Bfv.258/2018/5 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont] kapcsán a határozat hatályban tartása. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.258/2018/5. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Sebe Mária, előadó bíró Dr. Székely Ákos, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja: 2018. július 4. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette Terhelt: terhelt Első fok: tárgyalás, Szolnoki Törvényszék, 3.B.691/2016/32., ítélet, 2017. március 8. Másodfok: Szegedi Ítélőtábla, Bf.III.305/2017/17., ítélet, nyilvános ülés, 2017. október 3. Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A kábítószer-kereskedelem bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Kúria a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szolnoki Törvényszék 3.B.691/2016/32. számú és a Szegedi Ítélőtábla Bf.III.305/2017/17. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Szolnoki Törvényszék a 2017. március 8-án kihirdetett [2] [3] [4] 3.B.691/2016/32. számú ítéletével a terheltet kábítószerkereskedelem bűntette [Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulat,

(3)bekezdés] miatt 9 évi fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és a közügyek gyakorlásától 9 évi eltiltásra ítélte. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a szabadságvesztés kétharmad részének kiállását követően a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről, a lefoglalt bűnjelekről és a felmerült bűnügyi költség viseléséről. Védelmi fellebbezések alapján eljárva a Szegedi Ítélőtábla a 2017. október 3-án kihirdetett Bf.III.305/2017/17. számú ítéletével az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a terhelt cselekményét kábítószer-kereskedelem bűntette kísérletének [Btk. 176. §

(1)bekezdés III. fordulat,

(3)bekezdés] minősítette. Ezt meghaladóan helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az elsőfokú ítélettel megállapított és a másodfokú bíróság által tett kiegészítéssel irányadónak tekintett tényállás lényege a következő. Telefonon történt egyeztetést követően,

1. február 21-én a terhelt 10 óra körül - az előzetes megállapodásnak megfelelően - egy áruház parkolójában egy ismeretlen személytől 800.000 forintért 998,86 gramm 84%-os, azaz 840 gramm hatóanyagot tartalmazó pentedront (utcai nevén kristályt) vásárolt abból a célból, hogy azt haszonnal továbbértékesítse. A helyszínről távozva a járművet rendőri intézkedés alá vonták és a terhelttől a jelentős mennyiség alsó határát többszörösen meghaladó hatóanyag-tartalmú kábítószert teljes mennyiségben lefoglalták. Az elsőfokú bíróság jogi értékelésével szemben, amely a kábítószer kereskedelmi célra megszerzését a kábítószer-kereskedelem kereskedéssel megvalósított befejezett alakzataként értékelte, a másodfokú bíróság álláspontja szerint a terhelt célja a kábítószer több személy számára hozzáférhetővé tétele, azaz forgalomba hozatal volt, amely azonban a rendőri intézkedés miatt meghiúsult. Így a kábítószer-kereskedelem forgalomba hozatallal megvalósított alakzata kísérleti szakban rekedt. II. [5] [6] [7] A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, felmentése érdekében. Az
2. évi XIX. törvény
3. §

(1)bekezdés b) pontjára alapított felülvizsgálati indítványában kifogásolta a megállapított tényállást és az azt megalapozó szakértői véleményt. Arra hivatkozással, hogy új pszichoaktív anyagot (nem kábítószert) foglaltak le tőle, a terhére rótt cselekmény minősítését és bűnösségét egyaránt vitatta. A felhozottak miatt felmentését kérte. III. [8] A Legfőbb Ügyészség BF.268/2018/1. számú átiratában kifejtette, hogy a terheltnek az 1998. évi XIX. törvény 416. §

(1)bekezdés

1. b)pontjára alapított felülvizsgálati indítványa a tényállást támadó részében törvényben kizárt, míg a bűnösségét, illetve cselekménye minősítését illetően alaptalan. [9] Az alapügyben eljárt bíróság az általa rögzített tények alapján megállapított tényállásból helyes következtetést vont a terhelt bűnösségére és cselekményét is az anyagi jogi szabályoknak megfelelően minősítette. [10] Az eljárt bíróság más feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést sem vétett. Erre figyelemmel a terhelt tekintetében a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta. IV. [11] A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, kizárólag a Be. 648. § a)
2. c)pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. A törvényi feltételeknek megfelelő [a Be. 649. §

(1)bekezdésében felsorolt] törvényes ok a felülvizsgálatra, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont], illetve ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével [Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont] szabott ki törvénysértő büntetést. A felülvizsgálatot lehetővé tevő eljárási szabálysértéseket a törvény kimerítően sorolja fel [Be. 648. §

(2)bekezdés a)-d) pont]. A Be.

1. §-a pedig valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, miszerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye. [13] A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért a kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések közömbösek. [14] A Be.
2. §

(1)bekezdése alapján a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [15] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem különkülön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [16] Az értékelő tevékenység eredménye, annak érdemi helyessége vagy helytelensége, teljessége és szempontjai azonban az ítélet megalapozottságát érintő kérdés, ami felülvizsgálati eljárásban vitássá nem tehető. [17] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján valóban felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. [18] A jelen ügyben azonban erről nincs szó. [19] Az eljárt bíróság nem sértett törvényt, amikor a terhelt bűnösségét jelentős mennyiségű kábítószer forgalomba hozatala bűntettének kísérletében megállapította. [20] Helytállóan értékelte a terhelt 2015. február 21-én elkövetett cselekményét kábítószerrel visszaélésnek, mivel a pentedron a Btk. 459. § 18. pont
3. c)alpontja szerint - figyelemmel a 2005. évi XCV. törvény 2. számú melléklet
4. a)jegyzék 56. pontjára - 2015. január 1-je óta kábítószernek minősül. [21] Ugyancsak helyesen tekintette azt terjesztői típusú magatartásnak. Az értékesítésre irányuló szándékra nem önmagából a birtokolt kábítószer mennyiségéből lehet következtetni, ehhez egyéb körülmények is szükségesek. Az irányadó tényállás rögzíti a terheltnek a kábítószer birtokba vételekori tudattartalmát, miszerint a pentedront mások számára, haszonnal történő értékesítés céljából szerezte meg. A lefoglalt kábítószer 840.000 milligramm hatóanyag-tartalma hatvanszorosa volt a [Btk. 461. §

(4)bekezdés b) pontja szerint igazságügyi orvosszakértő által meghatározott] jelentős mennyiség alsó határának megfelelő 14.000 milligrammnak. Ekként a jelentős mennyiségre vont következtetés is megalapozott. [22] A terjesztői típusú elkövetési magatartás tekintetében eltérés volt az első- és másodfokú bíróság megítélésében. Míg a törvényszék a jelentős mennyiségű kábítószer értékesítési célú megszerzését készletezésként, többlettevékenység nélkül is a kábítószerkereskedelem kereskedéssel elkövetett befejezett alakzatának tekintette, az ítélőtábla álláspontja szerint a terhelt cselekménye nem felel meg a kereskedés kritériumainak, mivel nem merült fel adat sem a vevőkörre, sem arra nézve, hogy a kábítószert rendszeresen ismétlődő adásvételek útján kívánta a fogyasztókhoz, illetőleg viszonteladókhoz eljuttatni. Ehhez képest a terhelt célja az ítéleti tényállás szerint az volt, hogy a kábítószert ellenérték fejében a piaci forgalomba juttassa. Ez pedig a Btk. 176. §

(1)bekezdés III. fordulata szerinti forgalomba hozatal megállapítására alkalmas. A rendőri intézkedés meghiúsította, hogy a kábítószer ténylegesen forgalomba kerüljön, emiatt a cselekmény kísérlet. [23] Az eljárt bíróság a terhelt cselekményét az irányadó tényállással összhangban, törvényesen minősítette. [24] Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot Be. 655. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. V. [25] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §

(1)bekezdése értelmében a Be. 458. §

(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [26] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. július
2. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária s.k. előadó bíró, Dr. Székely Ákos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