Győri Ítélőtábla Gf.II.20.089/2018/6/I. A Győri Ítélőtábla a dr. Fancsalszki Erna ügyvéd által képviselt I.r. és az II.r. felpereseknek a Szentirmai Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt folyamatban lévő perében a Győri Törvényszék
- február
- napján kelt G.20.967/2017/
- számú ítélete ellen a felperes részéről 9,
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét részben megváltoztatja, és az alperes 4.,5.,7.,8/
- (XI.08.) közgyűlési határozatait hatályon kívül helyezi; ezt meghaladóan helybenhagyja. Mellőzi az elsőfokú ítélet perköltség viselésre vonatkozó rendelkezését, egyben kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek mint együttes jogosultaknak 121.
- (Egyszázhuszonegyezer-harminc) Ft első- és másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperesek a zártkörűen működő részvénytársaság alperes részvényesei, személyenként 5-5 darab, egyenként 100.
- - 100.
- Ft névértékű, névre szóló, A sorozatba tartozó dematerializált részvénnyel rendelkeznek. Az alperes jegyzett tőkéje 11.800.000.Ft, így a felperesek a közgyűlésen a szavazatok 4,23-4,23 %-ával rendelkeznek. Az igazgatóság a
- október
- napján kelt meghívóval
- november 8-ára összehívta az alperes rendes közgyűlését.
- napirendi pontként a társaság pénzügyi helyzetének rendezését jelölte meg. A napirendi pont magyarázataként a meghívó - más mellett - rögzítette, hogy „a társaság csak akkor tudja a működését folytatni, ha további tőke került bevonásra. Ennek lehetséges módozatai: 1) kölcsön (…), 2) pótbefizetés (…), 3) az alaptőke felemelése, új részvények kibocsátásával (…). Amennyiben a tőke bevonása sikertelen a közgyűlésnek döntenie kell a további működésről, vagy annak lezárásáról.
- napirendi pontként az igazgatóság tagjainak változását; míg
- napirendi pontként az alapszabály módosítását tűzte ki. A meghívó a
- napirendi pont magyarázataként tartalmazta, hogy „amennyiben a közgyűlés új részvények kibocsátásáról dönt, vagy a fenti határozatok miatt az indokolt, szükséges az alapszabály módosítása." A közgyűlésen valamennyi részvényes megjelent. A 2/2017.11.
- közgyűlési határozattal a részvényesek elfogadták a meghívóban szereplő napirendi pontokat. Ezt követően az
- napirendi pont tárgyalása során a közgyűlés levezető elnöke azt javasolta, hogy a részvényesek szavazzanak a részvénytársaság végelszámolásáról. A lehetséges 118 szavazatból 83 szavazattal (70%-os szavazati arány) elfogadott 3/2017.11.
- számú közgyűlési határozat szerint a közgyűlés elhatározta a társaság végelszámolással történő jogutód nélküli megszűnését. A végelszámolás kezdő időpontja:
- november
- napja. A társaság megszűnéséig terjedő időszakra a társaság végelszámolója ..., aki a végelszámolói tisztséget elfogadja és kijelenti, hogy vele szemben összeférhetetlenségi vagy kizárási ok nem áll fenn. A végelszámolás kezdő időpontjától a társaság cégjegyzésére és képviseletére kizárólag a végelszámoló jogosult, önállóan. A végelszámoló díjazásban nem részesül. A közgyűlésen elhangzott azon ügyvédi megjegyzésre, hogy a jogutód nélküli megszűnésről kell ¾es szótöbbséggel határozni, minden egyéb kérdésben elég az egyszerű szótöbbség, a részvényesek úgy döntöttek, hogy külön-külön határozatba foglaltan szavaznak a végelszámolás elhatározásáról, annak kezdő időpontjáról, a végelszámoló személyéről, illetve annak díjazásáról, azzal, hogy a jogutód nélküli megszűnésről ¾-es szótöbbséggel, minden egyéb kérdésben egyszerű szótöbbséggel kell dönteni. Az ezt követően meghozott 4/2017.11.
