A határozat elvi tartalma: Önmagában az a tény, miszerint a jogosult a két készfizető kezes közül választva csak egyikükkel szemben érvényesíti igényét, nem jelenti, hogy lemondott volna a követelést biztosító olyan jogról, amelynek alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna. Ezért az igényérvényesítéssel érintett kezes ilyen esetben nem szabadul fel. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.21.638/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Cseh Attila előadó bíró Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin bíró A felperes: ... A felperes képviselője: ... Az alperes: ... Az alperes képviselője: Dr. Kretzer Gábor ügyvéd A per tárgya: Kölcsön megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Zalaegerszegi Törvényszék 3.Pf.21.056/2016/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Zalaegerszegi Járásbíróság 9.P.21.124/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 (Százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 886.500 (Nyolcszáznyolcvanhatezer-ötszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az ... Zrt. mint kölcsönadó, valamint a ... Kft. mint kölcsönvevő között
- augusztus 16-án folyószámla hitelszerződés jött létre, [2] [3] amely alapján a kölcsönadó 8.000.000 forint összegű folyószámlahitelt biztosított a kölcsönvevőnek, ... konstrukció keretében. A hitelszerződésből eredő mindenkori kötelezettségek 80 %-a erejéig a ... Zrt. készfizető kezességet vállalt, emellett az alperes
- augusztus
- napján szintén készfizető kezességet vállalt. A kölcsönadó
- december 9-én e napon fennálló egyenlegét a felperesre engedményezte. Az alperes a tartozásból
- február 10-én 10.000 forintot fizetett meg. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] A felperes módosított keresetében az
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
- §
(2)bekezdés a) pontja alapján 13.081.565 forint, és - a megfizetett 10.000 forintot figyelembe véve - 38.168 forint lejárt késedelmi kamat, és az előbbi tőkeösszeg
- február
- napjától járó kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint azzal, hogy a felperes, illetve jogelődje a ... Zrt. által vállalt készfizető kezességet nem érvényesítette az ő kezesi kötelezettsége terhesebbé vált, mint amikor a kezesség elvállalásakor volt [Ptk.
- §
(2)bekezdés], illetve ezzel a felperes (jogelődje) olyan jogról mondott le, amely a Ptk. 276. §
(2)bekezdése alapján az ő kezesi helytállási kötelezettségének megszűnését eredményezte. Hivatkozott arra is, hogy a 10.000 forint megfizetett összeg felperesi elszámolása a késedelmi kamat tiltott tőkésítése miatt nem jogszabályszerű. Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a kereset szerint kötelezte az alperest. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét részben megváltoztatta és az alperest terhelő marasztalás összegét 8.864.444 forintra és ennek az ítéletében meghatározott időponttól járó kamatára leszállította. A megváltoztatásra tekintettel módosította az elsőfokú perköltség, a feljegyzett fellebbezési illeték összegéből az alperest és felperest terhelő összegeket. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú bíróság határozata indokolásában rámutatott: az alperes a teljes tartozásért a szerződés megkötésekor hatályban volt Ptk. 274. §
(2)bekezdés a) pontja alapján készfizető kezességet vállalt, azt semmilyen feltételhez nem kötötték, így a ... Zrt. kezességvállalásához sem, erre nem is utaltak. Ennek következtében nem válhatott terhesebbé az alperes kezességvállalása attól, hogy a felperes, illetve jogelődje a ... Zrt-vel szemben nem [9] érvényesítették követelésüket. A követelés összegszerűsége tekintetében a másodfokú bíróság szerint a felperes nem tett eleget teljes körűen bizonyítási kötelezettségének. Az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzésével felhívta a felperest a módosított keresetében megjelölt összeg bizonyítására, kötelezte az ezzel kapcsolatos elszámolás, számítás, a követelés alakulásával összefüggő okiratok becsatolására, e felhívásnak azonban a felperes nem tett eleget. A csatolt, a felperesi jogelőd által vezetett folyószámla-kivonatok csupán az alperesi tartozás jogelőd általi nyilvántartását tartalmazzák, a felhívás szerinti számszaki levezetést azonban nem. Az alperes fellebbezésében foglaltakra figyelemmel rámutatott: a folyószámla hitelszerződés 8.1., illetve 9.
- pontja lehetővé tette az ügyleti kamat és kezelési költség után késedelmi kamat érvényesítését, amelyből kifolyólag a felperes tőkésíthette az esedékessé vált járulékos követelését. A másodfokú bíróság a keresetlevél mellékleteként csatolt, a felperesi jogelőd és az adós által
- április
- napján megkötött megállapodásban rögzített 8.864.444 forint összegű lejárt ( tőkésített) tartozás összegszerűségét vette alapul az elsőfokú ítélet megváltoztatásakor. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben - tartalmilag - annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályhelyként a jogalap tekintetében az
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-ára, valamint a Ptk.
- §
(2)bekezdésére, 276. §
(2)bekezdésére, míg az összegszerűség vonatkozásában a Pp.
- §-ára hivatkozott. [11] Érvelése szerint az általa aláírt készfizető kezességi szerződés a folyószámla hitelszerződés elválaszthatatlan része. A kezességi szerződés
- pontja a ... Zrt. készfizető kezességének beváltására utal, a folyószámla hitelszerződés teljes szövegét átszövi a ... Zrt. kezességvállalása: a hitel rendelkezésre bocsátása feltételeinél (
- pont), a garanciadíj támogatásnál (
- pont), a mindenkori kötelezettségek 80 %-a erejéig terjedő kötelezettségvállalást szabályozó rendelkezéseknél (
- és
- pontok). Utalt arra, hogy a 14.
- pont az ő kezességvállalását „további" biztosítékként említi, amelyből számára az volt a nyilvánvaló, hogy kezességvállalása a ... Zrt. kezességvállalásával nem fedezett 20 % tartozásrész biztosítását szolgálja. Ehhez képest az eljárt bíróságok kezességvállalását a ... Zrt. kezességvállalásától függetlennek nem tekinthették volna, ezáltal a Ptk.
- §
(2)bekezdésének alkalmazhatóságát tévesen ítélték meg, holott szerinte a ... Zrt. a Ptk.
- §-ának megfelelő hivatkozása értelmében atipikus szerződést biztosító kötelezettségvállalási formának tekinthető, lényegében önálló - hitelgaranciát nyújtott. [12] Az alperes változatlanul kifogásolta, hogy a felperesi jogelőd a ... Zrt. kezességvállalását nem érvényesítette, ezáltal az ő kötelezettsége terhesebbé és súlyosabbá vált annál, amilyen a kezességvállaláskor volt [Ptk.
- §
(2)bekezdés], illetve erre tekintettel szabadul kezessége alól [Ptk. 276. §
(2)bekezdés]. [13] A követelés összegszerűsége tekintetében arra hivatkozott, hogy a felperes az elsőfokú bíróság e tekintetben adott tájékoztatása ellenére nem tett eleget teljes körűen bizonyítási kötelezettségének, ezért a másodfokú bíróságnak a keresetet a Pp.
- § alapján el kellett volna utasítania. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a kamatok és más járulékok tőkésítésére lehetőséget látott. Szerinte erre sem a felperesi jogelőd és az adós közötti
- április 11-i megállapodás, sem a hitelszerződés 9.
- pontja nem adott felhatalmazást. [14] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában történő fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [16] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. [17] A bíróságok a Ptk.
- §
(2)bekezdés a) pontja szerinti készfizető kezességvállalás jogi természetéből és a ... Zrt., valamint az alperes kezességvállalásának kapcsolatából helytállóan indultak ki, amikor megállapították: az alperes a ... Zrt. kezességvállalásától és egyéb feltételtől függetlenül vállalt készfizető kezességet, amiből következően az ő kötelezettsége eleve a teljes tartozásért - és sortartási kifogás nélkül - keletkezett. Ebből következően terhesebbé, súlyosabbá fogalmilag nem válhatott, és az alperes alappal nem hivatkozhatott a ... Zrt. kezességvállalása „lehívásának" elmaradására sem. [18] Téves a Ptk. 276. §
(2)bekezdésének megsértésére történt hivatkozás is. A felperes, illetve jogelődje nem mondott le a ... Zrt. által vállalt kötelezettségről azáltal, hogy igényét a készfizető kezesség alapján választott alperessel szemben érvényesítette. A Kúria az alperes ezen hivatkozásával összefüggésben rámutat: a Ptk. 276. §
(2)bekezdése ahhoz az esetkörhöz kapcsolódik, amikor a kezes a kötelezett helyett teljesít, mert ilyenkor törvényes érdeke fűződik ahhoz, hogy a kötelezettel szemben sikerrel érvényesíthesse megtérítési igényét. E rendelkezés által a jogszabály a kezes érdekeinek a jogosult általi szem előtt tartását kívánja biztosítani. Az adott ügyben azonban az alperes által a ... Kft. mint kötelezett helyetti teljesítésről szó sincs. [19] A hitelgarancia vállalásával kapcsolatos felülvizsgálati okfejtés pedig azért alaptalan, mert a ... Zrt. kizárólag készfizető kezességet, és nem a Ptk.
- §-a szerinti bankgaranciát vállalt, erre vonatkozó adat a perben fel sem merült. [20] Az összegszerűség tekintetében a másodfokú bíróság a hitelszerződés 8.
- és 9.
- pontja helyes értelmezésével foglalt állást a tőkésíthetőség kérdésében, amelyből következően a - nem vitásan vissza nem fizetett 8.000.000 forint összegű tőketartozást meghaladó kötelezettsége keletkezett az adósnak, amelyet a
- április 11-i megállapodással el is ismert. Az alperes járulékos jellegű kezesi kötelezettsége tehát összegszerűségét tekintve pusztán igazodott a tartozás késedelem miatt bekövetkezett emelkedéséhez. [21] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott részét a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [22] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelemre tekintettel az alperes köteles a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése szerint megfizetni a felperes felülvizsgálati eljárási költségét, amelynek összegét a Kúria a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése alapján állapította meg. [23] Az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére az alperes a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése folytán köteles. [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. [25] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- május
- . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Cseh Attila s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró