Bf.14/2018/3 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdésébe üköző és a

(3)bekezdés c) pontja szerint minősülő hűtlen kezelés bűntette miatt folyamatban lévő büntetőeljárást megszüntette. Rendelkezett továbbá arról, hogy pótmagánvádló 1 pótmagánvádló köteles megfizetni 13.500,- Ft bűnügyi költséget. Az elsőfokú végzést a nyilvános tárgyaláson a vádlottak és a védőjük tudomásul vették, míg a pótmagánvádló fellebbezést jelentett be a végzés ellen, indokolás nélkül. A másodfokú nyilvános ülésen pótmagánvádló 1 pótmagánvádló jogi képviselője a fellebbezést fenntartotta. Perbeszédében előadta, hogy az elsőfokú bíróság végzését eljárásjogi szempontból kell vizsgálnia a másodfokú bíróságnak. A megismételt eljárást megelőzően az ítélőtábla teljeskörűen felülbírálta a hatályon kívül helyezett elsőfokú ítélethez kapcsolódó elsőfokú eljárást, amelynek során az eljáró másodfokú tanács azt a megállapítást tette, hogy amennyiben az elsőfokú bíróság az eljárásba érdemben belebocsátkozik, a vádat törvényes vádnak kell tekinteni. Minderre tekintettel álláspontja szerint jelen eljárásban az elsőfokú bíróságnak nem volt törvényes lehetősége visszatérni az előkészítő szakaszba, ahogyan az eljárás megszüntetésének sem volt helye. Kifejtette, hogy mivel az elsőfokú eljárás során tanácsváltozás történt, az eljárást előröl kellett kezdeni, azonban nem kell az előkészítő szakaszba visszatérnie a bíróságnak, hanem tárgyalás tartásával kell folytatnia az eljárást. Minderre figyelemmel a pótmagánvádló jogi képviselője indítványozta a törvényszék végzésének hatályon kívül helyezését és új eljárásra utasítását arra tekintettel, hogy mivel az elsőfokú bíróság érdemben tárgyalásba bocsátkozott, a törvényes vád hiányát megállapítani nem lehetett. A másodfokú nyilvános ülésen a vádlottak védője indítványozta az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Előadta, hogy a törvényszék megállapítása szerint a pótmagánvádló sem közvetlen, sem pedig közvetett sértettje az ügynek, ezért nem jogosult a pótmagánvád előterjesztésére, így az eljárás megszüntetésére került sor. Kifejtette, hogy az elsőfokú ítélet helyesen vezette le, miszerint a „1." Kft. önálló jogalany, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságként elkülönül pótmagánvádló 2 magánszemélytől, ezért a kérdéses bűncselekmény csupán a cégnek az érdekét sérthette, veszélyeztethette. Egyebekben hivatkozott arra, hogy következetes a bírósági gyakorlat abban, hogy az eljáró bíróság nem csak az előkészítő szakaszban hozhat eljárást megszüntető határozatot, hanem az eljárás során később is. Mindezzel kapcsolatban a pótmagánvádló jogi álláspontja téves. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a másodfokú nyilvános ülésen elmondta, hogy a vádlottak valamennyien a kérdéses cég ügyvezetői voltak, becsülettel, tisztességesen végezték a munkájukat, a pótmagánvádló lassan 10 éve bosszúhadjáratot folyat ellenük álláspontja szerint. Egyebekben csatlakozott a védője által elmondottakhoz. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott kifejtette a nyilvános ülésen, hogy a terhére rótt bűncselekményt nem követte el, hasonlóan tud nyilatkozni, mint az I. r. vádlott és csatlakozott a védőjéhez. III.rendű vádlott neve III. r. vádlott indítványozta az elsőfokú végzés helybenhagyását csatlakozva a védőjéhez. IV.rendű vádlott neve is akként nyilatkozott a másodfokú eljárásban, hogy csatlakozik a védőjéhez, és kérte a törvényszék döntésének helybenhagyását. Az ítélőtábla a pótmagánvádló fellebbezését nem találta alaposnak. A végzéssel szemben előterjesztett fellebbezésre, valamint a másodfokú nyilvános ülésen elhangzottakra figyelemmel az ítélőtábla a törvényszék végzését és az azt megelőző eljárást teljes terjedelmében felülbírálta a Be. 348. §

(1)bekezdése alapján. Az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat megtartva, megfelelő körben és törvényesen folytatta az eljárást, az ítélőtábla nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amely akadályát képezte volna a végzés másodfokú felülbírálatának. A végzés felülbírálata során megállapítható volt, hogy az elsőfokú bíróság foglalkozott minden olyan adattal és körülménnyel, amely az ügy helyes ténybeli és jogi megítélésében a lényegi kérdések megnyugtató tisztázásához szükségesnek mutatkozott. Felsorakoztatta a jelenlegi eljárást megelőzően történt eljárási cselekményeket, számba vette a keletkezett ügyiratokat, megvizsgálta mikor, ki volt a „1." Kft. önálló képviseletére jogosult ügyvezetője, valamint megvizsgálta pótmagánvádló 1 pótmagánvádló tagsági jogviszonyát is. Megvizsgálta továbbá a törvényszék, hogy a pótmagánvádló jogosult volt-e a vádindítvány előterjesztésére, hogy ki volt a pótmagánindítvány szerinti bűncselekmény közvetlen sértettje. Mindennek során arra a következtetésre jutott, hogy a gazdasági társaság önálló jogi személy, ezért a vádlottak terhére rótt hűtlen kezelés bűntettének közvetlen sértettje a „1." Kft mint jogi személy. Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy pótmagánvádló 1 a gazdasági társaságnak tagja volt ugyan, azonban önálló képviseletére jogosult ügyvezetője nem volt, ekként a társaság sérelmére elkövetett bűncselekménynek nem lehetett a sértettje, így pótmagánvádlóként sem léphetett fel. Tekintettel arra, hogy a vádindítványt nem az arra jogosult terjesztette elő, a törvényszék a Be. 332. §