- számú közgyűlési határozattal a részvényesek döntöttek a társaság végelszámolással történő jogutód nélküli megszűnéséről. Az 5/2017.11.
- számú közgyűlési határozattal a részvényesek a végelszámolás kezdő időpontját
- november
- napjában határozták meg. A 6/2017.11.
- számú közgyűlési határozattal a részvényesek nem fogadták el törvényes képviselő 1 végelszámolónak kijelölését. A 7/2017.11.
- számú közgyűlési határozattal a részvényesek végelszámolóvá ...ot jelölték ki, aki a tisztséget elfogadta és kijelentette, hogy vele szemben összeférhetetlenségi vagy kizárási ok nem áll fenn. A 8/2017.11.
- számú közgyűlési határozattal a részvényesek úgy döntöttek, hogy a végelszámoló díjazásban nem részesül. A 9/2017.11.
- számú közgyűlési határozattal a Zrt. módosította az alapszabályát a végelszámolás elhatározása miatt szükséges változásokkal. A felperes keresetében az alperes
- november
- napján megtartott közgyűlésén meghozott 3.9/2017.11.
- határozatok hatályon kívül helyezését; valamint a 4., 5., 7., 8., 9/2017.11.
- határozatok végrehajtása felfüggesztését kérte. A
- december
- napján előterjesztett keresetében a támadott közgyűlési határozatok jogszabályba ütközését egyrészt arra alapította, hogy a közgyűlés a meghívóban szereplő napirendi pontok elfogadása ellenére - a Ptk.3:17.§
(2)bekezdés c/ pontjába,
(3)bekezdésébe és
(6)bekezdésébe ütközően - az
- napirendi pontban szereplő tőkebevonásról, annak lehetséges módozatairól, vagy a tőkebevonás elutasításáról döntést nem hozott. Csak a tőkebevonásról való szavazás, és annak elutasítását követően lett volna lehetséges bármely további döntés meghozatala. Emiatt a 2/2017.11.
- számú határozatot követő minden további határozat jogszabálysértő. Másrészt azzal érvelt, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (Ctv.) 94.§
(1)bekezdése szerint a végelszámolásról csak akkor lehet dönteni, ha a cég nem fizetésképtelen. A közgyűlésen a ... igazgatósági tag által előadottak szerint a cég fizetésképtelen volt, pl. 23 millió forint ki nem egyenlített számlatartozással rendelkezett. Harmadrészt kiemelte, hogy a Ptk.3:276.§
(1)bekezdése szerint a közgyűlés legalább ¾-es szótöbbséggel határozhat - más mellett - a társaság jogutód nélküli megszűnéséről. Ezt egybevetve a Ctv.98.§
(1)bekezdése azon szabályával, amely meghatározza, hogy a cégnek milyen tárgyban kell határozatot hoznia a végelszámolás elhatározása során, az a következtetés vonható le, hogy a jogutód nélküli megszűnéshez kapcsolódó valamennyi további kérdésről (a végelszámolás kezdő időpontjáról, a végelszámoló személyéről és a végelszámoló díjazásáról) egy határozatban és ¾-es szótöbbséggel kell dönteni. A 3/2017.11.08. számú határozat ¾-es szótöbbséget el nem érő szavazattal elfogadása miatt a közgyűlés jogszabályellenesen határozott külön-külön az egyes, a végelszámoláshoz kapcsolódó kérdésekről. Negyedrészt kitért arra is, hogy a Ctv.99.§
(1),
(2)bekezdése szerint a végelszámolónak a vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelményeknek kell megfelelnie, így a Ptk.3:115.§
(1)-
(2)bekezdése szerint összeférhetetlen személy nem választható végelszámolóvá. A 7/2017.11.08. számú, ...ot végelszámolóvá választó közgyűlési határozat az említett összeférhetetlenségi törvényi szabályba ütközik. Az alperes részvényeinek több mint 25%-ával az ... Kft. rendelkezik, melynek egyik tagja és önálló cégjegyzési joggal rendelkező vezető tisztségviselője a végelszámolóvá megválasztott .... Másrészt ... a ... Kft. egyik tagja és önálló cégjegyzési joggal rendelkező ügyvezetője. Az alperesnek pedig a ... Kft. felé több millió forint összegű számlatartozása áll fenn. Ezen túl a ... Kft. üzemelteti az ... Ingatlanközvetítő franchise hálózatot, amelyhez az alperes franchise partnerként csatlakozott és írt alá 10 éves határozott időtartamú jogbérleti szerződést. Ez a franchise szerződés az alperes vagyonára a ... Kft. részére elővásárlási jogot biztosít. A ... Kft. oktatási központot is üzemeltet az alperes fióktelepén. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a Ptk.3:270.§ -a (helyesen: 3:276.§-a) szerint a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó döntéshez ugyan „2/3-os" (helyesen: ¾-es) határozat szükséges, de az ide kapcsolódó további döntések a Ptk.3:109.§
(2)bekezdése szerint már nem igényelnek minősített többséget. A Ptk.3:258.§ lehetővé teszi tájékoztatás kérését a döntéshez kapcsolódóan. A közgyűlési meghívó
- napirendi pontjában szerepelt, hogy a működés lezárásáról is lehetséges döntést hozni. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel részben támadott ítéletében a 9/2017.11.
- számú közgyűlési határozatot hatályon kívül helyezte, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A 4., 5., 7., 8/2017.11.
- számú közgyűlési határozat végrehajtása felfüggesztését elrendelő végzését megváltoztatta és a végrehajtás felfüggesztését mellőzte. Úgy határozott, hogy a perben felmerült költségeiket mindegyik fél maga viseli. Határozata indokolásában a törvényszék elsődlegesen kiemelte, hogy a Ptk.3:4.§
(2)bekezdése alapján a tagok az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyukra, valamint a jogi személy szervezetére és működésére vonatkozó diszpozitív szabályoktól kizárólag a létesítő okiratban foglaltan térhetnek el egyező akarattal, azonban ennek hiányában a létesítő okiratban eltérően nem szabályozott minden kérdésben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az alperes alapszabálya XI.
- pontja azt rögzíti, hogy a közgyűlés a határozatait a szavazatok egyszerű többségével hozza, amennyiben a Ptk. másként nem rendelkezik, míg a
- pont értelmében a határozatképességre, a határozathozatalhoz szükséges szavazati arányra, a közgyűlési jegyzőkönyv tartalmára a Ptk. szabályai vonatkoznak. Rámutatott, hogy a Ptk.3:276.§
(1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a részvénytársaság közgyűlése legalább ¾-es szótöbbséggel határozhat - más mellett - a jogutód nélküli megszűnésről. Ugyanakkor a Ptk. a végelszámoló személyét és díjazását érintő közgyűlési szavazás vonatkozásában nem tartalmaz eltérő jogszabályi rendelkezést. Ezért a végelszámoló személyének megválasztása és díjazása egyszerű szótöbbséggel történik. A keresetet a törvényszék a 3/2017.11.
- számú határozat esetében azért ítélte alaptalannak, mert a közgyűlés nem a szükséges ¾-es szótöbbséggel határozott annak elfogadásáról - míg a 6/2017.11.
- számú határozat esetében pedig azért, mert azt a közgyűlés el sem fogadta. A végelszámolással történő jogutód nélküli megszűnésről döntő 4/2017.11.
- - és a végelszámolás kezdő időpontját meghatározó 5/2017.11.
- számú határozatot a közgyűlés ¾-es szótöbbséggel fogadta el, így azok nem jogszabálysértőek. A végelszámolót kijelölő 7/2017.11.
- számú határozatot a lehetséges 118-ból 83 szavazattal (70%-os szavazattöbbséggel) fogadta el a közgyűlés - míg a végelszámoló díjazásáról határozó 8/2017.11.
- számú határozatot több mint ¾-es szótöbbségű döntéssel. Ezen tárgyakban azonban elegendő az egyszerű szótöbbség is, így a kereset ezen határozatok esetében alaptalan. Az alapszabályt módosító 9/2017.11.
- számú határozat esetében a jegyzőkönyv nem tartalmaz a határozathozatalra nézve semmilyen adatot. Ezért ez a határozat a Ptk.3:278.§
(1)bekezdése e/ pontjába ütközően jogszabálysértő, így azt a bíróság hatályon kívül helyezte. A törvényszék a felperesek által a megválasztott végelszámoló összeférhetetlenségét illetően kifejtettekre megállapította, hogy a végelszámoló a tisztségét elfogadta és megtette az arra vonatkozó felelősségteljes nyilatkozatát, hogy vele szemben összeférhetetlenségi vagy kizárási ok nem áll fenn. Abból következően, hogy a gazdasági társaság legfőbb szerve a korábban hozott határozatát utóbb egy másik határozattal hatályon kívül helyezheti, úgy ítélte meg, hogy a közgyűlés a napirendi pontok szerinti határozatait akár egy, akár több határozatban is meghozhatja. Végül rámutatott, hogy a bíróság a zártkörűen működő részvénytársaság szervezeti- és működési autonómiájába nem avatkozhat be, és nem vizsgálhatja, hogy a végelszámolás elhatározása megfelelt-e az alperes céljainak, érdekeinek. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása és a keresetének való teljes helytadás, a 3., 4., 5., 6., 7., 8/2017.11.
- számú közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Kérte egyben a 4., 5., 7., 8/2017.11.
- számú közgyűlési határozatok végrehajtása felfüggesztését. Fellebbezésében változatlanul fenntartotta és részletezte a keresetében kifejtett valamennyi hatályon kívül helyezési okot. A közgyűlési meghívóban feltüntetett napirendi pontok és ehhez képest a közgyűlésen meghozott határozatok eltéréseit illetően kiemelte, hogy a törvényszék ítélete a kereset ezen hivatkozásait teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, azzal összefüggésben nem is rendelkezik. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet fellebbezett része helybenhagyását és a felperesek másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Kifejtett álláspontja szerint a felek közötti jogvitában kizárólag azok a tartalmi és formai körülmények vizsgálhatóak, amelyek a per tárgyává tett közgyűlési határozatokat érintik. A határozathozatal körülményei és egyéb szempontok figyelmen kívül maradnak. Ezt követően fenntartotta és megismételte az elsőfokú eljárás során előterjesztett ellenkérelmében foglaltakat, amely a Ptk.3:270.§
(2)bekezdésén, a 3:109.§
(2)bekezdésén és a 3:258.§
(1)bekezdésén alapult. Az Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem és az arra előterjesztett fellebbezési ellenkérelem korlátai között (Pp. 253. §
(3)bekezdése) bírálta felül és megállapította, hogy a fellebbezés nagyobbrészt alapos. A törvényszék a helyesen megállapított tényállás alapján részben téves jogkövetkeztetésre jutva utasította el négy közgyűlési határozat (a 4, 5., 7., 8/2017.11.08) sz.) esetében a keresetet. A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perekben a bíróság kötve van a keresetben előadott felülvizsgálati okokhoz, hivatalból nem vizsgálhatja, hogy a keresettel vitássá tett legfőbb szervi határozat jogszabályba, vagy a létesítő okirat rendelkezéseibe ütközik-e. A bíróság hivatalból csak arra lehet figyelemmel, hogy a felperes megtartotta-e a perindításra nyitva álló objektív, jogvesztő határidőt. (BDT 2018. 3841) A felperesek első hatályon kívül helyezési okként - a Ptk.3:17.§
(2)bekezdés c/ pontjára,
(3)bekezdésére és
(6)bekezdésére hivatkozással - azt adták elő, hogy a közgyűlés nem határozott az 1. napirendi pontról, a tőkepótlásról, annak módozatáról, vagy a tőkepótlás elvetéséről. A tőkepótlás elvetése esetén lehetett volna csak szavazni a meghívó szerint a működés lezárásról. Ez a hivatkozás, ha logikailag nem is kiemelten, de kifejezetten tartalmazta a Ptk.3:17.§
(6)bekezdése azon szabályát, amely szerint a döntéshozó szerv ülésén csak a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésekben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelent van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúan hozzájárul. A perbeli esetben a törvényszék figyelmen kívül hagyta, hogy a közgyűlés nem a meghívóban megjelölt három napirendi pontról hozott határozatot. A három napirendi pont [1) A társaság pénzügyi helyzetének rendezése. 2) Az igazgatóság tagjainak változása. 3) Az alapszabály módosítása] közül csak az alapszabály módosításáról született határozat, ezt azonban a törvényszék (9/2017.11.
