Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.546/2018/6/II. A Fővárosi Ítélőtábla a Kummer Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Kummer Ákos ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Dr. Bacsek György Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Bacsek György ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- március
- napján kelt 19.P.20.854/2018/
- számú ítélete ellen az I-II. rendű alperesek részéről 2.Pf.20.546/2018/
- szám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy a II. rendű alperes az elsőfokú perköltséget a felperes részére köteles megfizetni. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. rendű alperest, hogy az általa szerkesztett ... internetes portálon 5 napon belül "..." című cikk elérhetőségéig, annak levétele esetében a levételtől számított 30 napig a cikk címe felett, a cikkel azonos betűtípussal és azonos betűméretben tegye közzé az alábbi közleményt: "Helyreigazítás: Az általunk szerkesztett ... internetes portálon ... napján közzétett "..." című cikkünkben azt a valós tényt, hogy felperes neve személyesen nem jelent meg a ... Törvényszéken a ... néven ismert ... és az ... néven ismert ... szembeni személyiségi jogi per ...-én megtartott tárgyalásán, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy nem vállalta a szembesítést fenti személyekkel az általuk róla a korábbi ... kapcsolatok fennállásának állítása miatt. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy a bíróság korábban elrendelte felperes neve és az általa beperelt személyek közötti szembesítést. A valóság ezzel szemben az, hogy felperes neve az általa indított per ... napján megtartott első tárgyalásán megjelent, személyes meghallgatását a bíróság foganatosította, további személyes megjelenését a bíróság nem rendelte el, szembesítést a bíróság nem rendelt el, a ...-én megtartott tárgyalásra felperes neve jogi képviselőjét idézte a ... Törvényszék." Kötelezte a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 40.000 forint + 27% áfa perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 36.000 forint kereseti illetéket. Ítéletének indokolásában ismertette Pp.
- §
(1)és
(2)bekezdését,
- §-át, Magyarország Alaptörvényének IX. cikkét, az Smtv.
- §-át,
- §-át és
- §-át, a PK 12., 13.,
- és
- számú állásfoglalásokat. Tényként állapította meg, hogy a felperes jóhírnév és emberi méltóság megsértése miatt személyiségi jogi pert indított ... és társai ellen. A per a ... Törvényszéken ... számon van folyamatban, az ügyben a bíróság az első tárgyalást ... napján tartotta meg. A tárgyalási jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a felperes a tárgyaláson személyesen megjelent, ... nem volt jelen, az idézése "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza. A későbbi VIII. rendű alperes, ... (...) ekkor még nem állt perben. A tárgyaláson a bíróság meghallgatta a felperest, személyes nyilatkozatát jegyzőkönyvben rögzítette. Ezt követően a tárgyalást elhalasztotta, a soron következő, ...-i tárgyalásra a felperes jogi képviselőjét idézte meg. A bíróság .... napján tartott újabb tárgyalást, ahol a felperes képviseletében ... ügyvéd jelent meg, jelen volt továbbá ... I. rendű és ... VIII. rendű alperesként. A jegyzőkönyvben rögzítettekből megállapítható, hogy a bíróság nem rendelte el és nem foganatosította az alperesek személyes meghallgatását és szembesítést sem rendelt el az ügyben. Ezért valótlan az a cikk címében megfogalmazott alperesi állítás, miszerint a felperes nem vállalta a szembesítést. Mivel szembesítésről nem volt szó, valótlan tényből okszerű következtetés sem vonható le arra vonatkozóan, hogy azt nem vállalta volna a felperes. A PK
- számú állásfoglalásban foglaltaknak megfelelően a véleménynyilvánítást megalapozó tények valóságtartalmának a bizonyítása is a közlőt terheli, ennek hiányában a közlés nem tekinthető véleménynyilvánításnak. A perbeli esetben nincs olyan tény, amiből az alperes vagy akár az újságnak nyilatkozó érintettek véleményt fogalmazhatnának meg arról, hogy a felperes bármit vállalt, vagy nem vállalt volna. A tény csupán annyi, hogy a felperes nem jelent meg egy olyan tárgyaláson, amelyre a bíróság személyes megjelenés kötelezettségével nem idézte, ahol szembesítés elrendelésére, sőt a megjelent alperesek meghallgatására sem került sor. Mindezek alapján az I. rendű alperest helyreigazító közlemény közzétételére kötelezte azzal, hogy a való tények körében a helyreigazítás szövegét a PK
- számú állásfoglalás alapján maga fogalmazta meg, tekintettel arra, hogy a felperes által megjelölt helyreigazítási közlemény tartalma meghaladta a cikk tartalmi kereteit. A Pp.
