A határozat elvi tartalma: I. A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagyona az alapító vagyonától elkülönül, az az alapító számára idegen dolog, így arra nézve a sikkasztás elkövethető. II. Az üzletszerű minősítés megállapítása nem feltételezi szükségszerűen a saját vagyongyarapításra törekvést, megállapítható akkor is, ha más vagy mások jogtalan haszonszerzése érdekében követnek el hasonló jellegű bűncselekményt. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.63/2018/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: Az ülés napja: tanácsülés
- június
- Az ügy tárgya: sikkasztás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): I. rendű Első fok: tárgyalás, Győri Járásbíróság, B.506/2014/83., ítélet,
- április
- Másodfok: Győri Törvényszék, 4.Bf.222/2016/9., ítélet, nyilvános ülés,
- október
- Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Győri Járásbíróság B.506/2014/
- számú, illetve a Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Bf.222/2016/
- számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Győri Járásbíróság a
- április
- napján kihirdetett B.506/2014/
- számú ítéletével az I. rendű terheltet társtettesként, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont,
(6)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette [Btk. 372. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont,
(6)bekezdés b) pont] miatt halmazati büntetésül 4 év 10 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, összesen 600.000 forint pénzbüntetésre, 5 év gazdasági társaságok vezetésétől eltiltásra és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá 127.085.797 forint erejéig vele szemben vagyonelkobzást rendelt el. A Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- október
- napján meghozott, 4.Bf.222/2016/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és az I. rendű terhelt szabadságvesztés büntetését és a közügyektől eltiltás tartamát egyaránt 4 évre mérsékelte, továbbá megállapította, hogy az I. rendű terhelttel szemben elrendelt vagyonelkobzás összege helyesen 144.949.040 forint. Egyebekben az I. rendű terhelttel szemben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. II. [3] [4] [5] [6] [7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt terjesztett elő védője útján felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjára hivatkozva. Indokai szerint anyagi jogszabályt sértett a bíróság azzal, hogy kimondta bűnösségét sikkasztás bűntettében, mivel a két sértetti cég számlája felett meghatalmazás alapján jogosult volt rendelkezni, ezért a jogtalan eltulajdonítás fel sem merülhetett, különösen, hogy a sértetti cégek eladása csak névleg történt meg. Kifogásolta az üzletszerűség megállapítását is, mivel a bíróság arra külön bizonyítást nem folytatott le, hogy a megélhetését a jogtalanul eltulajdonított összegekből fedezte volna. A terhelti előadás szerint ugyanis a pénzeszközöket a sértetti cégek érdekkörében használták fel, így a jogtalan eltulajdonítás mellett az üzletszerűség sem állapítható meg. Emellett az indítványban foglaltak szerint alapjogi sérelmek is érték, sérült az ártatlanság vélelme, illetve a védelemhez való joga, mivel az általa csatolt bizonyítékokat (naplók) a bíróság nem fogadta el, miként az általa beszerzett magánszakértői véleményt sem. Mindezek alapján elsődlegesen a bűncselekmény alóli felmentését, másodlagosan az üzletszerűség mellőzését és enyhébb büntetés kiszabását kérte, illetve amennyiben az ítéletek megváltoztatása nem lehetséges, úgy a határozatok hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását indítványozta, továbbá a szabadságvesztés büntetés és a vagyonelkobzás félbeszakítását vagy felfüggesztését kérte. [8] A Legfőbb Ügyészség BF.106/2018/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy az eljárt bíróságok helyesen állapították meg a terhelt terhére a sikkasztás bűntettét, mivel a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagyona az alapító vagyonától elkülönül, az az alapító számára idegen dolog, így arra nézve a sikkasztás elkövethető. Helytállónak tartotta az üzletszerű minősítést is, ugyanis annak megállapítása nem szükségszerűen feltételezi a saját vagyongyarapítására törekvést, megállapítható akkor is, ha más vagy mások jogtalan haszonszerzése érdekében követnek el hasonló jellegű bűncselekményeket. [9] Emellett az indítvány alapjogi sérelemként említett, okirati bizonyítékok el nem fogadását kifogásoló részében valójában a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét támadta, ami felülvizsgálati eljárásban nem megengedett. Az a hivatkozás, pedig hogy a számlákról felvett pénzt az I. rendű terhelt a cégek adósságának fedezésére fordította, az irányadó tényállást támadta, mivel az ilyen irányú felhasználást nem tartalmazott. A tényállás támadása viszont felülvizsgálati eljárásban kizárt. [10] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt és a megtámadott határozatokat az I. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. III. [11] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. §
(1)bekezdés I. fordulata szerint tanácsülésen bírálta el. [12] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - nem ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 416. §