- számú határozat) nem fellebbezett ítéleti rendelkezésével hatályon kívül helyezte. A meghívóban szereplő napirendi pontok közötti szövegrészek csak a napirendi pontok indokolásának tekinthetőek, amelyek a közgyűlésre való felkészülést segítették. Az
- napirendi pont indokolásában csak nagyon távoli utalásként (dönteni kell a további működésről vagy annak lezárásáról) szerepelt, hogy esetleg felmerülhet a megszűnésről való döntés. A Ptk. 3:
- §
(3)bekezdése szerint a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kíván témakörben álláspontjukat kialakíthassák. A bírósági gyakorlat szerint a taggyűlési meghívónak olyan részletességgel kell tartalmaznia a napirendi pontokat, hogy a tagok kellően felkészülhessenek a taggyűlésen meghozandó döntésekre; a napirendi pontok megjelölését úgy kell tartalmaznia, hogy az átlagos figyelem, értelmezés mellett a megvitatására kerülő kérdés megállapítható legyen. (BDT
- 3768; Fővárosi Ítélőtábla
- Gf. 40.695/2009/7.) Ahhoz, hogy a részvényesek felkészülten dönthessenek a
- november
- napjára összehívott közgyűlésen a jogutód nélküli megszűnés, a végelszámolás elhatározásáról, ezt a tételt a napirendi pontok között a közgyűlést összehívó igazgatóságnak meg kellett volna jelölnie. Különösen így van ez azért, mert a gazdasági társaság státuszát érintő kérdések kiemelkedő jelentőségűek a tagság, a részvényesek számára. Annak sem volt törvényi akadálya, hogy a közgyűlésen a részvényesek a Ptk. 3:
- §
(6)bekezdése szerint egyhangúan úgy határozzanak, hogy el kívánnak térni a napirendi pontoktól, mivel valamennyi részvényes jelent volt. Azonban a meghívóban szereplő napirendi pontoktól eltérő tárgyban - így: a végelszámolás útján történő jogutód nélküli megszűnésről és a kapcsolódó kérdésekről - hozandó határozatokról a részvényesek egyhangúan nem határoztak. Éppen ellenkezőleg: a meghívóban szereplő napirendi pontokat fogadták el a 2/2017.11.08. számú határozattal. Nem kétséges, hogy a közgyűlésen jelenlévő részvényesek utána az 1. napirendi pont tárgyalása során eltértek a meghívóban szereplő napirendi pontoktól, azonban kifejezetten a Ptk.3:17.§
(6)bekezdése szerint nem döntöttek arról, hogy a napirendben nem szereplő kérdések megtárgyalásához egyhangúan hozzájárulnak. Az ítélőtábla megítélése szerint a 3/
- sz. közgyűlési határozat sem értelmezhető olyképpen, hogy azzal a a részvényesek döntöttek volna a meghívóban szereplő napirendi pontoktól eltérésről. Részben azért, mert az említett közgyűlési határozat szövegében a napirendi pontoktól eltérésről nincs szó; részben pedig azért, mert ezt a határozatot a részvényesek nem egyhangúan, hanem csupán hetven százalékos szavazattöbbséggel hozták meg. Erre figyelemmel a 4/2017.11.
- számú a végelszámolás útján történő jogutód nélküli megszűnéséről - , az 5/2017.11.
- számú a végelszámolás kezdő időpontját meghatározó - , a 7/2017.11.
- számú végelszámolóvá ...ot kijelölő - és a 8/2017.11.
- számú végelszámoló díjazásáról határozó közgyűlési határozat a Ptk. 3:17.§-a
(6)bekezdésébe ütközik. A keresetben - és így a fellebbezésben is megjelölt további felülvizsgálati okokra az ítélőtábla megjegyzi, hogy a gazdasági társaság belső működésére tartozó gazdasági kérdések, (így az, hogy fizetésképtelen volt-e a társaság, avagy végelszámolás útján kivezethető a cégek közül - Ctv. 94. § a
(1)bekezdése) nem szolgálhat a közgyűlés határozata felülvizsgálata alapjául. (BDT 2014.3139) Azt a törvényszék helytállóan ítélte meg, hogy a Ptk.3:276.§
(1)bekezdése csak a jogutód nélküli megszűnésről szóló döntéshez ír elő ¾-es szótöbbséget és a Ctv.98.§
(1)bekezdéséből nem következik, hogy a kapcsolódó kérdések esetében is ilyen minősített többségű döntésre lenne szükség. A Ptk.3:115.§
(1)bekezdése összeférhetetlenségi szabályai ugyan vonatkoznak a végelszámolóra, de ugyanolyan tevékenységű társaságban való részesedést, illetve a főtevékenységbe tartozó szerződés megkötését tilalmazzák. A felperesek azonban a keresetükben nem erre hivatkozással állították az összeférhetetlenséget, hanem arra, hogy a végelszámolóvá megválasztott személy tagja az alperesben részvényekkel rendelkező cégnek, illetve tagja annak a másik cégnek, amely franchise szerződést kötött az alperessel. Ezekből a hivatkozásokból pedig nem következik az összeférhetetlenség. A 3., 6/
- sz. közgyűlési határozatok esetében a törvényszék helytállóan tartotta alaptalannak az azok felülvizsgálatára és hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet. A közgyűlési jegyzőkönyv szövegezése ellenére ugyanis ezekben az esetekben a határozati javaslatot a részvényesek nem fogadták el, így valójában nem született olyan közgyűlési határozat, amely a bíróság által felülvizsgálható lenne. Ezekre figyelemmel az Ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta és az alperes 4.,5.,7.,8./ 2017.11.08. számú közgyűlési határozatait a Ptk. 3: 37. §
(1)alapján hatályon kívül helyezte. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyta. A gazdasági társaság határozatai végrehajtása felfüggesztésének hatálya a jogerős bírósági ítéletig terjed. (Ptk. 3: 36. §
(4)bekezdése) Ezért a másodfokú ítéletben a közgyűlési határozatok végrehajtása további felfüggesztésének nincs helye. A másodfokú ítélet alapján a felperesek pernyerése 70%-os arányban állapítható meg. A felperesek a keresetükben 36.000 Ft, a fellebbezésükön 48.000 Ft illetéket róttak le. A teljes pernyerésük esetére a meghatalmazott jogi képviselőjük ügyvédi munkadíja a 32/2003. (VIII. 22.) IM. rendelet 3. §
(3),
(6)bekezdései alapján az áfával növelt 88.900 Ft-ban határozható meg. A felperesek - mint együttes jogosultak - a teljes perköltségük (172.900 Ft) 70%-ára, 121.030. Ft-ra tarthatnak igényt az alperestől a Pp. 78. §
(1)bekezdése, 81. §
(1)bekezdése alapján. G y ő r ,
- június
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró