Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf........./2015/
- A Fővárosi Ítélőtábla dr. Hubay Gyula ügyvéd (fél címe 1.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Kovács P. Zoltán ügyvéd (....) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- február
- napján kelt, 22.P............/2015/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az
- június
- napját megelőzően kötött haszonbérleti szerződések esetében a természetes személy szerződő felek nevének és lakcímének a kiadására irányuló keresetet elutasítja, egyebekben helybenhagyja. A felek a felmerült másodfokú perköltségüket maguk viselik. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül elektronikus formában küldje meg a felperes részére az alperes jogelődei, mint haszonbérbeadó által
- június
- napját megelőzően kötött, húsz évet (erdők esetén: vágásérettség plusz tíz évet) meghaladó időtartamú haszonbérleti szerződések esetében az alábbi adatokat: a szerződő fél neve, székhelye/lakcíme, a szerződés tárgyát képező ingatlanok helyrajzi száma és a szerződés időtartama. Kötelezte a bíróság az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 15.000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjat. A megállapított tényállás szerint a felperes
- június 27-én adatigényléssel fordult az alpereshez. Kérte a nemzeti földalapról szóló
- évi LXXXVII. törvény (Nfatv.)
- §-a alapján az alperes jogelődei, mint haszonbérbeadó által
- június
- napját megelőzően kötött, húsz évet (erdők esetén: vágásérettség plusz tíz évet) meghaladó időtartamú haszonbérleti szerződések esetében az alábbi adatok elektronikus formában közlését: a szerződő fél neve, székhelye/lakcíme, a szerződés tárgyát képező ingatlanok helyrajzi száma és a szerződés időtartama. Az adatigénylés céljaként adta elő, hogy jogszabály módosítás folytán az
- július
- napját megelőzően kötött határozott idejű haszonbérleti szerződéseket rendes felmondás útján meg lehet szüntetni. Mivel ez a rendelkezés a korábban kötött szerződéseket visszamenőleges hatállyal módosítja, ezért kívánta megtudni, hogy hány ilyen szerződés van. Az alperes
- július
- napján kelt válaszában a felperes kérelmét az Infotv.
- §
(7)bekezdésére hivatkozva elutasította azzal, hogy a kért adatok az alperes gazdálkodásának átfogó és tételes ellenőrzésére irányulnak. Hivatkozott arra is, hogy az adatok tételes behatárolása nélkül a kérelem adatbázis kreálására kényszerítené az alperest. A felperes
- július 27-én a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult az Infotv.
- §-a szerinti intézkedést kérve. A Hatóság NAIH-1824-4/2014/V. számú levelében tájékoztatta a felperest az álláspontjáról és felszólította az alperest az adatigénylés teljesítésére. A felszólításnak az alperes nem tett eleget, fenntartotta a korábbi álláspontját, valamint arra is hivatkozott, hogy személyes adatokat érint a megismerési kérelem. Ezt követően nyújtotta be a felperes a keresetét, amelyben az adatkérésben írt adatok kiadására kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének teljes egészében helyt adott az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.)
- §-ára,
- §
- és
- pontjára, és a
- §-ára hivatkozva. Álláspontja szerint a felperes adatigénylése csak olyan adatok megismerésére irányult, amelyet az Nfatv.
- §
(1)bekezdés a),
- b)és
- f)pontja közérdekből nyilvános adatnak minősít, és amelyeknek az alperes nem vitatottan az adatkezelője. Nem tartotta alaposnak azt az alperesi hivatkozást, hogy a törvény csak a jelenlegi alperes által kötött szerződésekre vonatkozik és a jogelődök által kötöttekre nem, mert nem a szerződést kötő személyét, hanem a szerződés tárgyát tekintette jelentőséggel bírónak. Nem fogadta el azt az alperesi védekezést sem, hogy új gyűjteményes lista készítését igénylő feladat lenne az adatgyűjtés, mert a 11/2011. (II.22.) Korm. rendelet szerint szükségszerűen meglévő adatbázisok adatai alapján elvégezhető leválogatást kíván csak. Ugyancsak alaptalannak találta az Infotv. 30. §
(7)bekezdésére történt hivatkozást, ami szerint átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésre nem irányulhat adatmegismerés, mert abban a körben a Hatóság álláspontja egyértelmű volt, azaz az igényelt adatok nem az alperes gazdálkodásával állnak összefüggésben, hanem közfeladata ellátása során keletkezett adatok. Ezzel az elsőfokú bíróság teljes egészében egyetértett. Nem értett egyet azzal az alperesi hivatkozással sem, hogy a felperes öncélú adatigénylése az Infotv. céljával nem egyeztethető össze. Utalt a bírói gyakorlatra, amely szerint a felperes nem köteles számot adni arról, hogy milyen indokkal kéri a közérdekű adatot, valamint arra, hogy nem merült fel adat arra, hogy joggal való visszaélésnek minősülne a kereset. Az ítélettel szemben az alperes élt fellebbezéssel, kérte az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását. Fenntartotta azt az érvelését, miszerint az igényelt adatok tekintetében érvényesül az Infotv. 30. §
(7)bekezdésében foglalt tilalom. Emellett hivatkozott arra, hogy a felperes új adatbázis létrehozását igényli. Megismételte azt az álláspontját is, hogy az igényelt adatok az Nfatv. és az Infotv. hatályba lépését megelőzően jöttek létre, ezért ezekre a szerződésekre a nemzeti földalapról szóló
- évi CXVI. törvény vonatkozik, amely pedig csak a
- augusztus 1-től kötött szerződések vonatkozásában rendelkezett meghatározott adatok közérdekű minőségéről. A kért adatok az Avtv. hatálya alatt keletkeztek, amelyről a Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében azt mondta ki, hogy a korábban keletkezett személyes adatok nem válnak közérdekből nyilvános adattá törvénymódosítás folytán. Mindezek alapján a fellebbezés szerint az adatok a keletkezésükkor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint minősülnek közérdekből nyilvános vagy személyes adatnak. Hangsúlyozta, hogy
- június 27-én vagy előtte nem volt olyan jogszabály, ami a kért adatokat közérdekűvé, vagy közérdekből nyilvánossá tette volna. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta, helyes indokaira tekintettel. A fellebbezés részben - a személyes adatokat érintően - alapos. Az elsőfokú bíróság döntésével és indokaival a másodfokú bíróság nagyobb részben egyetértett. Tévesen hivatkozott az alperes arra, hogy az igényelt adatok az Infotv.
- §
(7)bekezdésének hatálya alá tartoznak. E szabály szerint a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismerésekre külön törvények rendelkezései irányadók. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a felperesi adatigénylés nem az alperes gazdálkodásának ellenőrzésére irányul, hanem a közfeladatával összefüggésben keletkezett adatok megismerését célozza. Mivel a felperes nem a közfeladatot ellátó alperes gazdálkodásával kapcsolatos igényt terjesztett elő, ezért az Infotv. 30. §ának
(7)bekezdésre hivatkozással nem tagadhatta meg a kért adat közlését. Nem volt osztható az a fellebbezési érvelés sem, hogy az adatigénylés teljesítéséhez új adatbázist kell létrehoznia. Az elsőfokú bíróság helyesen vezette le a 11/2011. (II.22.) Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés és a 4. §
- ga)és
- gc)pontjai alapján, hogy az alperes által vezetett vagyonnyilvántartás szükségszerűen tartalmazza a földrészlethez kapcsolódóan a haszonbérlő nevét, lakcímét, a haszonbérlet kezdő és lejárati időpontját, az alperes pedig nem igazolta, hogy a felperes által igényelt adatok leválogatása számottevő terhe róna rá. Kis részben azonban eredményre vezetett az alperesi fellebbezés. Az az alperesi álláspont nem volt osztható, hogy a kért, 1994. június 27-ét megelőző szerződésekben szereplő adatok egyáltalán nem adhatóak ki, az okból, hogy az Infotv. és az Nfatv. hatálybalépését megelőzően keletkeztek, de a személyes adatokkal kapcsolatos érvei helytállóak voltak. Az Alkotmány 59. §-ának a személyes adatok védelméhez való és a 61. §-ának a közérdekű adatok megismeréséhez való jogról szóló rendelkezését az 1989. évi XXXI. törvény 34. §-a iktatta be, és 1989. október 23-án lépett hatályba. Ezt követően született meg a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.), aminek a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló III. fejezete 1992. december 2-án, míg egyéb rendelkezései 1993. május 1. napján léptek hatályba. Ettől kezdődően az adatkezelők rendelkezésére álló közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesíthető, és az átlátható állam érdekében az Avtv. hatályba lépését megelőzőn keletkezett közérdekű adatok megismerése is lehetségessé vált, amit a bírói gyakorlat is alátámaszt. Főszabály szerint az adatigénylés időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni az adatigénylés megtagadásának a jogszerűségét, mivel a polgári jogviszony az adatmegismerési kérelemmel keletkezik az adatigénylő és az adatkezelő között. Ez a szabály egyértelműen igaz a közérdekű adatok megismerésére vagy az adat kiadása iránt indított per és az azt megelőző igénylési eljárás alakiságaira, de az adatok közérdekből nyilvános minőségének megállapítása során a személyes adatok keletkezésének ideje is jelentőséghez jut. Az Avtv. a közérdekű adat fogalmából mindig kizárta a természetes személlyel kapcsolatba hozható személyes adatokat, amelyeknek a feltárásáról és felhasználásáról az információs önrendelkezési jog alapján mindenki maga jogosult rendelkezni. Az Avtv. a 2005. évi XIX. törvénnyel történt módosítását követően 2005. június 1. napjától tette lehetővé egyes személyes adatok megismerhetőségét, bevezetve a közérdekből nyilvános adat fogalmát. Az elsőfokú bíróság által ismertetett és az adatkéréskor hatályos Infotv. rendelkezései, valamint a 2010. szeptember 1. napján hatályba lépett Nfatv. 30. §
(1)bekezdés a),
- b)és
- f)pontjai alkalmazása esetén a Nemzeti Földalap körébe tartozó földrészletet érintő szerződés tartalmából a felperes által kért valamennyi adat megismerhető lenne. A Kúria azonban egy eseti döntésében (BH2013/11/P16., Pfv.IV.20.137/2013/6.) már kifejtette, hogy az Infotv. nem rendelkezik visszamenőleges hatállyal, tehát az Infotv. alapján a törvény hatálybalépését követően érvényesíthető csak igény. Az Infotv. hatályba lépését megelőző időre előterjesztett adatigénylésre az Avtv. rendelkezései alkalmazhatók. A közérdekből nyilvános adat megismerhetőségét az Avtv-t módosító 2005. évi XIX. törvény csak 2005. június 1-jétől kezdődően tette lehetővé. A Legfelsőbb Bíróság az EBH2006. 1417. szám alatt közzétett határozatában e szabály kapcsán már kimondta, hogy a közérdekből nyilvános, de egyébként személyes adatnak minősülő adat megismerésére csak az ezt lehetővé tevő törvény hatályba lépése után érvényesíthető igény. Kifejtette, hogy a jogbiztonság elvébe ütközne, ha a korábban keletkezett, nem nyilvános személyes adatok körét a megismerési kérelem időpontjában hatályos rendelkezések szerint kellene megítélni. A szerződéskötéskor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján dönthették el ugyanis a szerződő felek, hogy személyes adatuk védelme mellett polgári jogi jogviszonyt létesítenek. A jogviszonyok során keletkezett személyes adatok utóbb nem tehetők nyilvánossá azon az alapon, hogy a későbbi jogszabály-módosítás ezeket a személyes adatokat a jövőre nézve közérdekből nyilvánosnak minősíti és megismerésüket bárki számára lehetővé teszi. Annyiban tehát alapos volt az alperesi fellebbezés, hogy az 1994. június 27. napját megelőzően kötött haszonbérleti szerződésekben a természetes személy szerződő felek neve és lakcíme személyes adat, ezért nem kötelezhető az alperes azok kiadására, mert azok nem váltak közérdekből nyilvános adattá. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és a keresetet e részében elutasította. Ezt meghaladóan azonban egyetértett az adatkiadásról rendelkező elsőfokú döntéssel. A perben nem tette vitássá az alperes, hogy közfeladatot ellátó központi költségvetési szerv, amelynek útján gyakorolja az agrárpolitikáért felelős miniszter a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a Nemzeti Földalapba tartozó, állami tulajdonban lévő földvagyon felett. Nem volt vitás az sem, hogy a kiadni kért adatok a nemzeti vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatosak, azok adatkezelője az alperes és azok a birtokában vannak. Ezért a személyes adatok kivételével az alperes a rendelkezésére álló, a közfeladata ellátása és a közvagyonnal való gazdálkodása során kezelt közérdekű adatokat kiadni köteles. Ilyen adatnak minősül a felperes által kért adatok közül a szerződés tárgyát képező földrészletnek a helyrajzi száma, és a haszonbérleti szerződés időtartama, illetve a jogi személy szerződő felek neve és székhelye. A kifejtettek alapján az adatigénylés csak részlegesen volt teljesíthető. A fentiek szerint a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta a Pp. 253. §
(2)bekezdése szerint. A felperes pernyertessége ennek folytán nem teljes, így az elsőfokú perköltségre vonatkozó döntés alapja a Pp. 78. §
(1)bekezdése helyett a 81. §
(1)bekezdése. A perköltség mértékének a megváltoztatására mégsem látott okot a másodfokú bíróság, mivel az így is megfelelő az elvégzett munkára tekintettel. A másodfokú perköltségre vonatkozó rendelkezés ugyancsak a Pp. 81. §
(1)bekezdésén alapul. A per az Itv. 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes, ezért arról rendelkezni nem kellett. ,
- június
- Dr. Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke, előadó . Pullai Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: . Lukács Zsuzsanna s.k. bíró