A határozat elvi tartalma: A Kúria előtti eljárásban a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára kötelező a jogi képviselet, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli nyilatkozata hatálytalan. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.VI.21.435/2017/
- A tanács tagjai: . Kollár Márta a tanács elnöke . Kocsis Ottilia előadó bíró . Puskás Péter bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Kulcsár István pártfogó ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: . Székely Timea jogtanácsos A per tárgya: adásvételi szerződés létrehozása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Törvényszék 47.Pf.638.578/2016/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Bíróság 9.P.IV.22.778/2015/
- Rendelkező rész - A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. - Kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A pártfogó ügyvéd díja a teljes pervesztes felperes terhén marad. - A le nem rótt 396.000 (háromszázkilencvenhatezer) felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. forint Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes tulajdonában álló, B., V. u.
- V/
- szám alatti lakást a felperes
- április 1-jétől bérelte határozott időre, 2013-tól augusztus 31-i lejárattal a felek egy évre szóló szerződéseket kötöttek. Az alperes
- február 1-jén tájékoztatta a bérlőket, hogy a bérlakást tőle lehet megvenni, az elidegenítésről a polgármester dönt. A felperes
- május 21-én a vételi szándékáról nyilatkozott, elérhetőségeként a bérlakás címét jelölte meg. [2] Az Önkormányzat polgármestere
- január 14-én tájékoztatta a felperest, hogy a lakás forgalmi értéke 6.600.000 forint, egyösszegű fizetés esetén vételár-kedvezmény illeti, a szerződéskötés érdekében 30 napon belül az alperest kell felkeresnie. A felperes az adásvételi szerződéshez
- február 19-én kitöltött adatlapon elérhetőségeként a bérlakás címét jelölte meg.
- április 7-én a polgármesterhez címzett levélben közölte, hogy a vételárat egy összegben megfizetni csak akkor tudja, ha támogatást kap. A Polgármesteri Hivatal Lakásügyi Osztályán
- június 2-án tájékoztatták, hogy a vételárat csak értéknövelő beruházás csökkentheti, annak felmérését követően a polgármester újabb rendelkező levelet küld. [3] A felperes
- június 6-án az alperestől kérte, hogy a polgármester válaszát az e-mail címére küldje meg, mert
- június 6-tól „augusztus hóig" nem a lakásban tartózkodik. [4] A polgármester a
- július 10-én keltezett levelében közölte a felperessel, hogy a lakás forgalmi értéke 6.600.000 forint, egyösszegű fizetés esetén vételár-kedvezmény illeti, a szerződéskötés érdekében 30 napon belül az alperest kell felkeresnie. A posta a kézbesítést a bérlakás címén
- július 22-én és 30-án megkísérelte, a levelet „nem kereste" jelzéssel visszaküldte. A Polgármesteri Hivatal Lakásügyi Osztálya
- július 21-én keltezett iratban a bérleti szerződés meghosszabbítását engedélyezte. Ezt a levelet a postai küldemények átvételére meghatalmazott, a felperes édesanyja átvette. A polgármester
- július 10-én keltezett levelét a felperes a Polgármesteri Hivatalban
- június 15-én vette át. Az ügyintéző ekkor tájékoztatta, hogy az adásvételi szerződés megkötésre nyitva álló határidő
- november 8-án lejárt. A felperes
- szeptember 1-jén, amikor a bérleti szerződés meghosszabbítását írta alá, eljárhatott volna az adásvételi szerződéskötés ügyében is. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes a keresetében az adásvételi szerződés létrehozását kérte 6.600.000 forint vételáron, a
- július
- óta fizetett bérleti díj beszámításával. [6] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerin a 7/
- (V.14.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.)
