Bfv.642/2018/5 – Kúria

(2)bekezdése meghatározza azokat a korábbi Btk. szerinti bűncselekményeket, amelyek a Be. 17. §

(6)bekezdésének és - ezen keresztül - a Be. 14. §

(7)bekezdésének hatálya alá tartoznak. Nem tartoznak ide tehát azok a bűncselekmények, amelyek az elbíráláskor hatályos Btk. alkalmazásával esnek a Be. 17. §

(6)bekezdésének hatálya alá, de a bíróság az elkövetéskor hatályos jogszabályt alkalmazta. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.642/2018/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Székely Ákos, a tanács elnöke Dr. Somogyi Gábor, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. június
3. Az ügy tárgya: adócsalás bűntette és más bűncselekmény Terhelt: terhelt Első fok: Gyulai Törvényszék, 14.B.390/2012/81., ítélet, tárgyalás,
4. október
5. Másodfok: Szegedi Ítélőtábla, Bf.II.75/2014/8., ítélet, nyilvános ülés,
6. május
7. Az indítvány előterjesztője: Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria az adócsalás bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Gyulai Törvényszék 14.B.390/2012/
8. számú, illetve a Szegedi Ítélőtábla Bf.II.75/2014/
9. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Gyulai Törvényszék a
10. október 17-én meghozott 14.B.390/2012/
11. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [
12. évi IV. törvény [2] - a továbbiakban: korábbi Btk. -
13. §

(1)bekezdés II. fordulat és

(3)bekezdés], valamint 2 rendbeli számvitel rendje megsértésének bűntettében [korábbi Btk. 289. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pont, valamint

(4)bekezdés b) pont]. Ezért - halmazati büntetésül mint visszaesőt - 1 év 5 hónapi börtönbüntetésre, valamint 2 évi közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A terhelt és védőjének fellebbezése alapján eljárt Szegedi Ítélőtábla a

1. május 16-án kihirdetett Bf.II.75/2014/
2. számú ítéletével a terhelt börtönbüntetésének tartamát 1 évre enyhítette; egyebekben azonban az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. II. [3] [4] [5] [6] [7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.87/2018/2.-I. szám alatt, a Be.
3. §

(1)bekezdés c) pontja alapján terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását kérte. Indokául utalt a Be. 14. §

(7)bekezdésére, miszerint a Be. 17. §

(5)és

(6)bekezdésében felsorolt bűncselekmények, ezen belül a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények, így a számvitel rendje megsértésének bűntette miatti eljárásban első fokon a tanács elnöke (egyesbíró), másodfokon és - a Kúria kivételével - harmadfokon a tanács egyik tagja az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bíró. Ezzel összhangban a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 30. §

(2)bekezdése akként rendelkezik, hogy a Be. 17. §

(5)és

(6)bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkező bírákat - a bíróság elnökének javaslatára - az OBH elnöke jelöli ki. Jelen ügyben a megtámadott ítéletet meghozó bíró a Be. 17. §

(5)és

(6)bekezdésében megjelölt ügyek tárgyalására a fenti törvényi rendelkezésekben előírt kijelöléssel az eljárás idején nem rendelkezett. Ugyanezen okból helyezte hatályon kívül a Kúria a

1. szeptember 19-én meghozott Bfv.I.302/2017/
2. számú végzésével a Gyulai Törvényszék 14.B.374/2013/
3. számú ítéletét is, amelyet ugyancsak e bíró által vezetett tanács hozott meg. Az indítvány szerint jelen ügyben is megállapítható, hogy a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, és ezzel a Be.
4. §

(1)bekezdés II. pont a) alpont első fordulatában meghatározott eljárási szabálysértés valósult meg. A Legfőbb Ügyészség a BF.512/2018/

1. számú átiratában a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség felülvizsgálati indítványát változatlan tartalommal tartotta fenn, és ugyancsak a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, valamint az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítására tett indítványt. III. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
2. §

(1)bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [9] [10] A Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálati ok a Be. 373. §

(1)bekezdés II. pont a) alpont első fordulatában meghatározott, s egyben a Be. 428. §

(2)bekezdése szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva. [11] Az indítvány helyesen hivatkozott arra, hogy a Be. 17. §

(6)bekezdésében meghatározott bűncselekmények miatt a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el kizárólagos illetékességgel; e bűncselekmények tekintetében rendelkezik a Be. 14. §

(7)bekezdése akként, hogy az azok miatti eljárásban első fokon a tanács elnöke (egyesbíró), másodfokon és - a Kúria kivételével - harmadfokon a tanács egyik tagja [8] [12] [13] [14] [15] [16] [17] az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bíró. A Be. 17. §

(6)bekezdésének az elsőfokú tárgyalás megkezdésekor - azaz

1. január 17-én hatályos szövege az alábbi bűncselekményeket sorolta fel [és ekként vonatkoztatta rájuk a Be.
2. §

(7)bekezdésében írt követelményt is]: visszaélés radioaktív anyaggal (korábbi Btk.

1. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (korábbi Btk. 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (korábbi Btk. 264/B. §) és a gazdasági bűncselekmények (korábbi Btk. XVII. Fejezet), kivéve a számvitel rendjének megsértését (korábbi Btk.
2. §), valamint a pénzügyi bűncselekményeket (korábbi Btk. XVII. Fejezet III. Cím). Az ekkor hatályos eljárási törvény tehát ugyan a korábbi Btk. XVII. Fejezetében szabályozott gazdasági bűncselekményeket a székhelyi bíróság kizárólagos illetékességébe utalta, és ezen keresztül vonatkoztatta rájuk a Be.
3. §

(7)bekezdésében írt szabályt, azonban annak köréből kifejezetten kivonta a jelen eljárás tárgyát képező számvitel rendjének megsértését és - mint a Btk. XVII. Fejezet III. Címében meghatározott pénzügyi bűncselekményt - az adócsalást is. A Be. 17. §

(6)bekezdésének a

1. évi LXXVIII. törvény
2. §

(2)bekezdésével módosított,

1. július
2. napjától hatályos szövege szerint a székhelyi bíróság kizárólagos illetékességébe, és ekként a Be.
3. §

(7)bekezdésében írt rendelkezésének hatálya alá az alábbi bűncselekmények tartoznak: a radioaktív anyaggal visszaélés (

1. évi C. törvény - a továbbiakban: Btk. -
2. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés (Btk.
3. §), atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk.
4. §), a gazdasági csalás (Btk.
5. §), az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk.
6. §) - kivéve a különösen nagy vagy különösen jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást [Btk.
7. §

(3)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés], valamint a különösen nagy vagy különösen jelentős kárt nem okozó elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást [Btk. 375. §

(5)bekezdés] -, a pénzhamisítás (Btk.

1. §), a pénzhamisítás elősegítése (Btk.
2. §), a bélyeghamisítás (Btk.
3. §), a költségvetést károsító bűncselekmények (Btk. XXXIX. Fejezet) - kivéve a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást [Btk.
4. §

(4)bekezdés a) pont és

(5)bekezdés] és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztását (Btk.

1. §) -, a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk.
2. §), a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények (Btk. XLII. Fejezet), valamint a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények (Btk. XLIII. Fejezet). Az itt felsorolt, a
3. július
4. napjától hatályos Btk. szerinti bűncselekmények miatt viszont jelen ügyben a terhelttel szemben eljárás nem folyt. Ugyanakkor a szintén
5. július
6. napján hatályba lépett, a Büntető Törvénykönyvről szóló
7. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló
8. évi CCXXIII. törvény
9. §

(2)bekezdése megjelölte azokat a korábbi Btk. szerinti bűncselekményeket, melyek kapcsán az eljárás továbbra is a székhelyi járásbíróság kizárólagos illetékességébe tartozik, és ekként a bíróság megalakítására is a Be. 14. §

(7)bekezdése vonatkozik. Ezek: az

1. évi IV. törvény szerinti visszaélés radioaktív anyaggal (
2. évi IV. törvény
3. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (
4. évi IV. törvény 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (
5. évi IV. törvény 264/B. §) és a gazdasági bűncselekmények (
6. évi IV. törvény XVII. Fejezet), kivéve a számvitel rendjének megsértését (
7. évi IV. törvény
8. §), valamint a pénzügyi bűncselekményeket (
9. évi IV. törvény XVII. Fejezet III. Cím). Ez megegyezik a
10. július
11. napját megelőzően hatályos Be.
12. §

(6)bekezdésében meghatározott körrel, és ugyancsak nem tartozik bele a számvitel rendjének megsértése, és - mint a korábbi Btk. XVII. Fejezet III. Címében meghatározott pénzügyi bűncselekmény - az adócsalás sem. A Be. 11. §

(1)bekezdése szerint a büntetőeljárást a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő [18] [19] [20] [21] törvény szerint kell lefolytatni. Jelen ügyben az eljárt tanács összetétele az eljárás folyamán végig megfelelt a törvényes rendelkezéseknek, az eljárás tárgyát képező számvitel rendjének megsértése (korábbi Btk. 289. §) és adócsalás (korábbi Btk. 310. §) esetén az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bíró eljárását sem a 2013. január 17-től 2013. június 29-ig hatályos Be. 17. §

(6)bekezdése, sem a

1. július 1-től hatályos
2. évi CCXXIII. törvény
3. §

(2)bekezdése nem írta elő. Kétségkívül az eljárás tárgyát képező bűncselekmények az elbíráláskor hatályos Btk. alkalmazásával már a Be. 17. §

(6)bekezdésének hatálya alá tartoznának (költségvetési csalás bűntette - költségvetést károsító bűncselekmény, Btk. XXXIX. Fejezet; számvitel rendjének megsértése - a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, Btk. XLI. Fejezet). Ez azonban közömbös, mert a bíróság az elkövetéskor hatályos jogszabályokat alkalmazta a cselekmény elbírálása során. A 2012. évi CCXXIII. törvény 7. §

(2)bekezdése pedig taxatíve meghatározza azokat a korábbi Btk. szerinti bűncselekményeket is, melyek kapcsán -

1. július
2. napját követően is - a kizárólagos illetékesség fennáll, és így a kijelölt bíró eljárása szükséges. Ekként tehát jelen ügyben közömbös az, hogy a támadott határozatot hozó elsőfokú tanács elnöke nem rendelkezik az Országos Bírósági Hivatal elnöke által a Be.
3. §

(5)és

(6)bekezdésében felsorolt ügyek tárgyalására való kijelöléssel. Megjegyzi a Kúria, hogy a Gyulai Törvényszéknek a Kúria Bfv.I.302/2017/

1. számú végzésével felülvizsgált ítéletében a korábbi Btk. XVII. Fejezet I. Címében meghatározott gazdasági bűncselekmények is elbírálásra kerültek, melyek valóban szerepelnek a
2. július
3. előtt hatályos Be.
4. §

(6)bekezdésében, illetve a

1. évi CCXXIII. törvény
2. §

(2)bekezdésében írt felsorolásban. Erre tekintettel a Kúria megállapította, hogy jelen ügyben a bíróság törvényesen volt megalakítva, és - mivel a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában, illetve a Be. 373. §

(1)bekezdés II. pont a) alpont első fordulatában írt eljárási szabálysértés ekként nem valósult meg - a támadott határozatokat a Be.

1. §-a alapján hatályában fenntartotta. IV. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
2. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatát pedig a 416. §

(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [23] A Be. 418. §

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdés

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. [22] Budapest,

1. június
2. Dr. Székely Ákos s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