Bfv.289/2018/8 – Kúria

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont] kapcsán a határozat hatályban tartása. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.289/2018/8. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Sebe Mária, előadó bíró Dr. Székely Ákos, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja: 2018. július 5. Az ügy tárgya: kábítószer birtoklásának bűntette Terhelt: I. rendű terhelt Első fok: tárgyalás, Orosházi Járásbíróság, 3.B.102/2015/23., ítélet, 2016. június 15. Másodfok: Gyulai Törvényszék, 4.Bf.306/2016/8., ítélet, nyilvános ülés, 2017. február 8. Az indítvány előterjesztője: I. rendű terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A kábítószer birtoklásának bűntette miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Kúria az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva az Orosházi Járásbíróság 3.B.102/2015/23. számú és a Gyulai Törvényszék 4.Bf.306/2016/8. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] Az Orosházi Járásbíróság a 2016. június 15-én kihirdetett 3.B.102/2015/23. számú ítéletével az I. rendű terheltet társtettesként elkövetett kábítószer birtoklásának bűntette [Btk. [2] [3] [4] 178. §

(1)bekezdés] miatt 3 évi börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte és 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Egyben elrendelte a Müncheni Városi Bíróság 853 Ls 268 Js 193556/

1. számú ítéletével kiszabott, és a Gyulai Törvényszék 11.Bpk.12/2014/
2. számú végzésével elismert 2 évi, 5 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a szabadságvesztés kétharmad részének kiállását követően a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről, a lefoglalt bűnjelekről és a felmerült bűnügyi költség viseléséről. Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Gyulai Törvényszék a
3. február 8-án kihirdetett 4.Bf.306/2016/
4. számú ítéletével az I. rendű terhelt tekintetében érdemben helybenhagyta az elsőfokú határozatot. Az elsőfokú ítélettel megállapított és a másodfokú bíróság által tett kiegészítéssel irányadónak tekintett tényállás lényege a következő. Az I. rendű terhelt
5. elején rábeszélte a II. rendű terheltet, hogy termesszenek zöldséget az I. rendű terhelt hozzátartozói által lakott családi ház kertjében, és e célból kössön bérleti szerződést az ingatlan tulajdonosával. A bérleti szerződés
6. március 30-i megkötése után, a bérelt ingatlanon a terheltek közösen fóliasátrat építettek, majd 2014 májusában külföldön 63 tő kannabisz palántát vásároltak, amelyet a fóliasátorban elültettek és napi rendszerességgel gondoztak.
7. szeptember 18-án az ingatlanon rendőri intézkedés során 57 tő, 2-3 méter közti magasságú kannabisz növényt foglaltak le. Az eljárt bíróság jogi értékelése szerint az I. rendű terhelt társával szándékegységben 57 tő kannabisz növény termesztésével amely a 66/
8. (IV. 2.) Korm. számú rendelet kábítószerek
9. jegyzék
10. pontja alapján kábítószernek minősül -, társtettesként megvalósította a kábítószer birtoklása bűntettének alapesetét [Btk.
11. §

(1)bekezdés I. fordulat]. II. [5] [6] A jogerős ügydöntő határozat ellen az I. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt enyhítés érdekében, az általa - a társával szemben alkalmazott joghátrányhoz képest is - súlyosnak tartott büntetést, valamint a végrehajtani rendelt felfüggesztett szabadságvesztés kapcsán a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezést sérelmezve. Az 1998. évi XIX. törvény 416. §

(1)bekezdés b) pontjára alapított felülvizsgálati indítványában kifogásolta, hogy a Müncheni Városi Bíróság ítélete kapcsán a külföldi bíróság ítéletétől eltérően, számára hátrányosan rendelkeztek a feltételes szabadságra bocsátásról, amikor a szabadságvesztés fele helyett a büntetés háromnegyed részének kiállásához kötötték a kedvezmény megnyílásának lehetőségét. III. [7] [8] [9] A Legfőbb Ügyészség BF.285/2018/1. számú átiratában kifejtette, hogy a terheltnek az 1998. évi XIX. törvény 416. §

(1)bekezdés b) pontjára alapított felülvizsgálati indítványa a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezést támadó részében törvényben kizárt, míg a büntetés eltúlzott voltát illetően alaptalan. A felfüggesztett szabadságvesztést érintő feltételes szabadság tekintetében a Be. 416. §

(4)bekezdés

1. c)pontjára hivatkozással azzal érvelt, miszerint a felülvizsgálatot kizárja, hogy a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés a Be. 557. §-a szerinti különleges eljárásban orvosolható. Ezt meghaladóan a terhelt kizárólag a vele szemben kiszabott büntetés mértékét kifogásolta. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a jogerős határozatban megállapított büntetés önmagában nem alapoz meg felülvizsgálatot, csak akkor, ha törvénysértő minősítésre vagy más anyagi jogszabálysértésre visszavezethetően szabtak ki törvénysértő büntetést, vagy alkalmaztak törvénysértő intézkedést. Az eljárt bíróság a próbaidő alatt elkövetett szándékos bűncselekmény miatt az adott bűncselekményre irányadó tételkeretben szabott ki szabadságvesztést és ezen elítélés kapcsán rendelte el a - külföldi ítélettel kiszabott és Magyarországon érvényesnek elismert - felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását, amely megfelel a Btk. 87. §
2. b)pontjában írt kötelező rendelkezésnek. Erre nézve tehát az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa alaptalan, ezért a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta. IV. [10] Az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, miszerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye és kizárólag a Be. 648. § a)-
3. c)pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért a kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések közömbösek. [12] A törvényi feltételeknek megfelelő [a Be. 649. §

(1)bekezdésében felsorolt] törvényes ok a felülvizsgálatra, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont], illetve ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével [Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont] szabott ki törvénysértő büntetést. A felülvizsgálatot lehetővé tevő eljárási szabálysértéseket a törvény kimerítően sorolja fel [Be. 648. §

(2)bekezdés a)-d) pont]. [13] A Be. 659. §

(1)bekezdése alapján a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [14] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem különkülön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [15] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja alapján valóban felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [16] A jelen ügyben azonban erről nincs szó. [17] A bíróság az irányadó tényállással összhangban mondta ki az I. rendű terhelt bűnösségét társtettesként elkövetett kábítószer birtoklása bűntettében [Btk. 178. §

(1)bekezdés], a terhére rótt bűncselekményt a büntető anyagi jog szabályainak megfelelően törvényesen minősítette, amit egyébként a felülvizsgálati indítvány nem is támadott. A bíróság az egy évtől öt évig terjedő tételkeretben a szabadságvesztés nagyságát a középmértéknek [Btk. 80. §

(2)bekezdés] megfelelő három évi tartamban határozta meg, akként a büntetés is megfelel az anyagi jogi rendelkezéseknek. Az ítélet büntetéskiszabási részének az I. rendű terhelt által vitatott belső aránytalansága felülvizsgálat tárgya nem lehet. [18] Nem tévedett a bíróság abban sem, hogy a Btk.

1. § b) pontja szerinti kötelező rendelkezésnek érvényt szerezve a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatti szabadságvesztésre ítélés kapcsán elrendelte a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását. [19] Az I. rendű terhelt kifogásának tárgya ezzel kapcsolatban az volt, hogy az újabb elítélésekor végrehajtani rendelt felfüggesztett szabadságvesztés büntetéséből legkorábban csak a kétharmad rész kiállása után szabadulhat. [20] Előrebocsátja a Kúria, hogy az I. rendű terhelt kifogásában célzott, a büntetés felének kiállásával megnyíló kedvezmény lehetősége nem elsődlegesen tartamában tér el a kétharmad rész kiállása után lehetővé váló feltételes szabadságra bocsátástól. Két különböző intézményről van szó. Míg az ún. feles kedvezmény megadása a törvényben írt feltételek megléte esetén a perbíró belátásától függ [Btk.
2. §

(3)bekezdés] és nem kikényszeríthető, addig a kétharmados lehetőség a törvényen alapul [Btk. 38. §

(2)bekezdés a) pont]. Ekként a feles kedvezmény létének sérelmezése értelemszerűen - mindig annak az ítéletnek a kifogását jelenti, amelyben kiszabták. [21] A jelen ügyben a Müncheni Városi Bíróság a

1. március 14-én kelt és
2. március 22-én jogerős 853 Ls 268 Js 193556/
3. számú ítéletével szabta ki az I. rendű terhelttel szemben az utóbb végrehajtani rendelt szabadságvesztést. A külföldi ítélet érvényét a Gyulai Törvényszék
4. június 23-án meghozott és
5. július 7-én jogerőre emelkedett 11.Bpk.12/2014/
6. számú végzésével többrendbeli lopás bűntette miatt halmazati büntetésül kiszabott két évi, öt évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésként ismerte el. Határozatában kifejezetten rendelkezett róla, hogy végrehajtása elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. [22] Annyiban egyetértett a Kúria az ügyészi érveléssel, hogy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos rendelkezés miatt nincs helye felülvizsgálati eljárásnak. Nem osztotta azonban azt az álláspontot, miszerint a külföldi ítélet érvényét elismerő ügyben a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés hiánya vagy sérelme különleges eljárásban orvosolható volna. [23] A
7. július 1-jétől hatályos Be.
8. §

(1)bekezdés c) pontja a korábbi eljárási törvényhez hasonlóan - kizárja a felülvizsgálati eljárás lehetőségét, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján (XCIV. Fejezet) orvosolható. A Be.

1. §
2. pont értelmében egyszerűsített felülvizsgálati eljárásnak van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezésről. [24] A büntetőeljárási törvényben szabályozott egyszerűsített felülvizsgálati eljárás azonban minden esetben a magyar büntetőbíróság által hozott ügydöntő határozat korrekciójának jogorvoslati eszköze. A bíróságok a külföldi ítélet érvényét elismerő és a szabadságvesztés végrehajtását átvevő határozataikat - az
3. évi XXXVIII. törvény (Nbj.)
4. §

(3)bekezdése alapján - az egyszerűsített eljárás általános szabályainak értelemszerű alkalmazásával hozzák ugyan, de a külföldi ítélet érvényének elismerésére irányuló határozat törvénysértő rendelkezése egyszerűsített eljárással nem küszöbölhető ki. Mivel a külföldi ítélet érvényét elismerő jogerős határozat nem ügydöntő, vele szemben felülvizsgálatnak sincs helye. Az esetleges törvénysértés orvoslására a Be. XCII. Fejezete szerint van lehetőség. [25] A kábítószer birtoklása miatt folyó eljárásban az eljárt bíróság csupán az általa elbírált ügyben rendelkezett - a terhelt által sem vitatottan - a feltételes szabadságra bocsátásról. Az általa végrehajtani rendelt, eredetileg felfüggesztett szabadságvesztést érintően erre módja sem volt. A felülvizsgálat tárgyát képező eljárásban egyébként nem vizsgálható más ügyben hozott, így a felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó határozat tartalma sem. [26] Ekként az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa alaptalan. [27] A Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot Be. 655. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. V. [28] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §

(1)bekezdése értelmében a Be. 458. §

(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [29] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. július
2. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária s.k. előadó bíró, Dr. Székely Ákos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