A felperes tulajdonostárs keresetében a közgyűlés e két határozata érvénytelenségének megállapítását kérte, mert álláspontja szerint azok a társasházról szóló
9. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 47-48.§-ait, továbbá a számviteli szabályokat sértik. Arra hivatkozott, hogy a beszámoló tételes összegek helyett olyan kifejezéseket tartalmaz mint „átvezetve", „levonva", így a nem lehet megállapítani és ellenőrizni a záróegyenleg összegét, a rendelkezésre álló számadatok behelyettesítése pedig nem egyezik a közölt végösszeggel. Tekintve hogy a költségvetés a beszámoló adatai alapján készült, az sem felelhet meg a Tht. előírásainak. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint a támadott határozatok megfelelnek mind a számvitelről szóló
10. évi C. törvény, mind a Tht. rendelkezéseinek, mind pedig a társasház SZMSZ-ének, téves álláspont, hogy a beszámoló nem tartalmazhat szöveges részeket, a törvényi követelmények így is teljesíthetők. Hangsúlyozta: az éves mérlegben szerepelő bizonylatokat a számvizsgáló bizottság megvizsgálta, az azok helyességéről készült nyilatkozatot minden tulajdonosnak megküldték, akik a kérdéseikre választ kaptak és annak alapján szavaztak. Az első- és a másodfokú ítélet Az elsőfokú bíróság ítéletével mindkét közgyűlési határozat érvénytelenségét megállapította. A perben kirendelt igazságügyi könyvszakértő véleménye alapján arra a megállapításra jutott, hogy a per tárgyát képező éves beszámoló sem a számviteli törvénynek, sem a könyvviteli szabályoknak nem felel meg, a közgyűlés elé terjesztett dokumentumok alapján a laikus tulajdonostársak nem tudják ellenőrizni a beszámoló adatait, mivel pedig a társasház könyvelését ugyanezen szabályok szerint kell megítélni, a
11. évre vonatkozó költségvetés is érvénytelen. Indokai szerint a törvényi rendelkezésekkel összevetve elfogadhatatlan az az alperesi védekezés, hogy a tényleges pénzmozgás nélküli ügyletek által érintett összegeket nem kell összegszerűen feltüntetni, a törvény ugyanis nem ad lehetőséget arra, hogy a táblázatokban számok helyett szöveges bejegyzések szerepeljenek. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a keresetet a
12. számú határozat vonatkozásában elutasította, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megváltoztató döntésének indokai között rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság a
13. számú határozat érvénytelenné nyilvánítását nem indokolta, ezzel megsértette a Pp. 221.§-át, a szabálysértés azonban a rendelkezésre álló adatok alapján orvosolható volt. A felperes ugyanis a
14. számú határozat érvénytelenségét az
15. számú határozat érvénytelensége következményeként kérte megállapítani, önmagában azonban az, hogy a költségvetés nyitóegyenlege a beszámoló záróegyenlegével azonos, nem eredményezi a költségvetést elfogadó határozat érvénytelenségét, a nyitóösszeg helyessége ugyanis tény-, nem pedig jogkérdés, arra viszont a felperes maga sem hivatkozott, hogy a társasház a
16. (helyesen: a 2015.) év elején nem a nyitóegyenlegben feltüntetett összeggel rendelkezett. A kifejtettek miatt a másodfokú bíróság a
17. számú határozat érvénytelenségét nem állapította meg. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [6] A jogerős ítélet ellen felülvizsgálattal élő felperes annak megváltoztatását és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a költségvetési javaslat az előző évi bevételek és kifizetések figyelembevételével készül, a javaslatnak pontosnak kell lennie. A költségvetési javaslat vonatkozásában a Tht. 47.§-ára utalt, amely kifejezetten előírja a számviteli szabályok alkalmazását. Az adott esetben a költségvetés nyitóegyenlege, az érvénytelen beszámoló záróegyenlegével azonos összeg, amely álláspontja szerint „nem biztos", hogy megfelel a valóságnak, hiszen „számokat szöveggel nem lehet összeadni". [7] [8] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Nézete szerint az adott év gazdálkodására vonatkozó terv nem áll összefüggésben az előző évi gazdálkodással, tekintve, előbbi nem is tartozhat a számviteli törvény szabályainak hatálya alá. A Kúria döntése és jogi indokai A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [9] A Kúria eljárásnak kereteit - a Pp. 275.§