← Magyarország

Kfv.35207/2007/4 – Kúria

Kfv.I.35.207/2007/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljáró Szabó Róbert felperesnek a dr. Vitkovics Pál jogtanácsos által képviselt Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Baranya Megyei Bíróságon 7.K.20.111/

  1. számon indított és ugyanezen bíróság
  2. március 7-én kelt 7.K.20.111/2007/
  3. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Baranya Megyei Bíróság 7.K.20.111/2007/
  5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint első fokú és 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A 124.400 (százhuszonnégyezer-négyszáz) forint keresi és 124.400 (százhuszonnégyezer-négyszáz) forint felülvizs- gálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
  6. augusztus 7-én adóhatósághoz benyújtott beadványában kérte a különböző adónemekben fennálló összesen 2.074.145 Ft tartozása elengedését. Az első fokú adóhatóság határozatában a kérelmet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
  7. december
  8. napján hozott 8990684028 számú határozatában az első fokú határozatot helybenhagyta. Az alperes határozatát a
  9. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.)
  10. §

(1)bekezdésében foglaltakra alapította. Az alperes érdemi döntését azzal indokolta, hogy "a nyilvánvalóan aggályos adatközlésre tekintettel az adós és családja valós jövedelmi helyzete nem állapítható meg", a felperes nem szolgáltatott adatokat és nem bizonyította, hogy a kérelem teljesítésének törvényi feltételei fennállnának. A felperes és felesége tulajdonát képező gazdasági társaságban fennálló üzletrész értéke fedezetet biztosít az elengedni kért tartozás súlyos veszélyeztetése nélkül. megfizetésére a megélhetés A felperes keresetében a határozatok megváltoztatását, vagy hatályon kívül helyezését kérte. A felperes azzal érvelt, hogy az alperes eljárása nem felel meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 36. §
(2)bekezdésében, az Art. 97. §
(4)bekezdésében és a méltányos elbírálásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltaknak. Az adóhatósággal valós adatokat közölt, az alperes megállapításai alap nélküliek, iratellenesek, téves ténybeli és jogkövetkeztetéseket tartalmaznak. A megyei bíróság a felperes keresetét alaposnak találta, és az alperes határozatát - az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, az első fokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte, jogi álláspontja a következő volt: Az alperes a tényállást nem kellően tárta fel, a felperes által szolgáltatott adatokat nem értékelte megfelelően, határozatában olyan tényeket is állított, amelyek a felperesi kérelemben, illetve iratanyagban nem találhatók, ezért a határozat "értékelhetetlen", jogszabálysértő. A felperes vagyoni helyzete megalapozza a méltányosság gyakorlását. A felperes 2005 évben nem vitásan két gépjárművet vásárolt, azonban mindkettőt hitelből, és mivel a törlesztő-részleteket nem tudta fizetni, a bank a hitelszerződéseket felmondta. A gépjárműveket a végrehajtó lefoglalta, okmányait az okmányiroda bevonta, így ezek értékesítésével a felperes nem tud pénzhez jutni. A felperes az alperesi megállapítással szemben nem 3 millió forint törzstőkével alapított kft-t, hanem csak egy üzletrészt vásárolt meg. A 30.000 Ft törzstőkével alapított bt. 1/3-d részét a felperes
  1. januárjában vette át, de
  2. február
  3. napjával értékesítette. A felperes ingatlanvagyonának nincs jelentős értéke. Az ingatlant több végrehajtási jog terheli, ennél fogva értékesíthetetlen. Az üzletrészek értékesítése sem biztosíthat fedezetet a tartozás kifizetésére, mivel ezek nem olyan értékűek. A felperes egyébként is csak a kft. keretei belül tud munkát vállalni, ezért az üzletrészek eladása anyagilag ellehetetlenítené, családjának létfenntartása veszélybe kerülne. Az új eljárásra nézve előírta, hogy az adóhatóságnak a felperesi tartozás mérsékléséről, illetve elengedéséről kell döntenie, mivel a felperesnek és családjának létfenntartása "meglehetősen elnehezült, illetőleg veszélyben van tekintettel arra, hogy a felperes lakóhelyén munkát vállalni nem tud, időközben családi élete is felbomlott, és gyermektartásdíj fizetésére kötelezett". A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását. Az alperes azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg a Pp. 339/A. és 339/B. §, valamint az Art.
