Gfv.30069/2016/7 – Kúria

(1), 1959. IV. Tv. 205/B. §

(1),

1. IV. Tv.
2. §

(1)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság ítélete Gfv.VII.30.069/2016/

1. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Farkas Attila előadó bíró . Osztovits András bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Budai Anikó ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Kolozsvári és Waldmann Ügyvédi Iroda A per tárgya: gépjármű törzskönyvének kiadása és egyéb követelés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.602/2015/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Szegedi Törvényszék 20.P.20.413/2015/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.400 (huszonötezer-négyszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A felperes és az alperes jogelődje, a L.F. Zrt. (a továbbiakban: alperes) között
4. október 3-án fogyasztói kölcsönszerződés jött létre, amelynek alapján az alperes a F.F. típusú személygépkocsi megvásárlásához 1.773.000 Ft kölcsönt folyósított a felperes részére. A szerződés biztosítására az alperes javára a gépjárműre ugyanezen a napon vételi jogot alapítottak, és felfüggesztő feltétellel adásvételi szerződést is kötöttek. Vételi jogával az alperes az opciós szerződés
5. pontja értelmében 5 évig, de legfeljebb addig az [3] [4] [5] időpontig élhetett, amíg a felperes a kölcsönszerződésből eredő tartozását maradéktalanul nem teljesítette. A vételi jog gyakorlására ezalatt az idő alatt - a szerződés
6. pontja szerint - akkor kerülhetett sor, ha a felperes valamely törlesztőrészlet megfizetésével késedelembe esik vagy a kölcsönszerződést felmondják. A vételi jog biztosítására a felek az opciós szerződésben (
7. pont) az alperes javára a gépjárműre elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Az alperesnek a kölcsönszerződés és az opciós szerződés részévé vált HIT/2006.05.
8. számú üzletszabályzata (a továbbiakban: üzletszabályzat) VI.
9. pontjában kimondta, hogy a felperes köteles a vételi jogot és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalmat az alperes javára a hatósági nyilvántartásba, a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvbe bejegyeztetni, és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet az alperes, mint a korlátozás jogosítottja részére küldje meg. Az üzletszabályzat IV.
10. pontja pedig előírta, hogy amennyiben a felperes a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, úgy az alperes köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni. A felperes 2014-ben több alkalommal felszólította az alperest a törzskönyv kiadására, ettől azonban az alperes elzárkózott. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] [7] A felperes módosított keresetében a gépjármű-nyilvántartásba bejegyzett vételi jog törléséhez szükséges alperesi jognyilatkozat pótlását, valamint az alperesnek a gépjármű törzskönyve kiadására kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a jelen ügyre irányadó, a Polgári Törvénykönyvről szóló
11. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
12. §

(4)bekezdése folytán alkalmazandó 374. §

(2)bekezdése értelmében vételi jogot érvényesen legfeljebb 5 évre lehet alapítani, a szerződéskötéstől számított 5 év elteltével ezért az alperes javára kikötött vételi jog megszűnt, azt törölni kell a gépjármű-nyilvántartásból. A vételi jog megszűnésére tekintettel pedig az alperes a továbbiakban a törzskönyvet sem tarthatja birtokában. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azzal érvelt, hogy a javára alapított vételi jog ún. zárt opció, amellyel csak a kölcsönszerződés felmondását követő időszakban élhetett. A vételi jog ezért nem szűnt meg a szerződéskötést követő 5 év elteltével. Álláspontja szerint az opcióra vonatkozó szerződésbeli kikötések nem ütköznek jogszabályba, nem érvénytelenek. A törzskönyvet pedig az üzletszabályzat IV.9. pontja értelmében a vételi jog fennállásától függetlenül, önálló, atipikus biztosítékként tarthatja birtokában mindaddig, amíg a felperes a kölcsönszerződésből eredő valamennyi kötelezettségét nem teljesíti. Az első- másodfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperesnek a gépjármű-nyilvántartásba bejegyzett opciós jog törléséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát pótolta, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A határozat indokolása szerint vételi jogot a Ptk. 375. §

(4)bekezdése és 374. §

(2)bekezdése értelmében legfeljebb 5 évre lehet kikötni. A felek közötti opciós szerződés

