Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21..../2015/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Galambos Károly Ügyvédi Iroda (.. ügyintéző: dr. Galambos Károly ügyvéd) által képviselt dr. felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Udvary Sándor jogtanácsos által képviselt Alkotmánybíróság (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- augusztus
- napján kelt, 4.P.22...../2015/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében helybenhagyja, ezt meghaladóan részben megváltoztatja, az alperesnek járó elsőfokú perköltséget 10.000 (Tízezer) forintra leszállítja, és mellőzi az illeték viselésére, valamint a kifogás elutasítására vonatkozó rendelkezéseket. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperes, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 12.700 forint perköltséget, és megállapította, hogy 36.000 forint eljárási illetéket a Magyar Állam visel. Az eljárás szabálytalansága miatt
- sorszám alatt előterjesztett felperesi kifogást az elsőfokú bíróság ugyancsak elutasította. A megállapított tényállás szerint a felperes az alpereshez
- június 16-án érkezett levelében négy kérdéskörben kérte közérdekű adatok kiadását. Az alperes június
- napján feladott ajánlott levelében adott választ és tájékoztatta a felperest arról, hogy az érintett
- február 20-i teljes ülésen mely személyek vettek részt, továbbá, hogy a határozatot a teljes ülés egyhangúlag fogadta el, illetve hogy azt az Alkotmánybíróság akkori elnöke írta alá és ő volt a javaslat előterjesztője is. A küldeményt a posta a felperesi jogi képviselő irodájának címére
- június 29-én, majd július
- napján kísérelte meg kézbesíteni, azonban felperes ügyvédje a küldeményt csak július
- napján vette át. A felperes
- július
- napján feladott és a bíróságra
- július
- napján érkezett keresetlevelében az adatigénylési kérelemben foglalt adatok kiadására kérte az alperest kötelezni. A felperes
- augusztus
- napján
- sorszámú beadványában az eljárás szabálytalansága miatt kifogást terjesztett elő sérelmezve, hogy az idézésben a bíróság nem tüntette fel jogi képviselőjének nevét, illetőleg az eljáró ügyvédet és a keresetlevelet sem kézbesítette a részére vissza. Igényelte továbbá a kifogással kapcsolatban felmerült postaköltségének a megtérítését, figyelemmel a Pp.
- §
(5)bekezdésére. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A keresetet okafogyottnak találta, ugyanis az adatközlés határidőben megtörtént, azt tőle független okból nem vette át a felperest képviselő ügyvéd. Az elsőfokú bíróság a keresetet alaptalannak találta. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.)
- § 5.,
- és
- pontjai alapján rögzítette, hogy a felperes közérdekű adatok kiadását kérte, mely adatok vonatkozásában az alperes adatkezelőnek tekinthető. Megállapította, hogy az alperes az Infotv.
- §
(1)bekezdésében írt 15 napos határidőben az adatkiadásnak papír alapon megfelelően eleget tett és annak határidőn belüli kézbesítése is megtörtént a kézbesítés
- június 29-i megkísérlésével. Erre tekintettel a keresetet elutasította. Megjegyezte, miszerint a felperes saját képviselőjének mulasztása nem értékelhető az alperes mulasztásaként, ugyanis amennyiben képviselője a posta értesítését követően nyomban átveszi az alperes válaszát, úgy a küldemény tartalmát határidőn belül megismerhette volna. Az elsőfokú bíróság, utalva a Pp.
- §-ára,
- §
(1)bekezdésére, valamint 3. §
(6)bekezdésére, alaptalannak találta az eljárás szabálytalansága iránti felperesi kifogást is. Indokai szerint a felperes számára a kereset ismert volt, hiszen azt maga csatolta, így annak visszaszármaztatása az idézéssel szükségtelen volt. Emellett a felperes képviselője a tárgyalásról tudomást szerzett, azon megjelent, így az a körülmény, hogy neve nem szerepelt az idézésen az eljárás érdemét nem érintette. Egyebekben a
- augusztus 3-i kézbesítésből tudomást kellett szereznie arról, hogy az idézésre a 23 nappal korábban benyújtott kereseti kérelemmel kapcsolatosan került sor. A döntés ellen a felperes élt fellebbezéssel. Ebben elsődlegesen a határozat hatályon kívül helyezését indítványozta, másodlagosan kérte, hogy az ítélet megváltoztatásával a másodfokú bíróság a keresetének adjon helyt. Emellett kérte, hogy mellőzze az ítélet rendelkező részéből az eljárás szabálytalansága miatt előterjesztett kifogás elutasítását, továbbá a kereset és a kifogás tekintetében is állapítsa meg perköltségét. A hatályon kívül helyezési kérelmét lényeges eljárási szabálysértésre alapította. Sérelmezte, hogy kifogását az elsőfokú bíróság a tárgyalás előtt nem bírálta el, és megjegyezte, hogy egyébként megalapozatlanság esetén nem elutasításnak, hanem a kifogás figyelmen kívül hagyásának lett volna helye. Előadta, hogy
- sorszám alatti beadványát az eljáró bíró a jegyzőkönyvben foglaltakkal szemben nem ismertette, amit nyomban kifogásolt, de a jegyzőkönyvből ez kimaradt. Az Alaptörvény és a Pp. szabályainak felhívásával hangsúlyozta, hogy a peres eljárás lefolytatására vonatkozó szabályokat a bíróságnak be kell tartania. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértette a felek törvény előtti egyenlőségére, a tárgyalás tisztességes megtartására vonatkozó szabályokat. Sérültek a felperes eljárási jogai azáltal, hogy a Pp.
- §
(1)bekezdésének kifejezett rendelkezése ellenére az első tárgyalásra szóló idézéshez a keresetlevelet nem kézbesítették részére, továbbá hogy meghatalmazottjának nevét nem tüntették fel. Az eljárt bíróság a jogszabályok téves értelmezésével utasította el az eljárás szabálytalanságára vonatkozó kifogást és akkor járt volna el helyesen, ha a tárgyalást elhalasztja annak érdekében, hogy a felperes az új határnapra felkészülhessen. A felperesi képviselő tárgyaláson való megjelenése az idézésben foglaltak teljesítése volt, de ebből nem következik, hogy a tárgyalás megtartható, ez nem menti ki a bíróságot az eljárási szabálysértés alól. A per érdeme tekintetében anyagi és eljárási szabálysértésre is hivatkozott. Fenntartotta, hogy az alperes az Infotv. 29. §
(1)bekezdése szerinti határidőben nem tett eleget az adatszolgáltatási kötelezettségének, mert azt olyan módon kellett volna teljesítenie, hogy a válasz a 15 napos határidő utolsó napján a felpereshez meg is érkezzen. Az adott esetben a határidő utolsó napja
- július 1je volt, de a felperes jogi képviselője a küldeményt csak július 8-án vette át. Megjegyezte, miszerint az adatszolgáltatásról az alperes gondoskodhatott volna e-mail megküldésével, avagy kérhetett volna határidő hosszabbítást. Ekként az alperes a perre okot adott. Ezen nem változtat a per tartama alatt történő adatkiadás, mivel az anyagi jogi határidők elmulasztása sem igazolási kérelemmel, sem határidő utáni teljesítéssel nem orvosolható. A felperes nem tekintethő pervesztesnek, így az elsőfokú bíróság jogalap nélkül kötelezte őt perköltség fizetésre, az összegszerűség is téves, hiszen az alperes képviseletét ellátó jogtanácsos nem alanya az általános forgalmi adónak. A per tárgyi illetékmentessége folytán a kereseti illetékről szintén tévesen rendelkezett a bíróság. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult, annak helyes indokaira tekintettel. A fellebbezés a per fő tárgyát illetően alaptalan, a perköltség tekintetében kis mértékben alapos. Az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes az adatszolgáltatást határidőben és megfelelően teljesítette, döntésével és indokaival a másodfokú bíróság egyetértett, azonban a perköltség összegszerűsége tekintetében az áfatartalomra tekintettel az ítélet részbeni megváltoztatására látott indokot, továbbá a kereseti illeték viselésére és a kifogás elutasítására vonatkozó rendelkezéseket mellőzte a határozatból az alábbiak szerint. A másodfokú bíróság a fellebbezésben felhozott eljárási szabálytalanságokat részben megállapíthatónak találta, azonban nem látta akadályát az ítélet érdemi felülbírálatának, mivel ezek az eljárási hibák nem befolyásolták az érdemi döntést. A felperes alaptalanul sérelmezte, hogy az eljárás szabálytalansága elleni kifogását az elsőfokú bíróság nem bírálta el a tárgyalás előtt, mivel a Pp.
