← Magyarország

Gf.40060/2018/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.060/2018/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Matiscsák Éva Ügyvédi Iroda (....) által képviselt ......... I. r. és az ...... II. r. felperesnek a dr. Bognár Barbara Ügyvédi Iroda (.........) által képviselt .... I. r. és a ..... II. r. alperes ellen megbízási díj és kártérítés megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  2. december 19-én kelt 31.G.44.222/2015/
  3. számú ítélete ellen a felperesek részéről benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános fellebbezési tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alpereseknek mint együttes jogosultaknak 1.000.000 (egymillió) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az I. r. felperes
  4. október 14-i bejegyzéssel jött létre, részvényesei .... és fia, ..... Önálló cégjegyzési joggal ... rendelkezett. A II. r. felperes
  5. november
  6. óta bejegyzett társaság, tagja ..., házastársa ... és .... A II. r. felperes képviseletére .... jogosult önállóan. ..., mint bankszektorban jártas szakember
  7. nyarán a II. r. felperes keretében végzett tevékenységet, bár ott cégjegyzési joga nem volt.
  8. június 27-én mint régi ismerőssel találkozott ..., aki az I. r. alperes önálló cégjegyzési joggal rendelkező vezető tisztségviselője, ügyvezetője volt. Beszélgetésük eredményeként
  9. július 3-án .... bemutatta ..., I. r. alperes önálló cégjegyzési joggal rendelkező igazgatósági tagjának és igazgatósági elnökének, aki a II. r. alperesnél is együttes cégjegyzési joggal rendelkező igazgatósági tag volt. A bemutatás és megbeszélés célja volt, hogy ... számára is vázolja a bankszektorban kialakult helyzetet, a várható változásokat, és hogy felajánlja tevékenységét a .... Csoportnál már korábban megfogalmazódott törekvés, a pénzügyi szektor felé történő nyitás, bővítés lehetőségei és az együttműködés tárgyában. Ezt követően ... részére továbbította az I. r. alperes
  10. szeptember 4-i igazgatósági és felügyelőbizottsági együttes ülésére szóló meghívót, azzal, hogy kb. egy óra a napi ügyek megbeszélése, a 10 órás kezdéshez képest 11 órára várják .... Ott ... megjelent, bemutatkozó előadást tartott saját korábbi tevékenységére, a bankpiac aktuális helyzetére vonatkozóan, egy prezentációt tartott. Ezt követően az a döntés született, hogy az adódó lehetőségekkel a ....Csoport szélesebb köre is ismerkedjen meg. ... ebben a tárgyban különböző megbeszéléseket folytatott. A
  11. október 6-i keltű angol és magyar nyelvű meghatalmazás szerint a II. r. alperes a II. r. felperest potenciális eladókkal való előkészítő tárgyalások folytatására hatalmazta meg magyarországi pénzügyi vállalkozások akvizíciójára vonatkozóan, illetve arra, hogy nevében befektetőkkel, bankokkal tárgyalásokat folytasson 5-10 éves forrás bevonásáról. A meghatalmazásban rögzítették, hogy az nem terjed ki tényleges kötelezettségvállalásra.
  12. október 21-én az I. r. alperes I. r. felperesnek adott azonos tartalmú meghatalmazást. Az I. r. alperes által I. r. felperesnek adott meghatalmazást ... és ... írták alá, a II. r. alperes által II. felperesnek adott meghatalmazást ..., illetve további egy személy az igazgatóság tagjaként írta alá. A meghatalmazásokat ... szövegezte meg, aki ezt követően további prezentációkat tartott
  13. október 21-én és november 21-én is. A
  14. október 21-i prezentáció első oldala tartalmazza a „Döntés előkészítő anyag a ... Csoport részére a tervezett bankpiaci fokozott szerepvállalásra" feltüntetését, tartalmazza a helyszínt, a dátumot, a ... feliratot az ... megjelölést és egyebek mellett a prezentáció
  15. oldalán olvasható: „Vezető tanácsadó: az egyes szakterületek munkájának koordinálása - irányítása mellett a döntések előkészítése a befektető ... Csoport számára. Ezen akvizíciós tanácsadói díjazása havi fix EUR 37.000 a kezdetektől, a vezető tanácsadó sikerdíja a fent említett előzetes 3-5%-ban szerepel, sikeres tranzakció esetén az összes fix díj levonásra kerül." A
  16. november 21-i prezentáció
  17. oldala rögzíti a
  18. november 21-ig történteket dátumok, események feltüntetésével, különböző konzultációkat, prezentációkat. A
  19. oldal a várható eseményeket ütemezéssel. A
  20. és
  21. oldalon „Tanácsadó kiválasztása" cím alatt több tanácsadó felsorolása szerepel a hozzátartozó fix és sikerdíjak feltüntetésével, utolsóként az ...., mint vezető vevő oldali tanácsadó EUR 37.000 /hó fix díj és 0,4% tranzakciós sikerdíj megjelöléssel a .... Bank, míg 0,8% tranzakció megjelöléssel a ...esetében. A
  22. november 21-i alkalommal .... átadott alperesek jelenlévő képviselői részére egy háromoldalas megbízási szerződéstervezetet, mely egyebek mellett tartalmazta a 37.500 EUR/hó díjat, az elmúlt 2,5 hónapra vetítve nettó 39.750 EUR díjat, de a szerződéstervezet megtárgyalására nem került sor, azt alperesek nem írták alá. Aláírásra került ugyanakkor egy-egy előszerződés a ... és az ... Ügyvédi Iroda, valamint az I. r. alperes között. Előbbi angol, utóbbi magyar nyelven, előbbi dátum nélkül, utóbbi
  23. december 17-én. Mindkét előszerződésben az I. r. alperes ahhoz a felfüggesztő feltételhez kötötten vállalta a tanácsadási szerződés megkötését, hogy az alábbi két feltétel együttesen bekövetkezik, 1.) ... eladó általi elfogadása és 2.) tranzakció lebonyolításáról szóló, a ... Igazgatósága által hozott igazgatósági döntés, amely az ... eladó általi elfogadását követő két héten belül kerül napirendre. Az egyeztetések során a banki akvizíció a ... ... Zrt. céltársaságra szűkült, a tárgyalás abba a fázisba került, hogy megnyitásra került az ún. háromnapos adatszoba, ami a vevő indikatív ajánlatának megtételéhez szükséges leglényegesebb információk megismerését tette lehetővé. A szükséges titoktartási nyilatkozat, illetve megállapodás aláírásra került az I. r. alperes részéről ehhez.
  24. december 22-én az I. r. alperes részéről ... aláírta a ... AG-hez címzett indikatív ajánlatot, majd sor került az indikatív ajánlatra adandó válasz határideje meghosszabbítására. A meghosszabbított határidőben a
  25. január 16-i nyilatkozatával az ajánlat címzettje az indikatív ajánlatot elfogadta. ...
  26. január 29-én, majd február 3-4-én további vevőközponti találkozók, szakmai ülések keretében mutatta be a lehetséges bankvásárlás lépéseit, annak előnyeit, kockázatait, a résztvevőkkel minden alkalommal titoktartási nyilatkozatot írattak alá. A
  27. február
  28. és 4-ei prezentáció írásos anyaga a tanácsadók közt felsorolja a ... 37.500 EUR/hó fix díjjal és 0,8% tranzakció díjjal, azzal, hogy a tranzakciónál a számítás alapja a céltársaság
  29. december 31-i saját tőkéje. Ezt követően arra vonatkozó döntés született, hogy I. r. alperes írásban nyilatkoztatja I., II. r. alperes tulajdonosait arról, hogy a bankvásárlási projekthez csatlakoznak-e. Erre vonatkozó szándéknyilatkozatokat küldtek az érintetteknek, azonban alperesek tulajdonosai igen kis számban támogatták a projektet. Ezért
  30. február 17-én a nagyobb tulajdonosok úgy határoztak, a projektet nem kívánják folytatni, erről ... telefonon tájékoztatta ..., aki ... kérte a döntés megerősítését, ...
  31. február 17-én ezt a tájékoztatást ... megküldte. Ezt követően írásban és szóban a felperesek, illetve ... által igényelt megbízási díj tekintetében egyeztetések voltak, de azok eredményre nem vezettek. I. r. felperes 148.185 EUR + áfa, a II. r. felperes 58,065 EUR + áfa megfizetésére kérte egyetemlegesen kötelezni az alpereseket. Az I. r. felperes további 103.636.800 forint kártérítés megfizetésére is kérte alperesek egyetemleges kötelezését. Továbbá az előterjesztett díjigény után a Ptk. 6:155.§

(2)bekezdésére hivatkozva 40 EUR költségátalányt kértek. Az igényelt díj részösszegeit külön-külön időszakokra vonatkozóan megjelölték és az esedékességi időpontoktól a Ptk. 6:155.§
(1)bekezdése szerinti késedelmi kamatot is kértek. Állították, alperesek és eredetileg a II. r. felperes között legkésőbb
  1. szeptember
  2. napján ráutaló magatartással megbízási közvetítési szerződés jött létre, az
  3. számú prezentáció
  4. oldalán, illetve az írásba foglalt megbízási szerződés 1.
  5. pontja szerinti feladatok ellátására. Az I. r. felperes megalapítása után
  6. október 21-én a megbízási közvetítői szerződés tekintetében szerződés átruházás történt. A II. r. felperes megbízotti pozíciójába az I. r. felperes lépett jogutódként, erre tekintettel osztották meg a megbízási díjat. A megbízási szerződést a felek több alkalommal módosították, részben a céltársaság egyre konkrétabb meghatározása kapcsán, részben pedig a megbízási díj és sikerdíj tekintetében. A szerződéskötésre vonatkozó ajánlatként utaltak az
  7. számú prezentáció
  8. oldalára, a
  9. számú prezentáció
  10. oldalára, az írásba foglalt megbízási szerződés 2.
  11. pontjára, illetve a
  12. számú prezentáció
  13. oldalára. Alperesi ráutaló magatartásként utaltak a meghatalmazások alperesek általi aláírására, illetve a prezentációk végighallgatására és a további tevékenység végzésére, a tájékoztatások elfogadására. A díjmegosztás kapcsán előadták, felperesek szándéka az .... Cégcsoport létrehozására irányult, I. r. alperes megalapítását követően a felperesek és az alperesek megállapodása folytán a Ptk. 6:208.§-a alapján szerződés átruházás történt. Előadták, ... kereste meg ..., azzal hogy az I. r. alperes és a ... Csoport pénzügyi intézményt szeretne vásárolni, erre tekintettel történt a ... való megbeszélés is, majd a .... tanácsadó céggel, illetve az .... Ügyvédi Irodával kötött megállapodás is. A
  14. február 3-4-i prezentációkban kifejezetten a ... megvásárlása került napirendre. Hivatkoztak arra is,
  15. február 17-én .... e-mailben mondta fel a megbízási szerződést. Részletezték a felperesi teljesítés körében a prezentációkat, különböző tárgyalásokat, egyeztetéseket, illetve az előszerződéseket, a tanácsadói szerződéseket. A kártérítési igény körében a Ptk. 6:278.§
(2)bekezdésére hivatkoztak, arra, a ráutaló magatartással létrejött megbízási szerződések alperesek általi felmondása alapozta meg a kárigényt. Utaltak a Ptk. 6:143.§-ára. Rögzítették, hogy a sikerdíj 30%-a a kártérítési igény összege, a sikerdíj alapja a .... Zrt.
  1. december
  2. napján fennálló saját tőkéje volt. Alperesek azon előadására, hogy a felperesi tevékenység ingyenes volt, utaltak a
  3. október 21-i prezentációra, alperesi vezető tisztségviselők feladata, hatásköre kapcsán a vezető tisztségviselők nyilatkozataira, szándékegységükre és a pénzügyi intézményben történő részesedési szándék kinyilvánítására hivatkoztak. Ugyancsak alátámasztotta a szándéknyilatkozat az alperesi törekvéseket. Alperesek a kereset elutasítását kérték, vitatva, hogy a peres felek között megbízási szerződés jött volna létre akár szóban, akár ráutaló magatartással. Állították, sem ..., sem más személy nem kereste meg felperesi oldalt felperesek által előadott igénnyel, ... a ... fennálló korábbi munkakapcsolatra tekintettel kért és kapott alperesi oldaltól prezentációs lehetőséget. A szerződés azonban nem jött létre, a prezentációkban az interneten elérhető információk szerepeltek, alperesek kizárólag addig tartottak igényt az információkra, amíg az számukra ingyenes volt. Ezt az egyes megbeszélésekről készült emlékeztetők is tartalmazták, melyeket az eljárás során csatoltak. Az ingyenesség tudatában tartotta ... a prezentációkat, csak
  4. novemberében gondolta úgy, hogy előzmény nélkül megbízási szerződés jön létre olyan tevékenységre, mely kapcsán korábban ellentételezés jelleg nem merült fel. Egyértelművé tették felperesek részére, hogy esetleges banki akvizíció előkészítése kizárólag a ... Csoport egyes tagjainak önálló döntését követően lehetséges, s az információszerzés csak addig folyik, míg az alperesi oldal részére ingyenes. A .... Csoport tagjai közül csak néhányan támogatták az akvizíciót, erről a felperesi oldal is tudomással bírt. Az együttműködés nem jutott olyan fázisba, amikor a felperesnek bármely jogcímen igénye lehetett volna. Irreleváns a megbízási díj összege, a tarifák a szerződéstervezet aláírása esetén kerülhettek volna szóba, a tárgyalás kiindulópontját képezhették volna. .... utólag próbál igényt érvényesíteni. Megbízási szerződés hiánya folytán a kárigény és a sikerdíj igény is alaptalan, nem létező szerződés felmondása sem lehetséges. Sikerdíj egyébként akkor járna, ha sikeres ügyletkötés lett volna, mivel ilyen nem történt, még megbízási jogviszony esetén sem járna a felpereseknek sikerdíj. A megbízási szerződés
  5. szeptember 4-én azért sem jöhetett létre, mert nem volt olyan fórum, mely a megbízás tárgyában alperesi oldal részéről döntést hozhatott volna. Volt egy összevont igazgatósági felügyelőbizottsági ülés I. r. alperesnél, de az ülésnek nem volt a felperesi megbízással összefüggő napirendi pontja, annak tárgyában döntés sem születhetett. Előadást tettek a .... Cégcsoportra, illetve ... és ... ismeretségének alakulására. A prezentációkat, illetve a meghatalmazásokat illetően előadták, a II. r. alperes pénzügyi vállalkozások akvizíciója érdekében folytatódó tárgyalásokra adott meghatalmazása, bankokkal kapcsolatban forrásbevonás kapcsán tartandó tárgyalásokról szólt. Az akvizíció kifejezés csak a meghatalmazásban fordult elő, ezt megelőzően bankokkal történő együttműködés lehetőségeiről volt szó. A
  6. október 21-i prezentáció kapcsán előadták, ..., II. r. alperes igazgatóságának elnöke elmondta, a prezentáció
  7. oldalán látható címtől eltérően az csak egy tájékoztatás, nem döntés előkészítő anyag. Hangsúlyozták ekkor is, csak addig hajlandók a ... Csoport képviselői újabb információkat meghallgatni, míg ez nem jár költséggel, ... pedig megerősítette, hogy az általa végzett tájékozódás, információgyűjtés nem kerül pénzbe. A
  8. október 21-i meghatalmazást az I. r. felperes azt I. r. alperestől további információszerzés megkönnyítése érdekében kérte, annak megadására ... ingyenességre vonatkozó nyilatkozatára is figyelemmel került sor. A meghatalmazás nem került cégszerűen aláírásra, így az formailag érvénytelen. A
  9. november 21-i prezentációval kapcsolatban előadták, ... a jelenlévőknek átadott egy dokumentum csomagot, mely tartalmazta a megbízási szerződés tervezetét, illetve együttműködési megállapodást, de ezek megtárgyalására, aláírására nem került sor, azok áttekintésére, egyeztetésekre időt kértek a jelenlévők. A
  10. december 17-i előszerződés kapcsán utaltak a felfüggesztő feltételekre, a feltételek hiányában jogi kötőerővel rendelkező fizetési kötelezettséget eredményező szerződések nem jöttek létre. A
  11. december 22-i indikatív ajánlat sem jelenti felperesekkel történő megbízási szerződés megkötését, az ajánlatnak nincs kötelező ereje. Az I. r. alperes próbálta feltérképezni a ... Zrt. részvényei eladására vonatkozó szándékot, s az elvárt árszintet. Az ajánlat elfogadásának nincs relevanciája. A
  12. január 29-i, illetve február 3-4-i prezentációval kapcsolatban előadták, ... bemutatta a javasolt akvizíció esetleges előnyeit, jelezte projektszervezet létrehozása szükségességét, de erről a ... Csoport még döntést nem hozott. Aláírásra került titoktartási nyilatkozat, de annak F19 melléklete is igazolja, hogy a tranzakció előkészítése érdekében, a ... Csoport tagok érdeklődésének felmérése céljából került sor minderre. A
  13. február 17-i keltű e-maillel kapcsolatban előadták, szóbeli egyeztetéseket követően ... kérésére született az e-mail és kérésére született az a megfogalmazás, mely szerint a csoport a bankvásárlási projektjét nem folytatja. Az I. r. felperes
  14. október 17-én követően alperesek megbízása nélkül, saját érdekében járt el, az esetleges szerződéskötés reményében. A
  15. szeptember 4-i prezentáció kapcsán nem volt szerződéskötési szándékra való utalás ... részéről. A későbbi prezentációk sem minősülnek ajánlatnak, azok csak a ... Csoport egyes tagjai, képviselői tájékoztatására szolgáltak. I. r. alperes
  16. február 10-én tett nyilatkozatára is hivatkoztak. ... egészen az I. r. felperes cégbírósági bejegyzéséig nem tett utalást arra, hogy a II. r. felperes képviseletében járna el, ... és I. r. alperes képviselői közötti beszélgetések személyes ismeretségen alapultak. ... első alkalommal
  17. november 21-én találkozott alperes egyes képviselőivel, a prezentáció I. r. felperes nevével került előadásra. A szerződés átruházással kapcsolatban utaltak arra, megbízási jogviszony nem jött létre, így átruházás sem történt. Utaltak a megbízási szerződés ráutaló magatartással történő létrejötte kapcsán az
  18. évi LXXXI. törvény (társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény: Tao.) törvényre, mely szerint kötelező lett volna az írásbeli szerződés megkötése. Ebben a körben eseti döntésre, illetve a GK
  19. számú állásfoglalásra és a Ptk. 6:288.§ és 6:291.§-ára is hivatkoztak. Az elsőfokú bíróság a peres felek törvényes képviselőit, .... tanúkat hallgatta meg a perben. Az elsőfokú bíróság a
  20. december 19-én kelt 31.G.44.222/2015/
  21. számú ítéletével a keresetet elutasította, kötelezte az I., II. r. felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg egyetemlegesen az I., II. r. alperes részére 2.540.000 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság a
  22. évi V. törvény (Ptk.) 6:15.§, 6:272.§, 6:274.§, 6:275.§, 6:276.§, 6:278.§, 6:291.§, 6:292.§, a 6:1.§, 6:2.§, 6:4.§, 6:58.§, 6:59.§, 6:63.§, 6:208.§-ai felhívása után rögzítette, megbízási szerződés létrejöttét nem lehetett megállapítani, a felperesek szerették volna, ha írásbeli szerződés jön létre, az I. r. felperes által elkészített tervezetet azonban alperesek nem írták alá. A felperes arra hivatkozott, ráutaló magatartással a szerződés létrejött, a bizonyítás őt terhelte. A felperesek hangfelvételre hivatkoztak, melyet .... hozzájárulása nélkül készítettek. Az elsőfokú bíróság rögzítette, egyrészt a hivatkozott, de végül nem csatolt hangfelvétel jogellenesen került elkészítésre, az érintett annak elkészítéséhez, felhasználásához nem járult hozzá, alperesek ez ellen tiltakoztak. A hangfelvétel nem volt csatolva, annak leirata került csatolásra. A leírással, irattal kapcsolatban az elsőfokú bíróság rögzítette, ha a hangfelvétel a leiratban rögzítetteket tartalmazza, a leiratban foglaltak akkor sem támasztják alá a felperes hivatkozását, az ott leírtak alapján megállapítható, hogy a felperes által támasztott díjigény tárgyában folytatott beszélgetésen .... személyes véleményét kifejezve, akként nyilatkozott, nem tartaná tisztességesnek, ha a felpereseket semmilyen díjazás nem illetné meg, de pontosan azon kétségeit fejezte ki, hogy azt az alperesek el fogják-e ismerni. Mindez nem jelenti alperesek díjfizetési kötelezettségének elismerését. Felperesek arra is hivatkoztak, a ... által megtartott prezentációk rendszeresen előre egyeztetettek voltak ... és ő azok tartalmát nem bírálta felül. Ezzel kapcsolatban a elsőfokú bíróság rögzítette, ebből sem lehet olyan következtetést levonni, hogy a prezentáció tartalmát .... ellenőrizte vagy befolyásolta volna, de a közvetítői szerződés megkötése sem következik ebből. A prezentációk célja a ... Csoport különböző tagjai érdeklődésének a hivatkozott bankvásárlás iránti felkeltése volt. A felperes is tudta, hogy alperesi cégcsoport semelyik tagjánál nem született döntés a bankvásárlás mellett, a felperesi tevékenység, prezentáció a lehetőségek bemutatását, a későbbi ügylet előkészítését célozta. Az elsőfokú bíróság részletesen értékelte ... előadását, illetve .... tanúként tett vallomását és összességében rögzítette, a peres felek közt a felperesek bármelyikének díjazására vonatkozó megállapodás nem jött létre. Alperesek képviselőinek konkrét kötelezettségvállalásra díjazás kapcsán nem volt nyilatkozata, ráutaló magatartás sem volt megállapítható. Lényegileg alperesek bankvásárlási szándékának a szerződés létrejötte szempontjából perdöntő jelentősége nem volt. A megbízási díj iránti igény alaptalan, de az I. r. felperes kártérítési keresete is megalapozatlan volt, megbízási szerződés nem jött létre, így annak felmondására alapított kárigény is alaptalan. Az elsőfokú bíróság a Pp. 78.§
(1)bekezdése és a 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet alapján kötelezte a mérlegeléssel mérsékelt összegű perköltség megfizetésére a felpereseket. A felperesek a II. r. alperessel szembeni kereseti igény elutasítását nem kifogásolták, így kizárólag az I. r. alperessel szembeni megbízási díjigény elutasítása kapcsán előterjesztett fellebbezésükben előadták, I. r. felperes és a II. r. felperes között engedményezési szerződés jött létre, I. r. felperes követelését a II. r. felperesre engedményezte. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását kérték azzal, hogy a II. r. felperes mint I. r. felperes jogutódja részére 73.185 EUR + áfa és ezen összeg után
  2. február 18-tól számított, a Ptk. 6:155.§
(1)bekezdése szerinti késedelmi kamat, a II. r. felperes részére 58,65 EUR + áfa és szintén késedelmi kamatok, valamint a perköltség megfizetésére kérte I. r. alperest kötelezni. Az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezéssel érintett körben jogszabálysértő, sérti a Pp. 206.§, a Ptk. 6:1.§, 6:2.§, 6:4.§, 6:6.§ 6:61.§, 6:62.§ rendelkezéseit, hiányos a tényállás, iratellenes, okszerűtlenek a következtetések. A bizonyítékok alátámasztják, hogy ... és ... azt az érdemi tevékenységet végezték el, mellyel az I. r. alperes megbízta a felpereseket, így a megjelölt 93,750, illetve 37.500 EUR havi megbízási díj a felpereseket megilleti. Utaltak az ítéletben lévő elírásra, illetve eseti döntéseket jelöltek meg a felülmérlegelés, illetve új tényállás megállapítása körében. Hivatkoztak az ítélet indokolása