1. pontjának, illetve a felperes üzletszabályzata IV.
2. pontjának azon rendelkezései ezért, amelyek lehetővé teszik a vételi jog időtartamának az 5 évet meghaladó időre kiterjedő meghosszabbítását, érvénytelenek. A felperes javára kikötött vételi jog mindezekre figyelemmel az opciós szerződés megkötésétől számított 5 év elteltével,
3. október 3-án megszűnt. A törzskönyv kiadása iránti igényt viszont az elsőfokú bíróság alaptalannak ítélte. Kifejtette, hogy a törzskönyv birtokban tartása az üzletszabályzat IV.
4. pontja szerint a kölcsönszerződés önálló, atipikus, a vételi jogtól független biztosítéka. Az alperes ezért a törzskönyvet az üzletszabályzat e rendelkezése értelmében csak akkor köteles kiadni, ha a felperes a kölcsönszerződésben [9] meghatározott valamennyi kötelezettségét teljesítette. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta, és kötelezte az alperest, hogy adja ki a felperesnek a perbeli gépjármű törzskönyvét. Rámutatott, hogy a felek az opciós szerződés
5. pontja és az üzletszabályzat VI.
6. pontja szerint nem közvetlenül a kölcsönszerződés, hanem az azt biztosító vételi jog biztosítása érdekében kötöttek ki a felperes javára a gépjárműre elidegenítési és terhelési tilalmat és ugyancsak azzal összefüggésben rendelkeztek a törzskönyv átadásáról is. A törzskönyv birtoklásához való jog erre figyelemmel az opciós joghoz kapcsolódó járulékos jogosultság, amely járulékos jellegére figyelemmel az opciós jog megszűnésével egyidejűleg megszűnt. Az üzletszabályzatnak az alperes által hivatkozott IV.
7. pontja - a VI.
8. pontban és az opciós szerződés
9. pontjában írtakra figyelemmel - nem biztosít jogosultságot az alperes számára a törzskönyv további, a vételi jog megszűnését követő időszakra is kiterjedő birtokban tartására, hanem csupán az alperesnek azt a kötelezettségét írja elő, hogy a felperes fizetési kötelezettségének teljesítése esetében köteles kiadni a törzskönyvet és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben annak hatályon kívül helyezését és - tartalmilag - az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. [11] Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk.
10. §-át,
11. §-át,
12. §-át,
13. §

(1)bekezdését, valamint a Pp.

1. §-át és 190-
2. §-ait. Érvelése szerint a kölcsönszerződés részét képező üzletszabályzat IV.
3. pontja a törzskönyv átadását az egyéb biztosítékoktól, így a vételi jogtól is független, önálló, atipikus biztosítékként szabályozza, ezért a vételi jog időközbeni megszűnésétől függetlenül jogosult arra, hogy a törzskönyvet a felperes tartozásának teljes megszűnéséig birtokában tartsa. A Ptk.-ban külön nem nevesített atipikus biztosíték kikötésének nincs törvényes akadálya, és ez az adott esetben - gyors és költséghatékony jellegére figyelemmel - összhangban is állt mindkét szerződő fél érdekeivel. Az üzletszabályzat II.
4. e), VI.
5. és VI.
6. pontjaiban foglaltak szintén a törzskönyv átadásának önálló biztosítéki jellegét támasztják alá. Megjegyezte, hogy a felperes ráutaló magatartásával is kifejezésre juttatta, illetve megerősítette egy ilyen tartalmú megállapodás megkötését. Azt ugyanis, hogy az ügyletkötést követően nem kapta meg a törzskönyvet, a felperes nem kifogásolta és a törzskönyv kiadását is csak a vételi jog lejártát követően kérte, vagyis a felperes ezzel a ráutaló magatartásával tudomásul vette, hogy a törzskönyvet ő tartja birtokában. Mindezekre figyelemmel a felperes a törzskönyv kiadását megalapozottan csak akkor követelhette volna, ha a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségét maradéktalanul teljesíti. Ezt azonban a per során nem bizonyította. [12] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet nem ütközik a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokba. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
7. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között között vizsgálta felül, és nem találta azt jogszabálysértőnek. [14] A szerződő felek szerződésük teljesítésének biztosítására a Ptk. 200. §

(1)bekezdése alapján - a törvény kógens rendelkezéseinek keretei között - a Ptk.-ban nem nevesített biztosítékokat is alkalmazhatnak. Nincs ezért elvi akadálya annak, hogy a gépjármű megvásárlása érdekében kötött kölcsönszerződés esetében a hitelező és az adós abban állapodjanak meg, hogy a hitelező a jármű törzskönyvét a kölcsön maradéktalan visszafizetéséig önálló biztosítékként jogosult a birtokában tartani. [15] A peres felek között azonban - amint azt a másodfokú bíróság a 2008. október 3-án kelt kölcsönszerződés, az azt biztosító opciós szerződés és az általános szerződési feltételként [Ptk. 205/A. §

(1)bekezdés] e szerződések részét képező alperesi üzletszabályzat helyes értelmezése alapján megállapította - ilyen tartalmú megállapodás nem jött létre. [16] Az opciós szerződés

1. pontja szerint ugyanis a felek nem közvetlenül a kölcsönszerződés, hanem az annak biztosítása érdekében alapított vételi jog biztosítására kötöttek ki a megvásárolt gépjárműre az alperes javára elidegenítési és terhelési tilalmat. Az üzletszabályzat VI.
2. pontja pedig ezzel összhangban azt írja elő, hogy az adós köteles a hatósági nyilvántartásba, a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvbe a hitelező javára a felek között létrejött szerződésnek megfelelően a vételi jogot és annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni, és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet a hitelező mint a korlátozás jogosítottja részére küldje meg. [17] Az alperes tehát e szerződéses kikötések értelmében vételi joga és az azt biztosító, a javára kikötött elidegenítési és terhelési tilalom alapján, e jog, illetve korlátozás jogosultjaként került a törzskönyv birtokába. Ez pedig azt jelenti, hogy a törzskönyvnek az alperes birtokába bocsátását a felek nem a kölcsönszerződés önálló biztosítékaként kötötték ki, hanem az alperes vételi jogát kívánták ilyen módon biztosítani. A törzskönyv birtoklásához való jog erre figyelemmel a perbeli esetben - a másodfokú bíróság helyes megállapításának megfelelően - a vételi joghoz kapcsolódó járulékos jogosultságnak minősül. Járulékos jellegéből következően pedig ez a jog a vételi jog megszűnésével egyidejűleg megszűnt. [18] Nem ad alapot a törzskönyv további, a vételi jog megszűnését követő időszakra is kiterjedő birtokban tartására az üzletszabályzatnak a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott IV.
3. pontja sem. Ez a szerződéses rendelkezés ugyanis csupán az alperesnek azt a kötelezettségét fogalmazza meg, hogy a kölcsöntartozás teljesítése esetén ki kell adnia a törzskönyvet és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot. Nem jogosítja fel azonban - az opciós szerződés
4. pontjában és az üzletszabályzat VI.
5. pontjában foglaltakra is figyelemmel - az alperest arra, hogy a törzskönyvet minden esetben, tehát a vételi jog és az elidegenítési és terhelési tilalom megszűnése esetén is visszatarthassa a felperest terhelő fizetési kötelezettség maradéktalan teljesítéséig. [19] Nem támasztják alá a törzskönyv átadásának önálló biztosítéki jellegét az üzletszabályzat felülvizsgálati kérelemben hivatkozott - II.1.e, VI.
6. és VI.
7. pontjai sem. A II.1.e pont ugyanis a kölcsön folyósításának feltételeiről rendelkezik, a VI.
8. és VI.
9. pontban foglaltak pedig éppen a törzskönyv átadását a vételi jog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom alapításához kapcsolódó járulékos kötelezettségként szabályozó VI.
10. pont rendelkezéseinek érvényesülését biztosítják. [20] A perben keletkezett bizonyítékok nem támasztják alá azt sem, hogy a felek ráutaló magatartásukkal abban állapodtak volna meg, hogy a törzskönyv átadását az üzletszabályzat VI.
11. pontjától eltérve, önálló biztosítékként rendelik alkalmazni. A felperes ugyanis azzal, hogy tudomásul vette, hogy a törzskönyv a perbeli szerződések megkötését követően az alpereshez került, és csak a vételi jog megszűnését követően tartott igényt a törzskönyv kiadására, éppen a VI.
12. pontban foglaltaknak megfelelően járt el. Ráutaló magatartással a felek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
13. évi CXXII. törvény (Hpt.)
14. §

(1)bekezdése és a Ptk. 217. §

(1)bekezdése értelmében érvényesen egyébként sem rendelkezhettek a kölcsönszerződés biztosítékáról. [21] A másodfokú bíróság mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül kötelezte az alperest a törzskönyv kiadására. [22] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [23] Az alperes a Pp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles a jogi képviselővel eljárt felperes felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. Az ügyvédi munkadíj ÁFA-t is magában foglaló összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(1),

(3),

(5)és

(6)bekezdései alapján a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével állapította meg. [24] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Pp. 274. §

(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. november
2. Dr. Vezekényi Ursula s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Osztovits András s.k. bíró