A határozat elvi tartalma: A tulajdonos keresettel (viszontkeresettel) kérheti a bíróságtól az ingatlana térképi határvonala kiigazítását, ha a térképi határvonal hibás. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.I.22.046/2017/6. szám A tanács tagjai: Dr. Cseh Attila a tanács elnöke . Kiss Gábor előadó bíró . Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes bíró A felperes A felperes képviselője: Kiss Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Kiss Albert ügyvéd Az alperesek: I. rendű II. rendű III. rendű IV. rendű V. rendű VI. rendű VII. rendű VIII. rendű IX. rendű X. rendű Az alperesek képviselője: Dr. Nőt László ügyvéd I. rendű képviseletében Dr. Cserichné dr. Gyovai Judit ügyvéd VIII. rendű képviseletében A per tárgya: Birtokháborítás megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat Törvényszék 3.Pf.20.057/2017/3. Az elsőfokú bíróság és a határozat száma: Szekszárdi Járásbíróság 18.P.20.315/2015/53. száma: Szekszárdi Rendelkező rész A Kúria a Szekszárdi Törvényszék 3.Pf.20.057/2017/3. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I-III. rendű alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a felperes 50.000 (ötvenezer) forint tévesen lerótt felülvizsgálati eljárási illeték visszatérítését kérheti. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] Az f-i alperesi szántó és erdő művelési ágú ingatlan az I-VI. rendű alperesek közös tulajdona. Az ingatlanon a X. rendű alperesnek a IV-VI. rendű alperesek tulajdoni hányadára özvegyi joga áll fenn. Az ingatlanra a VII. rendű alperesnek vízvezeték szolgalmi joga, a VIII. rendű alperesnek vezetékjoga, a IX. rendű alperesnek bányaszolgalmi joga van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlant a helyiSzövetkezet Földkiadó Bizottsága 1993. szeptember 30-án kelt határozatával a használatában álló területek terhére tehermentesen adta ki az I-III. rendű alpereseknek, valamint a IV-VI. rendű alperesek jogelődjének. Az erdőfelügyelőség az 1995. február 2-án kelt határozatával a földkiadáshoz, a földkiadó bizottság határozata szerinti ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez hozzájárult és a tulajdonosokat az erdőterv szerinti erdőgazdálkodásra, az erdő osztatlan közös használatára kötelezte. A körzeti földhivatal 1996. február 6-án kelt határozatával a kiadott földterületet lejegyezte és azt megosztotta az X helyrajzi számú
- a)jelű 6 ha 6172 m² területű szántó és
- b)jelű 8485 m² területű erdő földrészletekre. A f-i Y helyrajzi számú szántó művelési ágú (a továbbiakban: felperesi) ingatlan a felperes kizárólagos tulajdona. Az ingatlant eredetileg dr. V. J. földkiadás címén szerezte meg, tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba 1994. szeptember 6-án bejegyzésre került. A felperes tőle vásárolta meg az ingatlant. A felperesi és az alperesi ingatlanok egymással határosak. Az alperesek ingatlanának részét képező erdőterületet természetes határként mezsgye választja el a felperes ingatlanától. A X helyrajzi számú ingatlan térképi határvonala az erdőterületen belül húzódik. Az I-VI. rendű és a X. rendű alperesek birtokba lépésüktől, 1993. november 1-jétől kezdve az erdőrészt - az erdőfelügyelőség előírásai szerint - a mezsgyéig művelték, azon 2009-ben és 2010-ben tarvágást, majd újra telepítést végeztek. A szántó részt a térképi állapottól a felperes ingatlanának irányában 2,7-5,9 méterig terjedő eltéréssel használták, utóbb a per megindítását követően a felperes területéből birtokban tartott részt neki visszaadták. A felperes ugyanakkor az alperesek által művelt erdőterületből 2016 őszén 624 m² területet lekaszált. Az ingatlan-nyilvántartási térkép határvonala a perbeli ingatlanok között hibás volt, a hibásan készült megosztási vázrajz folytán az erdő széle nem került kimérésre és térképezésre, ezért a térképi bejegyzés helytelen volt. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [6] [7] [8] [9] A felperes többször módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket a keresetleveléhez csatolt kitűzési vázrajzon I. számon jelölt területből az általuk birtokolt 1037 m² erdőrész birtokba adására. Az I-VI. és a X. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. Egyúttal viszontkeresetet terjesztettek elő, amelyben kérték a telekhatár kiigazítását, a perben kirendelt dr. V. R. igazságügyi szakértő által készített változási vázrajz szerint. A felperes kérte a viszontkereset elutasítását. Az első- és másodfokú ítélet [10] Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban hozott ítéletével a fi X helyrajzi számú és a Y helyrajzi számú ingatlanok közötti telekhatár kijavítását rendelte el akként, hogy a határvonalat a dr. V. R. igazságügyi szakértő mérési vázlatán meghatározott 32., 1020381, 1020380, 1020378, 1020377, 19, 1011576, 1011582, 1011578 számú töréspontok közötti vonalban állapította meg. [11] Rendelkezett a Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala Földhivatali Osztályának a megkereséséről azzal, hogy a dr. V. R. igazságügyi szakértő által 2016. március 2-án készített, a Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala által 2016. március 30-án záradékolt változási vázrajz szerint a f-i X helyrajzi számú és Y helyrajzi számú földrészletek határrendezését az ingatlan-nyilvántartásba jegyezze be. [12] Kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt adja az I-VI. rendű és a X. rendű alperesek birtokába a 32, 1020381, 1020380, 1020378, 1020377, 19, 1011576 töréspontokkal meghatározott határvonalon túl megművelt 624 m² nagyságú területet. [13] A keresetet elutasította. [14] Az elsőfokú bíróság a tényállás tisztázása érdekében szakértői bizonyítást rendelt el és elfogadta ítélkezése alapjául a perben kirendelt szakértő 8. sorszámú szakvéleményében foglalt megállapítást, amely szerint a perbeli ingatlanok határának kimérése hibás volt, mert a megosztási munkarészek készítője az erdő természetes széleit nem határolta el, hanem azt a korábbi helyrajzi számú ingatlan erdő művelési ágban nyilvántartott B jelű alrészlet térképi határában jelölte ki. Megállapította, hogy a megosztási munkarészek készítője az alrészlet határok pontjait ellenőrző mérések nélkül sorolta magasabb kategóriába, a hibás határral készült megosztási vázrajz alapján került sor a földkiadásra. [15] Tekintettel arra, hogy a térképi határvonal hibás volt, ezért rendelkezett annak kijavításáról. Utalt arra, hogy a kiegészítő szakvélemény 18. oldalán pirossal jelölt 624 m² terület az, amit a felperes lekaszált 2016 őszén. A kijavított telekhatárra figyelemmel e területre az I-VI. rendű és a X. rendű alpereseknek van rendelkezési joga, ezért a felperest e terület birtokba adására kötelezte. [16] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyta helyben, hogy a felperes által az I-VI. rendű és X. rendű alpereseknek fizetendő 54.436 forint perköltséget helyesen csak az I-III. rendű alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak köteles megfizetni. [17] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és abból megalapozott jogi következtetéseket vont le. Rámutatott: az elsőfokú bíróság helytállóan fogadta el a perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményét ítélkezése alapjául. Az eljárt igazságügyi szakértő szerinte is helyesen állapította meg, hogy annak idején a földkiadásra hibás térképi határvonallal készült megosztási vázrajz alapján került sor. [18] Kiemelte, hogy az eljárás során az igazságügyi földmérő szakértő a szakvéleményében az annak 19. oldalán található számítás szerint a perbeli ingatlanok valós térmértékét megállapította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [19] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amely annak hatályon kívül helyezésére és a keresetének helyt adó, valamint az alperesek viszontkeresetét elutasító határozat meghozatalára irányult. Másodlagos kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az ügyben eljárt bíróságok valamelyikének új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását célozta. Megsértett jogszabályhelyként a Pp. 221. §
(1)bekezdését jelölte meg. [20] Arra hivatkozott, hogy ő az ingatlanának a tulajdonjogát jóhiszeműen és visszterhes szerződés alapján szerezte meg, ezért hátrány nem érheti. Szerinte a telekhatárhoz való „ragaszkodás" nem írhatja felül magához az ingatlan-nyilvántartási állapothoz mint közhiteles nyilvántartáshoz tartozó hitelességet, mert az ő jóhiszemű tulajdonszerzése nem sérülhet. [21] Kifogásolta, hogy az eljárás során a kirendelt igazságügyi szakértő nem mérte fel mindkét perbeli ingatlan térmértékét. [22] Az I-III. rendű alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérték. [23] Arra hivatkoztak, hogy a lefolytatott bizonyítás eredményeképpen az ügyben eljárt bíróságok helyesen állapították meg azt, hogy a perbeli térképhatáron a határvonal hibásan volt feltüntetve, ezért megalapozottan rendelkeztek annak kijavításáról. Utaltak arra is, hogy a perben kirendelt igazságügyi szakértő 8. sorszámú szakvéleményében a valós térmértéket rögzítette. A Kúria döntése és jogi indokai [24] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [25] A felperes keresete birtokháborítás megszüntetésére irányult, azt arra alapította, hogy az alperesek jogtalanul birtokolják az ő tulajdonában álló 1037 m² erdőterületet. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 115. §
(3)bekezdése szerint a tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését. A tulajdonjog háborítatlanságával összefüggő igény ingatlan esetében alappal csak akkor érvényesíthető, ha a mások által birtokolt vagy használt terület valóban a tulajdonosé, azaz az a jogi határon belül van. [26] Az alperesek viszontkeresetükben vitatták, hogy az ingatlannyilvántartásban feltüntetett térképi állapot helyes, ezért a viszontkereset elbírálása a felperes birtokvédelmi igényének az elbírálása szempontjából előkérdésnek minősült. [27] Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. §
(1)bekezdés d) pontja szerint keresettel kérheti a bíróságtól a bejegyzés kiigazítását az, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett. Az elsőfokú bíróság a tényállás tisztázása érdekében helyesen szakértői bizonyítást rendelt el, amely alapján tényként volt megállapítható, hogy az ingatlannyilvántartás tartalma helytelen, a perbeli ingatlanokat ábrázoló térképi határvonal téves, a vitatott terület az alperesek közös tulajdona. Ezért jogszerűen járt el az elsőfokú bíróság, amikor az alperesek viszontkeresetének helyt adott és a felperes keresetét elutasította. Ebből következően jogszerűen járt el a másodfokú bíróság, amikor a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [28] A felperes a felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott arra, hogy jogszabálysértő módon a perben nem lett tisztázva a perbeli ingatlanok térmértéke. A másodfokú bíróság ugyanis helytállóan utalt a jogerős ítéletben arra, hogy a perben kirendelt igazságügyi szakértő
- sorszámú szakértői véleményében az ingatlanok valós térmértéke megállapítását a szakvélemény
- oldalán található számítás szerint megfelelően elvégezte. [29] A felperes tévesen tulajdonított jelentőséget annak, hogy ő az ingatlanának a tulajdonjogát jóhiszeműen, visszterhes ügylettel szerezte meg. A Kúria rámutat: a jóhiszemű szerzőt megillető - az ingatlan-nyilvántartás közhiteles jellegéből eredő - jogvédelem csak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában áll fenn. Az ingatlan-nyilvántartásban található adatokhoz, az ingatlan-nyilvántartási térképhez ilyen hatás nem fűződik, az ingatlan térmértéke vagy annak határvonala nem minősül közhitelesnek. A térkép és más adat kiigazításának nem akadálya, ha időközben az ingatlan tulajdonjogát harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg (BH 2015.129.). [30] A kifejtettekre figyelemmel a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [31] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte őt az I-III. rendű alperesek felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére, amely a jogi képviselőjük munkadíjából áll [32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdés]. [32] A felülvizsgálati pertárgyértékre figyelemmel a felülvizsgálati eljárási illeték 140.000 forint volt, a felperes azonban - téves felhívás folytán - további 50.000 forint illetéket rótt le, ezért az Itv. 81. §
(2)bekezdése alapján jogosult annak a visszaigénylésére. Az erre vonatkozó határozatot az elsőfokú bíróság küldi meg az illetékes adóhatóságnak. [33] A Kúria a határozatát a Pp. 275. §
(4)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül hozta meg. [34] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- július
- . Cseh Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes s.k. bíró