Pfv.21669/2016/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jogosult egyoldalú magatartása, a szolgáltatások indokolatlan visszautasítása nem vonja maga után szükségképpen a tartási szerződés megszüntetését. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.I.21.669/2016/

1. szám A tanács tagjai: Böszörményiné dr. Kovács Katalin a tanács elnöke . Kiss Gábor előadó bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró A felperes A felperes képviselője: Dr. Gombos Zsolt ügyvéd Az alperes Az alperes képviselője: Dr. Varga Antal Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Varga Antal ügyvéd A per tárgya: ási szerződés megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 46.Pf.631.316/2016/
2. Az elsőfokú bíróság és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 19.P.54.934/2014/
3. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 46.Pf.631.316/2016/
4. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A felperes első feleségétől - az alperes nagymamájától - évekkel ezelőtt vált el, jelenlegi feleségével 2013 februárjában kötött házasságot, azóta vele közös háztartásban neveli a felesége két legkisebb gyermekét. A felperesnek az alperes édesanyjával való kapcsolata a harmadik (jelenlegi) feleségével való házasságkötést követően megromlott. A felperes és az alperes a családi feszültség ellenére jó viszonyban maradt, rendszeresen tartották a kapcsolatot, többnyire olyan alkalmakkor, amikor a felperes házastársa nem volt jelen. A felperes házassága feszültségekkel terhes, két alkalommal költöztek szét, több alkalommal megfogalmazódott benne válás gondolata. [3] A felperest hosszabb ideje foglalkoztatta, hogy a 28594/0/A/
5. helyrajzi számú ingatlanát az alperesre ruházza át. Ennek kapcsán a vele korábban baráti kapcsolatban álló dr. C K ügyvédet is felkereste, amikor a házastársával ismételten elmérgesedett a viszonya. Az ügyvédnő javaslatára döntött arról, hogy tartással vegyes életjáradéki szerződést kíván kötni az alperessel, erről őt tájékoztatta, az alperes ebbe beleegyezett. [4] A felek
6. október 1-jén dr. C. K. okiratszerkesztő ügyvéd közreműködése mellett tartási szerződést kötöttek, amely szerint a felperes a perbeli ingatlanát holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten az alperesre ruházza át. Az alperes ennek fejében kötelezettséget vállalt arra, hogy gondoskodik a felperes részére megfelelő étkeztetésről, az általa lakott lakás folyamatos tisztán tartásáról, a felperes ruházata, ágyneműje rendszeres mosásáról, vasalásáról, tisztításáról, továbbá, hogy betegsége esetén őt ápolja, gyógyíttatja, részére a szükséges gyógyszereket beszerzi, halála esetén illően eltemetteti. [5] A szerződés szerint a felperes viseli a perbeli ingatlan rezsiköltségét és közös költségét, valamint a gyógyszervásárlással felmerült költségeket azzal, hogy az alperes köteles a gyógyszerek kiváltását lebonyolítani. Az ingatlanban felmerülő felújítási és karbantartási munkákat a megállapodás szerint az alperes végezteti el azzal, hogy annak költségeit a felek közösen viselik. [6] A szerződésben az ingatlan forgalmi értékét 7.900.000 forintban, a tartás egy havi értékét 25.000 forintban határozták meg. [7] Rögzítették, hogy mindaddig, amíg a felperes jó egészségi állapotban van, saját maga ellátásáról gondoskodni képes, addig az alperes a tartási szolgáltatások helyett az egyhavi tartás ellenértékét (25.000 forint) fizeti meg részére. Amennyiben egészségi állapota személyes ápolást tesz szükségessé, akkor felhívására az alperes tartási kötelezettségének természetben is eleget tesz. [8] A szerződés megkötésekor a felperes egészségi állapotánál fogva természetbeni tartásra nem szorult. [9] Az alperes 2013 októberétől 2014 májusáig díjfizetési kötelezettségének túlnyomórészt eleget tett, 2014 júniusát követően postai úton kísérelte meg kötelezettségét teljesíteni, azt a felperes elutasította. [10] A felperes házastársával való kapcsolata utóbb rendeződött. Közös ingatlant szándékoztak vásárolni, amelyhez a perbeli ingatlant is értékesíteni kívánták, így amikor megfelelő házat találtak, akkor a felperes úgy döntött, hogy a tartási szerződést megszünteti. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [11] A felperes keresetében kérte a perbeli tartási szerződésnek a felek megfelelő kielégítése mellett történő megszüntetését akként, hogy a feleknek egymás irányában fizetési kötelezettsége nincsen. Kérte a szerződéskötés előtti állapot helyreállításának a körében tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba történő visszajegyzését. [12] Arra hivatkozott, hogy az alperessel való viszonya időközben megromlott, az alperes fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a megromlott viszony miatt a szerződés célja nem valósítható meg. [13] Az alperes érdemi ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását. [14] Előadta, hogy szerződéses kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, továbbá, hogy a teljesítés visszautasítása nem eredményezheti az ő szerződésszegését. Álláspontja szerint a bizalmi viszony megromlása önmagában nem akadálya a szerződés célja megvalósulásának. Az első- és másodfokú ítélet [15] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [16] A lefolytatott bizonyítás eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a felperes nem tudta bizonyítani, hogy az alperes olyan mértékű szerződésszegést követett volna el, amely okot adna a szerződés megszüntetésére. A bizonyítékok egybevetése során arra a következtetésre jutott, hogy a perbeli időszakban az alperes csak a 2013 októberében és 2014 májusában esedékes díj megfizetését nem tudta bizonyítani. [17] Érvelése szerint nem nyert bizonyítást az sem, hogy az alperesnek ne lett volna megfelelő jövedelme ahhoz, hogy a tartási szerződésben foglalt kötelezettségét - adott esetben a szülei közreműködésével - teljesítse. Utalt rá, hogy az a tény, hogy a felek között a kapcsolattartás megritkult, még nem jelenti azt, hogy a kapcsolatuk megromlott, önmagában annak megszakadását az alperes teljesítésének az elmaradása nem bizonyítja kétséget kizáróan. A felperes a saját tényelőadásait sem tudta kétséget kizáróan alátámasztani, nyilatkozatai ellentmondásosak voltak. [18] Okfejtése szerint a felperes aktuális egészségi állapotánál fogva természetbeni tartásra nem szorul, munkavégzésre is képes, nyugdíját alkalmi munkáiból származó jövedelméből kiegészítve jelenlegi családját is képes eltartani, ezért a havi járadék megváltoztatása sem volt indokolt. [19] Megjegyezte továbbá, hogy a felperesnek a keresetlevél előterjesztését követően az alperes teljesítését elutasító magatartása sem vezethet a szerződés megszüntetéséhez, mert ezzel ő maga tanúsít a szerződés céljának megvalósulását szándékosan ellehetetlenítő magatartást a másik féllel szemben. [20] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [21] Utalt rá, hogy az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes nem bizonyította az alperes szerződésszegő magatartásának olyan mértékét, amely a szerződés megszüntetéséhez vezethetne. [22] Rámutatott, hogy a perbeli szerződés megkötésében közreműködő okiratszerkesztő ügyvéd dr. C. K. tanúvallomásából is megállapítható volt, hogy a felperest a szerződés megkötését megelőzően hosszabb ideje foglalkoztatta az alperessel megkötendő szerződés kérdése, erre a felperes a tanúval való beszélgetések során többször visszatért, a szerződés megkötésekor a felperes szándéka egyértelmű és határozott volt. Az, hogy utóbb a szándékát megváltoztatta, nem szolgál elégséges indokul a szerződés megszüntetésére. [23] Megjegyezte továbbá, hogy amennyiben a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az elsőfokú bíróság azt állapította volna meg, hogy az alperes nem adta át a havi 25.000 forintos összegeket a felperesnek, akkor sem lehetett volna figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy a felperes maga úgy nyilatkozott, hogy ő nem szólította fel az alperest a teljesítésre. A teljesítésre való felszólítás hosszú hónapokon keresztül történő elmaradásából megítélése szerint, levonható az a következtetés, hogy a felperes maga sem találta fontosnak az összeg megfizetését, belenyugodott abba, hogy az alperes mindaddig ne teljesítsen, amíg a szerződésnek az életjáradéki szakasza esedékes. Ebből következően az alperes teljesítésének az elmaradása ez esetben sem minősülne szerződésszegésnek. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [24] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amely elsődlegesen annak hatályon kívül helyezésére és a keresetének helyt adó határozat meghozatalára irányult. Másodlagos kereseti kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az ügyben eljáró első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását célozta. [25] Arra hivatkozott, hogy az első- és a másodfokú bíróság nem tulajdonított annak a ténynek kellő jelentőséget, hogy az alperes súlyos szerződésszegést követett el, amikor tartási kötelezettségét nem teljesítette. Utalt rá, hogy az elsőfokú ítélet maga is rögzítette a szerződésszegés tényét, ez azonban már a jogerős ítéletben nem szerepel. Érvelése szerint az egyhavi tartás elmulasztása is olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, amely alapján a szerződés megszüntetésének van helye, mivel a szerződés célja az életjáradéki szerződéssé átalakítással sem valósítható meg. Hangsúlyozta, hogy a cél a felperesről való gondoskodás volt, azonban, ha az egy havi járadék összege nem kerül megfizetésre, akkor ez a gondoskodás sem valósul meg. [26] Sérelmezte azt a jogerős ítéletben foglalt megállapítást, amely szerint fel kellett volna hívnia az alperest a szerződés teljesítésére, mert szerinte az eltartótól e nélkül is elvárható a teljesítés. [27] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását célozta. A Kúria döntése és jogi indokai [28] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [29] A Kúria elöljáróban rámutat, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelmének a kiegészítését
7. február 21-jén - a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőn [Pp. 272.§