Gf.40177/2018/8 – Fővárosi Ítélőtábla

(3)bekezdése alapján. A keresetük indokául arra hivatkoztak, hogy a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága (a továbbiakban: cégbíróság) nem észlelte, és a változásbejegyzés iránti kérelem tárgyához kapcsolódóan részükről előterjesztett törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemben, továbbá annak későbbi kiegészítésében már hivatkozottak ellenére sem vette figyelembe a változásbejegyzési kérelem alaki és tartalmi hibáit, a változásbejegyzés iránti kérelem mellékleteként benyújtott okiratok jogszabályellenességét és ellentmondásait, így azok megszüntetésére hiánypótlási eljárást sem folytatott le, ezért a változásbejegyzési kérelem alapján elrendelt bejegyzés jogszabálysértő. Álláspontjuk szerint a cégbíróság a 180. sorszámú végzésében a Ctv. 46. §

(6)bekezdésére hivatkozva nem okiratok benyújtására, hanem tényállásellenesen a kérelemmel érintett változások időpontjának módosítására hívta fel a kérelmezőt arra hivatkozással, hogy az helyesen a kérelem alapjául szolgáló vételi jog gyakorlásának ....-i dátuma legyen. Nem az volt a feladata, hogy a kérelmezővel közölje a változásbejegyzési kérelem tartalmát, hanem az, hogy felhívja a figyelmet a bejegyzést akadályozó jogszabálysértésekre és ellentmondásokra. A változásbejegyzési kérelem cégbíróság által előírt tartalma irat- és jogszabályellenes is volt, mert nincs köze az ügyvezetői jogviszony keletkezésének, megszűnésének, illetve a székhelyváltozás időpontjának a vételi jog gyakorlásának időpontjához. A cégbíróság csak a jövőre nézve, ex nunc hatállyal kellett volna értékelnie a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló alapítói határozatot és az abban foglalt eredeti állapot helyreállítását, különös tekintettel arra, hogy az eredeti állapot helyreállítása egy nem értelmezhető alapítói döntés, mert az üzletrész tulajdonjogával kapcsolatos jogvita elbírálása peres eljárásban történhet, és a perben hozott jogerős határozat alapján beálló jogkövetkezmények csak a jövőre nézve ex nunc hatállyal eredményezhetnek változást, mert addig az időpontig a társaság és a tagok jogviszonyára a korábban bekövetkezett jogi tények az irányadóak. Az üzletrész új tulajdonosának 9 évre visszamenőleg tagként történt bejegyzése aggályos. A kérelem hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasításának lett volna helye az eljárási illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése igazolásának hiánya, valamint a székhelyhasználat jogszerűségéről szóló okirat hiánya miatt [Ctv. 1. sz melléklet 10. pont és 13. pont a) alpont]. A felperesek kifogásolták, hogy a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet a Ctv. 78. §

(2)bekezdésében foglalt együttes döntési kötelezettség megsértésével külön határozatban bírálta el, arról a 198. sorszámú végzésben szó sem esik. A Pp. 220. §

(1)bekezdését sérti, hogy a cégbíróság elmulasztotta a

1. sorszámú végzésben annak indokolását, hogy a Fővárosi Ítélőtábla
2. Cgf. 47.08762014/
3. számú végzésében előírtak ellenére miért maradt el a benyújtott okiratok jogszabályellenességének és ellentmondásainak vizsgálata, valamint a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemmel együttes döntés. A per során a későbbiekben részletesen kifejtették, hogy a cégbíróság a változásbejegyzési kérelemről szóló döntés során megsértette a Ctv.
4. §

(4)bekezdésében, a 30. §

(4)bekezdésében, az 51. §

(2)bekezdésébe, az 1. számú melléklet I.1.b. és I.13.

1. a)pontjába, a 2. számú melléklet II.1.
2. ad)és II.1.
3. af)pontjában, továbbá a Ctv. 46. §

(4)bekezdésében foglaltakat, mivel a jogszabályellenes tartalommal kiadott hiánypótlást elrendelő végzésnek az alperes továbbra is hibásan tett eleget. A cégbíróság megsértette a Ctv. 46. §

(3)bekezdésében írottakat, mivel hiánypótlás címén nem határozhatta meg a bejegyzési kérelem tartalmát, csupán a szükséges iratok pótlására hívhatta fel a kérelmezőt. Megsértette a Ctv. 78. §

(2)bekezdésében és a 22. §

(1)bekezdésében írottakat, mert a 9 évre visszamenőleges változásbejegyzés sérti a közhitelesség alapelvét. Megsértette a Ctv. 22. §

(2)bekezdését és a Ptk. 6:

1. §-át, mert az eredeti állapot helyreállítása nem az egyik fél egyoldalú nyilatkozata, hanem az érvénytelenség esetleges jogkövetkezménye. Megsértette a Ctv.
2. számú melléklet 1.
3. pontját és a Ctv.
4. §

(1)bekezdését, mivel nem vizsgálta meg a bejegyzésre alkalmatlan okiratokat, valamint a

(2)bekezdését, mivel nem utasította el a bejegyzésre alkalmatlan kérelmet, továbbá a Pp. 220. §

(1)bekezdését is. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezésében vitatta, hogy a felpereseket megilleti a perindítás joga, mivel a cégbíróság perrel támadott végzése a felperesekre rendelkezést nem tartalmaz, és felhívta a figyelmet, hogy a Ctv. 65. §

(1)bekezdésére tekintettel a perben eljáró bíróság kizárólag a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértéseket vizsgálhatja. Álláspontja szerint nem tehető vitássá, hogy az alperes üzletrészének tulajdonjoga ...-tól kezdődően a "Z. L." Kft.-t illette meg. A jelen per nem lehet eszköze a felek közötti polgári jogi jogvitában hozott jogerős bírósági és a választottbírósági ítéletekkel ellentétes állapot kialakításának. A perben a fokozatosság elvére figyelemmel a teljes végzés hatályon kívül helyezése csak a Ctv. 69. §

(2)bekezdése alapján lehetséges. A Fővárosi Törvényszék a

1. január 15-én kelt 18.G.40.690/2017/
2. számú ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Kötelezte egyetemlegesen a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek 38.100 forint perköltséget. Az ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a Cégközlönyben
3. november 25-án közzétett Cg..... számú végzéssel a cégbíróság
4. június 30-i hatállyal törölte a cégjegyzékből a felpereseket, míg képviselőként Z. L., tagként – kijavítást követően – a "Z. L." Kft.-t jegyezte be. Ugyanezen hatállyal változásokat jegyzett be az alperes székhelyére, létesítő okiratának időpontjára, elektronikus elérhetőségére vonatkozóan is. Megállapította a Ctv.
5. §

(2)bekezdése alapján, hogy a felperesek keresetlevelüket a jogvesztő perindítási határidőn belül terjesztették elő, keresetindítási joguk a Ctv. 78. §

(2)bekezdése szerint fennállt. Abból indult ki, hogy a Ctv. 65. §

(1)bekezdése alapján a perben kizárólag azt kellett vizsgálnia, hogy a cégbíróság

1. sorszámú változásbejegyzést elrendelő végzése vagy az alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütköznek-e. Kiemelte, hogy e körben csak olyan jogszabálysértést vizsgálhatott, amit a cégbíróságnak is figyelembe kellett volna vennie. Az elsőfokú bíróság azt tartotta szem előtt, hogy a cégbíróság a
2. sorszámú végzést valamennyi a rendelkezésére álló adatra figyelemmel hozta meg, amelyre a
3. sorszámú változásbejegyzés iránti kérelem mellékleteként benyújtott,
4. február 14-én kelt alapítói határozatok is utaltak. A változásbejegyzési kérelemről történő döntés során nem csak a korábban ismert tényeket, hanem az időközben bekövetkezett változásokat – így a választottbírósági eljárás eredményét – is figyelembe kellett vennie, ezért a cégbíróság nem sértett jogszabályt akkor, amikor határozatát a változásbejegyzési kérelem benyújtását követően született választottbírósági ítéletre figyelemmel hozta meg. A cégeljárás iratai alapján a "Z. L." Kft.
5. június 30-án kelt, vételi jogot gyakorló nyilatkozatával adásvételi szerződés jött létre az I. és II. rendű felperesek alperesi társaságban meglévő üzletrészeire vonatkozóan. A felperesek ezzel ellentétes jogi tény megállapítása iránti keresetét a Budapesti Ügyvédi Kamara Eseti Választott-Bíráskodási Mintaszabályzata szerinti Eseti Választottbíróság ítéletében alaptalannak találta, majd a
6. október 20-án született ítéletében a felperesek elállását is jogszerűtlennek nyilvánította, ezért a "Z. L." Kft.
7. június 30-i tulajdonszerzése – ellenkező bírósági határozat hiányában – kétséget kizáróan megállapítható volt. A cégbíróság a "Z. L." Kft. tagsági jogviszonyát
8. június 30-i hatállyal korábban már bejegyezte a cégnyilvántartásba, ezért a tulajdonszerzés tényének és időpontjának igazolása megtörtént. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a közhitelesség elvét nem a cégadatok változásának 9 évre visszamenőleges bejegyzése, hanem az sértené, ha a cégnyilvántartás az I. és II. rendű felperesek javára olyan jog fennállását rögzítené, amellyel a "Z. L." Kft. tulajdonszerzésére tekintettel nem rendelkeztek, illetve a "Z. L." Kft. tulajdonszerzésének időpontjaként valótlan adatot rögzítene. Kitért arra is, hogy a felperesek álláspontja szerint a cégbíróság által megsértett jogszabályi rendelkezések túlnyomórészt a cégbírósági eljárásra, a határozatokkal szembeni formai elvárásokra rögzítenek előírásokat, amelyek betartásának megítélése nem a jelen per bíróságának a feladata. A perben ugyanis kizárólag a végzés vagy az annak alapjául szolgáló iratok jogszerűsége vagy jogszabály ütköző volta vizsgálható, és nem tárgya a cégbíróság eljárásának általános felülvizsgálata. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes a "Z. L." Kft.
9. február 14-én és
10. augusztus 31-én kelt alapítói határozatainak becsatolásával igazolta, hogy az alapító
11. június 30-i hatállyal határozott a III. rendű felperes ügyvezetői megbízásának megszüntetéséről és az alperes ügyvezetőjéül Z. L. jelölte ki. Ezt a tényt erősítette meg a cégiratok között fellelhető,
12. január 31-én meghozott alapítói nyilatkozat is, amelyre figyelemmel a III. rendű felperesre vonatkozó változás bejegyzése is jogszabályszerűen történt. Ugyanezen alapítói határozatok rögzítik a
13. sorszámú változásbejegyzést elrendelő végzésben megjelölt további cégadatokra vonatkozó alapítói döntéseket is. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította és a Pp.
14. §

(1)bekezdése alapján egyetemlegesen kötelezte a felpereseket az alperes jogi képviselőjének a 32/

1. (VIII.22.) IM rendelet alapján 38.100 forintban megállapított ügyvédi munkadíja mint perköltség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperesek nyújtottak be fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatásával a keresetük teljesítését, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy az elsőfokú bíróság a Ctv.
2. §

(1)bekezdésében foglaltakkal szemben tévesen indult ki abból, hogy a cégbíróságnak a változásbejegyzési kérelmet nem kizárólag a becsatolt mellékletek alapján kell elbírálnia, hanem ha a mellékletek nem támasztják alá a kérelmet, figyelembe vehet korábban benyújtott iratokat, még akkor is, ha a kérelmező azokra nem hivatkozott. Ez az álláspont nyilvánvalóan jogellenes, de az eljáró cégbíróság nem is hivatkozott arra, hogy a kérelem mellékletein és az időközben benyújtott választottbírósági ítéleten kívül bármilyen más iratot figyelembe vett volna. Sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a végzés alapjául szolgáló kérelem, illetve okiratok jogszerűségét és ítéletének indokolásában nem részletezte azt, hogy az eljárásjog be nem tartása miért nem befolyásolja az így meghozott végzés jogszerűségét. Véleményük szerint a cégbíróság végzésének indokolásában foglaltak azt a valótlan látszatot keltik, mintha a Fővárosi Ítélőtábla arra utasította volna a cégbíróságot, hogy amennyiben az elállás érvénytelensége megállapítást nyer, akkor a változásbejegyzési kérelemnek tegyen eleget, annak tartalmától függetlenül. Ezzel szemben a Fővárosi Ítélőtábla a 13.Cgf.47.053/2015/

1. számú végzése azt mondja ki, hogy az elsőfokú bíróságnak a változásbejegyzési kérelmet és annak mellékleteit érdemben kell vizsgálnia. Előírja, hogy amíg a felek között az elállás jogszerűsége kérdésében jogvita áll fenn, és arról peres eljárásban hozott jogerős bírósági döntés nincs, addig a cégbíróságnak a változásbejegyzési kérelemről a Ctv. 1-
2. számú mellékletében meghatározott okiratok alapján, azok alaki és tartalmi vizsgálatának eredményeként kell döntenie. Tehát nem azt írta elő, hogy amennyiben az elállás érvénytelennek bizonyulna, minden további vizsgálat nélkül tegyen eleget a változásbejegyzési kérelemnek. Kiemelték, hogy az elállás érvényességének kérdése kizárólag akkor merül fel, ha egyébként a változásbejegyzésnek más akadálya nincs. A cégbíróság azonban nemcsak a változásbejegyzési kérelmet, hanem a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet sem vizsgálta érdemben. A fellebbezésükben előadták, hogy alapul fekvő jogi aktus (változás) nélkül változásbejegyzésre nem kerülhet sor. A felperesek azt hangsúlyozták, hogy amennyiben a
3. sorszámú változásbejegyzési kérelemhez csatolt iratok alkalmasak is lennének változásbejegyzés előidézésére, a változások akkor is csak a jövőre nézve lehettek volna bejegyezhetők. Előadták, hogy a változásbejegyzési kérelemről a cégbíróság annak előterjesztését követően több mint 2 és fél évvel döntött, a változásbejegyzési kérelemmel kapcsolatosan 3 ítélőtáblai végzés született. Ezek közül kiemelték a Fővárosi Ítélőtábla 14.Cgf.47.033/2014/
4. számú végzésében található indokolást, amely szerint az üzletrész tulajdonjogával kapcsolatos jogvita elbírálása csak peres eljárásban történhet, és a perben hozott jogerős határozat alapján beálló jogkövetkezmények csak a jövőre nézve, ex nunc hatállyal eredményezhetnek változást, addig az időpontig a társaság és a tagok jogviszonyaiban a korábban bekövetkezett jogi tények az irányadóak. Az üzletrész tulajdonjogi vitájában hozott jogerős ítélet végrehajtása szükség esetén törvényességi felügyeleti eljárásban történik. Ezért sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában a tényállás elemeként azt állapította meg, hogy az alperes tagjai
5. június 30-tól
6. június 30-ig az I. és II. rendű felperesek voltak, és az alperes ügyvezetője
7. június 30-tól június 30-ig a III. rendű felperes volt, hiszen ezek az adatok egyértelműen a valós adatokat jogellenesen visszamenőlegesen törlő
8. sorszámú végzés következményei voltak. A valóságban a felperesek tulajdonjoga és ügyvezetői pozíciója a
9. január 15-én kelt
10. sorszámú végzéssel került bejegyzésre, illetve visszajegyzésre, és egészen a
11. sorszámú végzés meghozataláig
12. november 23-ig fennállt. A felperesek hivatkoztak a
13. sorszámú változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perben a Kúria Gf.VII.30.051/2016/
14. számú ítéletére, amelyben megállapította, hogy a felpereseket bejegyző (visszajegyző) végzés jogszerű volt. Azzal, hogy a
15. sorszámú végzés 2007-re visszamenőleg jegyzett be, illetve törölt adatokat, a Kúria ítéletével is szembement. Előadták, hogy a per tárgyát képező végzésben foglalt, 9 évre visszamenőleges cégváltozásnak az lett a következménye, hogy az ebben a 9 évben tett, számos, a cégnyilvántartásba bejegyzett törvényes képviselő által tett jognyilatkozat jogvita tárgyává vált. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Érvelése szerint
16. június 30-án történt a változás, ekkor szerzett üzletrész tulajdont a „Z. L.” Kft., ezzel egyedüli döntéshozatalra vált jogosulttá. Az ezt követő elállás ennek az állapotnak a megváltoztatására irányult. A
17. február 14-i alapítói határozatokat tartalmazó okiratok egyértelművé teszik, hogy a benyújtott kérelem mire vonatkozik.
18. február 14-én nem következett be tagváltozás, hanem ezen a napon a „Z. L.” Kft. okiratban rögzítette az alperesnél bekövetkezett adatváltozásokat. Az alperesnek a cégnyilvántartás közhitelessége érdekében kellett eljárnia, ennek eszközei a változásbejegyzési kérelem, a törvényességi felügyeleti eljárás, vagy az egyéb, peres eljárások, amely eszközökkel a felek éltek is. Kifejtette, hogy a
19. sorszámú változásbejegyzési kérelemben szereplő adatváltozásokat a cégbíróság a
20. sorszámú végzésével – a
21. szeptember 13-i változásbejegyzési kérelmet elbírálva – korábban már bejegyezte. Annak alapján Z. László ügyvezető képviseleti jogosultsága
22. április 14-én (a bejegyzés kelte)
23. június 30-i hatállyal (a változás időpontja) már bejegyzésre került a 13.
24. és az azt kijavító 13.
25. rovatban. A „Z. L.” Kft. tagsága
26. április
27. napjával (a bejegyzés kelte)
28. június 30-i hatállyal (a változás időpontja) már bejegyzésre került (1/
29. rovat), azaz a cégbíróság a kérelmet és mellékleteit megvizsgálva már döntött az üzletrészek átszállásából, a vételi jog gyakorlásából eredő változások bejegyzéséről. Döntésének megalapozottságát alátámasztotta az utóbb,
30. október 9-én született Eseti Választottbíróság 1/2008.A.SZ.P. számú ítélete, amely megállapította az üzletrész adásvételi szerződés létrejöttét, amelynek alapján az alperes üzletrészeit a "Z. L." Kft. szerezte meg. Az I. - II. rendű felperesek ezt követően a vételi jogot biztosító üzletrész adásvételi szerződéstől elálltak. A cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmükben kérték az eredeti állapot helyreállítását. A cégbíróság a
31. sorszámú végzésével ennek helyt adott és
32. június 30-i hatállyal visszajegyezte a III. rendű felperest ügyvezetőként és az I. - II. rendű felpereseket a társaság tagjaiként. Az alperes
33. sorszám alatt előterjesztett változásbejegyzési kérelme az elállás hatálytalanságán alapult. A kérelméhez csatolt alapítói határozataiban kérte az eredeti állapot helyreállítását, amely a
34. sorszámú végzés szerinti állapotnak felel meg. Ahogy a Fővárosi Ítélőtábla a 14.Cgf.47.033/2014/
35. számú végzésében is kifejtette, a cégjegyzék adataiban bekövetkezett változás bejegyzése iránti kérelem alapulhat olyan okiratokon is, amelyet a cég korábban már felhasznált, ugyanis az ilyen okiraton alapuló változásbejegyzési kérelem elbírálásának eredményeként hozott határozat nem minősül ítélt dolognak. Időközben a felperesek elállásának érvénytelenségét a
36. október 20-án hozott választottbírósági ítélet kimondta. A cégbíróság az időközben felfüggesztett eljárást a
37. sorszámú végzésével újraindította. A felek közötti polgári jogi jogvitában hozott jogerős ítélet anyagi jogerővel bírnak, ezért nem tehető vitássá az a jogi tény, hogy az alperes üzletrészeinek tulajdonosa a "Z. L." Kft.
38. június
39. napjától kezdődően. A cégjegyzékbe bejegyzett adatoknak a polgári perbíróságok által ítélt jogi tényeket kell tükröznie, ekként tud megfelelni ugyanis a közhitelesség követelményének. A cégnyilvántartás a Ctv.
40. §