  4. §
(1)bekezdésében foglaltaknak. A tényállást a megfelelő mértékben feltárta, mérlegelése okszerű és jogszerű volt, a megyei bíróság elvonta mérlegelési jogkörét. A megyei bíróság - bizonyítási eljárás hiányában - tévesen tett megállapításokat az üzletrészek értékére, értékesíthetőségére, ítéletét olyan körülményekre és tényekre alapította, amelyek a határozat meghozatalát követően alakultak ki, és melyekről adatközlés hiányában az adóhatóságnak nem is lehetett tudomása. A felperes kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását A felülvizsgálati kérelem alapos. A bíróságnak a közigazgatási határozatot a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és a közigazgatási eljárás megindításakor fennálló tények alapján kell felülvizsgálnia (Pp. 339/A. §). A mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatók, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik (Pp. 339/B. §). Az adóhatóság csak a törvényben meghatározott körben jogosult és köteles méltányosság gyakorlására (Art. 1. §
(6)bekezdése). Az Art. 134. §
(1)bekezdése értelmében mérlegelési jogkörben eljárva a hatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást - a magánszemélyt terhelő járuléktartozás kivételével - valamint a bírság vagy pótléktartozást akkor mérsékelheti vagy engedheti el, ha azok megfizetése az adózó és vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. A kérelemre indult eljárásban a kérelmezőnek kell a kérelem teljesítését alátámasztó tényt, adatot, körülményt megjelölnie és igazolnia. A Legfelsőbb Bíróság az iratokból azt állapította meg, hogy az alperes a felperes kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyait, szociális körülményeit a felperes által benyújtott kérelem, a
  1. március 30-án és
  2. szeptember 22-én kelt, a felperes által kiállított adatlap és nyilatkozatok, valamint a rendelkezésére álló iratok alapján iratszerűen rögzítette. Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a Pp. 336/A. § értelmében a bíróság tévesen alapította érdemi döntését olyan körülményekre és tényekre, amelyek a keresettel támadott határozat meghozatala után alakultak ki, és amelyekről az alperesnek nem lehetett tudomása (házasság felbontása, gyermektartásdíj fizetési kötelezettség, hátralékos gyermektartásdíj, árverezés, tagsági jog értékesítése). Az alperes alappal hivatkozott arra is, hogy e körben lefolytatott bizonyítás hiányában a gazdasági társaságokban fennálló üzletrészek értékére, értékesíthetőségére vonatkozóan a megyei bíróság megalapozott megállapítást nem tehetett volna illetve arra is, hogy a közigazgatási eljárás során az adóhatóság nem tekinthetett el az akkor ténylegesen meglévő vagyontól. Alapos az alperes okfejtése a tekintetben is, hogy mindazok a körülmények, amelyek a határozat meghozatala utáni időben keletkeztek és igazoltan fennállnak, csak egy újabb méltányossági kérelem benyújtását alapozhatják meg, de a korábbi adatokon alapuló érdemi határozatok hatályon kívül helyezésére nem szolgálhatnak indokul. A kifejtettekből következően az alperes a közigazgatási eljárás megindításakor fennálló tények alapján jogszerűen hozta meg határozatát. A rendelkezésére álló - felperes által szolgáltatott valamennyi adatot értékelte, mérlegelte, határozatában a mérlegelés szempontjait is rögzítette és indokát adta annak, hogy a felperes kérelmét mely okoknál fogva nem látja teljesíthetőnek. A határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége is megállapítható. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
  3. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. A pervesztes felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az első fokú és felülvizsgálati perköltség megfizetésére. A felperes személyes költségmentességére figyelemmel a kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
  3. május
  4. Dr. Madarász Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Danziger Éva sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.