  1. oldalára .... megbízását illetően, illetve a későbbi, ezzel kapcsolatos ellentmondásokra, arra, az elsőfokú bíróság nem mérlegelte az I. r. felperes és I. r. alperes között megkötendő megbízási szerződés tartalmát, a
  2. november 21-i és a
  3. február 2-
  4. napokon tartott prezentációk tartalmát, illetve ... tanúvallomását. Az alperesi védekezés elfogadása megalapozatlan volt, a felek szóban egyeztettek, megállapodtak abban, hogy ... és ... által fémjelzett II. r. felperes, majd később I. r. felperes megbízás keretében tevékenységet végez I. r. alperes részére. Ezzel kapcsolatos szerződéstervezet is átadásra került
  5. november 21-én, amit I. r. alperes ráutaló magatartással elfogadott, az I. r. felperes további teljesítését igénybe vette. Hivatkoztak a
  6. október 21-i prezentációra, majd a
  7. november 21-ét követően arra, alperesek képviselői tisztában voltak felperesi tevékenységgel és a díjigényével is. Felperesi előadást .... előadása alátámasztotta, aki a díjigény hallatán a projektben nem kívánt a továbbiakban részt venni. A felek közt azonban a megbízás létrejött, ezt még alátámasztja a megbízási szerződés több pontja, a
  8. november 21-i prezentáció 13-
  9. oldala, a februári prezentáció
  10. oldala. Egyébként a szerződés létrejöttére utal, hogy a
  11. november 21-i prezentáció lezajlott és a projektet az I. r. alperes nem állította le. Téves és iratellenes volt az a következtetés, hogy nem jött létre megállapodás a felek közt, a megbízási szerződés tervezet egyébként konkrét adatokat tartalmazott az elvégzett tevékenység díjazását, valamint a jövőbeni díjazását illetően is. A megbízást november 21-ét követően az I. r. alperes csak
  12. február 15-én szüntette meg, addig abban a hiszemben tartotta felpereseket, hogy a szerződés alapján folyhat a tevékenységük. Felperesek abban a hiszemben alappal lehettek, hogy ajánlatukat az I. r. alperes elfogadta. Az előszerződések, az indikatív ajánlat, illetve annak elfogadása és ezt követően újabb prezentációk, majd a Gazdasági Minisztérium támogatásának megszerzése mind igazolja, hogy az I. r. alperes a felperesek teljesítését elfogadta, így a díjazás is megilleti felpereseket. Utaltak a felperesek további e-mailre, valamint arra, hogy .... sosem a maga nevében akart szerződni, hanem a II. r. felperest, majd a I. r. felperest jelölte meg szerződőként. A megbízási szerződés tartalmában a felek szóban megegyeztek, majd az írásba foglalásra került, s azt is megkapták alperesek. A visszterhesség vélelme alapján az elvégzett szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár, egyébként annak nagyságrendjét nem kifogásolta I. r. alperes. Ebben körben is eseti döntéseket jelöltek meg. Önkéntes hiánypótlásként csatolták az engedményezési szerződést, mely a felperesek közt jött létre. Alperesek fellebbezési ellenkérelmükben nyilatkoztak a jogutódlás megállapítására irányuló kérelemre is, azzal, a felperesek jogutódlás megállapítására irányuló kérelme elutasítását kérték. Nem járultak hozzá az I. r. felperes perből történő elbocsátásához akkor sem, ha az ítélőtábla a jogi álláspontjukat nem osztja. A fellebbezéssel kapcsolatban előadták, az elsőfokú bíróság eljárása a bizonyítékok okszerű mérlegelésével, a jogszabályoknak megfelelően történt. Az ítélet helybenhagyását kérték. Részletesen nyilatkoztak arra, a tényállás teljes, nem iratellenes, a következtetések is okszerűek. A bizonyítás anyagából kiragadott mondatokkal próbálják felperesek álláspontjukat alátámasztani, az ítéletben állított ellentmondások nem állnak fenn. Az ítélet tiszta, átlátható, az együttműködés a felek között nem vitatott, de a díjigény utólagos. A megbízási szerződés tervezet átadása nem bizonyítja szerződés létrejöttét. .... alperesek adtak információszerzésre felhatalmazást, de ez ingyenes volt, a későbbi szakaszban eredményezhetett volna díjfizetési kötelezettséget. A felek közt már az ún. külső szakértők bevonása sem történt meg a felek közti kapcsolatban, a felperesek tevékenysége a külső szakértők igénybevételéig pedig ingyenes volt, ezt a felperesek is elismerték. A prezentációk díjigényre vonatkozó részéből nem állapítható meg, hogy a díj kinek járna, mely időtől és milyen módon, s az esedékesség sem. Szóbeli megállapodás, későbbi írásba foglalása nem történt meg, a megbízási szerződés tervezet nem jelent szerződéskötést. Összességében a felperesi hivatkozások megalapozatlanok, .... utólagosan kíván díjigényt érvényesíteni, ezzel kapcsolatos megállapodás a felek közt nem volt, a megbízási szerződés sem írásban, sem szóban, sem ráutaló magatartással nem jött létre. Az elsőfokú bíróság következtetései ebben a körben okszerűek. A .... tagok többségének hiányában nem lehetett szó a projekt megvalósításáról, így annak honorálásáról sem. Nem jött létre megbízási jogviszony, így nem volt megalapozott semmilyen felperesi igény, az elsőfokú bíróság ítélete helytálló. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253.§
(3)bekezdése figyelembevételével az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között vizsgálta felül, ennek folytán az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit az alábbiakra tekintettel helybenhagyta: A fellebbezés megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság a Pp. 206.§
(1)bekezdése figyelembevételével (az ítélet
  1. oldal
  2. bekezdés hivatkozása csupán elírás) a rendelkezésre álló iratok, a felek előadása, illetve a tanúk vallomásának részletes értékelése után lényegében helytállóan állapította meg a tényállást. Ezzel összefüggésben a Fővárosi Ítélőtábla rögzíti, az ítélet
  3. oldala
  4. bekezdésének utolsó két mondata helytállóan mutatott rá arra, ... és ... nyilvánvalóan felkérték ... arra, hogy a lehetséges befektetői kör tekintetében informálódjon, információkat szerezzen a bankpiacon történő részesedésszerzéssel kapcsolatban. Helytállóan utalt az elsőfokú bíróság ugyanakkor arra is, a megbízási díj tekintetében a felek közt megállapodás nem volt, sőt ... vallomásából megállapíthatóan - melyet a felperes érdemben nem cáfolt - a tevékenység ellátása ... részéről addig a stádiumig, amíg az egyeztetések folytak, ingyenes volt. Helytállóan értékelte az elsőfokú bíróság a felperesek által hivatkozott hangfelvételről készített leiratot ebben a körben. A megbízási jogviszony elemei hiányát illetően a Fővárosi Ítélőtábla utal az elsőfokú bíróság
  5. június 16-án kelt 31.G.41.359/2015/
  6. számú jogerős végzésére, mely az eredetileg benyújtott felperesi keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. A végzés tartalmazta, hogy a felperesek által előadott tényállásból nem volt megállapítható, a megbízási szerződés az I. vagy a II. r. felperessel jött létre, pontosan mely időpontban és milyen tartalommal (nem csupán a megbízási díjra, de a megbízás alapján ellátandó feladatok körére is kihatóan). Nem volt megállapítható, hogy a felperesek által állított megbízási szerződés mely időpontokban, milyen módon, mely részei vonatkozásában módosították. Nem volt megállapítható az sem, hogy az I. r. felperes mennyiben minősül II. r. felperes jogutódjának, amennyiben jogutód, úgy a követelés mely összegét ki érvényesíti, amennyiben pedig nem jogutód, úgy a követelések milyen arányban oszlanak meg a felperesek között, ehhez képest az eredetileg létrejött megbízási szerződés melyik felperessel jött létre. Az ismételten beadott kereseti kérelem kapcsán a Fővárosi Ítélőtábla utal arra, a felperesek rögzített álláspontja az volt, hogy a megbízási (közvetítői) szerződés „legkésőbb"
  7. szeptember
  8. napján jött létre a felek közt. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg továbbá a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével, hogy a felek közt a megbízási díjra vonatkozóan sem ráutaló magatartással, sem írásban nem jött létre konszenzus, erre vonatkozó állításaikat a felperesek bizonyítani nem tudták. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás tekintetében a felülmérlegelésre nem látott alapot. Az ítélet
  9. oldalának idézett rendelkezése csupán arra utal, hogy ... felkérése információszerzésre, informálódásra megtörtént, de mindez az ingyenesség kifejezett hangsúlyozása mellett nem jelenti a megbízási szerződés létrejöttét. Az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette, a felperesek álláspontja szerinti megbízási szerződés létrejöttét nem lehetett megállapítani, közvetítői jogviszony a felek közt nem jött létre. A felperesek szerették volna, ha a jogviszonyra vonatkozóan írásbeli szerződést kötnek, az I. r. felperes által elkészített szerződés tervezetet azonban alperesek nem írták alá, meg sem tárgyalták. A szerződés ráutaló magatartással sem jött létre (ezzel kapcsolatban ismételten utal a Fővárosi Ítélőtábla .... készített hangfelvétel leiratára). Az elsőfokú bíróság jogi következtetései is helyesek. A
  10. évi V. törvény (Ptk.) 6:272.§, 6:275.§, 6:276.§, 6:278.§ és 6:280.§, 6:288.§, 6:291.§, 6:292.§ felhívott szabályai értelmében az elsőfokú bíróság helyesen utalt a megbízási közvetítői jogviszony hiányára. A Ptk. 6:58.§, 6:59.§ és 6:63.§
(1),
(2),
(3)bekezdése helyes értelmezésével mutatott rá, a felperesek sem a megbízási közvetítői jogviszony létrejöttének idejét, körülményeit, sem a szerződéses jogviszony pontos tartalmát, a felperesek által elvégzendő feladatokat, sem a díjazást illetően nem bizonyították állításaikat. Kölcsönös és egybehangzó nyilatkozatok hiányában pedig a felperesek megbízási díjra igényt nem tarthatnak. Ebben a körben a Fővárosi Ítélőtábla utal arra, hogy a felperesek fellebbezésében írt jogutódlás iránti kérelemnek azért nem adott helyt, mert osztotta az alperesek álláspontját abban a tekintetben, hogy a felperesek által becsatolt 2017. december 28. kelettel létrejött engedményezési szerződés a Ptk. 6:194.§-ába ütközik. Az
(1)bekezdés kimondja, a követelés akkor engedményezhető, ha az engedményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad. A fentebb kifejtettek értelmében azonban a megbízási jogviszony léte sincs bizonyítva, sem a felperesek követelésének jogalapja, sem a jogviszony létrejötte nem volt megállapítható, így figyelemmel a Ptk. 6:95.§-ában írtakra is - a felperesek által becsatolt engedményezési szerződésnek jelen perben nincsen relevanciája. Tekintettel az alperesek azon nyilatkozatára, hogy egyébként a felperesi jogutódlás megállapításához és a jogelőd perből való elbocsátásához nem járultak hozzá. (Pp. 61.§
(3)bekezdése) A becsatolt „engedményezés" nem alkalmas joghatás kiváltására, így mellőzendő volt a jogutódlás rögzítése és a „jogutód" perből való elbocsátása. A felpereseknek a visszterhesség vélelmére hivatkozása nem fogadható el, a jelen perbeli bizonyítékok ugyanis alátámasztják, hogy alperesi oldalról több, felperesek felé korábban elhangzott nyilatkozat hangsúlyozta az ingyenességet. A felperesi oldalról a megbízási jogviszony létrejöttére és annak díjazására vonatkozó ajánlatot alperesi oldal nem fogadta el, konszenzus a felek között sem a megbízási jogviszonyra, sem annak tartalmára, a konkrét felperesi tevékenységre, sem a díjazásra nem jött létre. A felperesi fellebbezés kapcsán tehát a Fővárosi Ítélőtábla sem az EBH2006.1526, sem a BH2012.118 számú jogesetekben írtak alkalmazására nem látott okot. Az I. r. felperes által tervezett, megkötendőnek gondolt megbízási szerződés tartalma nem értékelhető, mivel a szerződés nem jött létre, azt alperesi oldal nem írta alá, nem fogadta el, nem tárgyalta meg. A prezentációk tartalma is csupán egy felperesi ajánlatnak tekintendő, melyet a fentebb kifejtettek szerint alperesi oldal nem fogadott el. ... tanúvallomását pedig az elsőfokú bíróság megfelelően értékelte. Az a körülmény, hogy az átadott megbízási szerződés tervezetet alperesek nem írták alá és nem tárgyalták meg, - a felperesi állásponttal szemben - nem annak elfogadását bizonyítja. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a BH241.1997, illetve a BH405.1997 számú jogesetekben írtak sem alkalmazhatóak jogviszony hiányában, szerződésben vállalt szolgáltatásról sem lehet beszélni, az ügy körülményeiből az ingyenességre lehet következtetni. Ebben a körben a Fővárosi Ítélőtábla utal ... I. r. alperes törvényes képviselője 2016. április 13-i tárgyaláson a 2014. szeptember 4-i találkozó kapcsán tett előadására, melyet annak elhangzása után a tárgyaláson jelenlévő ... nem cáfolt. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Pp. 78.§
(1)bekezdése és a Pp. 239.§-a alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező felpereseket alperesek, mint együttes jogosultak javára a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)és
(6)bekezdése alapján mérlegeléssel megállapított mérsékelt összegű ügyvédi munkadíj, mint másodfokú perköltség megfizetésére. Budapest,
  1. június
  2. napján . Gál Judit s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana bírósági ügyintéző Dr. Rutkai Éva s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.