(1)bekezdése szerint a közhitelesség és a nyilvánosság alapelvei szerint működik. Mindezek alapján megállapítható, hogy

1. június 30-a óta nem történt változás az alperes cégadataiban. Véleménye szerint a felperes a még nem jogerős változásbejegyzési kérelmet elutasító cégbírósági végzés elleni rendes jogorvoslati eljárást, másfelől a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó végzés hatályon kívül helyezése iránti eljárást mossa össze. Az utóbbi esetben a bírósági eljárás rendjét a Ctv. 66-
2. § határozza meg. A jelen per eredményeként a fokozatosságot tükröző eljárási rendre figyelemmel a végzés hatályon kívül helyezésének csupán a Ctv.
3. §

(3)bekezdésében rögzített esetben van helye. A fellebbezés megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság a kereset eldöntéséhez szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a tényállást helyesen állapította meg, és helytálló érdemi döntést hozott, annak indokaival a másodfokú bíróság túlnyomórészt egyetértett. A másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az indokolást az alábbiakkal egészíti ki. A Ctv. 65. §

(1)és

(3)bekezdése egybevetéséből következően a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per a változásbejegyző végzés elleni speciális jogorvoslat. A jogalkotó a rendes jogorvoslat (fellebbezési jog) megvonásával a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárást kívánta felgyorsítani, azonban az alkotmányossági és garanciális szempontokat is szem előtt tartva rendelkezett úgy, hogy a végzés, illetve a meghozatalához vezető cégbírósági eljárás felülvizsgálata e különleges pertípusban mégis kérhető. A Ctv. 65. §

(1)bekezdése szerinti per egy speciális kontrollper, a változásbejegyzést elrendelő végzés elleni perindítási jogosultság szigorú szabályokhoz kötött, a jogorvoslat csak meghatározott személyi körben biztosított, az ügyészen kívül kizárólag a végzéssel törölt vagy bejegyzett, nevesített személyek jogosultak perindításra. A Ctv. 78. §

