← Magyarország

Pf.20121/2018/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.I.20.121/2018/

  1. szám A Győri Ítélőtábla a dr. Tukacs László József ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Ilosvai Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése iránt indított perében a Tatabányai Törvényszék
  2. február
  3. napján kelt 13.P.20.660/2016/
  4. számú ítéletével szemben a felperes által
  5. szám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, a felperes által az alperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 114.300 (Egyszáztizennégyezerháromszáz) Ft-ra szállítja le. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 19.700 (Tizenkilencezerhétszáz) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes szerződésszegést követett el, aminek folytán a felperes a szerződés szerinti szakképesítést nem tudta megszerezni. Állította, hogy az alperes a felperes személyiségi jogát megsértette azzal, hogy elzárta a választott életpálya gyakorlásától. Kérte annak megállapítását, hogy az alperes megsértette a felperesnek a Polgári törvénykönyvről szóló
  6. évi V. tv. (új Ptk.) 2:51.§

(1)bekezdés a) pontja szerinti személyiségi jogát. Ebből kifolyólag az új Ptk. 2:52. §
(1)bekezdése alapján 1.000.000.- Ft sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A szerződésszegés kapcsán az alperest 295.000,- Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 318. §-ára, a 339. §
(1)bekezdésére és a 355. §
(1)és
(2)bekezdésére hivatkozva. Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte azzal az indokkal, hogy az alperes teljesítette a szerződéses kötelezettségeit, sőt a felperest a vizsgaközpont is tájékoztatta iratok megküldésével a javítóvizsgára jelentkezés módjáról, ennek ellenére a felperes saját hibájából nem jelentkezett javítóvizsgára. A törvényszék ítéletében a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 228.600,- Ft perköltséget. Kötelezte a felperest, hogy leletezés terhe mellett 8 napon belül fizessen meg az államnak 3.000,- Ft illetéket. A perköltség viselésére irányuló rendelkezések indokolása körében utalt a Pp. 77. § és 78. §
(1)bekezdésére. Figyelembe vette, hogy a pervesztes felperes 1.295.000,- Ft pertárgyértékre a fizetési meghagyásos eljárás során megfizetett 38.850,- Ft díjat, majd a keresetére 38.900,- Ft illeték helyett 35.900,- Ft illetéket rótt le. A 3.000,- Ft illetékhiány kapcsán a bíróság leletezésről rendelkezett az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 113. §
(1)bekezdése alapján. Az alperesi jogi képviselő díjazásáról a törvényszék a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. Ennek során figyelembe vette, hogy az alperes által csatolt ügyvédi megbízási szerződés tárgyalásonként 30.000,- Ft + áfa összegű megbízási díjat tartalmazott, így 6 tárgyalást alapul véve bruttó 228.600,Ft perköltség illeti meg. A felperes fellebbezésében tartalma szerint az ítélet perköltség megállapítására irányuló rendelkezéseinek megváltoztatását, az alperes javára megítélt perköltség összegének a leszállítását kérte. Álláspontja szerint az 1.295.000 Ft-os pertárgyérték mellett kirívóan magas, az alperesi képviselő által ténylegesen kifejtett tevékenységgel aránytalan a 228.600 forintban megállapított ügyvédi munkadíj. Utalt arra, hogy az alperes képviselője nem minden tárgyaláson jelent meg, a perköltség összege pedig a kereseti követelésnek majd 18%-át teszi ki. Álláspontja szerint a törvényszéknek alkalmazni kellett volna az irányadó IM rendelet 2. §
(2)bekezdését továbbá a 3. §
(2)a.) pontjában rögzítetteket kellett volna figyelembe venni a perköltség meghatározásakor. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet megfellebbezett rendelkezésének a helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a perköltség tekintetében is megalapozott döntést hozott, megváltoztatásának sem ténybeli, sem pedig jogi alapja nincs. Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp. 256/A.§
(1)bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta felül és megállapította, hogy a felperes fellebbezése részben alapos. Az ítélőtábla mindenekelőtt kiemeli, hogy a felperes kizárólag az őt az alperes javára elsőfokú perköltség megfizetésében marasztaló ítéleti rendelkezéssel szemben nyújtott be fellebbezést, így a Pp. 228. §
(4)bekezdése értelmében az ítélet egyéb rendelkezései jogerőre emelkedtek, azok felülbírálata nem képezte a másodfokú eljárás tárgyát. A pernyertes fél ügyvédi költségként a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a.) pontja alapján a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj, a b) pontja alapján pedig a fél által ügyvédje részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegét számíthatja fel. A
(2)bekezdés értelmében az
(1)bekezdés alapján felszámított munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság az ilyen tartalmú döntését indokolni köteles. A perben az alperes és képviselője az ügyvédi megbízási szerződésben tárgyalásonként 30.000 Ft ügyvédi munkadíj megfizetésében állapodtak meg. Az ítélőtábla álláspontja szerint az ekként meghatározott munkadíj mértéke nem eltúlzott, annak mérséklése nem indokolt. Erre figyelemmel nem ítélte alaposnak a felperes azon fellebbezési érvelését, hogy az elsőfokú bíróságnak nem az ügyvédi megállapodásban foglalt mértékű díj alapulvételével, hanem a rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontjában foglaltak alapján kellett volna az elsőfokú eljárás költségeit megállapítani. Helyesen hivatkozott ugyanakkor a fellebbezés arra, hogy az alperes képviselője nem minden tárgyaláson vett részt. A periratok alapján megállapítható, hogy az Esztergomi Járásbíróság előtt
  1. június 16-án, továbbá a Tatabányai Törvényszék előtt
  2. február 27-én és április 24-én megtartott tárgyalásokon az alperesi képviselő részt vett, a további tárgyalásokon azonban nem. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor hat tárgyalás figyelembevételével határozta meg az alperesi képviselő munkadíját. Erre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú ítélet megfellebbezett rendelkezését a Pp.
  3. §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatva az alperes javára megítélt elsőfokú perköltséget - három tárgyalás figyelembevételével - 90.000 Ft plusz ÁFA összegre szállította le. A felperes fellebbezése hozzávetőleg 80%-os arányban eredményre vezetett, erre tekintettel a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes megfizetni a felperesnek a lerótt fellebbezési illeték arányos részéből, 14.700 Ft-ból, továbbá a 32/2003. (08.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése alapján ÁFÁ-val együtt 5000 Ft-ban megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. őr,
  1. június
  2. Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó Dr. Maurer Ádám sk. előadó bíró Dr. Molnár Andrea sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.