- §-a ilyen kötelezettséget nem ír elő, viszont azzal helytállóan érvelt a fellebbezés, hogy e körben nem elutasításnak, hanem a kifogás figyelmen kívül hagyásának lett volna helye, erre tekintettel az erre vonatkozó ítéleti rendelkezést a másodfokú bíróság mellőzte. A felperes
- sorszámú beadványában alappal kifogásolta, hogy a keresetlevelet a Pp.
- §
(1)bekezdése ellenére az idézéssel együtt nem kézbesítette vissza jogi képviselője részére az elsőfokú bíróság, mivel e szabály szerint a bíróság az első tárgyalásra a feleket a keresetlevél egyidejű kézbesítése mellett idézi meg. Az általános gyakorlat szerint a bíróság a keresetlevelet az első tárgyalásra szóló idézéssel jellemzően az alperesnek küldi meg, és kivételes eseteket leszámítva a felperesek ezt nem is igénylik, hiszen tudják, hogy mely jogvitájuk rendezése kapcsán fordultak bírósághoz. Mindez nem változtat azon, hogy a tételes jog a felperesnek biztosítja a keresetlevél idézéssel egyidejű kézbesítését, amely kötelezettségnek az elsőfokú bíróság nem tett eleget. Ez azonban nem indokolhatja a soron kívüli eljárás megismétlését, mivel a felperes a saját kereseti kérelmével tisztában volt és azt az elsőfokú bíróság a tárgyaláson ismertette is. Azt is eljárási hibaként rótta fel a felperes, hogy az idéző végzésen nem szerepelt az őt képviselő ügyvédi iroda, illetve az eljáró ügyvéd neve sem. E körben a másodfokú bíróság rámutat, hogy az idézés szükséges alaki kellékeit a Pp. 96. §
(1)bekezdése határozza meg, eszerint fel kell tüntetni az eljáró bíróságot, a bírósági ügyszámot, a felek nevét, perbeli állását és az ügy tárgyát, valamint a kitűzött tárgyalás idejét és helyét. Mivel az idézésnek nem kell tartalmaznia a jogi képviselő nevét, ezért a felperes eljárási jogai nem sérültek. Amennyiben pedig a fellebbezésben írtak szerint a 3. sorszámú beadvány bírósági ismertetése a jegyzőkönyvben foglaltak ellenére elmaradt, a felperes a Pp. 118. §
(3)bekezdése alapján a jegyzőkönyv kijavítását vagy kiegészítését kérhette volna. Mindezek alapján az eljárás szabálytalanságát kifogásoló beadvánnyal kapcsolatosan felmerült felperesi költségigény alaptalan. Az ügy érdemét tekintve a perben nem volt vitás, hogy az alperes olyan közfeladatot ellátó szerv, amelynek az Infotv. 26. §
(1)bekezdése alapján lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében álló közérdekű és közérdekből nyilvános adatot - a törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló kérelem alapján bárki megismerhesse. Az Infotv. 28. §
(1)bekezdése szerint a közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. A 29. §
(1)bekezdése értelmében a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget. Fellebbezésében a felperes azt hangsúlyozta, hogy nem elegendő a 15 napos törvényi határidőben postára adni az adatigénylésre írt választ, hanem annak a megadott időintervallumban meg is kell érkeznie az adatkérőhöz. Ezzel az érveléssel az ítélőtábla nem értett egyet, ugyanis az Infotv. 29. §
(1)bekezdését az Alaptörvény
- cikke szerint értelmezve arra a megállapításra jutott, hogy a törvényben meghatározott határidő nem rövidíthető le a kézbesítés kapcsán felmerülő idővel, mert az adatkezelővel szemben az az elvárás, hogy a jogszabályban biztosított határidőn belül a választ elkészítse és postára adja. A jogszabály az adatkezelő számára 15 napos határidőt szab az adatigénylés teljesítésére, ebből következően a válasznak nem szükséges ezen időn belül az adatigénylőhöz meg is érkeznie. Ezért a perbeli esetben a másodfokú bíróság sem talált válaszadási késedelmet. Az alperes a kérelmet
- június
- napján kapta meg és arra a
- napon, azaz
- június
- napján postára adott ajánlott levelében írásban reagált, adatot szolgáltatva a felperesnek. A postai tértivevény alapján nem kétséges, hogy a levelet a felperes jogi képviselője
- július 8án vette át, de ez már irreleváns, mivel az Infotv-ben megadott határidőben az alperes a válaszát megküldte, és ezért részéről mulasztás nem történt. Így nem merült fel a határidő hosszabbítás kérdése, e-mailben pedig joghatályosan nem teljesíthetett volna az alperes, mivel az adatigénylésben kifejezetten papíros alapú adatszolgáltatást kért a felperes. A válasz tartalmát illetően a fellebbezés sem emelt kifogást, ezért megállapítható, hogy az alperes az adatigénylésnek a megadott határidőben teljes mértékben eleget tett és a felperes a kért információkhoz hozzájutott. Ebből következően az alperes a perre nem adott okot, így megfelelően utasította el a keresetet az elsőfokú bíróság és kötelezte a perköltség viselésére a felperest. A fellebbezés annyiban mégis eredményes volt, hogy az alperest képviselő jogtanácsos munkadíja áfa vonzattal nem bír, arról tévesen rendelkezett az ítélet, azt ebben a részében a másodfokú bíróság részben megváltoztatta. Helyesen tette szóvá azt is a fellebbezés, hogy a per az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(1)bekezdés o) pontja szerint tárgyi illetékmentes, ezért szükségtelenül rendelkezett a kereseti illetékről az eljárt bíróság, amire tekintettel a rendelkezést a fellebbviteli bíróság mellőzte a határozat rendelkező részéből. A kifejtettek alapján a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253. §
(2)bekezdésének alkalmazásával a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A per fő tárgya tekintetében eredménytelenül fellebbező felperest a Pp. 239. §-ának utaló szabálya folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében kötelezte az alperest képviselő jogtanácsos munkadíjából álló másodfokú perköltség megfizetésére, melynek összegét a Pp. 67. §
(2)bekezdése és a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5)bekezdései alapján állapította meg. A fellebbezés tanulmányozásával, a jogtanácsos által szerkesztett fellebbezési ellenkérelem elkészítésével a másodfokú bíróság 2 munkaórát talált arányban állónak és óránként 5.000 forinttal számolva az alperes részére fizetendő perköltség összegét 10.000 forintban állapította meg. A per tárgyi illetékmentességére tekintettel a fellebbezési illetékről rendelkezni nem kellett. Budapest, 2016. február 23. . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke Dr. Pullai Ágnes s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző . Mózsik Tímea s.k. bíró