Győri Ítélőtábla Gf.II.20.071/2018/
- A Győri Ítélőtábla a Bócsi Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Hámori Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránt indított perében a Tatabányai Törvényszék
- január
- napján kelt 20.G.40.027/2017/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 76.200 (Hetvenhatezerkettőszáz) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l ás A cégnyilvántartásba a Cg.... cégjegyzékszám alatt bejegyzett ... Környezetvédelmi Korlátolt Felelősségű Társaság a felperes, a svájci székhelyű ... Szállítási Kft. tagságával működik. A 24 millió Ft jegyzett tőkéből a ... Szállítási Kft. 10.500.
- forint, a ... 12.210.
- forint és a felperes 1.290.
- forint névértékű törzsbetéttel rendelkezik; a taggyűlésen a szavazati jog az üzletrészek mértékéhez igazodik. Az ügyvezető
- május
- napjára taggyűlést hívott össze, a meghívóban napirendi pontként (1.) a
- évi számviteli beszámoló megállapítását; (2.) a könyvvizsgáló megbízatásával kapcsolatos döntést; (3.) az ügyvezető gépkocsi cseréjéhez hozzájárulás kérdését, az arra szánt keret és finanszírozás meghatározását; (4.) az ügyvezető a béremelési igényével kapcsolatos döntés meghozását tűzte ki. A taggyűlésen a meghatalmazott házastárs által képviselt felperes, valamint a dr. ... igazgatótanácsi tag által képviselt ... tag jelent meg. A taggyűlés a többségi tag szavazatával az 1/
- (
- 23) számú taggyűlési határozattal elfogadta a
- évi számviteli beszámolót és eredménykimutatást, valamint az osztalék felosztását; a 2/
- (
- 23) számú taggyűlési határozattal a könyvvizsgáló megbízatását három évvel meghosszabbította; a 3/
- (
- 23) számú taggyűlési határozattal a társaság létesítő okiratát módosította; a 4/
- (
- 23) számú taggyűlési határozattal az ügyvezetői gépjármű cseréjéhez 4 millió Ft-os keretösszeget szavazott meg. A napirendi pontok között nem szereplő társasági szerződés módosításához a felperes taggyűlésen megjelent meghatalmazottja nem járult hozzá, határidőt kért engedélyezni a változások áttanulmányozásához. A kisebbségi tag felperes meghatalmazottja valamennyi határozati javaslatra nemmel szavazott. A bekövetkezett változások cégnyilvántartásba bejegyzése iránt az alperes
- június 8 napján terjesztett elő változásbejegyzési kérelmet a cégbírósághoz jogi képviselője útján. A nyomtatványkérelemben a társasági szerződés módosítás keltét (
- rovat), a könyvvizsgáló adatait és a cég elektronikus kézbesítési címét kérte bejegyezni. A kérelméhez más mellett - mellékelte - a
- május
- napján megtartott taggyűlési jegyzőkönyvét. A cégbíróság a
- június
- napján kelt Cg..../
- szám alatti végzésével a kért változásokat a cégnyilvántartásba bejegyezte. A felperes -
- május 23 napján megtartott taggyűlésen meghozott határozatok felülvizsgálata és hatályon kívül helyezése iránti keresete alapján - a Tatabányai Törvényszék a
- január
- napján kelt (és a per főtárgya tekintetében ekkor jogerős) ítéletével a 3/
- (
- 23) számú taggyűlési határozatot - az alperes elismerése alapján - hatályon kívül helyezte, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Felperes keresetében a cégbíróság
- június
- napján kelt Cg..../
- szám alatti változásbejegyző végzése hatályon kívül helyezését kérte a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (Ctv.)
- §
(1)bekezdése alapján, amennyiben az alperes jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére vonatkozó felhívása eredményre nem vezetne. A cégbíróság által a változásbejegyzési eljárásban észlelni elmulasztott jogszabálysértésként (Ctv. 65. §
(3)bekezdése) egyrészt azt jelölte meg, hogy a társaság többségi tagja, a ... taggyűlésen megjelent képviselője, dr. ... a képviseleti jogát nem igazolta. Másrészt a társasági szerződés módosítása a meghívóban a napirendi pontok között nem szerepelt, és a társasági szerződés módosítás napirendi pontról nem született a taggyűlésen a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 20. §
(4)bekezdése szerinti egyhangú döntés. Ezen túl a társasági szerződés módosítása a tagok szerződésben foglalt kötelezettségeinek növelését, új kötelezettségek megállapítását jelentette (Gt.
- § ), melyhez a taggyűlés egyhangú határozatára lett volna szükség. Az elektronikus kézbesítési cím bejegyzésére irányuló kérelem tekintetében amiatt tartotta jogszabálysértőnek a végzést, mert a taggyűlésen ebben a tárgyban határozat nem született. A kereshetőségi jogát illetően arra hivatkozott, hogy a társaság tagjaként a cégbíróság határozata reá nézve rendelkezést tartalmaz. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azzal védekezett, hogy a változás- bejegyző végzés könyvvizsgáló bejegyzésére vonatkozó rendelkezése esetében a társasági határozat felülvizsgálata iránti keresetet a bíróság elutasította. Így a végzés hatályon kívül helyezése iránti kereset is alaptalan. A cég elektronikus elérhetősége meghatározása nem a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A 3/
- (05.23) számú taggyűlési határozat valójában nem tartalmazott szerződésmódosítást, ezeket a változásokat már a
- január
- módosítás is tartalmazta. Ezentúl az utóbb meghozott 1/
- (VIII.8) számú taggyűlési határozat szintén tartalmazta a felperes által vitássá tett társasági szerződés módosítást. Az elsőfokú bíróság fellebbezett ítéletével a keresetet elutasította. Határozata indokolásában kiemelte, hogy a kontroll-perben a vizsgálódás kereteit a cégeljárás szabályai határozzák meg. A perbíróság csak olyan jogszabálysértést vizsgálhat, amelyet a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak a Ctv.
- §
(1)alapján vizsgálnia kellett. Ez a vizsgálat a Ctv. 32. §
(2)értelmében kizárólag okirati bizonyítást jelenthet. A változásbejegyzési kérelemhez a Ctv. 1-
- Mellékletében felsorolt iratokat szükséges csatolni, amely között nem szerepel a létesítő okiratot módosító taggyűlés meghívója. Így a cégbíróságnak nem kell vizsgálnia azt, hogy a meghívóban szerepelt-e napirendi pontként a létesítő okirat módosítása. Ezért a cégbíróság nem követett el jogszabálysértést, amikor nem vizsgálta és észlelte, hogy a taggyűlés a napirendi pontok között nem szereplő szerződés módosításáról határozott. Ezen túl a felperes csupán állította, de nem igazolta, hogy a cég elektronikus kézbesítési címre meghatározása a taggyűlés hatáskörébe tartozna. Az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a keresetének való helytadás iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Jogorvoslati kérelmében vitatta a törvényszék azon megítélését, hogy a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárás során ne kellett volna észlelnie a benyújtott okiratok alapján azt, hogy a létesítő okirat módosításáról rendelkező határozat meghozatala során jogszabálysértés történt. A Ctv.
- számú melléklete I. 2/c. alpontja szerint ugyanis a változásbejegyzés esetén kötelező csatolni a legfőbb szervnek a változás alapjául szolgáló határozatát. A konkrét változásbejegyzési kérelemhez benyújtott
- május
- napján kelt taggyűlési jegyzőkönyv mellékletből nyilvánvalóan és kétséget kizáróan kiderül, hogy a létesítő okirat módosítása nem szerepelt a meghívóban felsorolt napirendi pontok között. Ugyanis a felperes taggyűlésen jelen volt meghatalmazott képviselője és jogi képviselője egyaránt tiltakozott a létesítő okirat módosítása megtárgyalása ellen, mivel ez a napirendi pont nem szerepelt a meghívóban. A cégbíróságnak ezért észlelnie kellett volna, hogy a taggyűlés határozata a Gt.
- §
(4)bekezdésébe ütközik. A keresetében már kifejtett érvek miatt a cégbíróságnak azt is figyelembe kellett volna vennie, hogy a társasági szerződés módosítása az egyhangú határozat hiánya folytán a Gt. 153. §-ába is ütközik. A változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságtól a Ctv. 46. §
(1),
(3)bekezdései szabályai szerint elvárható, hogy benyújtott okiratokat törvényességi szempontból megvizsgálja. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Az alperes az elsőfokú eljárásban előterjesztett ellenkérelmében foglaltakat a másodfokú eljárásban is fenntartotta és részletezte. Kiemelte, hogy a
- május
- napján megtartott taggyűlésen a létesítő okirat módosítását csak a könyvvizsgáló megválasztása indokolta, a cégbíróság a változás bejegyző végzés
- rovatában pedig csak az egységes szerkezetű létesítő okirat benyújtását deklarálta. A másodfokú eljárásban igényelt ügyvédi munkadíj igazolására az ügyvédi megbízási szerződés kiegészítését csatolta, amelyben a részes felek a másodfokú eljárás ügyvédi munkadíjat 300.000 Ft + ÁFA összegben határozták meg. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 256/A §
(1)bekezdése e.), f.) pontjai alapján tárgyaláson kívül bírálta el és megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. A törvényszék a helyesen megállapított tényállásból érdemben helytálló jogkövetkeztetésre jutva utasította el a keresetet, határozata indokaival azonban a másodfokú bíróság részben nem értett egyet. A Ctv. 32. §
(1)és
(2)bekezdése szerint a bejegyzési, változásbejegyzési eljárás a cég, illetve a cég adataiban bekövetkezett változások bejegyzésére irányuló nemperes eljárás, amelynek során a cégbíróság okiratok alapján dönt. A Ctv. 50. §
(1)bekezdése alapján a változásbejegyzési eljárásban is alkalmazandó 46 §
(1)bekezdése szerint a változásbejegyzési kérelem érdemi elbírálása során a cégbírósághoz tartozik vizsgálni, hogy a bejegyezni kért adatok, illetve a létesítő okirat, valamint a törvény1.-
- számú mellékleteiben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A Ctv.
- számú melléklete fellebbezésben is kiemelt I. 2/c. alpontja értelmében, ha a változásbejegyzési kérelem tartamára tekintettel kötelező, a bejegyzési kérelemhez a legfőbb szervnek a változás alapjául szolgáló határozatát is csatolni kell. Az idézett jogszabályi rendelkezések alapján a felperes arra helytállóan hivatkozott a fellebbezésében, hogy a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárás során a változásbejegyzési kérelem mellékleteként benyújtott taggyűlési jegyzőkönyvből észlelnie kellett volna (Ctv.
- §
(3)bekezdése), hogy a taggyűlés a napirendi pontként nem szereplő társasági szerződés módosításáról is határozatot hozott. Amennyiben a változásbejegyzési kérelem a legfőbb szerv határozatán alapul, a cégbíróságnak a nemperes cégeljárás keretei között a legfőbb szerv határozata okiratokból megállapítható jogszerűségét is vizsgálnia kell. (Fővárosi Ítélőtábla
- Gf. 40.065/2017/9.) Ennek a vizsgálatnak arra is ki kell terjednie, hogy a határozat meghozatalára a jogszabályok és a társasági szerződés rendelkezéseinek megfelelően, a legfőbb szerv szabályszerűen összehívott, megtartott ülésén került sor és ott jogszerűen hozták meg a tagok a határozatokat. Így ugyan a törvényszék helyesen utalt arra, hogy a Ctv. melléklete szerint a változásbejegyzési kérelemhez nem kell csatolni a taggyűlési meghívót, amelyben a napirendi pontok szerepelnek. Azonban a cégbíróság a változásbejegyzési eljárásban mellékelt,
- május
- napján kelt taggyűlés jegyzőkönyvéből kétségtelenül megállapíthatta, hogy a szerződésmódosítás a napirendi pontok között nem szerepelt, mert ez a jegyzőkönyvből kitűnik. Erre figyelemmel a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a felperes erre a cégbírósági mulasztására, mint jogszabálysértésre alappal hivatkozhat. Ugyanakkor a perbeli esetben a kifejtettől eltérő álláspontot elfoglaló elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletete mégsem jogszabálysértő. A Ctv.
- §
(1)bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó bejegyző (változásbejegyző) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a törvény amiatt, hogy a jogorvoslathoz való jogot az érdekeltek számára biztosítsa, a rendkívüli jogorvoslatot, perindítást engedélyezett. Így a végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt. A törvény - a cégnyilvántartás közhitelessége, a piaci forgalom biztonsága, a nyilvános cégregiszter közhitele érdekében - lényegesen leszűkíti a bejegyzési, változásbejegyzési eljárások során bejegyzett adatok megtámadásának határidejét, valamint az erre feljogosított személyek körét. (Fővárosi Ítélőtábla 16. Gf. 40.351/2017/9.) A Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerint a per felperese az ügyész lehet, továbbá a végzés rendelkezéseivel közvetlenül érintett személy, kizárólag azon rendelkezések esetében, amelyek arra vonatkoznak. A bírói gyakorlat - az említett törvényi célokat szem előtt tartva - az ügyész korlátlan perindítási jogával szemben az ún. egyéb jogosultak perindítási jogára vonatkozó törvényi rendelkezést megszorítóan értelmezi és azok ügylegitimációját csak akkor ismeri el, amennyiben a keresettel támadott végzés (és az abban kifogásolt rovat) a személyére nézve kifejezetten (nevesítve) rendelkezést tartalmaz. A bírói gyakorlat nem fogadja el tehát az egyéb okból állított perindítási érdekeltséget, mivel az ellentétben állna a Ctv. 65. §
(1)bekezdése kogens szabályával. (BH
- 159., Fővárosi Ítélőtábla
- Gf. 40065/2017/9,
- Gf. 40.351/ 2017 /9 , Győri Ítélőtábla Gf. IV. 20186/2008/5., Gf. IV. 30.366/2010/2.) Az esetbeli ügyben a felperes keresetével támadott változásbejegyző végzés egyik rendelkezése sem tartalmaz a felperes személyére nevesítve határozatot. Ezért a felperesnek a Ctv.
- §
(1)alapján nem volt kereshetőségi joga a végzés hatályon kívül helyezése iránti kereset megindítására. A felperes ügylegitimációja hiányára ugyan a kétfokú eljárásban az alperes nem hivatkozott. Azonban a bíróságnak a felperes perindítási jogosultságát hivatalból kell vizsgálnia, amely a kereset érdemi elbírálásának előkérdése. A kereshetőségi jog hiánya folytán a keresetet elutasító - eltérő indokokon alapuló - elsőfokú ítélet nem jogszabálysértő, annak ellenére, hogy a fellebbezésben a felperes helytálló jogi érveket hozott fel a határozatban kifejtettekkel szemben. Ezekre figyelemmel az Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)alapján helybenhagyta. A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért a felperes viselni köteles a másodfokú eljárás során felmerült saját, illetve alperesi perköltséget. Ez utóbbi - ügyvédi munkadíjból álló - perköltség összegét az ítélőtábla 32/2003 (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a fellebbezési ellenkérelemhez becsatolt ügyvédi megbízási szerződés kiegészítéséből kiindulva, az abban kikötött 300.000 Ft+ÁFA összeget a 2. §
(2)bekezdése alapján mérsékelve határozta meg. A mérséklés során az ítélőtábla figyelembe vette az alperes által meghatalmazott jogi képviselő által a másodfokú eljárás során benyújtott fellebbezési ellenkérelem terjedelmét, az abban kifejtett - eddig fel nem hozott - érvek jelentőségét. G y ő r , 2018. július 4. Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró