← Magyarország

Pf.21669/2014/7 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf....../2014/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla dr. Benke Barnabás Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző: dr. Benke Barnabás pártfogó ügyvéd) által képviselt felperes neve (....) felperesnek, dr. Gallai Pál jogtanácsos által képviselt I.rendű alperes neve (....) I. rendű és dr. Kratochwill Dávid jogtanácsos által képviselt (II.rendű alperes neve (....) II. rendű alperesek ellen személyes adat törlése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  2. május
  3. napján kelt, 70.P..../2013/
  4. számú ítélete ellen a felperes
  5. sorszám alatti fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg I. rendű alperesnek 10.000 (Tízezer) forint összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét az I. rendű alperessel szemben elutasította, míg a pert a II. rendű alperes vonatkozásában megszüntette. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperes részére 40.000 forint perköltséget. Végül megállapította, hogy az eljárás illetékmentes. Az ítélet tényállása szerint a felperestől az I. rendű alperes jegyellenőre
  6. október 20-án a 4-6-os villamos B... téri megállójában az utazásra jogosító jegy vagy bérlet felmutatását kérte. A felperes ezen okiratokat nem mutatta fel, az I. rendű alperes jegyellenőre ezért segítséget kért a Fővárosi Közterület-felügyelet alkalmazottjától, aki a felperest
  7. október 20-án 16 óra 15 perckor igazoltatta. Feljegyezte az igazoltatás során a felperes nevét, anyja nevét, lakcímét, születési helyét, idejét, illetve személyazonosító okmányának számát. A felperes a jegyzőkönyvet megjegyzéssel látta el, amely szerint bűncselekményt, szabálysértést nem követett el, az adatai felvétele jogellenes volt. Az I. rendű alperes
  8. október 21-én adatkéréssel fordult a Fővárosi Közterület-felügyelethez, amelyben kérte, hogy a felperessel kapcsolatos intézkedés során rögzített adatokat küldje meg részére. A Fővárosi Közterület-felügyelet
  9. október 25-én intézkedett az adatok megküldése iránt, amelyek
  10. október 28-án érkeztek meg az I. rendű alpereshez. Az I. rendű alperes jelenleg pótdíj behajtása céljából a felperes személyes adatait kezeli, a felperes a pótdíjat nem fizette meg. A felperes a
  11. május 30-án tartott tárgyaláson a II. rendű alperessel szemben keresetétől elállt, amelyre tekintettel az elsőfokú bíróság a pert a felperes és a II. rendű alperes közötti részében a Pp.
  12. §-ának e) pontja és
  13. §-ának

(1)és
(2)bekezdése alapján ítéletében megszüntette. A felperes módosított keresetében az I. rendű alperes kötelezését kérte az általa kezelt személyes adatai - neve, anyja neve, születési helye, ideje, lakcíme, személyigazolvány száma - törlésére. Arra hivatkozott, hogy a 74/2009. (XII.10.) Fővárosi Közgyűlési Rendelet 5. §
(7)bekezdése alapján az I. rendű alperes csak a részére önkéntesen átadott személyes adatokat kezelheti, az I. rendű alperes adatkezelése továbbá jogellenes forrásból ered, a részére történő adattovábbítás a Közterületfelügyeletről szóló
  1. évi LXIII. törvény (Kftv.) rendelkezéseibe ütközik. Már az adatok rögzítésére, illetve a Közterület-felügyelet általi tárolására is jogellenesen került sor, ezt követően a Fővárosi Közterület-felügyelet az adatokat a megengedett időnél tovább tárolta, ugyanis a Kftv.
  2. §-ában meghatározott 5 napon túl, a
  3. napon adta át azokat az I. rendű alperes részére, ilyen módon az adat továbbítása jogellenes volt, ezért az I. rendű alperes adatkezelése sem lehet jogszerű. Az I. rendű alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy a Fővárosi Közterület-felügyelet a rá vonatkozó jogszabály alapján jogosult volt a felperes igazoltatására és adatainak felvételére, miután a Kftv.
  4. §-a alapján feladatai közé tartozik az önkormányzat tömegközlekedési feladatának ellátása során üzemeltetett tömegközlekedési eszköz szerződésszerű használatának ellenőrzése. Az adattovábbítás határidejének esetleges túllépése pedig nem teszi jogszerűtlenné az I. rendű alperes adatkezelését. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta megalapozottnak. Határozatát a 74/
  5. (XII.10.) Fővárosi Közgyűlési Rendelet
  6. §-ának
(1)és
(7)bekezdésére, a 20/
  1. (III.14.) Fővárosi Közgyűlési Rendelet
  2. §
  3. pontjára,
  4. §
(7)bekezdésére, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 9) pontjára, 5. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjára, 6. §
(1)bekezdés b) pontjára, és Kftv. 1. §
(1)bekezdésére,
  1. §-ára,
  2. §
(1), 10. §
(1)bekezdésére, 15. §
(1)bekezdésére és 22. §
(1)bekezdésére alapította. Megállapította, hogy az I. rendű alperes a felperes adatait abból a célból kezeli, hogy az általa jogszerűnek tartott pótdíj megfizetése iránti igényét érvényesítse. A II. rendű alperes a feladatait ún. belső szolgáltató, azaz az I. rendű alperes útján is elláthatja a Fővárosi Közgyűlés 20/
  1. (III.14.) rendelete szerint, mely esetben a közöttük fennálló jogviszonyt a köztük létrejött szerződés szabályozza. A perben a felperes nem vitatta az alperesek azon egybehangzó előadását, miszerint a megállapodásuk alapján a korábban esedékessé vált pótdíjkövetelések behajtását továbbra is az I. rendű alperes végzi. A perbeli esetben a felperes az igazolványát önként nem adta át, az igazolványban található adatok rögzítéséhez ezért az I. rendű alperes a Fővárosi Közterületfelügyelet alkalmazottját vette igénybe. A felperes adatait a Fővárosi Közterület-felügyelet ismerte meg és rögzítette, így ezen időpontban adatainak kezelőjévé nem az I. rendű alperes vált. Az I. rendű alperes a felperes személyes adataihoz
  2. október 28-án jutott hozzá, ettől az időponttól számít a perbeli adatok kezelőjének, azaz terhelik az adatkezelő kötelezettségei és megilletik az adatkezelő jogai. A felperes a személyes adatai kezeléséhez nem járult hozzá, azok ismerete ugyanakkor az I. rendű alperes pótdíj igényének érvényesítése céljából szükséges. Az önkormányzat által biztosított közszolgáltatás igénybevétele költségének megfizetését elmulasztó féllel szemben való igényérvényesítés olyan érdek, amelyhez képest nem aránytalan korlátozás az, hogy a felperesnek az igényérvényesítéshez szükséges személyes adatai rendelkezésre álljanak a díjakat beszedő I. rendű alperesnél. Mindezek alapján az I. rendű alperes az elsőfokú bíróság álláspontja szerint jogszerűen kezeli a felperes személyes adatait, azok beszerzésének módjától és a korábbi adatkezelő adatkezelésének ideje alatt történtektől függetlenül. Megjegyezte azonban, hogy a Fővárosi Közterület-felügyelet is jogszerűen szerezte be, illetve kezelte a felperes személyes adatait a Kftv.
  3. §-ának
(1)bekezdése és
  1. §-a, valamint
  2. §-ának
(1)bekezdése alapján. A Kftv. 15. §
(1)bekezdése figyelembevételével az igazoltatás jogszerű volt, míg a törvény valamennyi rendelkezésének és e rendelkezések céljának együttes értelmezése alapján megállapítható, hogy az adatfelvétel és az adatkezelés is jogszerű. A tömegközlekedési eszköz nem szerződésszerű használatának észlelése esetén a közterület-felügyelőnek igazoltatáshoz joga van, az igazoltatás célja minden esetben egyértelműen az érintett személy személyes adatainak megismerése, rögzítése, illetve a pótdíjazás ügyében intézkedésre jogosult szervezetnek történő továbbítása. Ehhez szükségszerűen kapcsolódik az adatkezelési jogosultság is. A közterületfelügyelőnek a tömegközlekedési eszköz szerződésszerű használatának ellenőrzésével kapcsolatos feladata egyben önkormányzati vagyonvédelmi feladatnak is minősül. Az I. rendű alperes 100 %ban a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság, amelynek pótdíjkövetelése áll fenn a felperessel szemben, e követelés az önkormányzat vagyonába tartozó elem a Kftv. célja és szóhasználata alapján. Minderre tekintettel a törvény
  1. §-ának,
  2. §-ának és
  3. §-ának együttes értelmezése alapján megállapítható, hogy a közterület-felügyelőnek joga volt a felperes adatait rögzíteni, azt őrizni és az I. rendű alperes részére továbbítani. Bár nem vitásan az adattovábbítással késedelmeskedett, azonban e néhány napos időtartam-túllépés nem teszi jogellenessé a közterületfelügyeletet követő új adatkezelő, azaz az I. rendű alperes adatkezelését, aki a kifejtettek alapján a felperes személyes adatainak kezelésére jogosult. Minderre tekintettel az elsőfokú bíróság a felperes személyes adatainak törlésére nem látott lehetőséget. A határozattal szemben a felperes élt fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és az I. rendű alperes felperes személyes adatainak törlésére kötelezését kérte. Megismételte az elsőfokú eljárásban már kifejtett érveit, melyek szerint a Fővárosi Közterületfelügyelet jogosulatlanul vette fel a felperes személyes adatait tiltakozása ellenére, és további jogsértéssel adta tovább azokat az I. rendű alperes számára. Az Infotv. alapján az adatkezelés jogosságát az adatkezelőnek kell bizonyítania, aminek az I. rendű alperes nem tudott eleget tenni jelen eljárásban. Személyes adatokat csak törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján, célhoz kötötten lehet kezelni, a közterület-felügyeleti törvénynek pedig nincs olyan rendelkezése, amely a perbeli adatkezelést megalapozná. Az elsőfokú ítélet helytelenül értelmezi a Kftv.
  4. §-át akként, hogy az az adatkezelésre felhatalmazást adna. A törvény
  5. §-a rendelkezik az adatkezelésről akként, hogy az csak feljelentés megtétele, szabálysértési vagy közigazgatási eljárás megindítása és a
  6. §-ban foglaltak céljából lehetséges. A
  7. § szerint önkormányzati tulajdon vagyonvédelme érdekében kerülhet sor adatkezelésre, melynek jogosságát az adatkezelőnek kell bizonyítania. Az I. rendű alperes semmilyen bizonyítékot nem tárt elő, amely az adatkezelés jogosságát alátámasztaná. A személyes adatok védelme Alaptörvénybe foglalt alapjog, az arra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni. Nincs olyan jogszabály, amely lehetővé tenné, hogy egy jogellenes forrásból beszerzett személyes adat kezelhető legyen. Az I. rendű alperes jogos érdekére való hivatkozás nem alapozza meg az adatkezelést, mert az Infotv.
  8. §
(1)bekezdés a) pontja kifejezetten megengedi az ilyen adatkezelés elleni tiltakozást. Az ítéletben hivatkozott, az I. és a II. rendű alperes között létrejött belső szolgáltatói jogviszonyt alátámasztó szerződés nem szerepel a peranyagban, így az adatkezelés jogosságának e vonatkozása bizonyítatlan. Az I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult, annak helyes indokaira utalással. Fellebbezéssel nem volt támadott az elsőfokú bíróság döntésének a II. rendű alperes vonatkozásában meghozott permegszüntető ítéleti rendelkezése, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253. §-ának
(3)bekezdése alapján nem érintette. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges mértékben lefolytatta, a tényállást helyesen állapította meg és abból helytálló érdemi döntést hozott. Határozata jogi indokait a Fővárosi Ítélőtábla mindenben osztotta, azok közül - a fellebbezésben foglaltakra tekintettel - az alábbiakat hangsúlyozza. A felperes keresete az I. rendű alperes által kezelt személyes adatai - neve, anyja neve, születési helye, ideje, lakcíme, személyigazolvány száma - törlésére irányult. Az Infotv. 4. §-ának
(1)bekezdése szerint személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelni az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. A
(2)bekezdés értelmében csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. Az Infotv. 5. §-ának
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja alapján személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy ha azt törvény vagy törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (kötelező adatkezelés). A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 3. §-a szerint a felügyelő feladatait törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - az önkormányzat illetékességi területén lévő közterületen, az önkormányzat intézményeinek, gazdasági szervezeteinek területén, valamint az önkormányzat tömegközlekedési feladatának ellátása során üzemeltetett tömegközlekedési eszköz szerződésszerű használatának ellenőrzése során látja el. A 10. §
(1)bekezdése értelmében a felügyelet az igazoltatás során feljelentés megtétele, a 22. §-ban meghatározott feladatok ellátása, valamint szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás megindítása céljából az igazoltatott személy
  1. a)természetes személyazonosító adatait,
  2. b)lakó- vagy tartózkodási helyének, ennek hiányában szálláshelyének adatait (a továbbiakban együtt: lakcím) kezeli. A 11. § szerint az igazoltatás során rögzített, valamint a 10. §
(2)bekezdésben meghatározott személyes adatok az adatfelvételt, valamint az adatátvételt követő öt napig kezelhetők. A
  1. § értelmében a felügyelet feladatkörébe tartozó szabálysértési és közigazgatási hatósági eljárásokkal összefüggő személyes adatok kezelésére a külön törvények rendelkezései az irányadók. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az I. rendű alperes
  2. október 28-ától számít a perbeli adatok kezelőjének, mert a felperes személyes adataihoz ekkor jutott hozzá, ettől az időponttól terhelik az adatkezelő kötelezettségei és megilletik az adatkezelő jogai. A felperes a perbeli esetben a személyes adatai kezeléséhez nem járult hozzá, azok ismerete ugyanakkor az I. rendű alperes pótdíj igényének érvényesítése céljából szükséges volt, míg az önkormányzat által biztosított közszolgáltatás igénybevétele költségének megfizetését elmulasztó féllel szemben való igényérvényesítés olyan érdek, amelyhez képest nem aránytalan korlátozás az, hogy a felperesnek az igényérvényesítéshez szükséges személyes adatai rendelkezésre álljanak a díjakat beszedő I. rendű alperesnél, az azok törlése iránti kereset ezért nem foghatott helyt. A per II. rendű alperessel szembeni megszüntetésére tekintettel jelen eljárásban már csak az I. rendű alperes adatkezelésének jogszerűsége volt vizsgálható, amely tekintetben az elsőfokú bíróság döntése a fentiek értelmében jogszerű és megalapozott volt. A kifejtettek értelmében a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  3. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperest a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte az I. rendű alperes oldalán felmerült, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-ának
(2),
(5)és
(6)bekezdése figyelembe vételével megállapított jogtanácsosi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére. Az Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. ,
  1. november
  2. . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Mózsik Tímea s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Pullai Ágnes s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.