Gfv.30359/2016/6 – Kúria

(2)bekezdésében meghatározott tartalmi kellékekkel. 1952. III. Tv. 272. §

(2),

1. XLIX. Tv.
2. §

(2)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság ítélete Gfv.VII.30.359/2016/

1. A tanács tagjai:. Pethőné dr. Kovács Ágnes a tanács elnöke . Farkas Attila előadó bíró . Csőke Andrea bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Kratochwill György ügyvéd A II. rendű alperes: A III. rendű alperes: A IV. rendű alperes: A II. rendű alperes képviselője: Dániel Ügyvédi Iroda A III. rendű alperes képviselője: Farkas és Nagy Ügyvédi Iroda A per tárgya: tulajdonjog megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: II. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 15.Gf.40.227/2015/6/II. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 53.J/P.23.067/2014/
2. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra 1.105.000 (egymillió-százötezer) Ft le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A ... hrsz. alatt nyilvántartott, ténylegesen B. H. u.
3. szám alatt elhelyezkedő ingatlan 1/4 részben a II. rendű alperes, 1/4 részben pedig a per korábbi I. rendű alperese, a T. Szövetkezet (a [2] [3] [4] továbbiakban: Szövetkezet) tulajdonát képezte. A Szövetkezet
4. november 20-i kezdő időponttal felszámolás alá került. A felszámolási eljárás során a felperes az
5. október 28-án megtartott nyilvános értékesítési tárgyalás eredményeként az
6. november 25-én létrejött adásvételi szerződés alapján 11.050.000 Ft vételár ellenében megvásárolta a Szövetkezetnek az ingatlanon fennálló tulajdoni hányadát. Az illetékes földhivatal azonban a felperes tulajdonjogát - mivel a felperes nem igazolta, hogy vételi ajánlatát közölték az elővásárlásra jogosult II. rendű alperessel - nem jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba.
7. szeptember 9-én a Szövetkezetet törölték a cégjegyzékből. Ezt követően a Fővárosi Bíróság az ingatlan tulajdoni helyzetének rendezése érdekében vagyonrendezési eljárás lefolytatását rendelte el. Vagyonrendezőként a III. rendű alperest jelölte ki. A felperes az
8. november 25-én kelt adásvételi szerződés megkötését követően birtokba vette az ingatlant, és azóta is folyamatosan birtokában tartja. A II. rendű alperes az ingatlanon fennálló Ľ tulajdoni hányadát időközben apport címén a IV. rendű alperesre ruházta át. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [5] [6] [7] A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a II. rendű alperes nem gyakorolta elővásárlási jogát az adásvételi szerződéssel kapcsolatban. Kérte továbbá megállapítani, hogy elsődlegesen adásvétel, másodlagosan elbirtoklás jogcímén megszerezte a ... hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan 1/4 tulajdoni hányadát. A II.-IV. rendű alpereseket tulajdonjoga bejegyzésének tűrésére kérte kötelezni. A II. rendű alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azzal érvelt, hogy a felperes és a Szövetkezet közötti adásvételi szerződés a megkötésekor hatályban volt, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló
9. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.)
10. §

(2)bekezdésébe ütközik, és így érvénytelen. A Szövetkezet felszámolója ugyanis nem hívta meg a versenytárgyalásra az elővásárlásra jogosult szövetkezeti tagokat, nem tájékoztatta őket az értékesítés feltételeiről, a felperes pedig sem a bánatpénzt, sem a vételárat nem fizette meg határidőben. A III. rendű alperes a kereset teljesítését nem ellenezte. A IV. rendű alperes nem tett érdemi nyilatkozatot. Az első- és a másodfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes és a Szövetkezet között a perbeli ingatlan ľ tulajdoni hányada vonatkozásában

1. november 25-én létrejött adásvételi szerződés kapcsán a II. rendű alperes nem gyakorolta az elővásárlási jogát. Megkereste az illetékes földhivatalt, hogy az ingatlanhányadra a felperes tulajdonjogát adásvétel jogcímén jegyezze be. Kötelezte az alpereseket mindezek tűrésére. [9] A határozat indokolása szerint a felszámoló eredetileg valóban nem hívta meg az elővásárlásra jogosultakat a nyilvános értékesítésre, a hiányosságot azonban az
2. október 28-i jegyzőkönyvben írtak szerint pótolta. Az adásvételi szerződés megkötésekor tehát már nem állt fenn olyan szabálytalanság vagy hiányosság, amely a szerződés érvénytelenségét eredményezné. A felperes mindezekre figyelemmel a szerződés alapján megalapozottan tartott igényt tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére. [10] A II. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését helybenhagyta. [11] A jogerős ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és az abból levont jogi következtetése is helytálló. A másodfokú bíróság megjegyezte, az elővásárlási jog sérelme egyébként sem eredményezi az érintett szerződés érvénytelenségét, annak jogkövetkezménye ugyanis a szerződés hatálytalansága. Elővásárlási joguk megsértésére és a szerződés ebből eredő hatálytalanságára pedig csak a sérelmet szenvedett jogosultak hivatkozhatnak. A II. rendű alperes viszont nem a saját, hanem mások, a Szövetkezet tagjai elővásárlási jogának megsértésére alapítottan kérte a perbeli adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását. A Szövetkezet tagjai ugyanakkor az elővásárlási joguk sérelme miatt nem vitásan nem érvényesítettek igényt. A II. rendű alperes által előadottak alapján ezért a keresetet elutasító döntés meghozatalára nem kerülhetett sor. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A II. rendű alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. [13] A megsértett konkrét jogszabályhely megjelölése nélkül állította, hogy a jogerős ítéletben megállapított tényállás iratellenes. A Szövetkezet tagjait megillető elővásárlási jog sérelmét ugyanis a felszámoló utóbb sem orvosolta, az
3. október 28-án felvett, az elsőfokú ítélet indokolásában hivatkozott jegyzőkönyvben nem szerepel utalás a szövetkezeti tagok elővásárlási jogára. [14] A II. rendű alperes érvelése szerint azzal, hogy az elővásárlásra jogosult szövetkezeti tagokat nem hívták meg az értékesítési tárgyalásra, sérült az értékesítés nyilvánossága. A tárgyalás eredményeként megkötött adásvételi szerződés ezért a Cstv.
4. §

(2)bekezdése és a Polgári Törvénykönyvről szóló

1. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
2. §

(2)bekezdése alapján semmis. A II. rendű alperes álláspontja szerint a nyilvános értékesítés követelményébe ütközött, és így a szerződés semmisségét eredményezte az is, hogy a felperes az értékesítési tárgyalásig nem fizette meg a bánatpénzt, és a vételárhátralékot sem teljesítette az adásvételi szerződésben kikötött határidőben. [15] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 270. §

(2)bekezdése és 275. §

(2)bekezdése értelmében kizárólag a felülvizsgálati kérelemben tételesen is feltüntetett jogszabálysértések - a Cstv. 48. §

(2)bekezdése és a Ptk. 200. §

(2)bekezdése - tükrében vizsgálta. [17] A felülvizsgálati kérelemben ugyanis a Pp. 272. §

(2)bekezdése szerint meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, valamint elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett - hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kéri. A felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi kellékei tehát a következők: a támadott határozat megjelölése, a Kúria döntésére irányuló határozott kérelem, a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, a jogorvoslati kérelem indokainak ismertetése. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának külön-külön is rendelkeznie kell ezekkel a tartalmi követelményekkel. A Kúria érdemben csak azokat a hivatkozásokat vizsgálhatja, amelyek esetében a Pp. 272. §

(2)bekezdésében meghatározott tartalmi kellékek maradéktalanul fennállnak [1/

1. (II.15.) PK vélemény
2. és
3. pont]. [18] A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen - tartalmilag - arra hivatkozott, hogy az ügyben eljárt bíróságok az eljárási szabályok megsértésével állapították meg a tényállást. Szerinte ugyanis iratellenesen került sor annak megállapítására, hogy a felszámoló
4. október 28-án kiküszöbölte az elővásárlásra jogosult szövetkezeti tagok értesítésével kapcsolatban korábban elkövetett szabálytalanságokat. A megsértett konkrét eljárási jogszabályhelyeket azonban a II. rendű alperes e vonatkozásban nem jelölte meg. Ezt a hivatkozást ezért a Kúria érdemben nem vizsgálhatta. [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatot egyebekben az alábbiak miatt nem találta jogszabálysértőnek: [20] A II. rendű alperes a Cstv.
5. §

(2)bekezdésének és a Ptk. 200. §

(2)bekezdésének megsértését alapvetően arra hivatkozással állította, hogy az elővásárlásra jogosult szövetkezeti tagok értesítésének elmaradása nem csupán az értékesítési tárgyalás eredményeként megkötött adásvételi szerződés velük szembeni hatálytalanságát, hanem - a nyilvános értékesítés követelményének megsértése miatt - a szerződés érvénytelenségét eredményezi. [21] A jogerős ítéletben rögzített tényállás szerint a felszámoló az elővásárlásra jogosultak értesítése vonatkozásában korábban általa elkövetett szabálytalanságot

1. október 28-án megfelelően orvosolta. A II. rendű alperes által állított mulasztás tehát az eljárt bíróságok megállapítása szerint nem áll fenn. Ezt a Kúriának a megelőző pontokban kifejtett okból irányadónak kellett tekintenie. A II. rendű alperesnek az elővásárlásra jogosultak értesítésének elmulasztásával kapcsolatos, az elfogadott tényállással összhangban nem álló anyagi jogi jogszabálysértésre vonatkozó hivatkozásai ezért alaptalanok. [22] A bánatpénz a jogerős ítélet indokolásában írtak szerint az értékesítési tárgyalás időpontjáig valóban nem érkezett meg a Szövetkezet bankszámlájára. A tárgyaláson azonban a felperes okirattal igazolta, hogy a bánatpénzt átutalta. Az érintett pénzösszeget utóbb meg is kapta a Szövetkezet. Nem ütközött ezért a Cstv.
2. §

(2)bekezdésébe, hogy a felszámoló a felperes pályázatát elfogadta. Az adásvételi szerződésben meghatározott vételár késedelmes teljesítése pedig nem a szerződés érvénytelenségét eredményezi, hanem szerződésszegést jelent. A Cstv. 48. §

(2)bekezdésének megsértése ezért ezzel összefüggésben sem állapítható meg. A per adatai emiatt nem támasztották alá, hogy a perbeli szerződés megkötésére a Cstv. 48. §

(2)bekezdésében előírt nyilvánosság elvének sérelmével került sor. A felperesi keresetnek helyt adó jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben írt jogszabályokat nem sérti. [23] A kifejtettek miatt a Kúria a támadott határozatot a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [24] A II. rendű alperes a Pp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles a jogi képviselővel eljárt felperes felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. Az ügyvédi munkadíj áfát is magában foglaló összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(1)bekezdése,

(2)bekezdés b) pontja, valamint

(5)és

(6)bekezdései alapján a pertárgyérték és a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével állapította meg. [25] Az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a II. rendű alperes a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése értelmében köteles az állam javára, külön felhívásra megfizetni. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. április
2. Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: