Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf...../2015/
- A Fővárosi Ítélőtábla dr. Czudar Balázs ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. Erdős Viktor jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- június
- napján kelt 35.P..../2014/
- számú kiegészítő ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság
- sorszámú kiegészítő ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A felperes
- szeptember 2-án két adatigényléssel fordult az alperes felé, amelyben összességében tíz pontban jelölte meg adatigényét. Az alperes a
- szeptember 30-ai keltezéssel ellátott tájékoztatásában a felperes igényét részben teljesítette. A felperes keresetében négy pontban jelölte meg azon adatok körét, amelyek tekintetében az adatok kiadására kérte az alperes kötelezését. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság
- február
- napján
- sorszám alatt ítéletet hozott, amelyben az 1.,
- és
- pont alatti adatok kiadására kötelezte az alperest. Az ítélettel szemben az alperes fellebbezést nyújtott be, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla - annak elkésettsége okán - a 8.Pf..../2015/
- számú végzésével hivatalból elutasított. A döntést a Kúria
- február 17-én kelt Pf.IV..../2015/
- számú végzésével helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság a jelen eljárásban felülbírált
- sorszámú kiegészítő ítéletével - a
- pontban szereplő adatigénylést elbírálva - kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül közölje a felperessel az MNB igazgatósága által 2013 év folyamán és
- szeptember
- napjáig meghozott ingatlan vásárlások és felújításokkal kapcsolatosan meghozott döntések vonatkozásában az MNB felügyelőbizottsága részére
- szeptember
- napjáig megküldött tájékoztató dokumentumokat. Kötelezte az alperest továbbá, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 forint perköltséget. Végül megállapította, hogy az eljárás illetékmentes. Határozatát az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.)
- §-ának
- pontjára,
- §-ának
(1)bekezdésére, 27. §-ának
(5)bekezdésére, 30. §-ának
(2)bekezdésére, az Alaptörvény 39. cikk
(2)bekezdésére és a alperes neveról szóló
- évi CXXXIX. törvény (MNB tv.)
- §-ának
(1)bekezdésére alapította. Az alperes
- és
- sorszámú beadványai alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes igazgatósága az ingatlanvásárlások és felújítások tárgyában született igazgatósági döntések meghozatalát követően küldött ezen döntésekkel kapcsolatos tájékoztató dokumentumokat az alperes felügyelőbizottsága részére. Mindebből arra következtetett, hogy az alperes igazgatósága a döntést meghozta, és bár a felügyelőbizottságnak a Gt. és a Ptk. alapján is vannak hatáskörei, azonban a perbeli adatok az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem minősülnek döntést megalapozó adatoknak az alperes vonatkozásában, ugyanis az alperes működéséért felelős, az ügyvezetését ellátó szerve - az igazgatóság - e tárgyban korábban már döntött. Az ítélet rögzítette, hogy
- sorszámú végzésében az elsőfokú bíróság felhívta az alperest arra, hogy nyilatkozzon a tekintetben, hogy a felügyelőbizottság részére megküldött tájékoztató dokumentumok megismerése az alperes törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyezteti-e. Az alperes erre vonatkozó állítást nem tett, az elsőfokú bíróság ezért e körben bizonyítást nem folytatott le. Nem találta alaposnak az alperes azon hivatkozását sem, mely szerint a felperes, mint Országgyűlési képviselő a frakciójánál az igényelt adatokat megtekintheti, mivel azok a frakció rendelkezésére állnak. Ezzel szemben annak tulajdonított jelentőséget, hogy az alperes olyan nyilvános forrást nem jelölt meg, ahol korábban a kért adatot már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, amelyre tekintettel az Infotv.
- § -ának
(2)bekezdése nem alkalmazható, az alperes által hivatkozott megtagadási okot pedig az Infotv. nem tartalmazza. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság kiegészítő ítéletében az alperest a felperes keresetének
- pontjában megjelölt adatok közlésére is kötelezte. A határozattal szemben az alperes élt fellebbezéssel, amelyben a kiegészítő ítélet megváltoztatását és a felperes vonatkozó - a keresetben
- sorszámmal megjelölt - kereseti kérelmének elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a keresettel kiadni kért tájékoztató dokumentumokkal kapcsolatban a felügyelőbizottságnak kizárólagos döntési hatásköre van, mely hatáskör alapján meghozott döntéseivel szemben a Gt.
- §-ának
(1)bekezdése alapján bírósági felülvizsgálatnak van helye. Döntési hatásköre független más szerv - így az igazgatóság - döntéseitől. A felügyelőbizottság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, különösen igaz ez a számára készített tájékoztatásra, a felperes által kiadni kért tájékoztató dokumentumok ezért egyértelműen a felügyelőbizottság döntésének megalapozására szolgáló adatok. A felügyelőbizottság ugyanis ezen, részére megküldött anyagokból tájékozódik, ezeket tekinti át, tárgyalja meg, majd ezek alapján hozza meg saját döntését. Meghozott döntései mindegyikét közzéteszi a felügyelőbizottsági jelentésekben. Az alperes által csatolt felügyelőbizottsági jelentésekből egyértelműen megállapítható, hogy az MNB ingatlanvásárlásaival, ingatlanfelújításaival kapcsolatban átadott tájékoztató anyagok alapján a felügyelőbizottság nem hozott döntést, ezért a részére átadott és számára készített tájékoztató anyagok az Infotv. 27. §-ának
(5)bekezdése alapján keletkezésüktől számított 10 évig nem nyilvánosak, mert azok a döntés megalapozását szolgáló adatok. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság kiegészítő ítéletének helybenhagyására irányult. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság érdemi döntése helyes volt, jogi indokait a Fővárosi Ítélőtábla osztotta. Nem volt vitás a perben, hogy az alperes közfeladatot ellátó szerv, ezért az Infotv. 26. §
(1)bekezdése szerint lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az Infotv.-ben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Az Infotv.
- §-a szabályozza azokat az eseteket, amikor a közérdekű adatok, illetve a közérdekből nyilvános adatok megismerése kizárt, illetve korlátozott. Az Infotv.
- §
(2)bekezdése ezzel összefüggésben előírja, hogy a közérdekű adat megismerése iránti igény megtagadásának jogszerűségét és a megtagadás indokait, illetve a másolat készítéséért megállapított költségtérítés összegének megalapozottságát az adatkezelőnek kell bizonyítania. Mindezek alapján az ügyben azt kellett vizsgálni, hogy a felperes közérdekű adatok megismeréséhez való joga az alperes által előadott ok miatt korlátozható-e, azaz az alperes a döntés-előkészítő jellegre hivatkozva indokoltan tagadta-e meg a kért adatok kiadását. Az elsőfokú bíróság álláspontjával a Fővárosi Ítélőtábla a kiegészített bizonyítás eredményeként is egyetértett. Az alperes az elsőfokú bíróság felhívására nem nyilatkozott arról, hogy a felügyelőbizottság részére megküldött tájékoztató dokumentumok megismerése az alperes törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyezteti-e, ezért az elsőfokú bíróság nem lehetett abban a helyzetben, hogy a kiadni kért dokumentumok döntéselőkészítő jellegét teljes körűen megvizsgálja, mivel azokat az alperes nem bocsátotta rendelkezésre. A másodfokú eljárás során az alperes bizonyítékokat csatolt állítása alátámasztására, de azok megvizsgálása és mérlegelése alapján sem volt megállapítható, hogy azok valóban egy konkrét döntési folyamat részét képezik és nyilvánosságra hozataluk veszélyeztetné a végrehajtás sikerét. Az alperes továbbra is azt hangsúlyozta, hogy a kiadni kért adatok alapján még nem hozott döntést a felügyelő bizottság, ezért az Infotv. 27. §
(5)bekezdését kellett vizsgálni, miszerint a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését - az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével - az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti. A korlátozási alapként hivatkozott döntés-előkészítő jelleg kérdésével az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott - 5/2014.(II.14.), 21/2013.(VII.19.) AB határozat -, amelyek szerint a döntés meghozatalát megelőzően is vizsgálandó, hogy az adatkezelő alkotmányosan igazolható indokok alapján és csak a feltétlenül szükséges mértékben tagadta-e meg a közérdekű adatszolgáltatást. E körben minden esetben formai és tartalmi vizsgálatra van szükség. Formailag ki kell terjednie az alperesi indokolásnak arra, hogy pontosan milyen folyamatban lévő eljárásban meghozandó döntés megalapozását szolgálja a kiadni kért közérdekű adat. Tartalmilag pedig arra, hogy a közérdekű adat kiadása mennyiben befolyásolja a szóban forgó döntés meghozatalát, vagyis hogy az meghiúsítaná-e a döntés hatékony végrehajtását vagy ellehetetlenítené-e az illetéktelen befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkát. Az alperes azonban a perben nem tett eleget a Pp. 164. §
(1)bekezdése szerint őt terhelő bizonyítási kötelezettségének. Nem jelölte meg és nem igazolta az eljárás során, hogy a per tárgyát képező dokumentumok milyen konkrét döntés megalapozását szolgálják, azok megismerése mennyiben veszélyezteti a végrehajtást, és az adatok kiadásának megtagadásánál az Infotv.-ben előírt mérlegelési szempontok mennyiben játszottak szerepet. A másodfokú eljárás során csatolt iratok ezt nem támasztották alá. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság döntése helyes volt, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező alperest a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése szerint kötelezte a felperes oldalán felmerült, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-ának
(2),
(5)és
(6)bekezdése alapján mérlegeléssel, az elvégzett tevékenységgel arányban állóan megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére. A per az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján tárgyi illetékmentes, ezért a fellebbezési illetékről rendelkezni nem kellett. Budapest,
- július
- . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Mózsik Tímea s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Pullai Ágnes s.k. bíró