Bfv.193/2018/7 – Kúria

(1)bekezdés e) pontja szerinti elfogultságra alapított felülvizsgálati indítvány is elbírálandó, azonban az ilyen elfogultsági kifogás kizárólag akkor szolgálhat felülvizsgálati eljárás alapjául, amennyiben az elfogultságra okot adó körülményről csak a jogerős ítélet meghozatalát követően szereztek tudomást, illetve ugyanazt az okot nem ismételten jelentik be. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.193/2018/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. június
3. Az ügy tárgya: testi sértés vétsége és más bűncselekmények Terhelt(ek): I. rendű Első fok: tárgyalás, Ajkai Járásbíróság, 2.B.398/2013/62/II., ítélet,
4. április
5. Másodfok: Veszprémi Törvényszék, 2.Bf.463/2016/10., végzés, nyilvános ülés,
6. december
7. Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt és védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a testi sértés vétsége és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt és védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva az Ajkai Járásbíróság 2.B.398/2013/62/II. számú ítéletét, illetve a Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.463/2016/
8. számú végzését az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] Az I. rendű terheltet az Ajkai Járásbíróság a
9. április
10. napján kihirdetett 2.B.398/2013/62/II. számú ítéletével testi sértés vétsége [Btk.
11. §

(1),

(2)bekezdés] miatt 100.000 forint pénzbüntetésre ítélte, ellenben az ellene rágalmazás vétsége [Btk. 226. §

(1)bekezdés] és becsületsértés vétsége [Btk. 227. §

(1)bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette. [2] A Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. december
2. napján meghozott 2.Bf.463/2016/
3. számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege a következő:
4. augusztus 11-én a lépcsőházban az I. rendű terhelt családi vita során megszorította és megrángatta a sértett jobb felkarját, ennek következtében a sértett a jobb felkar középső és alsó harmadának 2 darab lágyrész zúzódásos sérülését szenvedte el, a jobb válla megrándult és meghúzódott. A sérülések gyógytartama összességében 8 napon belüli. A sértett
5. augusztus
6. napján joghatályos magánindítványt terjesztett elő az I. rendű terhelttel szemben. II. [4] [5] [6] [7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt és védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, a védő a Be.
7. §

(1)bekezdés c) pontjára hivatkozva. A védő indokai szerint az eljárt bíróságok az indokolási kötelezettséget megsértették, az elsőfokú bíróság nem adott arról számot, hogy mi alapján állapította meg a tényállást. Részletesen kifejtette, hogy az igazságügyi szakértői bizonyítás törvénysértő volt, mivel a szakértő a véleményezés idején nem rendelkezett érvényes, megújított működési engedéllyel, mivel az korábban lejárt. Emiatt a szakvélemény nem értékelhető a bizonyítékok körében, így a bíróságok az indokolási kötelezettségüket megsértették a cselekmény minősítését befolyásoló kérdésben. Mindezek alapján a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. A terhelt indítványában ismételten elfogultnak tartotta a másodfokon eljárt törvényszéket hivatkozva más ügyben a törvényszék bírái által bejelentett elfogultságra (melynek kapcsán a Győri Ítélőtábla a Bkk.625/2016/

1. számú végzésével a Veszprémi Törvényszéket kizárta az adott ügy elbírálásából). Erre tekintettel a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint nem volt jogosult szakvélemény adására a szakértő, emellett hiányosnak tartotta a szakvéleményt, illetve sérelmezte, hogy elutasították a vizsgálatot elvégző orvosok kihallgatására tett indítványát. Kifogásolta továbbá a bíróságok bizonyítékértékelő tevékenységét, azt, hogy az ismételt tanúkihallgatási indítványát elutasították, amely alapján tisztázni lehetett volna az általa említett ellentmondásokat. Sérelmezte, [8] hogy a nyilatkozatával a másodfokú bíróság nem foglalkozott. Mindezek alapján elsődlegesen hatályon kívül helyezésre, másodlagosan a felmentésére tett indítványt. III. [9] A Kúria a Be.
2. §

(1)bekezdés I. fordulata alapján az ügyben tanácsülést tartott. [10] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - nem ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 416. §

(1)bekezdés a)-g) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [12] A Be. 423. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható; felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. §

(1)bekezdés, 388. §

(2)bekezdés]. [13] Ez azt jelenti, hogy a felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [14] A védő indítványában kifogásolta az indokolási kötelezettség teljesítését, melyet alapvetően a szakértői bizonyítás törvénysértő voltára vezetett vissza. [15] A Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjára alapítottan akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §

(1)bekezdés I.

1. b)vagy
2. c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. Az indokolási kötelezettség megsértése a Be. 373. §

(1)bekezdés III. a) pontja szerinti abszolút eljárási szabálysértés. [16] Az indokolási kötelezettség megsértése akkor eredményez felülvizsgálatot is megalapozó eljárási szabálysértést, ha az oly mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg, mire alapította a bíróság a döntését, illetve ha a határozat indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. Következésképpen tény-, vagy jogkérdéssel összefüggő indokolási kötelezettség kapcsán - felülvizsgálatban - csupán az vizsgálható, hogy a támadott határozatban nyomon követhető-e a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenysége, annak eredménye vitássá nem tehető. [17] Ez a támadott első- és másodfokú határozatokban a Be. 373. §

(1)bekezdés III. pontja által meghatározott körben maradéktalanul megtörtént. [18] Az irányadó tényállás, valamint az első- és másodfokú határozatok indokolása részletesen és érthetően tartalmazta mindazt, ami a terhelt bűnösségének megállapításához, a cselekmény jogi minősítéséhez és a büntetés kiszabásához szükséges. [19] A bíróság nem csupán felsorolta, hanem össze is vetette a rendelkezésére álló vallomásokat a beszerzett egyéb bizonyítékokkal, amelyek egyike volt a védő és a terhelt által is vitatott szakértői vélemény. Az indokolásból egyebekben az is kiderül, hogy a tényállás nem csupán az igazságügyi orvosszakértői véleményben foglaltakon alapul. Mindezek alapján az indokolási kötelezettség megsértésére való hivatkozás nem alapos. [20] E körben a védő részben a bíróság bizonyítékértékelő, mérlegelő tevékenységét is támadta, ami azonban felülvizsgálatban nem megengedett. Fentiek alapján a szakértői vélemény készítésével, illetve értékelésével kapcsolatos kifogások felülvizsgálati okot nem képeznek. [21] E megállapítás vonatkozik az I. rendű terhelt mindazon kifogásaira, amelyek a bizonyítással, így a szakvélemény hiányosságaival, bizonyítási indítványai elutasításával kapcsolatosak, amelyek ugyancsak a bíróságok bizonyítékértékelő, mérlegelő tevékenységét támadták. A bizonyítékok eltérő értékelésével, a jogerős ítéleti tényálláshoz képest eltérő tényállításokkal érvelve azonban nincs lehetőség a bűnösség megállapításának vitatására. A terhelt indítványa ezen részében törvényben kizárt. [22] A Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálati ok figyelemmel a Be. 373. §

(1)bekezdés II. b) pontjában foglaltakra -, amennyiben az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. A 25/2003. (X. 4.) AB határozatban írtak alapján a Be. 21. §

(1)bekezdés e) pontja szerinti elfogultságra alapított felülvizsgálati indítvány is elbírálandó, azonban az ilyen elfogultsági kifogás kizárólag akkor szolgálhat felülvizsgálati eljárás alapjául, amennyiben az elfogultságra okot adó körülményről csak a jogerős ítélet meghozatalát követően szereztek tudomást, illetve ugyanazt az okot nem ismételten jelentik be. A felülvizsgálati indítvány azonban új körülményre e körben nem hivatkozik, ezért a felülvizsgálati indítvány e részében is kizárt. [23] Fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt olyan további eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §

(5)bekezdése alapján hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványoknak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat az I. rendű terhelt tekintetében Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. IV. [24] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §

(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [25] A Be. 418. §

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdés

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal, ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,

1. június
2. Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