(1)bekezdés d) pontja alapján, törvényes vád hiányában az eljárást megszüntette. Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság ténymegállapításaival, a törvényszék a jogi álláspontját kellően megindokolta. Az ítélőtábla rögzíti, hogy az eljáró bíróságnak a vád törvényességét, azt, hogy a vádat az arra jogosult nyújtotta-e be, az eljárás során mindvégig vizsgálnia kell. Az első fokon eljáró tanács helyesen vizsgálta tehát meg a vád törvényességét. Rámutatott arra, hogy a büntetőeljárásban bárki tehet feljelentést, azonban a pótmagánvádas eljárásnak szigorú szabályai vannak, így ebben az esetben csak a sértett jogosult a vád benyújtására. pótmagánvádló 1 2011. augusztus 9. napján tett feljelentést az ügyben, amelyet alappal megtehetett a Be. 171. §

(1)bekezdése értelmében. A

1. Kft. cégadatai szerint pótmagánvádló 1 vezető tisztségviselőként történő bejegyzésére vonatkozóan
2. december
3. napján van adat „nem bejegyzett" megjegyzéssel, valamint ezt követően a vezető tisztségviselői bejegyzésre
4. május
5. napján található adat a „bejegyzés alatt" megjegyzéssel. Ezen túlmenően pótmagánvádló 1 vonatkozásában csupán a tagsági jogviszonyára található utalás. Önmagában az, hogy pótmagánvádló 1 pótmagánvádló a gazdasági társaság tagja, nem jelenti azt, hogy a pótmagánvádas eljárásban sértettként eljárhat. Figyelemmel arra, hogy a feljelentő által hivatkozott sérelem a gazdasági társaságot, azaz a „1." Kft.-t érte, sértettként pótmagánvádas eljárásban is a társaság, illetve nevében az önálló képviseletére jogosult ügyvezetője léphet fel. Erre tekintettel helytállóan állapította meg a törvényszék, hogy a pótmagánvádlóként fellépő pótmagánvádló 1 a gazdasági társaság tagjaként nem sértettje a bűncselekménynek, így nem volt jogosult a vádindítvány előterjesztésére. A másodfokú nyilvános ülésen a pótmagánvádló jogi képviselője által kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla rögzíti, hogy a
6. BK vélemény III/
7. pontja szerint a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban a vádindítvány elutasításának valóban nincs helye. A vádindítvány elutasításáról a bíróság annak beérkezését követően határoz, ha azt nem utasította el, hanem ügydöntő határozatot hozott, amelyet azonban a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezett, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította, akkor az elsőfokú bíróságnak az eljárást le kell folytatnia. A megismételt eljárásban a vádindítvány elutasítása fogalmilag kizárt, viszont az eljárás megszüntetésének a Be.-ben írt feltételek fennállta esetén továbbra is helye lehet. Az eljáró bíróságnak a Be.
8. §

(1)bekezdése értelmében az eljárása során végig vizsgálnia kell a vád törvényességét. A fentiek értelmében az eljárás jelenlegi szakaszában a vádindítvány elutasításának nem volt helye. Figyelemmel azonban arra, hogy az elsőfokú bíróság észlelte a vád törvényességének hiányát, azt, hogy a pótmagánvádló nem sértettje a bűncselekménynek, helytállóan szüntette meg az eljárást a Be. 332. §

(1)bekezdés d) pontja értelmében. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság a pótmagánvádló jogi képviselőjének álláspontjával ellentétben nem tért vissza az eljárás előkészítő szakaszába, hanem ellenkezőleg, a tárgyalás megkezdése után, az eljárás lefolytatása során jutott arra a következtetésre, hogy nem állnak fenn a törvényes vád feltételei, amelyre tekintettel szüntette meg az eljárást. A másodfokú bíróság szerint a törvényszék jogi indokolása teljes körű. Minderre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság törvényes és megalapozott végzését a Be. 371. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Amennyiben a bíróság a pótmagánvádló vádindítványát tévesen fogadja be, a felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. Ennek megfelelően rendelkezett a táblabíróság a rendelkező részben írtak szerint a bűnügyi költség viseléséről. (EBH 2011.2301.) Győr,

1. május
2. Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke . Németh Balázs sk.. Péntek László sk. előadó bíró bíró Záradék: Ez a végzés és ezáltal a Győri Törvényszék
3. február
4. napján kelt B.251/2015/
5. számú végzésének meg nem változtatott része I. r., II. .r. , III. r. és IV. r. vádlott vonatkozásában a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajtható. Győr,
6. május
7. . Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke