(3)bekezdésére. Kifejtette, hogy az I. rendű felperes számára a jelenlegi jogi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy sajtó-helyreigazítást terjesszen elő a cikkben érintett ... özvegyeként, mivel ez nem felel meg a személyes jogérvényesítés kötelezettségének, ugyanis a cikkben személyére nézve utalás sem történt, elhunyt férje nevében pedig nem terjeszthet elő helyreigazítási igényt. Az elhunyt emlékéhez fűződő saját kegyeleti jogának sérelme miatti általános személyiségi jogi igényérvényesítési lehetőség a sajtó-helyreigazítási per megindítására nem terjed ki. Az I. rendű felperes keresetét ezért érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A II. rendű felperes esetében is vitatható volt a személyes érintettség az elsőfokú bíróság álláspontja szerint, mivel a cikkben a neve egyedileg nem került feltüntetésre, azonban még érintettsége esetén sem alapos a keresete, ugyanis a három sérültnél érdemben csak az került közlésre, hogy megsebesültek, ez pedig megfelel a valóságnak, az ő cselekvésükről valótlant az újság nem közölt, és összességében sem keltett hamis látszatot, a meg nem nevezett sérültekről dehonesztálót nem írt. A cikk érdemi mondanivalója az Európai Emberi Jogi Bírósághoz intézett beadványról szólt, amelynek lényegét a cikk pontosan adta vissza. A sajtónak nem lehet feladata, hogy a panasz megalapozottsága körében állást foglaljon, csak arra van lehetősége, hogy az általa megemlített eljárás befejeződésekor az eredményről az érintettek kérelmére tájékoztatást adjon. Utalt arra, hogy a cikk részletesen beszámol a magyar bírósági döntésről, annak tartalmáról is, és álláspontja szerint a II. rendű felperest illetően - még esetleges beazonosíthatósága esetén sem jelent meg valótlan tényállítás a cikkben, és hamis látszat sem keletkezett, ezért az ő keresetét érdemben is elutasította. Az elsőfokú ítélet ellen a I. rendű felperes élt fellebbezéssel, amelyben annak megváltoztatását kérte a kereseti kérelemben foglaltaknak megfelelően. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy az elsőfokú bíróság még a II. rendű felperes vonatkozásában sem állapította meg a személyes érintettséget annak ellenére, hogy a lefolytatott büntetőeljárásban sértettként szerepelt, és hogy a helyiek közül vannak olyanok, akik név szerint ismerik a ... sortűz sértettjeit, sőt II. rendű felperes 2006-ban a ... díj „..." fokozatú kitüntetésben részesült. Az olvasók számára is beazonosítható a sértettek személye, hiszen az interneten a ... szabad lexikonban név szerint szerepelnek. A cikk valótlanságot híresztelt annak közlésével, hogy a sortűz sértettjei - beleértve II. rendű felperest is - fegyveres felkelők voltak, akik korábban tűzharcban vették be az épületet, mert elhallgatta azt a tényt, hogy amikor ... százados és az egysége a ... rendőrkapitánysághoz ért, a rendőrkapitányságot elfoglaló felkelők már nem voltak a helyszínen, ott csak öt polgári személy tartózkodott, akik nem álltak szemben a lefegyverzett rendőrökkel, egy személy kivételével nem vettek részt az épület elfoglalásában és fegyverrel sem rendelkeztek. A II. rendű felperes nem volt felkelő, fegyvertelen civil volt, békés szándékkal tartózkodott a rendőrség udvarán, akárcsak I. rendű felperes férje és még két személy. ...t nem ismerték, vele nem tartoztak össze, akinél ha volt is fegyver, azt át akarta adni a tiszti különítménynek, azonban ennek ellenére mind az ötükre tüzet nyitottak, amelynek következtében hárman életüket vesztették, míg ő és I. rendű felperes férje súlyosan megsebesültek. Az elsőfokú bíróság ezért tévesen jutott arra az álláspontra, hogy II. rendű felperes esetében még esetleges beazonosíthatósága esetén sem jelent meg a cikkben valótlan tényállítás. Tévesen utalt az elsőfokú bíróság a PK
- számú állásfoglalás alkalmazhatóságára is, mert a II. rendű felperes keresetét a cikk azon részei miatt terjesztette elő, amelyek kívül esnek a strasbourgi eljárás keretein. A magyar bíróság jogerős ítéletében megállapított tényállás felülvizsgálata nem képezheti a strasbourgi eljárás tárgyát, tehát az arról szóló beszámoló ürügyén sem lehet azt a hamis látszatot kelteni, hogy a ... rendőrkapitányság udvarán ...-án a rendőrséget tűzharcban elfoglaló fegyveres felkelőkkel szemben került sor a fegyverhasználatra. II. rendű felperes a jogerős bírósági ítéletben rögzített tényállás alapján kéri megállapítani, hogy mi a valóság, ezért saját szerepén kívül a szoros összefüggés okán ki kell térnie a többiek tevékenységére és számára is, ezzel nem lépi túl azt a szabályt, hogy csak a saját vonatkozásában kérhet helyreigazítást. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte annak helyes indokai alapján. Kiemelte, hogy a II. rendű felperes által sérelmezett írás az emberiségellenes cselekmény miatt elítélt ... strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához intézett panaszát ismerteti, amelyre a sajtó helyreigazítási kötelezettség nélkül jogosult a PK
- számú állásfoglalás helyes értelmezése alapján. A hiteles tájékoztatásnak megfelelően ki kellett derülni annak a cikkből, hogy a panasz milyen állásponton alapul. Azt a II. rendű felperes sem vitatja, hogy a rendőrség udvarán levők közül egy személynél fegyver volt. Ebből következően büntetőjogi megítélés kérdése az, hogy a ... az így kiadott tűzparancs miatt emberiségellenes cselekményt követett-e el. Ezt a strasbourgi bíróság fogja majd elbírálni. A felperes érintettsége egyébként is csak abban merül ki, hogy ő is megsérült, ez pedig megfelel a valóságnak, róla valótlanságot nem közöltek. Utalt arra is, hogy a II. rendű felperes még akkor sem jogosult sebesült társai helyett sajtóhelyreigazítást igényelni, ha közismert tény az ..., hogy ő is a sebesültek között volt, ugyanis semminemű szoros összefüggés nem teszi lehetővé, hogy a személyiségi jogok személyes érvényesítésétől el lehetne tekinteni. A II. rendű felperes az alperes fellebbezésre tett észrevételében azt emelte ki, hogy a helyreigazításban szereplő ténybeli kérdéseket már jogerős bírósági ítélet eldöntötte, az abban foglaltak felülvizsgálatára nincs folyamatban eljárás, ebben a strasbourgi bíróságtól nem várható döntés. Azt a cikkbeli valótlan állítást sérelmezi, hogy mindegyik sértettnél - tehát II. rendű felperesnél is - volt fegyver, és mindannyian részt vettek korábban a rendőrség épületének elfoglalásában, amelynek során tűzharcra került sor. A helyreigazítást saját nevében kéri, de ez nem zárhatja ki azt, hogy ne lehetne kitérni a tényleges eseményekre. A II. rendű felperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdésének megfelelően csak a fellebbezéssel érintett részben vizsgálhatta felül. E körben megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján helyes érdemi döntést hozott, azonban annak indokolásával a másodfokú bíróság nem értett egyet. A perbeli jogvita elbírálásánál alkalmazandó rendelkezések alapján a Fővárosi Ítélőtábla általánosságban azt emeli ki, hogy a Ptk.
- §-ban szabályozott sajtó-helyreigazítás különös anyagi jogi szabály, olyan sajátos személyiségvédelmi eszköz, amelynek érvényesítésére csak a jogszabály által meghatározott körben és a társadalmi rendeltetésének megfelelően kerülhet sor. Sajtó-helyreigazítás csak a törvényben meghatározott jogsértés elkövetése esetén vehető igénybe, mégpedig valótlan tény közlése, vagy híresztelése, illetve való tény hamis színben való feltüntetése esetén. A PK
- számú állásfoglalás alapján, ha a sajtó a büntetőeljárásról a valóságnak megfelelően tájékoztatja az olvasóit, nem állhat fenn helyreigazítási kötelezettsége, azonban a helyreigazítás objektív jellegéből adódóan, ha az adott büntetőeljárás tárgyát nem képező valótlan tényállítás történik, akkor a helyreigazításnak helye van. A Ptk.
- §