- §
(1)bekezdése, 83. §
(1)bekezdése és
(5)bekezdése alapján rendelkezett a perköltség viseléséről. Az ítélettel szemben az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását, a felperes perköltségben való marasztalását kérték. Az első fokon hozott határozat felülbírálatát a Pp. 369. §
(3)bekezdésének
- c)és
- d)pontjaira alapítottan kérték. A Pp. 371. §
(1)bekezdés d) pontjára hivatkozással mellőzték a jogszabálysértés megjelölését. Másodlagosan arra hivatkoztak, hogy az elsőfokú bíróság ítélete sérti az Smtv. 12. §
(1)bekezdésében foglaltakat, mivel ezen rendelkezés értelmében helyreigazításnak csak tényállítások esetén van helye. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből téves jogi következtetést vont le. A sérelmezett állítások tényekből levont következtetések, a tényalap a valóságnak megfelel, az a peres eljárás során bizonyítást nyert. A PK
- számú állásfoglalásban foglaltak alapján vélemény helyreigazítás tárgyát nem képezheti. Egy átlagolvasóban a cikk alapján nem keletkezhet a felperes által állított hamis látszat, hiszen a sérelmezett írás arról szól, hogy az abban nyilatkozó ... azért utazott haza Angliából, hogy szembesítésre kerüljön sor közte és a felperes között, ez azonban elmaradt, tekintettel arra, hogy a felperes nem jelent meg, pedig a tárgyalási határnapról nem vitatottan tudomása volt. Semmilyen utalást nem tesz a cikk, amely akár csak sejtetné azt, hogy a felperes azon okból kifolyólag nem jelent meg, mert nem merné vállalni a szembesítést a cikkben megnevezett személyekkel. Az, hogy a bíróság szembesítést elrendelt-e vagy sem, lényegtelen tévedésnek minősül, a PK
- számú állásfoglalásban foglaltak szerint pedig a helyreigazítást kérő személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazításra. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását, a II. rendű alperes perköltségben marasztalását indítványozta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást teljeskörűen feltárta, a feltárt bizonyítékokból okszerű következtetéseket levonva hozta meg az ítéletét, sem anyagi, sem eljárási szabályt nem sértett. A megállapított tényekből az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi következtetés nem vonható le, mérlegelési jogkörben pedig nem hozott döntést az elsőfokú bíróság, így az alperesek által a Pp.
- §
(3)bekezdés
- c)és
- d)pontjai alapján előterjesztett fellebbezés megalapozatlan. Hamis színben tünteti fel a valóságot az, ha a közlés a való tényeket önkényesen kiragadott, tartalmilag fogyatékos módon tesz közzé és emiatt téves következtetés levonására ad okot (BH1990.210.). Az I. rendű alperes a perbeli esetben ezt tette, úgy írta le róla cikke címében, hogy egy perben nem vállalta szembesítést a róla valótlanságokat állítókkal, hogy az érintett perben a bíróság nem is rendelte el a szembesítést. A szembesítés elrendelése vonatkozásában az I. rendű alperes kifejezetten valótlanságot állított. Elhallgatta azt a körülményt, hogy azokkal, akikkel őt állítólagosan szembesíteni kellett volna, nem is vették át az idézést az érintett tárgyalásra, melynek okán abban a hiszemben volt, hogy nem is fognak megjelenni. Elhallgatta azt is, hogy a ... Törvényszék nem is idézte személyes megjelenés kötelezettségével az érintett tárgyalásra. Az alperesek fellebbezése nem megalapozott. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó, a Pp. 380. §ában megjelölt körülményt nem észlelt, az elsőfokú ítélet megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelemre tekintettel a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján az ügy érdemében döntött. A felülbírálati jogkörét a Pp. 370. §
(1)bekezdésének megfelelően a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között gyakorolta. A Pp.