- §
(4)bekezdés értelmében a lakás elidegenítését a bérlőnél a polgármester is kezdeményezhette 90 nap ajánlati kötöttséggel. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 205. §, 211. §
(1)-
(2)bekezdés értelmében a szerződés létrejöttéhez a feleknek meg kellett állapodniuk a lényeges kérdésekben, nem volt elegendő a felperes részéről
- május 21-én a vásárlási és a polgármester által
- január 14-én az eladási szándék kinyilvánítása. Szerződéskötésre tett ajánlatnak a polgármester vételárat is tartalmazó,
- január 14-i ajánlata tekinthető. A felperes azt nem fogadta el. A polgármester újabb,
- július 10-én keltezett, 22-én postára adott ajánlata augusztus 7-én volt kézbesítettnek tekinthető. A felperesnek csak a bérlakás szerinti elérhetősége volt ismert, a távolléte idejére kézbesítési megbízottról nem gondoskodott, az ajánlati kötöttség alatt nem nyilatkozott. [8] A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta. Indokolása szerint a hivatkozott Ör. hatálya csak az ú-i Önkormányzati tulajdonú ingatlanokra terjed ki, a polgármester az alperes képviseletében jognyilatkozatot nem tehet. Az alperes azonban a polgármester eljárását jóváhagyta, aki a perbeli esetben mint jóhiszemű álképviselő tett eladási ajánlatot. Annak sem volt akadálya, hogy az alperes az értékesítéskor az Ör. szerint járjon el. Helyesen vizsgálta az elsőfokú bíróság a polgármester
- július 10-i újabb ajánlatának a hatályosulását és tartalma szerint az adásvételi szerződés létrejöttét. Helytállóan állapította meg, hogy az ajánlat a felperessel szemben a Ptk.
- §
(1)bekezdés értelmében hatályosult, az elfogadó nyilatkozata hiányában az alperes ajánlati kötöttsége 90 nap elteltével megszűnt. Miután a felperes értesítési címet nem közölt, a bérlemény címhelyére érkezett küldemény, a polgármesteri ajánlat joghatás kiváltására alkalmas volt. A felperes kezdeményezésére történt
- június 3án a lakásban a beruházások felmérése, arról a számláit június 4-én adta át az alperesnek. Ezt követően számolnia kellett az újabb ajánlat érkezésével, a távolléte idejére mégis csak segély átvételére adott meghatalmazást a testvérének. A felperes tudott az értesített postai küldeményről is, amelyet az édesanyjának a posta nem kézbesített. Annak abban a hiszemben nem járt utána, hogy a lejáró bérleti szerződésével kapcsolatos. Az újabb bérleti szerződés kötésekor,
- szeptemberben, még az ajánlati kötöttség tartama alatt, tudomást szerzett az újabb ajánlatról, annak személyes átvétele érdekében nem járt el. Arról nyilatkozott, hogy nincs pénze. Az alperessel a a lakásvásárlás érdekében csak
- júniusban vette fel ismét a kapcsolatot. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A felperes jogi képviselő közreműködésével benyújtott felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet megváltoztatását, a
- július 10-én keltezett ajánlat szerint az adásvételi szerződés létrehozását, a vételárba az azóta fizetett bérleti díj beszámítását.
- júniusban közölt elfogadó nyilatkozatára hivatkozott. Indokolása szerint a jogerős ítélet sérti a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdést. Előadása szerint az alperes tudta, arról június 6-án írásban tájékoztatta, hogy
- június 6-tól augusztusig a gyermekei édesapjának a lakóhelyén tartózkodik. Vitatott a polgármester
- június 10-i leveléhez fűződő kézbesítési vélelem, a postai kézbesítés is. A levélről
- június 15-én szerzett tudomást, 90 napon belül nyilatkozatot tett. [10] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítéletet kérte hatályában fenntartani. Kiemelte, hogy a felperes
- júniusi elfogadó nyilatkozatakor az ajánlati kötöttsége már lejárt. Az elsőfokú eljárásban ellenkérelméhez csatolta a tértivevényt annak igazolására, hogy a polgármester ajánlata „nem kereste" jelzéssel érkezett vissza a feladóhoz,
- augusztus 7-én, a kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kézbesítettnek tekintendő. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [12] A Kúria előtti eljárásban a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára a Pp. 73/A. §
(1)bekezdés a) pont alapján kötelező a jogi képviselet, a 73/B. §
(1)bekezdés első fordulata értelmében a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli nyilatkozata hatálytalan. Ezért a Kúria a jogerős határozatot a Pp. 275. §
(1)bekezdés szerint csak a jogi képviselő közreműködésével benyújtott felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül. A felperes tárgyalás tartását a joghatályos felülvizsgálati kérelemben nem kérte, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)és a 275. §
(2)bekezdés szerint tárgyaláson kívül bírálta el, az elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján döntött. A jogerős ítélet az ügy elbírálásához szükséges mértékben feltárt és helyesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetéseket vont le, azokkal a Kúria egyetértett. A rendelkezésre álló bizonyítékok helyes értékelése folytán a jogerős ítélet nem megalapozatlan, így a Pp. 206. §
(1)bekezdésre tekintettel nem jogszabálysértő. [13] A felperes tévesen tekintette mulasztását kimentettnek azzal, hogy
- június 6-án az alperestől kérte a polgármester válaszának elektronikus levél, az e-mail címére történő megküldését. Azon túl, hogy a lakásértékesítés szerződéskötést megelőző intézését nem az alperes, hanem a polgármester és annak hivatala bonyolította, az eladási ajánlat - ahogyan azt az eljárt bíróságok is helyesen megállapították - e-mailben nem volt joghatályosan közölhető. Az ajánlat formája attól függ, hogy jogszabály vagy a felek kifejezett megállapodása a megkötendő szerződés érvényes létrejöttét milyen alakszerűséghez köti. A Ptk.
- §
(3)bekezdés alapján az ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges, ezért a Ptk. 211. §
(1)bekezdése szerinti szerződés kötésére vonatkozó ajánlatot is csak írásban lehet tenni. A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 38. §
(2)bekezdés értelmében írásbeli alakban tett jognyilatkozatnak csak a levél, a távirat, a távgépíró és telefax útján tett nyilatkozat tekinthető. Az alperes a perben igazolta, hogy a polgármester a
- július 10-én keltezett, felpereshez címzett, levélben tett eladási ajánlatát hivatalos iratként postai kézbesítéssel megkísérelte a felperessel közölni. Az alperes által a perben csatolt tértivevény - kötelező adattartalomként - tanúsította az irat feladását, a kézbesítés megkísérlésének időpontját és a küldemény tartalmát is [
- évi CLIX. törvény a postai szolgáltatásokról
- §]. [14] Helyesen értékelték a felperes eljárását az eljárt bíróságok olyannak, mint amely nem felelt meg az adott helyzetben általában elvárhatónak. A felperes saját felróható magatartására előnyök szerzése végett nem hivatkozhatott [Ptk.
- §
(4)bekezdés]. A polgármesteri jognyilatkozatot megelőző eseményekre tekintettel a több hetes távollétre készülő felperestől elvárható magatartás az volt, hogy közölje a megfelelő kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét, vagy időben gondoskodjon az adásvételi szerződéshez kitöltött adatlapon közölt címére címzett postai küldemények átvételére jogosító meghatalmazásról. A felperesnek a - szerinte érvénytelen - meghatalmazás körülményeire fellebbezésében tett előadása szerint mire a meghatalmazás elkészült, a meghatalmazott a két értesítésből egy levelet, a bérbeadói nyilatkozatot tudta csak átvenni. A felperes az ajánlati kötöttség alatt elfogadó nyilatkozatot nem tett, az ajánlat tételével kialakult függő helyzet az ajánlati kötöttség leteltével megszűnt. [15] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [16] A személyes költségmentes felperes a Pp. 270. §
(1)bekezdés szerint alkalmazott Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján köteles az alperes jogtanácsosi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. A Kúria a díjat a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)-
(6)bekezdés alapján, a kifejtett képviseleti tevékenységgel arányban határozta meg. A Kúria a Pp. 87. §
(2)bekezdés és a jogi segítségnyújtásról szóló
- évi LXXX. törvény
- § szerint csupán megjelölhette a pártfogó ügyvéd díjának viselésére köteles felet, a pervesztes felperest. A felperes a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(1)bekezdés szerint a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére nem volt kötelezhető, azt a
- § alapján az állam viseli. [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [18] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pont zárja ki. Budapest,
- május
- Dr. Kollár Márta s.k. a tanács elnöke, dr. Kocsis Ottilia s.k. előadó bíró, dr. Puskás Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző