Gf.40034/2018/3 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése alapján. A keresete indokául arra hivatkozott, hogy a taggyűlés nem a társaság székhelyére került összehívásra és az eltérő helyszínhez a tagok előzetesen, egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal sem járultak hozzá, ezért a taggyűlés összehívása a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 144. §

(1)bekezdésébe és a társasági szerződésbe ütközik, mert a társasági szerződés a törvénytől eltérő rendelkezést nem tartalmaz. Az egyes határozatok is jogszabályba ütköznek, mert a Gt. 130. §

(1)bekezdése és Ptk. 5:

1. § és 5:
2. §

(1)és

(2)bekezdése szerint az üzletrész felosztásáról nem a taggyűlés, hanem a tulajdonosok dönthetnek, de a dr. P. S. közös tulajdonában álló üzletrész felosztására az ő mint nyilatkozattételre jogosult közös képviselő hozzájárulása nélkül és szavazata hiányában került sor a

1. számú határozattal. A
2. számú határozat körében előadta, hogy az üzletrész átruházási szerződés érvénytelen, hiszen a közös tulajdonban álló üzletrész-hányad közös tulajdonosokon kívül a társaság tagjára történő átruházása esetén a Ptk.
3. §

(2)bekezdése szerinti elővásárlási jog illeti meg a tulajdonostársakat. A felperes a későbbiek során arra is hivatkozott, hogy

1. szeptember 1-jén üzletrész átruházással megszerezte K. J. tag üzletrészét is, amelynek tényét a társaság felé bejelentette. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta a Pp.
2. §-a alapján a felperes perbeli legitimációját arra hivatkozással, hogy a közös tulajdonban álló üzletrész felett nem rendelkezhet kizárólag önállóan, ezért önkényesen és képviseleti jogosultság nélkül jár el. A felperes által bejelentett tagváltozás a Ptk. 3:
3. §

(2)bekezdése értelmében nem hatályos az alperes irányába, mert a felperes és K. J. tag közötti üzletrész átruházási szerződés nem felelt meg a Polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 195-
2. §-ában rögzített okirati formának, és a felperes arra sem nyilatkozott, hogy az alperes társasági szerződését magára nézve kötelezőnek ismerné el. Védekezésében hangsúlyozta, hogy a keresettel támadott taggyűlési határozatokat a
3. április 11én tartott taggyűlésén hozott határozattal hatályon kívül helyezte, így a határozatok megtámadása okafogyottá vált. Kifejtette, hogy a
4. szeptember 7-én elhatározott székhelyváltozás alapján benyújtott változásbejegyzés iránti kérelmet a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a ....-én kelt
5. sorszámú végzésével teljesítette, és az alperes székhelyét ..... szám alá bejegyezte, így a perbeli taggyűlés összehívása a társaság székhelyére szabályszerűen történt, melyet az sem változtat meg, hogy az Egri Törvényszék előtt folyamatban volt perben a bíróság a
6. december 2-án kelt végzésével a taggyűlési határozatot végrehajtását felfüggesztette. A Fővárosi Törvényszék a
7. november 8-án kelt 38.G.41.266/2016/
8. számú ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes
9. december 30-i taggyűlésén hozott 2.,
10. és
11. számú határozatait, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 65.000 forint perköltséget. Az ítélete indokolásában a lefolytatott bizonyítás alapján megállapította, hogy az alperes ügyvezetője ....-én kelt meghívóval taggyűlést hívott össze .... napján 10:00 órára a társaság székhelyére. A meghívóban a társaság székhelyeként az ...... szerepelt. A ....-ára összehívott taggyűlést megtartották, azon a felperes nem vett részt, de a jegyzőkönyv tartalma szerint a meghívóban lévő napirendi pontok alapján négy határozat született. Az 1/
12. (XII.30.) számú határozatban a taggyűlés megválasztotta a levezető elnököt, a jegyzőkönyv hitelesítőjét és a jegyzőkönyvvezetőt. A 2/
13. (XII.30.) számú határozat értelmében a társaság taggyűlése hozzájárult a felperes, valamint P. S. 2.000.000 forint névértékű közös üzletrészének felosztásához és megállapította, hogy a felperes 1.000.000 forint, valamint P. S. 1.000.000 forint névértékű üzletrésszel rendelkezik a társaságban. A 3/
14. (XII.30.) számú határozatban a társaság taggyűlése hozzájárult P. S. üzletrészének V. I. részére történő átruházásához és megállapította, hogy a társaság tagjainak üzletrésze az alábbiak szerint változik: V. I. tag törzsbetétjének összege: 8.900.000 forint, összetétele: 8.900.000 forint készpénz, a felperes törzsbetétjének összege 1.000.000 forint, összetétele: 1.000.000 forint készpénz; K. J. tag törzsbetétjének összege: 100.000 forint, összetétele 100.000 forint készpénz. A 4/
15. (XII.30.) számú határozatban a társaság taggyűlése a társasági szerződést hatályon kívül helyezte és új, a taggyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, a
16. évi V. törvény rendelkezéseivel összhangban álló társasági szerződést fogadott el. Az elsőfokú bíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló
17. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
18. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.)
19. §

(2)bekezdés b) pontja értelmében abból indult ki, hogy a gazdasági társaságnak a Ptk. rendelkezéseit korlátolt felelősségű társaság esetén

1. március 15-től kell alkalmaznia, és ezt követően létesítő okirata nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést. Figyelemmel arra, hogy a felperes keresetlevele
2. március 25-én érkezett a bíróságra, a perben az új Ptk. szabályait alkalmazta. A Ptk. 3:
3. § és 3:
4. § ismertetését követően megállapította, hogy a felperes keresetindításra jogosult, mert a jogosultság a tagsági jogviszonyhoz kapcsolódik, és annak fennállása alatt a tagot mindvégig megillető alanyi jog. A társaság szervei által hozott határozat bírósági felülvizsgálatának a joga a tagsági jogviszonyból származik, amely jog a társasággal szemben egy tagnak számító speciális jogközösség tagjait, a közös tulajdonú üzletrész tulajdonosait is megilleti, amelyet közös képviselőjük útján gyakorolhatnak. A határozatokról történő tudomásszerzéstől számított 30 napon túl előterjesztett felperesi hivatkozást, amely szerint a per megindítására való jogosultságát önálló üzletrésszel rendelkező tagsági jogviszonyára is alapította, figyelmen kívül hagyta. Az elsőfokú bíróság osztotta a felperes álláspontját, amely szerint annak ellenére, hogy az alperes saját hatáskörében a keresettel támadott taggyűlési határozatokat visszavonta, a felperest továbbra is megillette az a jog, hogy határozatok bírósági felülvizsgálatát kérje. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 3:
5. §

(4)bekezdésének és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 22. §

(1)bekezdésének felhívását követően megállapította, hogy a meghívóban szereplő székhely volt a taggyűlés időpontjában a cég székhelyének tekinthető a közhiteles nyilvántartás szerint, így az alperes jogszerűen hívta össze a taggyűlését erre a székhelyre, függetlenül attól, hogy az azt elhatározó taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata érdekében per indult, mert a bíróság addig az időpontig a határozat végrehajtását nem függesztette fel és jogerős ítéletével sem helyezte hatályon kívül. Az elsőfokú bíróság az 1. számú határozatot nem találta jogszabályba ütközőnek. Megállapította, hogy a 2. számú határozat a Ptk. 3:165. §

(1)és

(2)bekezdésébe ütközik, mert a társaság csak azt követően tűzhette volna a taggyűlés napirendjére az abban történő döntést, hogy a közös tulajdonú üzletrészből önálló üzletrészek jönnek létre, ha erről a tulajdonosok döntenek és közös képviselőjük útján a társaságnak bejelentik. A 3. számú határozat a Ptk. 3:166. §

(1)-

(2)bekezdésébe ütközik, mert azzal, hogy a

1. számú határozat jogsértő, nem jött létre P. S. javára önálló üzletrész, így annak átruházására sem volt lehetősége. Rögzítette, hogy a tagváltozás a társasági szerződés módosítását nem igényli, azonban a
2. és
3. számú határozatok jogszabályba ütközése miatt a
4. számú határozatot is hatályon kívül helyezte, mert a taggyűlés az új tagi struktúrát is beemelte a társasági szerződésbe, továbbá a határozat nincs összhangban a
5. számú napirendi ponttal, amely még nem tartalmazta az új Ptk. rendelkezései szerinti továbbműködést. Az elsőfokú bíróság a túlnyomórészt pervesztes alperest kötelezte a Pp.
6. §-a alapján a felperes perköltségének viselésére, amely a felperes által lerótt 36.000 forint eljárási illetékből és a jogi képviselő 30.000 forint összegű munkadíjából állt. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak részbeni megváltoztatásával a kereset teljes elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a Ptk. 3:
7. §-ban foglalt irányadó jogszabályi rendelkezések téves értelmezésével és alkalmazásával jogszabálysértő ítéletet hozott. Tévesen vonta le a Ptk. 3:
8. §-ban foglalt rendelkezésekből azt a következtetést, hogy a közös tulajdonú üzletrész tulajdonosait az üzletrész többi tulajdonosától függetlenül megilleti a perindítás joga társasági határozatok bírósági felülvizsgálata iránt az üzletrész közös képviselője útján. Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy amennyiben a közös üzletrész tulajdonosa, illetve a közös képviselő között érdekellentét mutatkozik, abban az esetben a közös üzletrész tulajdonosának a Ptk. 3:
9. §

(1)bekezdésébe foglalt kógens keresetindítási határidőre tekintettel a közös képviselőt megkerülve kellene a keresetlevelet benyújtania, amely a Pp. 130. §

(1)bekezdés g) pontja szerint annak idézés kibocsátása nélküli elutasításához vezet. Az elsőfokú bíróság jogértelmezése azért is aggályos, mert annak alapján a közös képviselő abban az esetben is jogosult a keresetindításra, amennyiben rajta kívül valamennyi tulajdonostárs kivétel nélkül a keresetindítással szemben foglal állást. Téves tehát az a jogértelmezése, amely szerint a közös képviselő a tulajdonostársak közös tulajdonra vonatkozó szabályozás szerinti döntésétől függetlenül egy személyben jogosult a keresetindításról, illetve annak mellőzéséről dönteni. Figyelmen kívül hagyta, hogy amennyiben a közös képviselő a tulajdonostársak egyszerű szótöbbséggel meghozott döntésével ellentétben vagy annak hiányában terjeszt elő keresetet a társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránt, a peres eljárásban hozott döntés közvetlenül kihathat a tagokat terhelő kötelezettségekre, amelyek teljesítése a Ptk. 3:

1. § alapján a közös üzletrész tulajdonosait egyetemlegesen terhelik. A Ptk. 3:
2. § helyes értelmezése alapján a közös üzletrész tulajdonosai valóban a közös képviselő útján gyakorolhatják a jogi személy által hozott határozat bírósági felülvizsgálatát, azonban ennek előzetes feltétele az üzletrész-tulajdonosok által egyszerű szótöbbséggel meghozott döntés, amelynek eredményeképpen a közös képviselő gyakorolhatja a megtámadás jogát. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezés korlátai között az elsőfokú bíróság ítéletének kizárólag a keresetnek részben helyt adó rendelkezéseit bírálta felül a fellebbezésben előadott okokból, mert fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett a keresetet részben, az 1/
3. (XII.30.) számú határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelem körében elutasító rendelkezése [Pp.
4. §

(4)bekezdés]. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a kereset eldöntéséhez szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a tényállást helyesen állapította meg, és a jogszabályoknak megfelelő érdemi döntést hozott, amelynek indokaival a másodfokú bíróság egyetértett, azt az alperes fellebbezése folytán csupán az alábbiakkal egészíti ki. A Ptk. 3:35. §-a értelmében a jogi személy tagja kérheti a bíróságtól a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A Ptké. 10/A. §

(2)bekezdése értelmében a Ptk. 3:35. §-a alkalmazásában a keresetindításra való jogosultságnak, kereshetőségi jognak, illetve perbeli legitimációnak (a továbbiakban: keresetindítási jog) a per során folyamatosan, a per befejezéséig – ideértve e rendkívüli jogorvoslatot is – fenn kell állnia. Az

(1)bekezdés értelmében a Ptk. 3:

1. §-a alkalmazásában a jogi személy szervei által hozott határozat ellen a Ptk. hatálybalépését követően is csak az a tag vagy alapító kérheti a bíróságtól a határozat hatályon kívül helyezését, aki a határozathozatal során szavazati joggal rendelkezett vagy a határozathozatal tekintetében alapítói jogokat gyakorolhatott. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 3:
2. §

(1)bekezdésébe foglaltak helyes értelmezésével annak tulajdonított jelentőséget, hogy a közös tulajdonban álló üzletrész társasággal szemben egy tagnak számító jogosultjai a közös képviselőjük útján gyakorolhatják jogaikat, így a Ptk. 3:

1. §-a alapján a perindításra is a közös képviselő jogosult. A keresetindításra való jogosultság körében a bíróság kizárólag a tagsági jogviszony és a közös képviseleti jogosultság fennállását vizsgálhatja. Az üzletrész jogosultjainak egymás közötti belső jogviszonyára tartozik, hogy a tulajdoni hányaduk szerinti szavazati jog gyakorlásával maguk közül kit választanak meg közös képviselőnek és a képviseletükben eljárót a tagsági jog gyakorlása érdekében milyen utasításokkal látják el. A közös képviselő személyét kötelesek bejelenteni a társaságnak, a Ptk. 3:
2. §

(2)bekezdése alapján a képviselő személyének megváltozását a társaságnak már az új közös képviselőnek kell bejelentenie. Az alperes nem tette vitássá, hogy a felperes a közös tulajdonban álló üzletrész társasággal szemben egy tagnak számító jogosultjai által bejelentett közös képviselője, így a perindítási jog gyakorlására minden további vizsgálat nélkül jogosult volt. A kifejtett indokok alapján a másodfokú bíróság a Pp. 253. §

(2)bekezdése értelmében – utalva a 254. §

(3)bekezdése szerint annak helyes indokaira – az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes jogi képviselője a másodfokú tárgyaláson nem jelent meg és fellebbezési ellenkérelmet sem terjesztett elő, ezért a felperesnek nem merült fel a másodfokú eljárás során számításba vehető olyan költsége, amelynek viselésére a sikertelenül fellebbező alperes a Pp. 239. §-a szerint irányadó 78. §

(1)bekezdése alapján köteles. Budapest,

1. június
2. Dr. Koday Zsuzsanna a tanács elnöke . Pusztai Anita. Bleier Judit előadó bíró bíró