(1)bekezdés a)-g) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [14] A Be. 423. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható; felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés]. [15] A Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontja alapján, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor, felülvizsgálatnak van helye. [16] Az eljárt bíróság azonban nem sértett törvényt, amikor az I. rendű terhelt bűnösségét sikkasztás bűncselekményében megállapította. [17] A Btk. 372. §
(1)bekezdése szerint, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, sikkasztást követ el. [18] A jogerős ítéleti tényállás szerint az I. rendű terhelt a II. rendű terhelttel közös két cégét, az
- számú kft.-t és a
- számú kft.-t értékesítette névlegesen, azonban meghatalmazást írtak az új tulajdonossal a két cég bankszámlája feletti rendelkezési jogosultságuk biztosítása érdekében. Ennek felhasználásával pedig mindkét cég számlájáról folyamatosan vettek fel, illetve utaltak át összegeket. Ekként az
- számú kft. sértett I. rendű terheltre bízott bankszámláiról az I. rendű terhelt összesen 95.512.283 forintot tulajdonított el jogtalanul, míg a
- számú kft. sértett számlájáról terhelt-társával együtt összesen 98.873.514 forintot. [19] Mindezek alapján az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg, hogy az I. rendű terhelt (és társa) megvalósította a sikkasztás bűntettét, amikor különféle indokokkal pénzt vett fel és azt ismeretlen célra használták fel. A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagyona ugyanis az alapító vagyonától elkülönül, az az alapító számára idegen dolog. Következésképpen arra nézve a sikkasztás bűncselekménye elkövethető, miként az történt jelen esetben is. [20] Az I. rendű terhelt kifogásolta az üzletszerű elkövetés megállapítását is. [21] A felülvizsgálati indítvány e körben a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott felülvizsgálati okra alapított anyagi jogi támadás, ugyanis felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk.
- §-ában foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. [22] Következésképpen az esetlegesen hibás minősítés nem önmagában, hanem csak akkor képez felülvizsgálati okot, ha a helyes minősítéshez képest a kiszabott büntetés törvénysértő. [23] Jelen esetben az I. rendű terheltnek az irányadó tényállás szerinti cselekményei 2 rendbeli különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, amelyeket az üzletszerű elkövetés minősített fel öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekménnyé. A halmazati büntetésre figyelemmel kiszabható büntetési tétel öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés. Amennyiben az üzletszerű elkövetés megállapítása törvénysértő, úgy a 2 rendbeli cselekmény, bár enyhébben minősülne, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető, a halmazati büntetési tétel pedig ez esetben is két évtől tizenkettő évig terjedő szabadságvesztés. Következésképpen az I. rendű terhelttel szemben kiszabott négy év szabadságvesztés ez esetben sem törvénysértő. [24] Mindemellett az eljárt bíróságok törvényesen minősítették az I. rendű terhelt bűncselekményeit üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettének. A Btk.
- §
(1)bekezdés
- pontja szerint üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. [25] Az üzletszerű minősítés megállapítása nem jelenti egyben szükségszerűen a saját vagyon gyarapítására való törekvést. Ekként üzletszerűen elkövetett a sikkasztás bűntette, ha a terhelt májusjúnius, majd szeptember-október-november hónapokban folyamatosan, többszöri alkalommal (azaz rendszeresen), összesen mintegy 190.000.000 forintot tulajdonít el jogtalanul a rábízott, de számára idegennek számító két cég vagyonából, akár saját, akár más hasznára törekedve teszi azt. [26] A helyes minősítéshez kapcsolódó törvényi keretek között kiszabott, illetve attól enyhébb büntetés nyilvánvalóan nem törvénysértő, hanem méltányos. Következésképpen a felülvizsgálati indítvány minősítést és az ehhez kapcsolódó büntetés kiszabást támadó érvei alaptalanok. [27] Az indítvány azon érvelése, hogy az I. rendű terhelt a cégek adósságainak fedezésére fordította a számlákról felvett pénzt, olyan körülményre hivatkozik, amelyek tényálláson kívüli, mivel a jogerős ítéleti tényállás nem tartalmazza a számlákról felvett összegek ilyen irányú felhasználását. [28] Emellett az indítvány alapjogi sérelemként rótta fel azt, hogy a másodfokú bíróság nem értékelte az I. rendű terhelt által csatolt okirati bizonyítékokat, illetve nem fogadta el azokat (naplók, illetve magánszakértői vélemény). [29] Ezen részeiben az indítvány azonban a jogerős ítéleti tényállás megalapozottságát támadta, ahhoz képest eltérő körülményekre hivatkozva, a bizonyítékok eltérő értékelését és a további bizonyítást célozva, ami azonban felülvizsgálati eljárásban törvényben kizárt. [30] Fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be.
- §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat az I. rendű terhelt tekintetében a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. IV. [31] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [32] A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal, ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
- június
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