Gfv.30713/2017/6 – Kúria

(1)j) A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.713/2017/

1. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Tibold Ágnes előadó bíró . Csőke Andrea bíró A felperesek: I. rendű II. rendű A felperesek képviselője: Dr. Lantos Bálint Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Lantos Bálint ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Madák Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Madák László ügyvéd A per tárgya: szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.124/2017/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Gyulai Törvényszék 5.P.20.376/2016/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal érintett rendelkezését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét e részében is helybenhagyja. Mellőzi az alperes első- és másodfokú részilleték fizetésére kötelezését, és kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg az államnak felhívásra egyetemlegesen további 21.000 (huszonegyezer) forint együttes első- és másodfokú eljárási illetéket, valamint az alperesnek 15 napon belül 82.700 (nyolcvankétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy az alperes 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték visszaigénylésére jogosult. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesek mint hitelfelvevők és zálogkötelezettek, valamint az alperes mint hitelnyújtó (hitelező) és zálogjogosult
4. július 4-én egy okiratba foglaltan hitel- és zálogszerződést kötöttek [2] [3] egymással. A szerződés részét képező üzletszabályzat 5.2.
5. pontja a következő rendelkezést tartalmazza: „Az Ügyfél a Hitelszerződés alapján lehívott Kölcsön folyósításának és törlesztésének időpontja, valamint az Ügyfél fennálló tartozása tekintetében a Bank e célra szolgáló nyilvántartásait (üzleti könyveit) és nyilatkozatait irányadónak és hitelesnek fogadja el." A felperesek a szerződéskötés napján közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot tettek, amelyben elismerték, hogy az okiratban részletezett tartozásuk fennáll, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy azt felmondás esetén az alperesnek megfizetik. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] A felperesek módosított keresetükben - többek között - az üzletszabályzat 5.2.
6. pontja érvénytelenségének megállapítását kérték a Polgári Törvénykönyvről szóló
7. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209/A. §

(2)bekezdése és fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/

1. (II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
2. §

(1)bekezdés j) pontja alapján. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Döntését a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében azzal indokolta, a támadott kikötés nem fordítja meg a bizonyítási terhet, mert az eleve a felpereseket terheli, hiszen az ellenbizonyítás a teljes bizonyító erejű magánokirattal szemben is őket terhelné. A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és megállapította az üzletszabályzat 5.2.1. pontjának érvénytelenségét, ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság az üzletszabályzat 5.2.1. pontját a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés j) pontja alapján tisztességtelennek ítélte. Kifejtette - akár felperesként indít pert a bank a szerződésből eredő követelése érvényesítése iránt, akár vele szemben indítanak végrehajtás megszüntetése, vagy korlátozása iránti pert - a vitatott kikötés az alperest mentesíti az elszámolás végeredménye helyességének igazolása és az elszámolás levezetésének kötelezettsége alól, mert azt tartalmazza, hogy a felperesek elfogadják irányadónak és hitelesnek az alperes üzleti könyveiben foglaltakat. Mivel a szerződésszegés tényének, annak bizonyítása, hogy a felperesek nem, vagy nem szerződésszerűen tettek eleget a fizetési kötelezettségüknek főszabály szerint az alperest terhelné, a támadott kikötés a fogyasztó hátrányára fordítja meg a bizonyítási terhet. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] Az alperes pontosított felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítéletet megváltoztató részében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és e kereseti kérelem vonatkozásában is az elsőfokú, keresetet elutasító ítélet helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, a jogerős ítélet az rPtk. 209. § szerződéskötéskor hatályos

(5), utóbb

(6)bekezdésébe, valamint ezen jogszabályon keresztül közvetve a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 164. §

(1)bekezdésébe, 195. §

(6)és

(7)bekezdéseibe, a bírósági végrehajtásról szóló

1. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) korábban hatályos
2. §

(1)és

(2)bekezdéseibe, jelenleg hatályos 23/C. §

(1)és

(2)bekezdéseibe, valamint a közjegyzőkről szóló

1. évi XLI. törvény (a továbbiakban: közjegyzői tv.) 111-
2. §-aiba ütköző módon jogszabálysértő. [10] Az alperes arra hivatkozott, hogy az üzletszabályzat vitatott pontja a bizonyítási terhet nem változtatja meg, mert abban a felperesek az alperes kimutatásainak, igazolásainak megtámadási, vitatási jogáról nem mondtak le. Önmagában az a kikötés, hogy a banki nyilvántartást hitelesnek és irányadónak fogadják el, nem jelent semmilyen eltérést a vonatkozó jogszabályi előírásokhoz képest. [11] Az alperes véleménye szerint a perbeli kikötés azért sem lehet tisztességtelen, mert azt a jogszabályoknak megfelelően állapították meg. E körben a fentebb megjelölt jogszabályokon túl hivatkozott még a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/
3. (VII. 30.) Korm. rendelet
4. §

(1)bekezdés c) pontjára, valamint az utóbbival kapcsolatban a PSZÁF által korábban kiadott Bázel II. Validációs Kézikönyvben meghatározott követelményeknek való megfelelésre. [12] A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, az a hivatkozott indokok alapján jogszabálysértő. [14] A Kúria az EBH 2018.G.

1. számon közzétett gazdasági elvi határozatában kifejtetteket változatlanul, minden részletében irányadónak tekinti. Az adott ügyben a perbelivel tartalmilag, a lényeget tekintve megegyező szerződéses rendelkezés tekintetében a Kúria akként foglalt állást, hogy az a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára nem fordítja meg. Rámutatott, az a szerződéses rendelkezés, amely szerint a pénzügyi intézmény a saját nyilvántartásai alapulvételével jogosult a fogyasztói tartozások kimutatására, és a szerződő felek azt e kimutatás alapján készült, közokiratba foglalt ténytanúsítványt tekintik irányadónak, nem minősül joghatályos tartozáselismerő nyilatkozatnak, ezért a bizonyítási terhet a fogyasztó számára hátrányosan nem változtatja meg, és nem korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségét sem. Döntésének jogi indokolásában hangsúlyosan hivatkozott az rPtk.
2. §-ában, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
3. évi CXII. tv.
4. §-ában, a Vht.
5. §-ában, a közjegyzői tv.
6. §

(1)bekezdésében, a Korm. rendelet 1. §

(1)bek.

1. i)és
2. j)pontjaiban írtakra. Mindezekre tekintettel a Kúria úgy ítélte, hogy a perbeli szerződéses rendelkezés a bizonyítási terhet nem fordította meg. [15] A Kúria utal továbbá a BH 2018.146. számon közzétett döntésére is, amelyben kifejtette, a perbelihez hasonló tartalmú rendelkezés joglemondásként sem értékelhető. Az rPtk. 207. §

(4)bekezdése értelmében ugyanis az igényérvényesítésről vagy a vitatásról való lemondásnak félreérthetetlennek és határozottnak kell lennie, nincs helye a nyilatkozat kiterjesztő tartalmú értelmezésének (BH

1. 673.). Rámutatott továbbá, hogy a polgári peres eljárásban a felek eljárási jogaira és kötelezettségeire - ide tartozik a tényállítási és bizonyítási kötelezettségük, illetve lehetőségük is, amely peres státuszukból fakadóan a peres felek mindegyikét terheli, illetve megilleti - az rPp. közjogi jellegű szabályai az irányadóak. Az rPp. kógens szabályait a felek szerződéses autonómiája nem törheti át. [16] Az alperes üzletszabályzatának perbeli rendelkezése a fentebb hivatkozott döntések alapjául szolgáló tényállástól annyiban különbözik, hogy ebben nincs utalás az alperes könyvei alapján közjegyzői ténytanúsítvány kiállításának lehetőségére, illetve arra, hogy azt a felperesek aggálytalan tartalmú közhiteles bizonyítékként fogadják el, de ennek a kereset érdemi megítélése szempontjából nincs jelentősége. [17] Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a Korm. rendelet
2. §

(1)bekezdés j) pontjainak téves alkalmazásával állapította meg, hogy a perbeli üzletszabályzat 5.2.

1. pontja tisztességtelen szerződéses rendelkezésnek minősül. [18] A Kúria ezért a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését az rPp.
2. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet e részében is helybenhagyta. Záró rész [19] Az eredményes felülvizsgálati kérelemre tekintettel az alperes részben sem minősül pervesztesnek, ezért eljárási illeték fizetésére nem kötelezhető. A Kúria ezért - a le nem rótt illeték megfizetésére a felpereseket kötelező, felülvizsgálati kérelem tárgyát nem képező rendelkezést nem érintve - mellőzte az alperest első- és másodfokú eljárási részilleték fizetésére kötelező rendelkezést, és annak megfizetésére is a felpereseket kötelezte egyetemlegesen a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése megfelelő alkalmazásával. A pernyertesség-pervesztesség arányának minimális mértékű módosulása nem indokolta a másodfokú perköltségviselésre vonatkozó további rendelkezés eltérő megállapítását. [20] A pervesztes felperesek az rPp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó 78. §

(1)bekezdése alapján kötelesek az alperes 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet
2. §

(3)és

(5)bekezdései alapján megállapított, áfát is tartalmazó - ügyvédi munkadíjból és az általa lerótt felülvizsgálati eljárási illetékből álló álló felülvizsgálati eljárásban felmerült költségei megfizetésére. [21] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta meg. Budapest, 2018. július 3. Dr. Vezekényi Ursula sk., a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea sk. bíró