- § c) pontjára alapított felülbírálat körében a Fővárosi Ítélőtábla nem látott lehetőséget arra, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényekből eltérő jogi következtetéseket vonjon le. Döntését nem mérlegelési jogkörben hozta, hanem a megállapított tényeket minősítette jogilag, amikor úgy foglalt állást, hogy a sérelmezett alperesi közlések nem tényekből levont következtetések, illetve véleménynyilvánítások, hanem tényállítások. Erre tekintettel a Pp.
- §
(3)bekezdés d) pontja szerinti felülmérlegelésnek nincs helye. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az érdemben helyes elsőfokú döntést a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az elsőfokú ítélet rendelkező része nem tartalmazza, hogy a II. rendű alperes a 40.000 forint + áfa perköltséget a felperes részére köteles megfizetni, ezért azt a másodfokú bíróság ebben a körben pontosította. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az alábbiakat emeli ki. Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a perbeli esetben nem állt rendelkezésre olyan ténybeli alap, amelyből az alperesek okszerű következtetést vonhattak le arra vonatkozóan, hogy a felperes nem vállalta a szembesítést. Az ismert tények szerint a felperes a sérelmezett cikkben megjelölt tárgyaláson személyesen nem jelent meg. Tény ugyanakkor az is, hogy idézésére nem is került sor, szembesítését a személyiségi jogi per I. és VIII. rendű alpereseivel, ... és ... a ... Törvényszék - sem az adott tárgyaláson, sem korábban - nem rendelte el. A felperes személyes meghallgatása a korábbi tárgyaláson megtörtént, a következő tárgyalásokra a bíróság csak a jogi képviselőjét idézte. Ezen való tényekkel szemben az alperesi írás valótlanul azt állította, hogy a bíróság szembesítést rendelt el, „felperes neve reggel 9 órára volt hivatalos a ... Törvényszékre". Közölte azt is, hogy „a két előadó (... és ...) hiába várta a pártelnököt." A cikk elhallgatta azt a való tényt, miszerint a felperes idézésére - sem személyes meghallgatás, sem szembesítés céljából - nem került sor. Ezzel, valamint az írás címében megtett állítással, miszerint „..." a hamis látszatkeltés megvalósult. Az elsőfokú bíróság mindezekre tekintettel az I. rendű alperest jogszerűen kötelezte helyreigazítás közzétételére. Az alperesek fellebbezése nem vezetett eredményre, a II. rendű alperes köteles ezért a felperes részére a Pp. 83. §-a alapján perköltség megfizetésére. A jogi képviselővel eljáró alperes költségigényét a Pp. 83. §
(4)bekezdésének megfelelően a jogszabályban előírt költségjegyzéken terjesztette elő, igényét 6 munkaóra után 30.000 forint + áfa összegben jelölte meg. A 32/20103. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése alapján ugyanakkor a másodfokú eljárásban az ügyvédi munkadíj
(2)-
(4)bekezdésében meghatározott összegének 50%-a állapítható meg, ezért a másodfokú bíróság a II. rendű alperest az igényelt összeg fele részének megfizetésére kötelezte, a 4/A. § szerint az áfa összegét külön felszámítva. A II. rendű alperes köteles viselni a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 39. §
(3)bekezdés c) pontja és 46. §
(1)bekezdése alapján számított, 48.000 forint összegű fellebbezési eljárási illetéket is a 30/
- (XII. 27.) IM rendelet
- és
- §-ának megfelelően. Budapest,
- június
- Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kincses Attila s.k. bíró