Pfv.21067/2017/5 – Kúria

(1),

1. IV. Tv.
2. §

(3)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.I.21.067/2017/

1. szám A tanács tagjai: Dr. Orosz Árpád a tanács elnöke Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes előadó bíró Dr. Kiss Gábor bíró A felperes A felperes képviselője: Dr. Icsu Róbert Az alperesek: I. rendű III. rendű IV. rendű V. rendű VI. rendű VII. rendű VIII. rendű IX. rendű Az alperes képviselője: Dr. képviseletében Vidovics Regina ügyvéd VIII. rendű A per tárgya: tulajdonjog megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság és a jogerős Törvényszék 43.Pf.642.184/2014/
2. határozat száma: Fővárosi Az elsőfokú bíróság és a határozat száma: Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 11.P.XXIII.20.097/2014/
3. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 43.Pf.642.184/2014/
4. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a VIII. rendű alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 130.000 (százharmincezer) eljárási illetéket az állam viseli. forint felülvizsgálati Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] örökhagyó belterületi 730/19/B/
5. helyrajzi számú „lakás" megnevezésű ingatlant (a továbbiakban: perbeli ingatlan)
6. január 21-én vásárolta 1.300.000 forint vételárért. A felperes ugyanezen a napon 1.450.000 forint készpénzt vett fel a banknál vezetett számlájáról. Az örökhagyó és a felperes testvérek voltak, akik a vásárlást követően a perbeli ingatlant közösen használták. Az örökhagyó
7. február 28-án elhunyt. Az örökhagyó halála óta ezt az ingatlant a felperes illetve családja lakja. A felperes végrendeleti öröklés jogcímén tartott igényt a hagyaték tárgyát képző perbeli ingatlanra. A jelen per I., III-VIII. rendű alperesei, illetőleg a IX. rendű alperes jogelődje végrendelet érvénytelensége iránt pert indítottak, ami eredményre vezetett. A bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy az örökhagyó törvényes örököse 18/48 arányban a jelen per felperese, illetőleg a további 30/48 hányad vonatkozásában fejenként eltérő részben az I., a III-VIII. rendű alperesek, valamint a IX. rendű alperes jogelődje. Megállapította továbbá, hogy a perbeli ingatlan a törvényes örökrész hányadával azonos eszmei arányok szerint képzi az örökösök közös tulajdonát. A jelen per I., III-VIII. rendű alperesei, illetőleg a IX. rendű alperes jogelődje kérték a közös tulajdon megszüntetését, amit a bíróság akként szüntetett meg, hogy a közös tulajdon tárgyát ellenérték fejében a jelen per felperesének tulajdonába adta azzal, ha a megváltási árat harminc napon belül nem fizeti meg, akkor a perbeli ingatlant nyilvános árverésen értékesíteni kell. Az A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [4] [5] A felperes keresetében kérte annak a megállapítását, hogy a perbeli ingatlan tulajdonjogát „ingatlan-nyilvántartáson kívül" megszerezte, továbbá, hogy a tulajdonjogát a Polgári Törvénykönyvről szóló
8. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
9. §

(1)bekezdése alapján az ingatlan-nyilvántartásba jegyezzék be. Álláspontja szerint a perbeli ingatlan tulajdonjogát az

1. január 21-én megkötött adásvételi szerződéssel ingatlannyilvántartáson kívül - megszerezte, mivel a vevő „ténylegesen nem az örökhagyó, hanem ő volt". Állította, hogy a vételárat saját [6] [7] [8] pénzéből maga fizette ki, azonban az adásvételi szerződés „nem a tényleges tulajdonos nevére, hanem az örökhagyóéra lett megkötve". Az I., a III., a VII-VIII. rendű alperesek, valamint a IX. rendű alperes jogelődje a kereset elutasítását kérték. Előadták, hogy a perbeli ingatlant az örökhagyó vásárolta. Hivatkoztak arra, hogy a felperes már a korábban folyamatban volt perekben is ellentmondásos nyilatkozatokat tett arra vonatkozóan, hogy ki és milyen célból vásárolta az ingatlant. Nem vitatták azt, hogy a felperes az adásvételi szerződés megkötésének napján 1.450.000 forintot vett ki a bankszámlájáról, azonban nem ismerték el, hogy azt a perbeli ingatlan vásárlására fordította. A IV-VI. rendű alperesek a perben nyilatkozatot nem tettek. Az első- és másodfokú ítélet Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a Ptk.
2. §

(1)és

(3)bekezdésére tekintettel a felperesnek azt kellett volna bizonyítania, hogy a perbeli ingatlant az 1.300.000 forintos „vételár ellenében adásvétel jogcímén megszerezte, figyelemmel arra, hogy az adásvételi szerződés tényleges vevője" ő maga volt. A felperes azonban e körben a bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. Kiemelte, hogy a felperes a korábbi perekben viszontkeresetet nem terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy a perbeli ingatlan tulajdonjoga adásvétel jogcímén őt illetné. Utalt továbbá arra is, hogy a felperes a közös tulajdon megszüntetése iránti perben a megváltási árat letétbe helyezte. [11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét - eltérő jogi indokolással helybenhagyta a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253. §

(2)bekezdése alapján. [12] Indokolásában kifejtette, hogy a Ptk. az ingatlan tulajdonjogának adásvétellel történő megszerzéséhez két konjunktív feltételt ír elő. Egyrészről az ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása, másrészről pedig a dologi jogi joghatás kiváltásához a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Ehhez képest rámutatott arra, hogy a jelen esetben a felperes nem nyújtott be olyan adásvételi szerződést, amelyben a perbeli ingatlan vevőjeként szerepel, illetőleg nem csatolt olyan tulajdoni lapot, amely szerint az ingatlan 30/48 arányú tulajdoni hányadára a tulajdonjoga bejegyzésre került, így - álláspontja szerint - jogilag „kizárt, hogy a felperes az ingatlan 30/48 tulajdoni hányadát adásvételi szerződéssel megszerezte volna". [9] [10] A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és [14] [15] [16] [17] keresetének helyt adó ítélet meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Érvelése szerint az eljáró bíróságok a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével állapították meg a tényállást. Továbbra is arra hivatkozott, hogy az alperesek nem vitatták, hogy az adásvételi szerződés megkötésének napján 1.450.000 forintot emelt le a számlájáról, amely - álláspontja szerint - azt bizonyítja, hogy az ingatlan „tényleges vevője" ő volt. Kifejtette továbbá, hogy azért „indította a jelen polgári pert, hogy az adásvételi okiratot és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést a bíróság ítélete pótolja". Jogszabálysértésként a Pp. 206. §

(1)bekezdését és a Pp. 221. §

(1)bekezdését jelölte meg. A VIII. rendű alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében - a tartalmát tekintve a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte. Kérte továbbá a felperest a perköltségek viselésére kötelezni. Az I., a III-VII. és a IX. rendű alperesek a felülvizsgálati eljárásban ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A Kúria döntése és jogi indokai A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálja felül. A Pp. 270. §

(1)bekezdésének és a 275. §

(3)bekezdésének együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálat alapja az anyagi jogi jogszabálysértés vagy olyan eljárási szabálysértés, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása volt. [20] A felperes jogerős ítéletet támadó érvelése szerint az eljáró bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelték és indokolási kötelezettségüknek nem tettek eleget. Továbbá a felülvizsgálati eljárásban változatlanul azt állította, hogy - jogi álláspontja szerint - a perbeli ingatlan tulajdonjogát „a szóban érvényesen létrejött adásvételi szerződés" alapján ingatlan-nyilvántartáson kívül megszerezte. [21] A Kúria elöljáróban kiemeli, hogy a felperes az adásvételi szerződés érvénytelenségére nem hivatkozott annak ellenére, hogy a perben az általa tett nyilatkozatok arra utaltak, hogy az

1. január 21-én az örökhagyó és a perbeli ingatlan eladója között létrejött adásvételi szerződést a vevő személyében színlelt jogügyletnek tekinti. A színleltség mint érvénytelenségi ok azonban a jelen perbeli felállás mellett - azaz az eladó perben állása nélkül - nem volt vizsgálható. [22] Az adott ügyben a másodfokú bíróság arra a tényre alapította a döntését, hogy a felperes nem rendelkezik a tulajdonjoga bejegyzésére alapot adó érvényes adásvételi szerződéssel. Ennek a szigorúan anyagi jogi kérdésnek az eldöntése mérlegelést nem igényel, így fogalmilag kizárt, hogy a jogerős ítélet a Pp.
2. §

(1)bekezdését sértené. [18] [19] [23] [24] [25] [26] [27] A Kúria hangsúlyozza, hogy a Ptk. 365. §

(3)bekezdés szerint az ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Továbbá az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés érvényes létrejöttének alapvető tartalmi követelménye az, hogy az okiratból a szerződő felek személye megállapítható legyen (XXV. PED). Erre tekintettel minden alapot nélkülöz a felperesnek az a jogi érvelése, hogy a Ptk. nem rendel kötelező alakszerűségi feltételt az ingatlanok vonatkozásában az adásvételi szerződések megkötésére. A másodfokú bíróság helytállóan mutatott rá, hogy a felperes olyan írásbeli adásvételi szerződést nem nyújtott be, amelyben szerződő félként szerepelne. Ebből következően az eljáró bíróságok nem juthattak más döntésre, csak arra, hogy a felperes adásvétel jogcímén nem szerzett tulajdonjogot. Továbbá helyes a másodfokú bíróság jogi okfejtése, amely szerint önmagában még az érvényes adásvételi szerződés sem eredményezné a tulajdonjog átszállását, ugyanis a Ptk. 117. §

(3)bekezdése a tulajdon-keletkeztető joghatást a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséhez köti (konstitutív hatály). A felülvizsgálati kérelem tartalmára figyelemmel a Kúria rámutat továbbá, hogy ingatlan tulajdonjogát csak a jogszabályban taxatíve meghatározott esetekben lehet ingatlan-nyilvántartáson kívül (ex lege) megszerezni [pl. öröklés, ráépítés, elbirtoklás, házastársi (élettársi) közös szerzés]. A Kúria utal arra, hogy a Pp. 272. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételnek a fél az 1/

1. (II. 15.) PK vélemény
2. pontja szerint - a többi között - akkor tesz eleget, ha a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti. A felperes azonban a felülvizsgálati kérelmében nem adott jogi okfejtés arra vonatkozóan, hogy a Pp.
3. §

(1)bekezdése alapján a jogerős ítéletet miért tartja sérelmesnek. A felperesnek ez a hivatkozása ezért nem vezethetett eredményre. Annál is inkább, mert az előzőekben kifejtettek szerint a másodfokú bíróság a jogvita eldöntéséhez szükséges körben maradéktalanul eleget tett az indokolási kötelezettségének. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész A felperes pervesztes lett, ezért a Pp. 270. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles a VIII. rendű alperesnek megfizetni a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét, amely a jogi képviselője munkadíjából áll. [29] A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt [28] felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(1)bekezdése és

1. § szerint az állam viseli. Budapest,
2. február
3. Dr. Orosz Árpád s.k. a tanács elnöke, Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Gábor s. k. bíró