A határozat elvi tartalma: Alapvető követelmény a közigazgatási eljárásban, hogy a felek értesüljenek az eljárás megindításáról, nyilatkozatot tehessenek, bizonyítékokat csatolhassanak, védekezésüket előterjeszthessék. Ezen kötelezettsége alól nem mentesíti a hatóságot egy más hatóság értesítése, jelzése, az legfeljebb az eljárás megindítására lehet alkalmas. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.195/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: felperes neve () A felperes képviselője: Dr. Mészáros Mátyás Zoltán ügyvéd () Az alperes: alperes neve () Az alperes képviselője: jogtanácsos A per tárgya: közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálati kérelmek száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- december
- napján kelt 5.K.27.183/2017/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Szolnoki Közigazgatási 5.K.27.183/2017/
- számú ítéletét azzal hogy az alperest új eljárásra kötelezi. és Munkaügyi Bíróság tartja fenn hatályában, Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000,- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A felperes által szám alatt üzemeltetett „Non-stop Vegyesbolt" üzletben
- február 12-én ellenőrzést tartott az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság a Rendőrkapitányság közreműködésével. Figyelemmel arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság megállapította, hogy este 22 óra után fiatalkorú személyek részére alkohol tartalmú italt árusított a felperes ügyvezetője, fogyasztóvédelmi eljárást indított és ezen eljárása során felperest 165.000,- forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta. A fogyasztóvédelmi hatóság egyben azt is megállapította, hogy az este 22 óra utáni alkohol kiszolgálás tilalmára vonatkozó szabályok kapcsán hatásköre nincs, ezért jelzéssel élt alperes felé a szükséges eljárás lefolytatása céljából. Az értesítés tartalmazta, miszerint „A hatósági ellenőrzésről a helyszínen felvett jegyzőkönyv alapján megállapítást nyert, hogy 22 óra után a Kft. ügyvezetője, fiatalkorú személyek részére Aranyfácán 2 literes elnevezésű terméket szolgált ki. Hatóságunk a rendőrség közreműködésével végezte az ellenőrzést. A felügyelő és rendőr kollégák az üzlet bejárata előtt észrevették, hogy 18 évesnél fiatalabb személyek lépnek be az üzletbe, és később alkohol tartalmú itallal távoznak. A fiatalkorúak igazoltatása a helyszínen megtörtént, a Kft. ügyvezetője nyugtát, számlát nem adott a vásárlásról. Hatóságunk a Kft.-vel szemben eljárást indított, de mivel 22 óra után alkohol tartalmú ital kiszolgálása megtörtént, ezért értesítem hivatalukat a szükséges eljárás lefolytatása céljából." Ezen értesítés alapján alperes
- március
- napján meghozott II.8754-3/
- számú határozatával a felperes fent megnevezett üzletét ideiglenesen 90 napra bezáratta. Felhívta arra is a figyelmét, hogy amennyiben a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, az üzletet bezáratja és a nyilvántartásból törli, továbbá a határozatban foglaltak megsértése esetén 1.000.000,- forintig terjedő, ismételten kiszabható bírsággal sújthatja. A kereseti kérelem [4] Felperes eljárásjogi jogszabálysértésekre hivatkozással támadta keresettel az alperesi határozatot kérve annak hatályon kívül helyezését és az alperes új határozat hozatalára utasítását. Felhívta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §
(3)bekezdésében foglaltakat, továbbá hivatkozott a Ket. 50. §
(1)és 72. §
(1)bekezdés ea) pontjában foglaltak megsértésére. Előadta, hogy az alperes mindösszesen egy másik hatóság tájékoztatása alapján, bizonyítékok nélkül, a legsúlyosabb szankciót rendelte el. Aggályosnak tartotta, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság határozatának közlésére a keresettel támadott alperesi határozat meghozatalának időpontjában még nem került sor, ekként az iratok ismerete és a rendelkezésre álló bizonyítékok nélkül határozott. Kiemelte, egy közigazgatási eljárásban maradéktalanul érvényesülnie kell a tisztességes eljárás alapelvének, amely magában foglalja a tényállás teljes körű tisztázását, a bizonyítékok beszerzését, ismertetését, továbbá lehetőséget kell adni a másik félnek arra, hogy védekezését előadhassa. Az elsőfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. A keresetben megjelölt jogsértések kapcsán kimondta, hogy sérült a Ket. 50. §
(1)bekezdése szerinti tényállás felderítési kötelezettség, figyelemmel arra, hogy az alperes bizonyítási eljárást nem folytatott le, kizárólag a fogyasztóvédelmi hatóság által közölt tájékoztatásra alapította határozatát. Hangsúlyozta, nem mentesíti a hatóságot a tényállás tisztázásra irányuló kötelezettsége alól más hatóság értesítése, az abban foglalt adatok nem pótolják a szükséges bizonyítékok beszerzését. Az értesítés mindösszesen arra volt alkalmas, hogy hivatalból eljárást indítson a 24/
- (VI.20.) Önkormányzati rendelet
- §-ában foglaltak betartásának ellenőrzése érdekében. Egyben megjelölte a Pp. 339/B. §-át is, e körben azt, hogy alperes eljárása során a jogalap tekintetében bizonyítást nem folytatott le, a bizonyítékok értékelését nem végezte el. Ezen eljárási szabálysértést olyan súlyúnak minősítette, mely az ügy érdemére is kihatással volt. Kimondta, az alperes akkor járt volna el jogszerűen, ha hatóság értesítését követően az általa hivatalból indított eljárás során a tényállást a szükséghez mérten teljes körűen feltárja, vagy amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, a fogyasztóvédelmi hatóság jogerős határozatának meghozataláig saját eljárását felfüggeszti. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A jogerős ítélet ellen alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet kérve elsődlegesen az ítélet megváltoztatását és az alperesi határozat hatályában fenntartását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, harmadlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az eljárás megismétlésének elrendelését. Érvelése szerint kizárólag a határozat kibocsátása idején fennálló tények és körülmények alapján ítélhette meg azt a bíróság, hogy a közigazgatási határozat jogszabálysértő-e, ekként nem vehette volna figyelembe a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak a fogyasztóvédelmi bírság kapcsán született ítéletét. Hivatkozott arra, hogy a felperes már több alkalommal is megsértette az alkohol forgalmazására vonatkozó szabályokat, a kiskereskedelmi egység [7] [8] bezáratására már több alkalommal sor került. Ilyen előzmények után elegendőnek tartotta az értesítés alapján a határozat meghozatalát. Jogsértő az ítélet azért is, mert nem helyesen alkalmazta a Ket.
- §-ában foglaltakat, ellenben a tényállás tisztázási kötelezettségének eleget tett, mivel a hivatalosan ismert és köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. Az értesítés tényként közölte a 22 óra utáni alkohol árusítást, így a társhatóság által a tényállás tisztázása már megtörtént. Vitatta az ítéletet annyiban is, hogy nem vette figyelembe az eljárás során becsatolt és a felperesi jogellenes magatartásokat összesítő táblázatot. Egyben hivatkozott arra is, hogy az ítélet felveti az Alaptörvény több rendelkezésének megsértését is, egyben aláássa a települési önkormányzat alkoholfogyasztás visszaszorítására irányuló elhatározását, a kikényszerítésére nyitva álló közigazgatási eljárások eredményességét. Felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartására tett indítványt. A Kúria döntése és jogi indokai [9] Az alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. [10] A Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és csatlakozó felülvizsgálati kérelem kereseti között vizsgálható felül. [11] Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének az egyes üzletek éjszaki nyitva tartásának szabályairól szóló 24/
- (VI.20.) önkormányzati rendelete 3.§-a értelmében a városban a szeszes italt árusító üzletek 22:00 óra és 06:00 óra között nem tarthatnak nyitva. Ez azonban nem vonatkozik azon üzletre, mely ebben az időszakban szünetelteti a szeszes ital forgalmazását. [12] A Kúria osztotta az elsőfokú bíróság azon megállapítását, hogy a Ket. 50.§-ában foglalt tényállás tisztázási kötelezettség a hatóságot minden eljárás során terheli, a döntéshez szükséges releváns tények felderítése minden esetben kötelessége, a szükséges bizonyítási eljárás lefolytatásával. Alapvető követelmény a közigazgatási eljárásban, hogy a felek értesüljenek az eljárás megindításáról, nyilatkozatot tehessenek, bizonyítékokat csatolhassanak, védekezésüket előterjeszthessék. Ezen kötelezettsége alól nem mentesíti a hatóságot egy más hatóság értesítése, jelzése, az legfeljebb az eljárás megindítására lehet alkalmas. Az alperesnek ezen eljárásában felhasználhatóak a más hatóság eljárásában keletkezett iratok, bizonyítékok, de önmagában egy értesítés, amely nem minősül a fogyasztóvédelmi hatóság határozatának, csak az eljárás megindításának alapját képezhette. [13] Utalni kíván a Kúria a Kfv.IV.37.698/2010/
- számú eseti döntésben kifejtett azon érvre is, miszerint ha az ügyfél bevonása az eljárásban elmarad, akkor az eljárás tényállási hibában szenved. A döntéshozatalhoz vezető bizonyítás során pedig nemcsak a jogilag releváns tényeket, a történeti tényállást is meg kell állapítani, hanem arról is meg kell győződni, hogy a tények valósak-e, valódiak-e. [14] Egyetértett a Kúria azon alperesi állásponttal, hogy a határozat meghozatalakor fennálló tények és körülmények figyelembevételével, vagyis a később született ítélet figyelmen kívül hagyásával kellett felülbírálni a határozat jogszerűségét. Jelen vizsgálat kapcsán pedig kizárólag a
- február 12-i ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok bírnak jelentőséggel. A perrel érintett eljárás elkülönül a fogyasztóvédelmi eljárástól, annak pedig, hogy korábban milyen jogkövető vagy jogellenes magatartást folytatott a felperes, az alkalmazott jogkövetkezmény tekintetében lehet jelentősége. Az, hogy esetleg korábban hasonló cselekmény miatt bírságolták vagy más szankcióval sújtották a felperest, még nem jelenti azt, hogy a jelen perrel érintett esetben is jogsértően járt volna el, ehhez a tényállást teljes körűen tisztázni kellett volna az alperesnek. [15] Megjegyzi a Kúria az elsőfokú bíróság ítélete kapcsán, hogy alperes határozata nem a Pp. 339/B. §-ában megjelölt mérlegelési jogkörben hozott határozat. E körben irányadó a 2/
- (XI.23.) KMK vélemény, melyből kiemelendő az első három bekezdése. E szerint mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozatnak minősül az a határozat, amelyben a hatóság döntését olyan jogszabályra alapozza mely kizárólag a döntés kereteit jelöli ki, továbbá az a határozat az is, ahol a döntési lehetőségeket meghatározó jogszabályi rendelkezés a döntés meghozatalának feltételeit és szempontjait nem jelöli meg. Az a közigazgatási határozat nem minősül mérlegelési jogkörben hozott határozatnak, amelyben a hatóság a határozathozatalhoz szükséges bizonyítékok értékelése alapján döntési lehetőségeket nem biztosító jogszabály alkalmazásával dönt. [16] Hangsúlyozza a KMK vélemény, hogy amennyiben a jogszabály a hatóság számára bizonyos feltételek megléte esetén kötelező irányú döntést határoz meg, s a hatóság e feltételek vizsgálatához bizonyítást vesz fel, melynek eredményét értékeli, úgy az utóbbira tekintettel a határozat nem minősíthető mérlegelési jogkörben hozott határozatnak. Kétségtelen, hogy a bizonyítás értékelése a hatóság részéről egyfajta mérlegelés, azonban ez a típusú mérlegelés a bírósági felülvizsgálat szempontjából nem jelent mérlegelési jogkört egyben, mivel a jogszabály az adott ügyben döntési lehetőségeket, vagy keretet nem tartalmaz. [17] A Kúria egyetértett azon elsőfokú bírósági okfejtéssel, hogy a tények nem kellő felderítése, a körülmények felszínes mérlegelése és ezen keresztül a határozat hiányosságai a hatósági határozat hatályon kívül helyezését vonja maga után, azonban a Kúria szerint jogszerűtlenül mellőzte a bíróság ítéletében az új eljárás lefolytatására kötelező rendelkezést. E körben az elsőfokú bíróság iránymutatást nem adott, illetve azt sem fejtette ki, hogy miért mellőzi annak elrendelését. [18] A Kúria álláspontja az, hogy a tényállás feltárási kötelezettség körében az alperest új eljárás lefolytatására kell kötelezni, mely megismételt eljárásban értesítenie kell az eljárás megindításáról a felperes képviselőjét, valamint lehetőséget kell biztosítani neki arra, hogy bizonyítékait előterjessze, nyilatkozatot tehessen. Mindezen bizonyítási eljárás lefolytatását követően, a tényállás teljes körű feltárását követően kell ismételten döntést kell hoznia. [19] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta azzal a kiegészítéssel, hogy az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte, mely során a fentebb kifejtetteket betartva kell döntést hoznia. A döntés elvi tartalma [20] Alapvető követelmény a közigazgatási eljárásban, hogy a felek értesüljenek az eljárás megindításáról, nyilatkozatot tehessenek, bizonyítékokat csatolhassanak, védekezésüket előterjeszthessék. Ezen kötelezettsége alól nem mentesíti a hatóságot egy más hatóság értesítése, jelzése, az legfeljebb az eljárás megindítására lehet alkalmas. Záró rész [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdésére figyelemmel tárgyaláson kívül bírálta el. [22] A pervesztes alperes köteles a felperes részére a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [23] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes teljes személyes költségmentességére tekintettel a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a szerint az állam viseli. [24] Az ítélettel szembeni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- június
- Dr. Sperka Kálmán sk. a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő