Pf.20179/2007/9 – Győri Ítélőtábla

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla dr. Karlosák Edina ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek dr. Hidas János ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve I.r., II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II.r. alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság

1. április
2. napján kelt 22.P.20.977/2006/
3. számú ítélet ellen az I-II.r. alperesek által
4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ÍTÉLETET: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét részben megváltoztatva azt állapítja meg, hogy az I.r. alperes ... Város Önkormányzati képviselőtestületének
5. május
6. napján megtartott ülésén, melyet a ...Városi Televízió is közvetített, elhangzott azon kijelentésével, hogy a felperes „politikai nyomás alá helyezte a hivatalt és a város egyes szakembereit, illetve a II.r. alperes a ...Városi Televízió 2006.június 20.napján készített és műsorba került „Privatizál a frakcióvezető ... központjában?" elhangzott azon a kijelentésével, hogy „2001 óta bebizonyosodott, hogy az MSZP és az MSZP-hez közel álló vállalkozói körök a piac területét tulajdonképpen vadászterületnek tekinti… Tudjuk azt, hogy a mozi területe és ingatlana tulajdonképpen jóval az eredeti érték, tehát 100-120 M ft alatt 50 M ft-ért kelt el, tehát itt tulajdonképpen beszélhetünk arról, hogy az MSZP-nek ez a ciklusa tulajdonképpen egy panama és az MSZP-hez közel álló képviselők a frakcióvezető is gyakorlatilag ebben részt vesz" az I.r. és a II.r. alperes a felperes jó hírnevét megsértette azzal, hogy róla a fentiek szerinti sértő, valótlan tényeket állította. Ezt meghaladóan az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Mindegyik peres fél viseli a saját felmerült másodfokú perköltségét. Köteles a felperes az állam részére az illetékügyben eljáró hatóság felhívására megfizetni 15.000.- /Tizenötezer/ ft feljegyzett csatlakozó fellebbezési illetéket. Köteles az I.r. alperes az állam részére az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 24.000.- /Huszonnégyezer/ ft, a II.r. alperes 36.000./Harminchatezer/ ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket megfizetni. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: A megyei bíróság az ítéletében megállapította, hogy az I.r. alperes ... Város Önkormányzati Képviselő-testületének
7. május 31-én megtartott ülésén, melyet a ... Városi Televízió is közvetített, elhangzott azon kijelentésével, hogy a felperes „politikai nyomás alá helyezte a hivatalt és a város egyes szakembereit, illetve a II.r. alperes a ... Városi Televízió
8. június
9. napján készített és műsorba került „privatizál a frakcióvezető ... központjában?" valamint, hogy a mozi és a piac területének értékesítésével kapcsolatban „MSZP-nek az a ciklusa tulajdonképpen egy panama és az MSZP-hez közel álló képviselők, a frakcióvezető is ebben gyakorlatilag részt vesz", az I. és II.r. alperes megsértette a felperes jó hírnevét. Kötelezte az I-II.r. alperest, hogy a ... Városi Televízió adásában a ... Városi Televízió által június
10. napján készített „privatizált a frakcióvezető ... központjában?" című tájékoztatónak a televízióadásban történt elhangzása időpontjával azonos időpontban a jogerős ítélet rendelkező részének saját költségükön történt ismertetésükkel adjanak elégtételt. Kötelezte az I. és II.r. alperest, hogy nem vagyoni kártérítés címén fizessenek meg a felperesnek 100.000.- 100.000.- Ft-ot. Kötelezte az I. és II.r. alperest, hogy fizessen meg a felperes részére perköltség címén 30.000.- 30.000.- Ft ügyvédi munkadíjat. Ezt meghaladóan a felperesi keresetet elutasítva kötelezte az I-II.r. alperest az állam javára külön felhívásra 18.000.- 18.000.- Ft eljárási illeték megfizetésére. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy az I.r. alperes ... Város Önkormányzata Képviselő-testülete
11. május 31-én megtartott ülésén melyet a ... Városi Televízió is közvetített - a jegyző részére előterjesztett interpellációt a tatai belterületi .... hrsz. alatt bejegyzett beépítetlen ingatlan hatósági eljárásának ügyében szóban előadta, valamint közölte az erre adott jegyzői választ is. A jegyző számára feltett kérdések és az arra kapott válaszok arra irányultak, hogy ... Város Önkormányzata tulajdonát képező ..... hrsz-ú belterületi ingatlannak a "A" Kft. részére történt értékesítését követően az ingatlanra vonatkozó beépítési kötelezettség határidejének lejárta után az ingatlanra építési engedélykérelmet benyújtó "B" Kft. az építési engedéllyel kapcsolatos eljárás során létező gazdasági társaság volt-e, jogszabályoknak megfelelően járt-e el, illetve a "B" Kft. cégadataiban szereplő felperes neve azonos-e azzal a "C"-vel, aki ... Város Önkormányzati Képviselő-testületének szocialista képviselője, egyben az önkormányzat MSZP frakciójának vezetője és az MSZP tatai választókerületének elnökségi tagja. Az "A" Kft. pedig azonos-e azzal a gazdasági társasággal, aki a felperes által javasolt, a tatai mozi értékesítésére vonatkozó pályázat nyertese. Az I.r. alperes ezekre a kérdésekre a választ mind a kérdésfeltevés módja, mind a saját maga előadása szerint is már a jegyzői interpellációt megelőzően tudta, annak célja a tatai lakosok tájékoztatása volt. Nem vitatottan a filmszínház épületét
12. évben a felperes által vezetett MSZP frakció szorgalmazására - azután, hogy a ... Városi Bíróság jogerős ítéletével megállapította az önkormányzat, mint bérbeadó, valamint a "D" Alapítvány, mint bérbevevő között a filmszínház és a hozzá kapcsolódó helyiségekre vonatkozó bérleti szerződés semmisségét - pályázati úton értékesítették, az ingatlant a pályázat nyerteseként a "A" Kft. vásárolta meg. Az is tény, hogy az interpelláció tárgyát képező .... hrsz-ú belterületi ingatlan megvásárlója és a mozi épületének megvásárlója azonos személy, a "A" Kft. A kft. megbízásából az ingatlan kivitelezésével megbízott és ennek érdekében az építési engedéllyel kapcsolatos eljárást intéző "B" Kft. egyik tagja pedig a felperes volt, aki akkor ... Város Önkormányzati Képviselő-testületének szocialista képviselője és az MSZP frakcióvezetője is volt. Ezt követően azonban az I.r. alperes az interpellációra adott válasz ismertetése után többek közt azt a kijelentést tette, hogy a felperes politikai nyomás alá helyezte ... Város Polgármesteri Hivatalát és a város egyes szakembereit. A II.r. alperes a városi televízió
13. június 20-án készített és műsorba került „privatizál a frakcióvezető ... központjában" címmel tartott sajtótájékoztatón azt a kijelentést tette, hogy a mozi és a piac területének értékesítésével kapcsolatban az MSZP-nek az a ciklusa tulajdonképpen egy panama, és az MSZP-hez közel álló képviselők, a frakcióvezető is ebben gyakorlatilag részt vesz. A megyei bíróság álláspontja szerint a közszereplők tevékenységét érintő véleménynyilvánítás, értékítélet akkor sem alapoz meg általában személyiségvédelmet, ha az esetlegesen túlzott, vagy felfokozott. A perbeli esetben azonban az I.r. alperes kijelentette, hogy a felperes „politikai nyomás alá helyezte a hivatalt", amit nem az I.r. alperes véleményének, hanem tényállításnak lehet tekinteni. A II.r. alperesnek a sajtótájékoztatón tett nyilatkozata tekinthető ugyan véleménynyilvánításnak, azonban a II.r. alperes a „panama" kifejezés használatával arra utalt, hogy a felperes a mozi és piactér ingatlannal kapcsolatban olyan tevékenységet folytatott, amellyel a közösség érdekeit a közéletben betöltött szerepénél fogva saját maga javára súlyosan megsértette. Kiemelte a megyei bíróság, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának korlátja a jó hírnév védelme. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha az - amire az alperesek is hivatkoztak - a közgondolkodás formálására, tájékoztatására is irányult. Ennek megfelelően a bíróság a felperes keresetével szemben megállapította azt, hogy a felperes által hivatkozott alperesi kijelentések nem mindegyike sértette meg a felperes jó hírnevét, ugyanakkor a rendelkező részben írt két kijelentéssel az I. és II.r alperes a felperesre, a politikai életben akkor betöltött szerepére nézve is sértő és valótlan közlést tett, ugyanis az alperesek egyike sem tudta állítását, véleményét hitelt érdemlően alátámasztani, ezért a jogsértés megvalósult függetlenül attól, hogy a jogsértés időpontjában a felek közszereplők voltak. Mindezt alátámasztotta a tanúként kihallgatott tanú 1 és tanú 2 vallomása is. Az alperesek magatartása folytán a felperes társadalmi megítélése, a közéletben való részvétele kétségtelenül megnehezült, így a felperes alperesekkel szembeni nem vagyoni kártérítési igényét is megalapozottnak látta a megyei bíróság. A kárigény vonatkozásában értékelte tanú 1 és tanú 2 tanúvallomását is, akik szerint a felperessel szembeni bizalom megrendülésében önmagában annak is szerepe volt, hogy a felperes a piactér építésében szerepet vállalt, de emellett kétségtelenül negatív hatást váltottak ki a felperessel szemben az alperesi nyilatkozatok azon kijelentései, amelyek vonatkozásában a bíróság a jogsértő jelleget megállapította. Ugyanakkor a keresetben írt kártérítés mértékével szemben az eset körülményeit mérlegelve a jogsértés súlyához igazodóan az I. és II.r. alperes 100.000.- 100.000.- Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére való kötelezését látta arányosnak. Az ítélet elleni fellebbezésükben az I. és II.r. alperes az ítélet részbeni megváltoztatását, a kereset teljes elutasítását kérték. Jórészt megismételve az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozataikat - nem vitatva az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - előadták, hogy az alperesek közlései nem tényállítások, csupán vélemények voltak, az I.r. alperes is csupán véleményét fejtette ki, amelyet költői kérdések formájában fogalmazott meg. A jegyző által megerősített információk birtokában az I.r. alperesben, mint a felperes politikai ellenfelében bizonyos kételyek merültek fel, mely kételyeiről kívánta tájékoztatni képviselőtársait, illetve a nyilvánosságot. Valótlan tényállításról csak akkor lehetne beszélni, ha az I.r. alperes részéről olyan állítás került volna megfogalmazása, miszerint a felperes politikai nyomás alá helyezte a hivatalt. Ezzel szemben az I.r. alperes kérdéseket fogalmazott meg, mely kérdések, kételyek azt a célt szolgálták, hogy a tárgyi ügyben a felperestől kapjon tájékoztatást arról, hogy ezen információk igazak-e, vagy sem. A II.r. alperesnek a sajtótájékoztatón elhangzott közlése az elsőfokú ítélet szerint is véleménynyilvánításnak tekinthető, azonban ez személyiségvédelmet nem alapoz meg, ugyanis a téves vélemény, értékítélet nem ad alapot személyhez fűződő jog megsértésének megállapítására. A bírói gyakorlat szerint a közszereplői tevékenységet érintő véleménynyilvánítás, értékítélet akkor sem alapoz meg személyiségvédelmet, ha az esetleg túlzott, vagy felfokozott. Az ítéletben hivatkozott „panama" kifejezés nem tekinthető olyan mértékben sértőnek, bántónak, megalázónak, mely a személyiségvédelmet megalapozná. Az alperesek véleménye a nyilvánosság érdeklődésére számot tartó közügyekre vonatkozott, az alperesek ezen ügyekről kívánták a nyilvánosságot tájékoztatni. Nem vitatták, hogy véleményüknek sarkítottan, érzelmileg felfokozott stílusban, lényegre törően adtak hangot, azonban ez a nyilvánosság figyelmének felkeltését szolgálta. Tekintettel a jelenlegi politikai közbeszéd stílusára és hangnemére az alperesek véleménye semmiképpen sem tekinthető kirívónak, indokolatlanul túlzónak a véleménynyilvánítás szélső határát túllépőnek. Mindezek alátámasztására különböző politikusoknak korábban tett véleményeit, közléseit illetve hasonló tárgyú perekben hozott döntéseket is idézett a fellebbezésben. A felperes csatlakozó fellebbezésében szintén az ítélet részbeni megváltoztatását, a kártérítési marasztalási összegek eredeti kereseti kérelme szerinti felemelését, továbbá - szintén az eredeti kereseti kérelme szerinti - annak megállapítását -a szöveg kereseti kérelem szerinti kiegészítését - kérte, hogy a II.r. alperes a ... Városi Televízió által
14. június
15. napján készített és levetített „privatizál a frakcióvezető ... központjában?" című sajtótájékoztatón elhangzott alábbi kijelentésével: „
16. óta bebizonyosodott, hogy az MSZP és az MSZP-hez közel álló vállalkozói körök a piac területét tulajdonképpen vadászterületnek tekintik…, tudjuk azt, hogy a mozi területe és ingatlana tulajdonképpen jóval az eredeti érték, tehát 100-120.000.000.- Ft alatt 50.000.000.- Ft-ért kelt el, tehát itt tulajdonképpen beszélhetünk arról, hogy az MSZP-nek ez a ciklusa tulajdonképpen egy panama, és az MSZP-hez közel álló képviselők, a frakcióvezető is gyakorlatilag ebben részt vesz" a felperes jó hírnevének sérelmét azáltal valósította meg, hogy róla sértő, valótlan tényeket állított. Csatlakozó fellebbezésének indokolásában kiemelte, hogy a II.r. alperes kijelentése kimeríti a jó hírnév sérelmének tényállását, azonban itt a II.r. alperes részéről nem véleménynyilvánítás, hanem valótlan tény közlése történt meg. A II.r. alperes tényként állítja, hogy a frakcióvezető, vagyis a felperes részt vesz a panamában, közéleti tisztségével visszaélve felhasználva az ebből eredő kapcsolatait, törvénytelen módon saját anyagi haszonra törekedett. Itt nem a való tényekből levont következtetésről van szó (értékítélet), hanem hamis tények közléséről, melyek a felperesre nézve sértőek. Valótlan az az állítás, hogy a piac területe az MSZP-hez közel álló vállalkozói érdekcsoport tulajdona lenne, továbbá az is, hogy ez a dolog a mozi értékesítésével összefüggésbe hozható, valamint az is, hogy a mozi a tényleges érték alatt került értékesítésre. A II.r. alperes ezen sajtótájékoztatón tett kijelentésével először még csak burkoltan ugyan, majd konkrétan nevesítve panamázással vádolta a felperest. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által lefolytatott tanúbizonyítási eljárásból, valamint a felperes nyilatkozatából egyértelműen kiderül, hogy a felperest jelentős hátrány érte társadalmi, illetve frakción belüli megítélését illetően. Az alperesek tárgybeli kijelentései, vádaskodásai oly' mértékben megrendítették mind a helyi lakosok, mind a frakciótársak bizalmát felperes személyében, hogy ezáltal a felperes a mai napig is magyarázkodásra kényszerül. Másrészt pedig, mivel saját pártján belül is kételyek merültek fel becsületességét illetően, ezért a támadások miatt a politikai életből vissza kellett vonulnia. ... város mindössze 25.000 lélekszámú, a helyi üzleti, társadalmi életben való érvényesüléshez fontos az adott személyről kialakított lakossági vélemény- és értékítélet. A felek fellebbezési ellenkérelmei az ellenfél által támadott rendelkezések helybenhagyására irányultak. Az ítélőtábla a Pp.249.§. /2/ bekezdése értelmében részbizonyítást foganatosított. Ugyanis amennyiben a kereseti kérelem olyan elégtételadásra irányul, amelynek közzétételére egy perben nem álló médiumban kerülhetne sor, a bíróságnak mindenekelőtt meg kell keresnie az adott orgánumot annak közlésére, hogy a kért elégtételadásnak a kért módon történő közzétételének van-e akadálya. Ennek elmulasztása esetén adott esetben a jogerős ítélet végrehajthatatlan volna. A megkeresésre a ... Városi Televízió Alapítvány azt a közlést adta, hogy az elégtételadás szövegének a kért módon történő, a televízióban való közzétételének nincs akadálya. Mindezekkel az adatokkal az ítélőtábla a megyei bíróság által megállapított tényállást kiegészítette. Az alperesek fellebbezése nem alapos, a felperes csatlakozó fellebbezése részben alapos. Az ítélőtábla álláspontja szerint a megyei bíróság a perben a bizonyítási eljárást a szükséges, és egyben elégséges - a felajánlott - körben lefolytatta, az ott beszerzett bizonyítékokat a Pp.206.§-ának megfelelően helyesen, okszerűen, összességükben értékelve helyes tényállást állapított meg, az abból levont jogi következtetése is nagyobb részt helytálló. Az alperesi fellebbezésekkel kapcsolatosan az ítélőtábla - az alábbiak kiemelése mellett - teljes körűen osztja a megyei bíróság döntését, és a döntés jogi indokolását is. Az I.r. alperes által tett azon közlés, hogy a felperes „politikai nyomás alá helyezte a hivatalt és a város egyes szakembereit", a szöveg környezetével együtt olvasva is egyértelműen tényállásként minősítendő. A teljes szövegkörnyezetet figyelembe véve pedig az olvasóban az a következtetés vonódik le, hogy felperes neve felperes a cégein keresztüli saját gazdasági érdekeinek előmozdítása érdekében fejtett ki nyomást politikai kapcsolatait, illetve politikai helyzetét felhasználva a döntéshozókra. Az a helyzet pedig amennyiben megvalósult volna - a társadalom egyértelmű negatív értékítéletét váltotta volna ki az azt megvalósító személlyel szemben, tehát az állítás a felperesre nézve sértő is. Az I.r. alperes magatartását az sem menti, hogy az állításait kérdés formájában - ún. „költői kérdésként" - fogalmazta meg. A II.r. alperesi közléssel kapcsolatosan pedig a valótlan tényállítás megnyilvánulási formájának egy másik típusa valósult meg: a II.r. alperes itt véleménybe burkoltan tette meg a sértő, valótlan állítását - és ennyiben az ítélőtábla az elsőfokú ítélet itt adott indokolását részben módosítja -, az olvasóban ugyanis az adott szöveg olvastán az a következtetés képződik, hogy - mások mellett - a felperes törvénysértően, erkölcsileg elítélhető módon vagyoni előnyöket szerzett meg. Osztja ugyan az ítélőtábla az alperesi fellebbezések azon megállapításait, hogy a jelenlegi magyarországi politikai kultúrában eléggé el nem ítélhető, sokszor alpári megnyilvánulások tapasztalhatók, azonban ez az alperesek magatartását nem menti, a jelen perben értékelés tárgyát nem képezheti. Az az okfejtés is helyes, hogy a közszereplőnek nagyobb, magasabb tűrési kötelezettséget kell tanúsítania, azonban ez csupán az értékelésre, bírálatra, véleményre vonatkozik, a közszereplő sem köteles eltűrni azt, hogy róla valótlan tényeket állítsanak. A csatlakozó fellebbezés által támadott kártérítési összegek mértékével kapcsolatosan osztja az ítélőtábla a megyei bíróság döntését, és annak indokolását is teljes körűen. Az ítélőtábla álláspontja szerint a megyei bíróság által megítélt kártérítési összegek arányban állnak az alperesi jogsértések súlyával, alkalmasak arra, hogy a felperest ért nem vagyoni hátrányt pótolják. Ugyanakkor megállapítható, hogy a kereseti kérelem a II.r. alperesi kijelentéssel kapcsolatban szélesebb szövegterjedelmet tartalmazott, értelmezési tévedés folytán a megyei bíróság ennek csupán egy részét foglalta az ítélet rendelkező részébe. Az érthetőség szempontjából egyébként is a teljes szöveg megjelölése indokolt, ezért ebben a részében az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Pp.253.§. /2/ bekezdése értelmében részben megváltoztatta. Az elsőfokú bíróság rendelkezése az elsőfokú perköltségről még a megváltoztatás tükrében is törvényes, így annak módosítása az ítélőtábla álláspontja szerint szükségtelen. Az I-II.r. alperesek saját fellebbezésüket érintően pervesztesek lettek (ezen belül a II.r. alperessel szembeni csatlakozó fellebbezés részben eredményre vezetett. Meg nem határozható perértékek: I.r. alperes 24.000.- Ft feljegyzett illeték, II.r. alperes 24.000.- + 12.000.- Ft feljegyzett fellebbezési illeték.). Ezen felül a felperesi csatlakozó fellebbezés a marasztalási összegek felemelésére vonatkozóan szintén eredménytelen volt (500.000.- Ft perérték, 15.000.- Ft feljegyzett csatlakozó fellebbezési illeték), ezért az ítélőtábla a Pp.78.§. /1/ bekezdése, 81.§. /1/ bekezdése és a 6/
17. (VI.26.) IM sz. rendelet 13.§. /2/ bekezdése alapján kötelezte az I.r. alperest és a felperest az eredménytelen fellebbezése folytán, illetőleg a II.r. alperest a saját eredménytelen fellebbezése, valamint a felperes részben eredményes csatlakozó fellebbezése folytán feljegyzett fellebbezési eljárási illeték megfizetésére. A fellebbezési eljárásban a pervesztesség-pernyertesség arányában nem volt számottevő különbség, ezért az ítélőtábla a Pp.81.§. /1/ bekezdése szerint rendelkezett úgy, hogy mindegyik fél viseli saját felmerült másodfokú perköltségét. őr,
18. évi május hó
19. napján Dr. Ábrahám Éva sk. a tanács elnöke Dr. Lezsák József sk. előadó bíró Dr. Vass Mária sk. bíró