← Magyarország

Gfv.30796/2016/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: I. Lakásszövetkezetből kiválás jogszabályi feltételei. II. Kiválással létrejött lakásszövetkezet bejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti kérelem elbírálásának jogi szempontjai. 2004. CXV. Tv. 50. §

(1),
  1. V. Tv.
  2. §
(2),
  1. V. Tv.
  2. §
(3),
  1. V. Tv.
  2. §
(3)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.796/2016/
  1. A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes előadó bíró Dr. Osztovits András bíró A felperes: A felperes képviselője: Némethné dr. Bozsik Éva ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Kun és Varga Ügyvédi Iroda A per tárgya: bejegyző végzés hatályon kívül helyezése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: ővárosi Ítélőtábla 25.Gf.40.184/2015/
  2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: ővárosi Törvényszék 37.G.44.225/2014/
  3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes lakásszövetkezet tagjai a
  4. június 22-én tartott [2] [3] [4] [5] részközgyűlésen hozott 2/2011.(06.22.) számú határozattal rendelkeztek a felperes lakásszövetkezetből való kiválásról és új lakásszövetkezet alapításáról. A felperes lakásszövetkezet tagjai a Fővárosi Ítélőtábla törvényességi felügyeleti eljárásban hozott 16.Cgtf.43.027/2013/
  5. számú jogerős végzése alapján összehívott
  6. március 24-én és 25-én tartott részközgyűléseken fogadták el a
  7. szeptember 30ával elkészített vagyonmegosztási mérleget, amely szerint a kiválással létrehozandó lakásszövetkezet tagjainak fenntartási költségtartozása állt fenn a felperes lakásszövetkezettel szemben. Az alperes lakásszövetkezet tagjai hozzájárultak azonban ahhoz, hogy e tartozás a vagyonmegosztás során a műszakilag elkülönülő épületegységük üzemeltetési és felújítási számláján levő pénzeszközökből kielégítést nyerjen. A
  8. június 26-án tartott közgyűlésen pedig meghozták - más határozatok mellett - a felperes lakásszövetkezetből történő kiválásról, az új alapszabály elfogadásáról szóló határozatokat. Ezt követően az alperes lakásszövetkezet a cégjegyzékbe való bejegyzés iránt kérelmet terjesztett elő. Mellékelte a jogi képviselő eljárásra szóló meghatalmazását, a
  9. június 22-i, a kiválást elhatározó részközgyűlés jegyzőkönyvét jelenléti ívvel együtt, a felperes igazgatóságához, felügyelő bizottságához címzett, a vagyonmegosztásról szóló határozat meghozatala végett részközgyűlések összehívása iránti kérelmet tartalmazó levelet, a vagyonmérleg-tervezetekre, a vagyonleltár-tervezetekre vonatkozó független könyvvizsgálói jelentést, a
  10. március 24-én és 25-én tartott, a vagyonmegosztási mérleg elfogadását tartalmazó határozatokat magába foglaló részközgyűlési jegyzőkönyveket, az azokhoz tartozó jelenléti ívvel együtt, az alperesi alapszabályt, az alperes elnökének aláírásmintáját, a székhelyhasználatra vonatkozó nyilatkozatot, a székhelyként használt ingatlan tulajdoni lapját, az alperes megalakulásáról határozó
  11. június 26-án tartott közgyűlés jegyzőkönyvét, annak jelenléti ívével és a közgyűlésre szóló meghívóval együtt, az alperes tagjainak nyilatkozatát a felperessel szembeni fenntartási költség tartozás kiegyenlítésének módjáról. A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a
  12. szeptember 14-én kelt,
  13. szeptember 25-én közzé tett végzésével rendelte el az alperes cégnyilvántartásba vételét. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] A felperes a
  14. október 20-án az elsőfokú bírósághoz érkezett keresetével kérte a bejegyző végzés hatályon kívül helyezését. Arra hivatkozott, hogy a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, hogy a kiválni szándékozó lakásszövetkezeti tag és nem tag tulajdonosoknak a felperessel szembeni fenntartási költség tartozása miatt az érintett épületegységek kiválása a lakásszövetkezetekről szóló
  15. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Lsztv.)
  16. §
(1)[7] [8] [9] bekezdésébe ütközik, az alperes lakásszövetkezet ezért jogellenesen alakult meg, bejegyzésének jogszabályi feltételei nem álltak fenn. A felperes a
  1. december 11-én előterjesztett keresetmódosításában elsődlegesen az alperes lakásszövetkezet megalakulásáról szóló 4/2014.számú határozat, az ezen alapuló alapszabály semmissége megállapítását, az említett semmis határozaton, illetve alapszabályon alapuló bejegyző végzés hatályon kívül helyezését kérte. Másodlagosan a végzés hatályban fenntartása mellett a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására felhívása iránt terjesztett elő kérelmet az általa tételesen felsorolt mellékletek csatolása, a székhelyhasználatra való jogosultság igazolása, a cégjegyzékben az alapszabállyal megegyező cégnév bejegyzése érdekében. A
  2. január 16-án ismét módosított, végleges keresetében elsődlegesen a kiválással érintett épületegységben lakástulajdonnal rendelkezők fenntartási költség tartozására hivatkozással, másodlagosan a 4/
  3. számú határozat, az ezen alapuló alapszabály semmisségére tekintettel kérte a perbeli bejegyző végzés hatályon kívül helyezését. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [10] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. [11] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az ítéletét helyben hagyta. [12] Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  4. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)
  5. §
(2)bekezdése értelmében az eljárás tárgyát kizárólag az elsőfokú bírósághoz
  1. október 20-án érkezett kereset képezhette. Az említett jogszabályban előírt jogvesztő határidőn túl -
  2. december 11-én és
  3. január 16-án - benyújtott keresetmódosítás elbírálásának eljárás jogi akadálya volt, ez utóbbiak érdemi vizsgálatának mellőzése helytálló volt. [13] A másodfokú bíróság egyetértett abban is az elsőfokú bírósággal, hogy a keresettel támadott bejegyző végzést hozó cégbíróság az alperes megalakulását megelőzően tartott részközgyűlési jegyzőkönyvekben foglaltak, a felperes részközgyűlésein hozott, a vagyonmérleg elfogadásáról és a vagyonmegosztásról szóló határozat alapján okszerűen következtetett arra, hogy a kiválni szándékozók felperessel szemben fennálló tartozása kiegyenlítésre kerül. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A felperes a felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását, az alperes alapszabályának érvénytelensége megállapítását, a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítását, a cégbíróság felhívását az alperes lakásszövetkezet megszűntnek nyilvánítására, ellene kényszertörlési eljárás, vagy felszámolási eljárás lefolytatására. A felperes másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az első- vagy a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozathozatalra utasítása iránt terjesztett elő kérelmet. [15] Előadta, hogy a támadott jogerős ítélet jogszabálysértő, mert az eljárt bíróságoknak a keresetről való döntésük meghozatalakor mérlegelniük kellett volna, hogy a bejegyzést elrendelő cégbíróság nem vizsgálta a csatolt vagyonmérleg tervezet, valamint a független könyvvizsgálói jelentés alapján, a Ctv.
  4. §
(1)bekezdését sértve nem észlelte, hogy a kiválás, és a kiváló tagok általi új lakásszövetkezet alapítása jogszabályba ütközik. Az Lsztv. 50. §
(1)bekezdésében írt azon feltétel ugyanis, hogy a kiválással érintett lakásszövetkezeti tag és nem tag tulajdonosoknak a kiváláskor a lakásszövetkezettel szemben nem állhat fenn fenntartási költség tartozása, nem teljesült. [16] A felperes állította a Ctv. 65. §
(3)bekezdésének megsértését is. Vitatta, hogy a Ctv. 65. §
(2)bekezdésében előírt, a bejegyző végzés közzétételét követő 30 napos jogvesztő határidőn túl nem volt jogosult a bejegyző végzés hatályon kívül helyezését megalapozó újabb okokra, a bejegyzési kérelemhez a Ctv.
  1. számú Melléklete III. pontja, a
  2. számú Melléklete III. pontja alapján csatolandó, általa megjelölt okiratok hiányára hivatkozni. Jogi álláspontja az volt, hogy a jogcím módosítása nem minősül keresetváltoztatásnak. [17] Sérelmezte azt is, hogy az eljárt bíróságok az utóbb előterjesztett keresetmódosításában megjelölt másodlagos kérelmét - amely a kiválásról szóló határozat és az alapszabály semmisségének megállapítására, a semmisség jogkövetkezményeinek a Ctv.
  3. §
(3)bekezdésében írt alkalmazására irányult - sem bírálták el. E körben jogszabálysértésként a bíróság indokolási kötelezettségéről rendelkező Pp. 221. §
(1)bekezdésére, a gazdasági társaság létesítő okiratának érvénytelensége megállapításának feltételeit tartalmazó, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 9. §
(1)bekezdésére, 12. §
(3)bekezdésére, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
  2. §
(2)bekezdésére, 234. §
(1)bekezdésére és 237. §
(2)bekezdésére hivatkozott. Utalt a Kúria jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/
  1. (VI. 28.) PK véleménye
  2. pontjában írtakra is, állítva, hogy az eljárt bíróságoknak hivatalból is alkalmazniuk kellett volna a támadott alapszabály semmisségének jogkövetkezményeit. [18] Az alperes a jogerős ítélet hatályban fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Pp.
  3. §
(2)bekezdése alapján és azt az alábbiak miatt nem találta jogszabálysértőnek. [20] A Kúria mindenekelőtt rögzíti: a felperes eredeti keresete az általa támadott bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányult az Lsztv. 50. §
(1)bekezdésének megsértésére hivatkozással. Az utóbb előterjesztett véglegesen fenntartott elsődleges keresete ezzel megegyező volt, míg másodlagos keresete körében az alperes megalakulásáról, alapszabályának elfogadásáról szóló határozat semmisségének megállapítását, és arra tekintettel a bejegyző végzés hatályon kívül helyezését kérte. A 2014. december 11-én előadott keresetét a 2015. január 16-án tett nyilatkozata szerint nem tartotta fenn. Az, ezért a Pp. 3. §
(1)és
(2)bekezdése, valamint a Pp.
  1. § alapján sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárás tárgya nem volt. Az e kereset tekintetében a felperes által megjelölt jogszabályokat ezért a jogerős ítélet - azok alkalmazása hiányában - nem sérthette. [21] A Ctv.
  2. §
(3)bekezdése - nem vitásan - azt tartalmazza, hogy a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A Pp. eljárási szabályaihoz képest e speciális eljárási szabály - a kialakult következetes bírói joggyakorlat szerint csakis a Ctv. 65. §
(2)bekezdésben foglaltakkal együttesen értelmezhető: azaz az eljárás során a bejegyző végzés közzétételét követő jogvesztő 30 napon belül lehet csak a keresetlevélben megjelölt okokon felül újabb, a támadott végzés hatályon kívül helyezését megalapozó tényekre hivatkozni. Az eljárt bíróságok ezért a Pp. 221. §
(1)bekezdésének és - alkalmazás hiányában - a felperes által megjelölt anyagi jogi jogszabályok megsértése nélkül utasították el a felperesnek a módosított végleges másodlagos keresetét. [22] A Kúria a felperesi állítással szemben úgy ítélte, az adott ügy sajátosságaira tekintettel, az Lsztv. 50. §
(1)bekezdésének megsértését, a felek kiválással kapcsolatos magatartása, jognyilatkozatai tükrében kell vizsgálni. A cégbírósághoz benyújtott
  1. június 26-i jegyzőkönyv
  2. oldalán rögzítettekből kitűnik, hogy a felperes akadályozta meg korábban az alperes lakástulajdonosainak fenntartási költség tartozása kiegyenlítését. Teljesítésként sem az ügyvédi letétbe helyezést, sem az egy lakó általi, valamennyi tulajdonos tartozásának megfizetését, sem az alperesi üzemeltetési és felújítási számláról történő átutalást nem fogadta el. A felperes ezért jóhiszeműen a tartozások kiegyenlítésének hiányára nem hivatkozhat, figyelemmel arra is, hogy tagjai döntöttek a vagyonmegosztásról, az alperes pedig csatolta a cégbíróság részére a kiváló tagok által tett azon nyilatkozatot, hogy a vagyonmegosztás végrehajtása során az alperesi üzemeltetési és felújítási számláról a tartozások kiegyenlítést nyernek. Utal arra is a Kúria, hogy a jogvita eldöntése során irányadó rPtk.
  3. §
(1)bekezdése is azt tartalmazza: a jogosult a harmadik személy részéről felajánlott teljesítést is köteles elfogadni, ha ehhez a kötelezett hozzájárult, és a szolgáltatás nincs személyhez kötve, illetőleg nem igényel olyan szakértelmet vagy képességet, amellyel a harmadik személy nem rendelkezik. Így, a cégbíróság jogszabálysértés nélkül ítélte úgy, hogy nincs jogi akadálya a kiválással létrejött alperes lakásszövetkezet cégjegyzékbe bejegyzésének. [23] Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy ezzel ellentétes jogértelmezés esetén sem lenne alkalmazandó az a jogkövetkezmény, amelyet a felperes a felülvizsgálati kérelmében megjelölt. Cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezésére ugyanis csak a Ctv. 68. §
(4)bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezése esetén van jogi lehetőség. Ilyennek nem minősül az Lsztv. 50. §
(1)bekezdésében írt, a tag, illetve nem tag tulajdonosok tartozásának fennállása, mert az nem esik a létesítő okirat Ctv. említett §-ában írtak körébe. [24] A Kúria végül utal arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott rPtk. rendelkezések, a PK véleményben kifejtettek a Ctv. speciális szabályaira tekintettel nem irányadóak. A Gt. 12. §
(3)bekezdésében írtak önmagában amiatt nem alkalmazandók, mivel a létesítő okirat érvénytelensége tárgyában a bíróságoknak nem kellett dönteniük. [25] A Kúria mindezekre tekintettel az anyagi jogi és eljárási jogi jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján. Záró rész [26] A felperes az alperes jogi képviselőjének munkadíjából álló felülvizsgálati eljárási költséget a Pp. 270. §
(1)bekezdése, illetve 78. §
(1)bekezdése értelmében - pervesztessége miatt köteles megtéríteni. Ennek összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése, valamint 4/A. §
(1)bekezdése szerint általános forgalmi adóval növelten határozta meg. [27] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Vezekényi Ursula s.k. a tanács elnöke, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Osztovits András s.k. bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.