(1)bekezdése értelmében törvényességi felügyeleti eljárás a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan a változásbejegyzési eljárás alatt is kérelmezhető, ha a változásbejegyzési kérelem vagy annak egyes részei, mellékletei jogszabályba ütköznek. A

(2)bekezdés alapján a bejegyzési kérelemnek helyt adó és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a

1. §-ban meghatározott perindítási jog a kérelmezőt is megilleti. Az elsőfokú bíróság helyesen vette figyelembe, hogy a felpereseket a perindítási jog nemcsak a Ctv.
2. § alapján illette meg a végzés rájuk vonatkozó rendelkezése ellen, hanem a Ctv.
3. §

(2)bekezdése alapján annak egésze ellen perindításra jogosultak voltak, mert az alperes

1. sorszámú változásbejegyzési kérelmének tárgyához kapcsolódóan törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet terjesztettek elő. Ez utóbbi jogosultság ellenére sem hagyható figyelmen kívül, hogy a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perben a Ctv.
2. §

(1)és

(2)bekezdésének a Pp. általános szabályaihoz képest különös rendelkezései szerint a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül előterjesztendő keresetlevélnek már valamennyi, a keresetet megalapozó jogszabálysértésre vonatkozó hivatkozást, tényállítást tartalmaznia kell, a kereset csak jogszabálysértésre alapítottan és jogvesztés terhe mellett, az előírt határidőben nyújtható be. E határidőn túl meghivatkozott újabb jogszabálysértések érdemben már nem vizsgálhatók. E rendelkezésekre figyelemmel a Ctv. 65. §

(1)bekezdése alapján indított per nem jelenti a cégbíróság változásbejegyzési eljárásának és határozatának teljes vizsgálatát, a perben eljáró bíróság csak azt a jogszabálysértést vizsgálhatja, amire a felperes a jogvesztő határidőben előterjesztett keresetlevelében hivatkozott. A perben eljáró bíróságnak a perben nincs olyan kötelezettsége és jogi felhatalmazása, hogy a cégeljárás bármely eljárási szabálysértését és hiányosságát, vagy az alapul szolgáló valamely irat jogszabálysértését hivatalból észlelje. Figyelemmel arra, hogy a Ctv. 77. §

(2)bekezdése alapján a törvényességi felügyeleti eljárás során a kérelmező a kérelme előterjesztésének okát nem változtathatja meg, így az általa kezdeményezett, fellebbezést helyettesítő jogorvoslati perben is kizárólag a törvényességi felügyeleti kérelemben – annak előterjesztésekor – előadott és a cégbíróság által vizsgálható jogszabálysértésre vonatkozó hivatkozás, tényállítás vizsgálható, de a bejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés tartalmával és az annak alapjául szolgáló iratok jogszabálysértésével összefüggésben, és a perben a jogvesztő határidő letelte után állított jogszabálysértés érdemi vizsgálatának nincs helye. A felperesek a cégbíróságnál

1. március 12-én előterjesztett törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmükben (elektronikusan
2. sorszám) a
3. sorszámú változásbejegyzési kérelem elutasítását arra hivatkozással kérték, hogy a „Z. L.” Kft. a vételár megfizetésének és az adásvétel tárgya átadásának hiánya miatt nem szerezte meg az üzletrész tulajdonjogát, de az eladók az adásvételtől el is álltak, amely elállást a cégbíróság a
4. sorszámú változásbejegyzést elrendelő jogerős végzésével elbírált, így az ítélt dologra figyelemmel a „Z. L.” Kft. nem hozhatott a társaság egyedüli tagjaként jogszerű alapítói határozatot. Hivatkoztak továbbá arra, hogy a cég a Ctv.
5. §

(4)bekezdésében foglaltak és a Ctv.

1. számú melléklet I. 13.a) pontjában előírtak ellenére nem csatolta a székhely használat jogszerűségéről szóló legalább teljes bizonyító erejű magánokiratot. A kérelem nem felel meg a Ctv.
2. §

(4)bekezdésének, mert a változásbejegyzési kérelemmel érintett adatok változásának időpontja korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat vagy okiratok időpontja. A Ctv. 51. §

(2)bekezdésébe foglaltak ellenére a kérelemben bejegyezni kért változásokkal ellentétes a szerződésminta alapján benyújtandó okirat kelte, nem került csatolásra a Ctv. 1. számú melléklet I.1.

1. b)pontjában nevesített egységes szerkezetbe foglalt hatályos létesítő okirat, továbbá a Ctv. 2. számú melléklet II.1.
2. a)pontjának
3. ad)és
4. af)alpontjaiban előírt, az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozat és az üzletrész megszerzője által tett, a létesítő okirat rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elismerő nyilatkozat. A törvényességi felügyeleti eljárás kérelmezője a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmében a Ctv. 78. §

(1)bekezdés alapján a bejegyzési kérelem vagy annak egyes részei, mellékletei jogszabályba ütközésére hivatkozhat, míg a Ctv. 65. §

(3)bekezdés értelmében az

(1)bekezdés alapján kezdeményezett perben már csak a változásbejegyzést elrendelő végzés vagy az annak alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközésére, de csak arra, amelyet a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. Az elsőfokú bíróság mindezekre figyelemmel megalapozottan mellőzte a változásbejegyzés iránti eljárás során a cégbíróság részéről kiadott hiánypótlási felhívás és a változásbejegyzést elrendelő végzés indokolásának vizsgálatát. A felperesek a jogvesztő perindítási határidőben előterjesztett keresetükben általánosságban is hivatkoztak arra, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a végzés alapjául szolgáló kérelem, illetve okiratok jogszerűségét, és a törvényességi felügyeleti eljárás megindítása iránti kérelemben ezzel kapcsolatosan előadottakat, így a bejegyző végzés és az alapjául szolgáló iratok konkrét jogszabálysértésre vonatkozó hivatkozás hiányában azt érdemben vizsgálni nem lehetett. A felperesek megalapozatlanul hivatkoztak arra, hogy a 198. sorszámú változásbejegyzést elrendelő végzés a Ctv. 78. §

(2)bekezdésébe ütközik, mert abban a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemről nem döntött. A cégbíróságnak a Ctv. 78. §

(2)bekezdése alapján fennálló kötelezettsége kizárólag arra vonatkozik, hogy a változásbejegyzési kérelemről és az annak tárgyához kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemről együttesen, egymásra tekintettel döntsön. Az együttes döntésre vonatkozó törvényi előírás nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy ha a cégbíróság Cg. ügyszám alatt a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemnek helyt ad, és a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendeli, akkor – a törvényességi felügyeleti kérelemre figyelemmel adott – indokolásban csak utaljon röviden a törvényességi felügyeleti kérelemre, amely kérelmet alaptalannak talált, és a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárástól elkülönült, de ahhoz kapcsolódó törvényességi felügyeleti kérelem tárgyában Cgt. ügyszám alatt hozott határozat tartalmazza részletesen a törvényességi felügyeleti kérelmet, a kérelmező által állított jogszabálysértést és a rendelkezésre álló bizonyítékokat, valamint azok értékelését. A cégbíróság is így járt el a jelen perrel támadott 198. sorszámú változásbejegyzést elrendelő végzés és a Cgt.01-14-016561/33. számú, a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzései egyidejű meghozatalakor. A Cgt.01-14-016561/33. számú végzés nem támadható fellebbezéssel (ahogyan azt a Fővárosi Ítélőtábla 13.Cgtf.43.558/2017/4. számú végzése is tartalmazza), hanem az elutasítás miatt a kérelmezőket a Ctv. 78. §

(2)bekezdése alapján illeti meg a Ctv.

1. §-ában meghatározott perindítási jog. A cégjegyzék minden cég esetében tartalmazza – egyebek mellett – a cég székhelyét, a létesítő okirat keltét, a cég vezető tisztségviselője, illetve a cég képviseletére jogosult nevét, jogviszonya keletkezésének időpontját [Ctv.
2. §

(1)bekezdés c),

1. d)és
2. h)pont], és minden korlátolt felelősségű társaság esetében tartalmazza a tagsági jogviszony keletkezésének időpontját és a tagok nevét [Ctv. 27. §

(3)bekezdés a)-b) pont]. Ezeken felül a cégjegyzék minden cég esetében tartalmazza továbbá a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés meghozatalának időpontját is [Ctv. 24. §

(1)bekezdés k) pont]. Helyesen tett különbséget a cégbíróság a kérelem alapjául hivatkozott anyagi jogi tények, mint nyilvántartott adatok változásának időpontja és annak a cégnyilvántartásba történő bejegyzése között. Helyesen tartotta szem előtt a változás időpontjának bejegyzése során, hogy joghatás kiváltására, az üzletrész-átruházási szerződés felbontására a jogszerűtlenül gyakorolt elállás alkalmatlan volt, így – az időközben befejezett választottbírósági ítéletekben foglalt döntések szerint – a tagváltozás az üzletrész tulajdonjogának megszerzésével (

1. június 30-án) következett be, ezt követően az alapítói döntés meghozatalára a "Z. L." Kft. jogosulttá vált. Az alperes üzletrészének tulajdonosai között fennálló jogvita elbírálásáig az alperes működött. A cégnyilvántartásban az eredeti állapot helyreállítása kizárt, hiszen az alperes ezen időszak alatt gazdasági döntéseket hozott, a tevékenységét folytatta, a cég működése, az azt megalapozó határozatai, azok cégjegyzékbe bejegyzett adatai – még ha azok jogsértőek is vagy nem felelnek meg a valóságnak – visszaható hatállyal nem módosíthatók, meg nem történtté nem tehetők. Az üzletrész-átruházási szerződéstől történő elállás jogszerűtlenségét megállapító választottbírósági ítélet alapján az üzletrész tulajdonosának cégjegyzékben történő átvezetése (törlése és bejegyzése) nem konstitutív (nem jogkeletkeztető) hatályú, ezért az eredeti állapot nem a bejegyzéssel állt helyre, a bejegyzés (törlés) csupán az elállás jogerős ítélettel megállapított jogszerűtlenségének cégnyilvántartáson való átvezetését, a cégjogi jogkövetkezmény levonását szolgálja a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében (Ctv.
2. §). A jogerős ítélet végrehajtásaként a törölt adatok bejegyzése (visszajegyzése) kizárólag ex nunc hatállyal lehetséges. Ez az egyik indoka annak, hogy miért tartalmazza a cégjegyzék a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés meghozatalának időpontját. Az alperes nevében kötött jogügyletek jogi sorsa a közhitelesség tartalmának a Ctv.
3. §-ában adott meghatározása és a konkrét tények ismeretében eldönthető és megállapítható. A Ctv.
4. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó 46. §

(1)bekezdése alapján a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság azt vizsgálja, hogy a cégjegyzékbe bejegyzendő adatok, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek, továbbá ellenőrzi a cégjegyzék adatait a tagok, vezető tisztségviselők, illetve a cégvezetők vonatkozásában. A teljes körűen nyilvános cégiratok alapján megállapítható, hogy az alperes cégjegyzékébe korábban már kétszer is bejegyzett és törölt, majd a

1. sorszám alatt benyújtott változásbejegyzési kérelemben ismételten bejegyezni kért ..... szám alatt lévő ingatlan székhelyként való jogszerű használatát a cég a
2. sorszámú változásbejegyzési kérelemhez utólag
3. sorszám alatt csatolt okirattal igazolta, benyújtotta a Ctv.
4. sz. melléklet I.
5. a) pontjában nevesített okiratot, amely tartalmazza az ingatlan tulajdonosának, a S. C. Kft.-nek a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az alperes az ingatlant külön megállapodás alapján székhelyként határozatlan időtartamra jogszerűen használja. A cégbíróság a jelen perrel támadott
6. sorszámú végzését a
7. március 5-én a
8. sorszám alatt benyújtott változásbejegyzési kérelemre indult változásbejegyzési eljárásban hozta meg, és a nyilvános cégiratok alapján megállapíthatóan a cég a kérelem benyújtásakor igazolta 15.000 forint eljárási illeték és 3.000 forint közzétételi költségtérítés megfizetését. A felperesek által a jogvesztő határidőn belül megjelölt jogszabálysértések nem helytállóak, a jogvesztő határidőn túl előadott hivatkozások pedig a fentebb már kifejtettek szerint nem voltak a perben érdemben vizsgálhatóak. Mindezek alapján megállapítható, hogy a cégbíróság
9. sorszámú végzése a felperesek által a jogvesztő határidőn belül megjelölt okokból nem jogszabálysértő, ezért helytálló az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítélete. Az elsőfokú bíróság a kereset elbírálásához szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a kereseti kérelmet a jogszabály által meghatározott keretek között érdemben elbírálta, döntését megfelelően indokolta, az eljárása során jogszabálysértést nem valósított meg, ezért az ítélet hatályon kívül helyezésének feltételei sem álltak fenn. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a Pp.
10. §

(2)bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet – az indokolás kiegészítése mellett – helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperesek a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó 78. §

(1)bekezdése értelmében kötelesek az alperes ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltségét megfizetni, amelynek összegét a másodfokú bíróság a 3/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(2)és

(5)bekezdésének megfelelő összegben mérlegeléssel állapította meg. Budapest,

1. június
2. Dr. Koday Zsuzsanna a tanács elnöke . Pusztai Anita előadó bíró Dr. Bleier Judit bíró